Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-07 / 81. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. április 7., szerda Április hetedike: egészségügyi világnap A bankok óvatosak az agrárszférával szemben Vigyázzunk magunkra, egymásra! Csak ötszáz pályázat érkezett Ma van az egészségügyi vi­lágnap. Dr. Hiroshi Nakajima az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója az emberi élet vé­delmére és az egyre terjedő erő­szak és felelőtlenség ellen szó­lal fel szóló üzenetében. Egy olyan világban, amelyben fel­gyorsult életünk számtalan ki­hívás elé állítja az embert. Sok­szor veszélybe sodorja egészsé­gét, életét. A mindennapok for­gatagában észre sem vesszük azokat az alkalmakat, amelyek életünket, testi épségünket vé­dik. Gyakran csak országos tra­gédiák döbbentenek a való­ságra: arra, hogy az életünket védő szabályok értünk vannak, embertársaink és saját magunk életének, testi épségének bizto­sítékai. Még frissek a pörbölyi teme­tőben az iskolai autóbuszbaleset áldozatainak sírhantjai, még iz- zóan ég bennünk a gyász a hoz­zánk közeli és a távolabbi tra­gédiák miatt! Telek Ond alezredes, a Nóg- rád Megyei Rendőrfőkapitány­ság Közlekedési Alosztályának vezetője, hivatása miatt sokat élt már át olyan szituációt, ami­kor a hozzátartozóknak kellett bejelenteni a megmásíthatatlan hírt. - Ezt nem lehet elmondani milyen szörnyű - mondja az edzett rendőrtiszt.- Hogyan alakult az elmúlt időszak baleseti statisztikája ?- Az év első három hónapjá­ban a megelőző évi 73-al szem­ben 63 baleset történt. A halálos tragédiák száma négy volt mindkét időszakban. Szá­munkra minden emberhalál ér­telmetlen. S abban a családban amelyet ez érint, hosszú időre megfagy a mosoly.- Kik vannak ma potenciális veszélyben az utakon? A tévében is szerepelt Balassagyarmat. Veres Gá­bor, a Balassi gimnázim negye­dik osztályos tanulója a tv Ki miben tudós? című vetélkedő sorozatának fizika versenyén az országos döntőbe jutott. Ő lett az első a helyesírási verseny megyei fordulóján, s az orszá­gos második helyet szerezte meg. Szerepelt a középiskolá­sok országos tanulmányi „derbyjének” döntőjében is.- Mindenki, aki közlekedik. De ha a felelőtlenül, ész nélkül száguldozókra gondolok, akkor a gyerekek és az idősek. Az előbbiek azért, mert nem alakult ki bennük a veszély érzése, a kellő óvatosság. Az idősek pe­dig azért, mert elkoptak a refle­xek, elfáradtak az érzékszervek. A felelőtlenségnek azonban számos területe van. Nagyon súlyos gond az alkohol. Minden negyedik balesetet az alkohol okoz. Naponta találkoznak rendőreink az utakon olyan ve­zetőkkel, akik szándékosan és durván megsértik a közlekedés szabályait s ezzel nemcsak a maguk, hanem mások testi ép­ségét is veszélyeztetik. A szánalom, az együttérzés a bajbajutott iránt megkopott. Másodlagos kérdés, hogy mi lesz a sérült autóval. Ha a bal­eset színhelyén marad, szinte széthordják, viszik róla ami vi­hető. Mi ez, ha nem elvetemült­ség?- Szomorú jelenség a diszkó utáni balesetek nagy száma.- Sajnos igen. Alig van olyan péntek vagy szombat éjszaka, hogy ne történne ilyen. Ezekben az esetekben többszörös a fel­elősség. A szülő sem tudja igen gyakran, hogy hol kóborol a gyerek. Nem beszélve arról, hogy a legtöbb ifjúsági szóra­kozóhelyen italt is mérnek. A hajnali hazamenetelnél megte­lik az autó, s elég a barátok biz­tatása, a kislány előtti tetszel- gés, no meg az esetleges alko­hol hatása és „padlóra kerül” a gázpedál. Nem véletlen, hogy a nagy sebesség és a tömött autó miatt nem egy kiruccanás vég­ződik súlyos, sok embert érintő tragédiával, cserbenhagyásos gázolással. A költészet napja idei városi rendezvényeire április 8-án ke­rül sor, a Balassi Bálint Könyv­tár, a Palócföld Szerkesztősége és a József Attila Városi Műve­lődési Központ szervezésében. A költészet napi megnyitót a művelődési központ előterében tartják. Megemlékezést tart Me- zey Katalin költő, József Attila a változó világban címmel. Köz­reműködik Patakiné Kerner Edit és Sándor Zoltán előadó­Azt hinnénk, hogy a balese­tek többsége a közutakon törté­nik, pedig nem így van. Minder­ről viszont többet tud dr. Veksz- ler György a megyei kórház baleseti sebészetének főorvosa.- Mi is felkészülünk a „disz­kóéjszakák” baleseteire. Ha diszkós akkor verekedés, vagy közlekedési baleset sérültje le­het a beteg. Egy tavaly novemberi statisz­tikánk azt mutatja, hogy ipari négy, mezőgazdasági kettő, közlekedési kilenc, ház körüli, szabad időben történt baleset negyvenhat volt, verekedésből származó sérüléssel hat embert hoztak be. Ez az arány a múlt a hónapokban is megvolt. Maka­csul tartja magát a ház körüli tevékenységből fakadó balese­tek nagy száma.- Mi lehet mindennek az oka?- Mondhatnánk, hogy a megnövekedett szabadidő. De attól félek mindez nem igaz, akkor inkább a munkanélküli­séget említeném, meg a felelőt­lenséget. Megszaporodtak a ké­tes helyeken és minőségben vá­sárolt, szabvány, földelés nél­küli munkaeszközök, amelyek önmagukban is egy veszélyfor­rások lehetnek, s ha még italo­zik is valaki munka közben, ak­kor duplán az. A háziasszony ilyenkor húsvét táján az ablak­hoz teszi az asztalt, rá a széket és függönyt akar cserélni. Le­zuhan, csontja törik, szinte ugyanúgy mint egy évvel ko­rábban. Nem tanulunk hibáinkból. Pedig egy baleset hatása hosszú távú is lehet, a beteg örökre el­vesztheti munkáját s ezzel rendkívül nehéz helyzetbe so­dorhatja családját is ... Szabó Gy. Sándor művész. A házigazda Kun Zsu­zsa, a városi kulturális bizottság elnöke. E program keretében megkoszorúzzák Kő Pál szob­rászművész József Attila dom­borművét. Ugyancsak e napon irodalmi délutánt rendeznek a Balassi Bálint Könyvtárban. Itt a házigazda szerepét a Palóc­föld szerkesztősége tölti be. Vendégek lesznek: Mezey Ka­talin, Kemény István, Oláh Já­nos költők. Költészet napja Salgótarjánban (FEB) Reorganizációs hite­lek támogatására az idén a kor­mány hárommilliárd forintot különített el a költségvetésben. Ez a hitelprogram egy évvel ez­előtt azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse az átalakulást, valamint a csőd és felszámolás alatt lévő termelőszövetkezetek vagyontárgyainak újrahasznosí­tását. Ilyen hitel kellő fedezet mel­lett - pár százezertől felső kor­lát nélkül - adható. A lehetőség kecsegtető. Ennek ellenére ez ideig csupán 500 pályázat érke­zett be a reorganizációs hitel- programot gondozó Földműve­lésügyi Minisztérium Tárcaközi Bizottságához. Ennek okairól beszélgettünk Virágh Jánossal, az FM főtaná­csosával.- A bankok nem szívesen adnak pénzt az agrárszférának. A keleti piac átmenetileg fize­tésképtelen, a Nyugat meg nem segíti kellő mértékben a magyar agrártermékek piacra jutását, védi a saját termelőit a kelet­európai termékektől. A gazda­sági mutatók romlása, az ag­rárszféra területén tapasztalható értékesítési válsághelyzet rövid távon nehezíti az átalakulást, a tulajdonváltást.-Kik és hogyan igényelhet­nek reorganizációs hitelt?- Pályázhatnak egyéni vál­lalkozók, átalakult téeszek és a belföldi magánszemélyek több­ségi tulajdonán alapuló társasá­gok. A kamattámogatás elnye­résének feltétele, hogy a hitel­ből a vállalkozó mezőgazdasági alaptevékenységet folytasson, vagy ehhez kapcsolódó feldol­gozást. szolgáltatást, illetve er­dőgazdálkodási termelést, szol­gáltatást végezzen.- Mennyit vállal át a költség- vetés a kamatterhekből?- A kamattámogatás mértéke konstrukciótól függően 70-90 százalék lehet és a visszafizetés idejétől is függ. Valamennyi hi­telnyújtó számára rendelkezésre áll a Magyar Nemzeti Bank 25 százalékos refinanszírozási ke­rete, hitel adható esetenként a világbanki forrásból is, ha a fej­lesztés megfelel a feltételeknek. A különböző forrásokból jutta­tott kölcsönöknek - 22-35 szá­zalék között - eltérő a kamat­szintjük. Ennek a 70-90 száza­lékát vállalja át a költségvetés. — Kik kaphatnak vissza nem térítendő támogatást?- Az ilyen támogatásra kétfé­leképpen lehet pályázni. Az elmaradott térségekből érkező pályázatok lehetősége egyenlőre nem él, mivel a 97/1992-es kormányrendelet hatályon kívül helyezte az el­maradt települések jegyzékét, az újon pedig most dolgoznak. Az egyéni vállalkozó, ha a ter­melő berendezéseket új gépek­kel egészíti ki, akkor az új fej­lesztés, beruházás összegének 10 százalékát vissza nem térí­tendő támogatásként kérheti, amennyiben igazolja, hogy 1992. január 1-jét követően lett vállalkozó. - újvári ­Tárlatnézöben a Madách-galériában Az idei évben második alkalommal hirdette meg a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet és a salgótar­jáni Madách Imre Gimnázium a megyei rajzpályázatot középiskolás tanulók részére. A kétfordulós versenyre negyvennégy tanuló küldte be munkáját a megye nyolc gimnáziumából és szakközépisko­lájából. A zsűri Czinke Ferenc grafikusművész vezetésével márciusban választotta a húsz legjobb pályázót. Az ő alkotásaikból nyílt kiállítást ugyancsak Czinke Ferenc nyitotta meg a Madách-galé­riában a pedagógiai napok alkalmából. A tárlatot az érdeklődök 8 és 18 óra között tekinhetik meg a Madách gimnáziumban. Gyurkó Péter felvétele Fontos lépés előtt a társadalombiztosítási rendszer átalakítása Ez a választás nem az a választás Ha azt mondom választás, azt mondod elég volt. Ha megint azt mondom választás, azt mondod csalódtál. („Vagy nem nézed a parlamenti közvetítése­ket?”) Ha még mindig nem tágí­tok és azt mondom választás, biztos , hogy feldühödsz és azt mondod úgyis az lesz amit, „azok” akarnak - mibe tudok én beleszólni? Ha ezek után még veszem a bátorságot és megint azt mondom választás, akkor már biztos, hogy túllőttem a cé­lon és jobb ha futásra veszem a dolgot, mielőtt egy újabb cifra káromkodás tudományával, vagy egy könnyű testi sérüléssel lennék gazdagabb. Pedig egy - remélhetőleg - szép tavaszi napon ismét vok­solni hívnak bennünket. Az Or­szággyűlés ugyanis 1991 végén törvényt alkotott a társadalom- biztosítás önkormányzati igaz­gatásáról. A törvény szerint az érdekeltek anyagi hozzájárulá­sára alapozott és az állam által garantált társadalombiztosítási ellátások megszervezése olyan önkormányzati irányítást igé­nyel, mely egyidejűleg bizto­sítja a járulékfizetők, biztosítot­tak beleszólási jogát és érdekér­vényesítési lehetőségét, vala­mint az állami felelősség érvé­nyesülését. A választáson az országos szakszervezeti szövetségek, il­letve az ilyen kritériumoknak megfelelő szakszervezeti vá­lasztási koalíciók állíthatnak lis­tát. A társadalombiztosítási vá­lasztásra május 21-én kerül sor. A választás költségeit ötszáz- millió forintig a társadalombiz­tosítási alap, afelett az állami költségvetés fedezi. Az önkormányzat mibenlétét pedig a következőképpen fo­galmazták meg: A társadalom- biztosítási önkormányzat olyan autonómiával rendelkező jogi személy, amelyben a biztosítot­tak (munkavállalók) és a mun­káltatók az állami garancia és részvétel mellett saját nevükben és önálló felelősségükre - vá­lasztott képviselők útján - látják el a szociális gondoskodás tör­vény által rájuk bízott felada­tait. Ezzel egyidejűleg arról is rendelkezett, hogy a jelenlegi egységes társadalombiztosítási szervezetet szét kell választani két alapvető ágra, nyugdíjbizto­sítási és egészségbiztosítási ágra. A nyugdíjbiztosítási önkor­mányzat közgyűlése 60 biztosí­tási képviselőből áll. A biztosí­tottakat 36 képviselő képviseli, ebből a nyugdíjasok képvisele­tét közvetlenül 4 fő látja el. A munkáltatók biztosítási képvi­selőinek száma 24 fő. Az egészségbiztosítási ön- kormányzat közgyűlése 60 biz­tosítási képviselőből áll. amely­ből 30 fő a biztosítottak, 30 fő a munkáltatók biztosítási képvi­selője. A képviselőket négy évre, az ellátásra jogosultak közvetlenül választják, a munkáltatók kép­viselőiket érdekképviseleteik útján delegálják. A képviselők feladataikat társadalmi munká­ban látják el, de költségtérítés­ben részesülnek. A biztosítási önkormányza­tok biztosítotti képviselőit az ál­lampolgárok közvetlenül vá­lasztják a szakszervezetek által összeállított listák alapján. Az önkormányzatok létrejöt­tével a társadalombiztosítási alapok igen jelentős összege felett már nemcsak a kormány, a költségvetés rendelkezik, ha­nem a járulékfizetők képviselő­inek irányítási és ellenőrzési le­hetősége lesz, így erősödhet a munkások és alkalmazottak ér­dekérvényesítő képessége a leg­fontosabb ellátási területeken. Az önkormányzatok rendel­keznek a biztosítási alaphoz tar­tozó vagyonnal, irányítják hiva­tali szervezeteiket és közremű­ködnek a társadalombiztosítási viszonyok kialakításában is. A törvény szerint a választá­sokkal kapcsolatos feladatok szakmai irányítása és szerve­zése a köztársasági megbízott területi hivatalainak a feladata. Ezért kérdeztük dr. Szita And­rástól, a köztársasági megbízott megyei hivatalának törvényes­ségi és ellenőrzési osztályának vezetője, miben új, mennyiben tér el ez a választási rendszer az eddig megszokottaktól?- Az egyik, meglehetősen prózai újdonság, hogy ezúttal hétköznap, május 21-én, pénte­ken járulhatnak az urnákhoz a polgárok. További eltérés, hogy ez a választás egyfordulós - bár ha a részvétel 25 százalékot nem haladja meg legalább egy vokssal 1994 december 31-éig meg kell ismételni - és az egész ország egyetlen választókerü­letnek tekintendő. Lényeges még, hogy kialakíthatók üzemi szavazókörök is, amennyiben legalább 500 dolgozó kéri, a munkaadónak kell biztosítania a technikai lebonyolítás feltéte­leit. De létre hozható kevesebb igénylő esetén is üzemi szava­zókor- az alsó határ 200 fő -, de ilyenkor az összes ezzel járó költséget a vállalatnak kell áll­nia (körülbelül 36 ezer forint), míg az előbbi esetben csupán a dologi kiadások terhelik a cé­get.-Tulajdonképpen mire lesz jó ez az önkormányzati rend­szer?- Az eddigi gyakorlattól elté­rően nem egy kalapból fizet majd a társadalombiztosítás. A nyugdíjbiztosítási és az egész­ségbiztosítási alap szétválik, s ezzel tisztább, követhetőbb lesz a vagyongazdálkodás menete, valamint a biztosítási feltételek rendszere. Az önkormányzati szisztéma pedig lehetőséget ad arra, hogy a munkavállalók, a biztosítottak is beleszóljanak az általuk befizette nem csekély összeg felhasználásába.-Mit kell beszereznie annak aki választani szeretne?- Mindenek előtt van egy na­gyon fontos feladat. A helyi ön- kormányzattól az állandó lakó­hely-igazolást kell kérnie min­denkinek. Az igazolások igény­lésével megbízhatják a munka­helyen működő valamilyen ér­dekvédelmi szervet is, a hivata­los papírt azonban - ami elen­gedhetetlenül szükséges az ér­vényes szavazáshoz - a laká­sukra küldik. Azon a nevezetes napon ezzel kell majd a válasz­tási bizottság előtt megjelenni. Erre a visszaélések elkerülésé­nek érdekében van szükség. Az urnák előtt aztán kétféle szava­zólapot kapnak a választók, egyikkel a nyugdíjbiztosítási önkormányzatokba, másikkal az egészségbiztosítási önkor­mányzatokba delegálhatnak képviselőket. A társadalombiztosítási ön- kormányzati választással egy időben kerülhet sor - ez intéz­ményeken belüli megállapodás kérdése - üzemi tanács és köz­alkalmazotti tanács választására is. Lényeges, hogy ez utóbbi kettő szervezetileg teljesen el­különül a társadalombiztosító, hiszen ezeket a szakszervezetek és az adott vállalatok szervezik.- A szavazást lebonyolító me­gyei és helyi választási elnöksé­gekbe, valamint a szavazat- számláló bizottságokba kik ke­rülnek be?- Ezeknek a grémiumoknak a tagjait már 1990-ben megvá­lasztották, megválasztottuk. A bizottságokban tevékeny­kedők ezen a május 21-ei mun­kanapon nem dolgoznak, ám ez számukra sem jelent keresetkie­sést, mert átlagbérüket megkap­ják. Számítani lehet azonban arra, hogy nem minden tag tud eleget tenni kötelezettségének, így sok kellemetlenséget lehet megelőzni, ha még időben pót­tagok megválasztására is sor ke­rül. A szakszervezeti szövetségek ugyancsak delegálhatnak tago­kat ezekbe a szervezetekbe, ami biztosítja az ellenőrzést és ezen keresztül a társadalmi kontroll érvényesülését. Ozsvárt Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom