Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-07 / 81. szám

1993. április 7., szerda MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP Önnön kardjukba dőlnek az újlakpusztai polgárok? (Folytatás az 1. oldalról) Most már fogjuk be a szánkat? Óvodát, orvosi rendelőt építe­nének inkább, mert gyerek az van itt bőven - kardoskodik egyik asszony, név nélkül.-Művelődési ház, klub kel­lene, ahol összejöhetnénk, mert az sincs. Lett volna hol kialakí­tani ilyet, mert az általános is­kola épülete, amelyben az alsó tagozat működött, megfelelt volna erre a célra, de inkább odaadták presszónak - vetette fel Csonka Csaba né, aki éppen férjével ment volna el mellet­tünk, amikor megszólítottuk.- Munkahelyet teremtsenek - veti közbe Oravecz Zoltánná, aki látván a csoportosulást, kö­zelebb jött az egyik szomszéd házból.- Ecsegi vagyok - veszi át a szót Csonka Csaba -, arrafelé mindenfélét kitalálnak a pol­gármesterek, hogy foglalkoz­tatni tudják a munkanélkülieket, itt meg? Semmit nem tesznek értünk.- Hogyan akarják megtudni a gondjainkat a község vezetői, ha még közmeghallgatást sem tartottak számunkra? Nem is lenne, hol, hacsak nem az utcán, vagy a Rigónénál a kocsmában - mondja valaki.- Havonta egyszer a fogadó­napot is a kocsmában tartja a polgármester, vagy a jegyző. Hát milyen dolog az? - veti föl Oraveczné.- Az lenne a legjobb, ha Tar- jánhoz, vagy Terenyéhez tar­toznánk, de az sem lenne elle­nünkre, ha önállóak lennénk, így van? - kérdi, s a többiek he­lyeslőén bólogatnak.- Nem kell nekünk út - teszi hozzá. - Azért erőltetik az ösz- szekötő utat, hogy kijussanak a vasúthoz. Ebből nekünk nem lesz hasznunk - replikázott Csonkáné. - Szeretnénk la­káshoz jutni, de ehhez Vizslá­son nem adnak semmilyen se­gítséget. Ugyanez van a segé­lyezéssel is - tette hozzá keser­nyésen.- Nem sok szava van a két képviselőnknek a testületben. Ami a segélyeket illeti, aki kö­zel a tűhöz, az melegszik, jár neki a segély, a többi meg le van sz .. va - mondja a magáét a névtelenségbe burkolózó asz- szony.- Nem kérdeztek róla, hogy kell-e nekünk ez az út - mond véleményt egy kertjében dol­gozó idősebb asszony. - Az új­ságban olvastuk, hogy ilyen tervei vannak a polgármesteri hivatalnak. Nem úgy van, mint régen, amikor a tanácsülés után összehívtak bennünket, hogy tudassák az emberekkel, milyen döntéseket hoztak. Nem tudunk semmit, hogy mi történik Vizs­láson - dől a panasz az asz- szonyból. A falu másik utcájában az egyik kerítés mögött ugyancsak a veteményesben kapálgatott Gortva Istvánná:- Remélem, nem kell hozzá­járulni az út megépítéséhez, mert ebből a kicsi nyugdíjból nem menne. Nincs szükségem az útra. Csak akkor utazok Vizslásra, ha hívnak. Nagyobb baj az nekem, hogy a falu alatt régi bánya húzódik, ami miatt megroggyantak a házak. Nézze csak, hogy megrepedt a fal - mutatja.- Az előző érában vb-tag vol­tam és már akkor megfogalma­zódott, hogy a szilárd burkolatú út megépítésével megoldódna a közigazgatási hovatartozás - mondott véleményt Sándor Ist­ván, akiről tudni kell, hogy vizs- lási származású.- Az útnál fontosabbnak tar­tanám a telefonellátást - foly­tatta Sándor István. - A Ke- let-Nógrád Com ez év végére ígérte, hogy megoldódik a tele­fonellátásunk. Valahogy túl nagy a csend ez ügyben ... Rigó Istvánná az újlakiak egyik önkormányzati képvise­lője. A családi házuk garázsá­ban kialakított palackozott ita­lok boltjában faggattuk, mi a véleménye a helybéliek által felvetett észrevételekről.- Támogatom az út megépí­tését. Nem igaz, hogy a lakos­ság nem lett tájékoztatva a ké­szülő tervről, amit kifüggesztett a hivatal Vizsláson, hogy az emberek véleményt mondhas­sanak róla. Újlakról busz indult, hogy az itteniek is beleszólhas­sanak a tervbe. Senki nem volt odaát - érvel. Amikor Újlak esetleges el­szakadásról kérdem, kérdéssel válaszol.- Önállóság? Miből? Hogyan gondolják az emberek? Csak akkor támogatnám ezt a javasla­tot. ha pénzügyi fedezete lenne. A településrész képviselője Dancsó István asztalosmester is:- A lakosság sok mindent sé­relmez Újlakpusztán. Nem iga­zán értik, miért kellene az utat megépíteni, amikor sokkal több, számukra fontosabb feladat megvalósítását szeretnék elérni. Amennyiben az emberek sze­retnének elszakadni Vizslástól, támogatnám törekvéseiket. Ne értsenek félre, nem azért gondo­lom így, mert szeretnék pol­gármester lenni. Mindössze azt kívánom, hogy végre jól érez­zék magukat az itt lakók - hangsúlyozta a képviselő. Sándor Tibort, Vizslás pol­gármesterét hivatalában értük el.- Ahhoz, hogy a községet fej­leszteni tudjuk, pályázaton kel­lett anyagi támogatást szerez­nünk. Négy lehetőség közül - víz, szennyvíz, tornaterem-, ill. útépítés - az utóbbi megvalósí­tására nyílott reális lehetőség. A település hosszú távú tervei közt szerepelt ennek az útnak a megépítése, amely a környező településeknek is lehetőséget te­remtene az ország vérkeringé­sébe való bekapcsolódáshoz. A képviselők a fejlődés szempont­jából szavaztak az út megvalósí­tására. Az emberek alulinfor­máltsága befolyásolja az útépí­tés körül kialakult dolgokat. Nem tehetek róla. hogy akkor, amikor a rendezési terv kapcsán hallathatták volna a hangjukat, nem tették azt. A közösségi ház reklamálása kapcsán bakot lőttek az újlak­pusztaiak, mivel írásos doku­mentummal tudom bizonyítani: annak idején megkérdeztük őket, mi legyen a sorsa a régi bolt épületének. Nem akarták, hogy közösségi helyiség legyen belőle.-És ha a Vizslástól való el­szakadást szorgalmaznák az új­lakpusztaiak?- Nem az első meggondolat­lan lépés lenne részükről. Fel kell mérniük, hogy képesek lennének-e megbirkózni az önállósággal? A polgármestertől távozóban, megálltunk beszélgetni néhány helybélivel is. Ők hogyan látják a kérdést? Bárkit kérdeztünk, mindenki örült, hogy út épül a 21-es felé.- Nekünk, akik itt lakunk, jó szolgálatot tesz majd, hisz kiju­tunk végre az őszi sárban és a téli latyakban is a vasúthoz. Azoknak, akik Újlakpusztán laknak, nem tudom, miért nem jó - meditált a kérdésen Ku- csera István. Az önkormányzat a közleke­dési tárca, s a környező telepü­lések támogatásával készíttette el a terveket, amelyek megvaló­sulásának viszont egy kis tele­pülés nem igazán örülne. Szá­mukra olyan elképzelések, elvá­rások lennének szükségesek, amelyek más falvakban már megvalósultak, s hétköznapi szolgáltatássá váltak. Ne a hata­lom gőzhengerével akarják meggyőzni őket, mert akkor el­képzelhető: dacból, saját kard­jukba dőlnek önállósulási tö­rekvéseikkel. Vallus Tibor Munkagépek a főutcán Diósjenő főutcáján a közúti igazgatóság balassagyarmati üzem- mérnökségének szakemberei szélesítési munkálatokat végeznek. Az út szintjéhez képest túlságosan magasan fekvő padkát távolít- ják el a földmunka gépek, mert ezzel biztonságosabbá válik a köz­lekedés az adott útszakaszon. Az önkormányzat finanszírozásá­ban megvalósuló kivitelezés csaknem százezer forintba kerül, és rövidesen befejeződik. Fotó: Rigó Tibor Tavaszi famosdatás A jó idő beálltával megsza­porodnak a teendők a kisker­tekben, az egyik legfontosabb tavaszi feladat a fák „mosda- tása”. Nógrád Megyei Növény­egészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakemberei felhívják a figyelmet arra, hogy napja­inkban már meggondolandó a Novendával való permetezés, a készítmény felhasználása nagy körültekintést igényel, mivel a gyümölcsfák, bokrok nedvke­ringésének megindulása után könnyen rügyperzselést okoz. A felszaporodott takácsatkák, pajzstetvek ellen az Ágról Pluszt javasolják, csonthéja­sokban rügypattanás előtt, ri­biszkében és almában rügypat­tanáskor felhasználva hatékony. Tanácskozott a megyei választmány A vadászat lassan politikai kérdéssé fajul Három éve alakult meg a Nógrád Megyei Vadász Szövet­ség legfőbb testületi szerve a választmány, amely az elmúlt hét végén Szécsényben tartotta soros ülését. A szövetség elnökségének beszámolóját Rottenhoffer At­tila, az elnökség titkára ismer­tette, melyet a testület tagjai ki­egészítettek. A választmányi ülés munkája tükrözte mindazt, amely ma a politikai, gazdasági és a társa­dalmi életben zajlik. Ma a va­dásztársaságokat is „össztűz” éri, a magasabb Szintű pozíci­ókból elhangzó vélemények a szélsőségek felé viszik a vitát és lassan politikai kérdéssé fajul a vadászat. Mindez annak a kö­vetkezménye, hogy nincsenek átgondolt rendező elvek, hiá­nyoznak a vadászattal össze­függő szaktörvények és az ér­vényes rendeletek is joghézago­sak. A vadakkal és a szakszerű vadászattal kapcsolatos kérdé­sek helyett előtérbe került a lobbizás. Érthetetlen, hogy a kormányzati szervek miért nem veszik kellően figyelembe a va­dász érdekképviseleti szervek javaslatait, hiszen a vadásztár­saságok a társasági törvény sze­rint működnek, így egyet sem lehet(ne) törvénytelenséggel vádolni. A jogalkotásról szóló törvény pedig igényli és nem zárja ki azt, hogy a vadászok érdekképviseleti szervei miként élnek a törvény adta lehetősége­ikkel. A választmányi ülésen is el­hangzott, hogy a társaságok te­vékenysége egyre ellenőrizhe- tetlenebbé válik, öncélú intéz­kedések hozzák működésképte­len helyzetbe egy részüket. Megszaporodott az orvvadásza­tokkal összefüggő események száma, s máris pótolhatatlan ká­rok keletkeztek a vadállomány­ban. A közelmúltban megtartott megyei trófeabírálat egyértel­műen igazolta: a vadászok már a „középállomány” apasztására vannak késztetve, különösen vonatkozik ez a szarvasállo­mányra. A megyei szövetség kapcso­lata élő, korrekt, az illetékes nógrádi szervekkel, de más a helyzet a mátrai erdészetekkel, amelyek sajátosan értelmezik a tulajdonjogot. Azt vallják, „er­dőt nevelni csak kerítésen belül és puskával lehet.” Ez a felfogás működésképtelen helyzetbe hozza a három nógrádi vadász- társaságot. A dorogházi vadászok képvi­selője megrendítő tényeket is­mertetett: idén több mint nyolc kilométer hosszú kerítés meg­építésére és közel egymillió fo­rint területbér fizetésére köte­lezték őket. Ez négy-ötmillió forint kiadást jelent, melyet egyetlen társaság sem lenne ké­pes fizetni. A jogviták felőrlik a képviseleti energiát. A bujákiak viszont tényekkel igazolták, sokkal nagyobb vad­létszámú területen túlzott mér­tékű vadkárelhárítás nélkül és állami költségeket kímélő mó­don is felnevelhető az erdő. Mindezt Pál József országy- gyűlési képviselő (MDF) is ta­pasztalta, amikor a vadászati törvény tervezetéről, - megtisz­telve a vadászok képviselőit -, kikérte az előkészítésben felelő­sen közreműködő országos és megyei érdekképviseleti szer­vek véleményét. - Rácz ­Földárverésre várva Egy 1990-ben datálódott or­szággyűlési határozat értelmé­ben a tervezendő Duna-Ipoly Nemzeti Park folytán az Ipoly-völgyét természetvédelmi területté nyilvánítják. Drégelypalánkon is már ta­valy megkezdődött a földalapok kijelölése. Az akkori téesz az ezzel kapcsolatos tervezetet be is nyújtotta az egyeztető fó- rumna. Ezt a variációt azonban a természetvédelmi hatóság nem fogadta el, tekintettel arra, hogy a kérdéses téeszföldek zöme természetvédelmi terület, s ennek folytán nem szerepelhet sem a tagi, sem a kárpótlási föl­dalapban. A helyi polgármesteri hivatal az elmúlt hetekben többször is megkereste a Földművelésügyi Hol áll meg a sebesvonat? Néhány hete, az utazási felté­telek javítására új sebesvonat szállítja az utasokat Balassa­gyarmat és Budapest között. A járat Nógrád megye déli részén több települést is érint, viszont csak Nógrádkövesden veszi fel az utasokat, mivel ott a szembe jövő menetrend szerinti szerel­vény miatt mindenképpen meg kell állnia. A térség érintett önkormány­zatai viszont azt kezdeményez­ték, hogy Galgagután is legyen megállóhely. Bércéi, Nógrád- sáp, Nézsa és Legénd lakossága ezzel sokkal kényelmesebben utazhatna a fővárosba és vissza. Az egyeztetések az illetékes MÁV üzemigazgatósággal is megkezdődtek és az eddig is­mert álláspontok szerint nincs akadálya a menetrend ilyen jel­legű módosításának. Az érintett községekben ter­vezik aláírások gyűjtését is. A MÁV álláspontja szerint vi­szont napi 15-20 új utas kedvé­ért már megérné a Galgagután megállítani a sebesvonatot. Nem jelent gondot az sem, hogy az érintett öt község közül egyedül Galgagutának van vas­útállomása, mivel a vonathoz csatlakozó autóbusz közlekedés már megoldott.- faragó ­és a Környezetvédelmi Minisz­tériumot, s rendszeresen érdek­lődött az ügy kimeneteléről a megyénél. Ám érdemi választ sehonnan sem kaptak. Csak Drégelypalánkról 700 kárpótlási igény érkezett be; döntés híján azonban a földki­osztó bizottság tehetetlen. Az a nagy kérdés, hogy földcserével avagy pénzbeli megváltással oldják meg az áldatlan helyze­tet? Míg a környezetvédők az aranykoronaérték figyelembe­vételével a földcserére voksol­nának, addig az FM az állami költségvetésből elkülönített pénzekből szorgalmazza az egyezkedést. Az illetékes minisztériumok polémiája Ipolyvecét és Dejtárt Traffipax • Április 7-én, szerdán délután 14 órától a 21. sz. főúton Salgó­tarjánban a Bajcsy Zsilinszky és a Éüleki úton, a 23. sz. úton Bá- tonyterenye, Vizslás-Ujlak- puszta, a 2303. sz. úton Salgó­tarján, Mátraszele, Nádujfalu körzetében számíthatnak traffi- paxos sebességellenőrzésre a gépkocsivezetők. Orvosi rendelő • Szendehely. A községi ön- kormányzat az egészségügyi el­látás javítására Katalinpuszta te­lepülésrészen orvosi rendelő ki- alakíttatását tervezi. A munká­latok megkezdésére az ez évi költségvetésből 200 ezer forin­tot különítettek el. Pályázat • Kálló. A helyi képviselő-tes­tület pályázatot hirdet az ön- kormányzati tulajdonú. Kossuth utca 12. sz. alatti, volt autóbusz váróterem bérbeadás útján tör­ténő hasznosítására. A benyúj­tási határidő április 15-dike. A pályázatnak tartalmaznia kell a tevékenység leírását és a bérleti díjra vonatkozó ajánlatot. Sze­szes ital forgalmazására nincs lehetőség. Gordonkasiker • Balassagyarmat. A Miskol­con megrendezett észak-ma­gyarországi zeneiskolások gor­donkaversenyén a nyolc nívódíj egyikét a balassagyarmati Ró­zsavölgyi Márk Zeneiskola ta­nulója, Kanyó Emese nyerte el, tanára Kanyoné Réti Emőke. Hírmondó • Salgótarján. Megjelent a Ba­lassi Bálint Könyvtár Hírmondó című lapjának áprilisi száma. A lap színes ismertetőt közöl a húsvétolásról, bemutatja Ka­zárt, a csesztvei műemléktemp­lomot. Az érdeklődők ezen kí­vül információkat kaphatnak a videomozi programjáról, az új könyvekről, a kiállításokról, és vásárnaptárt is találhatnak a lapban. Bizottság alakult • Bátonvterenye. Rendőri irá­nyítással a városban is megala­kult a balesetmegelőzési bizott­ság, melyben helyet kaptak a városkörnyéki polgármesterek, a polgármesteri hivatal, vala­mint a Volán helyi kirendeltsé­gének képviselője. A bizottság fontos feladatának tartja a bal­esetmegelőzési propaganda fo­kozását, a gyermekbalesetek megelőzést, a közlekedési mo­rál erősítését. is érinti. Kíváncsiskodó A három betáplálás miatt van eltérés Egy salgótarjáni olvasónk ellentmondást fedezett fel la­punk március 31-ei és április 1-jei számában. Az előbbi lap­szám 6. oldalán a Tigáz által közölt díjközlési táblázatból az derült ki, hogy a megyében Bátonyterenyén és Salgótar­jánban a legmagasabb (34.0) a földgáz fűtöértéke. Másnap viszont a Tigáz illetékesei azt nyilatkozták, hogy a gáz fűtő- értékét Hajdúszoboszlón mé­rik, a zárt rendszerbe senki nem tud beavatkozni, s a fo­gyasztónál ugyanaz a gáz jön ki, mint a betápláláskor. Mi akkor az igazság? A vitát kiváltó kérdésre Kiss György, a Tigáz salgótarjáni ki­rendeltségvezetője a következő választ adta:-A településenkénti fűtőér- ték-eltérés oka, hogy a Nógrád megyei települések 3 ponton csatlakoznak az országos gázel­látó rendszerhez. Ózd irányából történik a betáplálása Salgótar­ján és Bátonyterenye település­nek, Hatvan irányából kap gázt Pásztó és Szurdokpüspöki, Vác irányából történik az ellátása Romhánynak, Rétságnak és Ba­lassagyarmatnak. Mindhárom betáplálási ponton mérik a fűtő­értékeket, ezért adódik települé­senkénti eltérés. Az érdeklődés alapján egy közeli időpontban szívesen adunk átfogó tájékoz­tatást a megyei lapban a fűtőér­ték méréséről. Következő kíváncsiskodó kérdésünk egy vidéki olva­sónktól érkezett. Evek óta bé­rel a helybeli termelőszövet­kezettől egy tekintélyes terüle­tet, amelyen szarvasmarhá­kat, birkákat legeltet és ka­szálja is. Az idén a téesz nem készítette elő a szerződést, mivel a terület licit alá kerül. Olvasónk bejelentette a szán­dékát, hogy kárpótlási jegyé­nek birtokában a területet megveszi, mert neki szüksége van rá. Igényét a szövetkezet­ben számon tartják. A gondja abból adódik, hogy az általa használt területen gyerekek, kutyák zavarják állatai nyu­galmát, a munkáját. Szeretné tudni, hogy joga van-e eltaná­csolni onnan őket, noha a lici­tálás csak hetek múlva lesz, amikor magántulajdonába kerülhet a terület?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom