Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-07 / 81. szám
2 KÜLFÖLD Eltűntek a minaretek, szaporodnak a tömegsírok Bosznia egy esztendeje Éppen egy éve, hogy Szarajevóban elszabadult a pokol. A dátum egyébként szimbolikus érvényű: 1944-ben ezen a napon vonultak be a partizánok a boszniai fővárosba. Annak idején még egy új és testvéri világot ígértek a második világháború romjain. Mára az ígéretekből semmi sem teljesült: nemzeti gyűlöletek sosem látott szörnyűséget okoztak, az évtizedekig rejtegetett bosszúvágy a felszínre tört. Szarajevóban tegnap, az évforduló napján összeültek a három boszniai nemzet katonai vezetői, de a legfontosabb kérdésekről való megegyezés még igencsak távolinak tűnik. A boszniai szerb parlament — bár most, utólag Belgrádban szépíteni próbálják a határozatot — kategorikusan elvetette a rendezési javaslatot. Helyette kétoldalú tárgyalást javasolt, amibe a köztársasági vezetés nem egyezhetett bele, s amit Izetbegovic elnök azon nyomban el is utasított. Ezzel kudarcot vallott az EN|Z összes eddigi békéltetése, Cyrus Vance, a fáradhatatlan közvetítő is feladta, s leköszönt tisztségéről, helyét Stoltenberg norvég külügyminiszter veszi át, de ő is csak annyit tudott mondani terveiről, hogy nem akarta visz- szautasítani a tisztséget, mert különben élete végéig lelkiismeret- furdalása lett volna. A háborúért a legnagyobb felelősséggel nyilvánvalóan a szerbek tartoznak, hiszen az ő kezükben van a régió egyetlen valóban ütőképes hadserege. A felelősségben azonban osztozni kell. A horvátok csöndben elfoglalták Bosznia csaknem harmadát, s döntő pillanatokban hagyták cserben muzulmán szövetségeseiket. Sőt, egy valójában sosem cáfolt feltételezés szerint Tudjman horvát elnök és Slobodan Milosevic szerb vezető már két éve megállapodott Bosznia felosztásában. Nagy felelősség hárul azonban a nyugati hatalmakra, hiszen átgondolt stratégia nélkül, s a pillanatnyi kényszereknek engedve próbáltak békét teremteni, s szükségszerűen kudarcot vallottak. Most sem történik más, miután a szerb parlament minden fenyegetőzés dacára elvetette a Vance és Owen tervét, Washingtonban nem sietnek beváltani a komor jóslatokat, hanem a tervet akaiják módosítani. Boszniában közben egyre több a menekült, az üszkös rom, a halott. A háború egy éve alatt közel kétmillióan váltak hajléktalanná, kétszázezer a halottak száma, Szarajevó egyetlen romtenger. A Száva mentén eltűntek a minaretek, szaporodtak a tömegsírok, s a háborúnak még nincs vége... (MTI) Ne hagyjuk otthon a „H” betűt! Akármilyen gyorsan halad is Európa az egység felé, az országutakra ez még nem mindenben vonatkozik. Ezért a külföldre utazó magyar autósok jól teszik, ha nem hagyják otthon a Magyarországot jelző „H” betűt. Akinek a kocsiján nem díszeleg ugyanis az országot jelző tábla, az bízvást számíthat ki- sebb-nagyobb összegű pénzbüntetésre. Olaszországban az új KRESZ szerint például 100 ezer lírát is elérheti a bírság. Ausztriában ugyanez 100 schillingbe, Svájcban pedig átszámítva 22 német márkába kerülhet. Németországban sem ússza meg szárazon a felségjel nélkül közlekedő autós — 10 márkára büntethetik. Lapvélemények Japánból Clinton átlépte a Rubicont A Clinton—Jelcin-csúcstalálkozóval kezdetét vette az a nemzetközi folyamat, amelyben a Nyugat egésze fogja Oroszországot átfogó és nagy összegű támogatásban részesíteni. A vancou- veri csúcstalálkozó tehát nemcsak a kétoldalú amerikai-orosz kapcsolatok szempontjából volt döntő fontosságú — írja a Japan Times tegnapi vezércikkében. A japán lap ugyan megjegyzi, hogy az 1,6 milliárd dolláros támogatás jelentős része (900 millió dollár) áruvásárlási hitel, továbbá hogy a támogatási csomag nem tartalmaz új összegeket, hiszen azokra Washington már korábban ígéretet tett, Clinton kiállása mégis fontos üzenet a hét ipari ország vezetőinek. Felszólítás arra, hogy a jelcini reformok megmentése sürgős segítséget igényel. — Clinton átlépte a Rubicont, és így tett Mijadzava ja- án kormányfő is, aki bátorítást apott az amerikai elnöktől, amikor az támogatásában részesítette Japán területi igényét Oroszországgal szemben — olvasható a Japan Times-ban. Az újság szerint Jelcin olyan helyzetbe hozta a „Heteket”, hogy azoknak nincs más választásuk, mint az ő támogatása. — A Nyugatnak ezt hasonló kaliberű orosz vezető hiányában meg kell tennie, még ha a vállalkozás óriási kockázattal is jár — olvasható a lapban. A Jomiuri Simbun szerint is jelentős hatást gyakorol az amerikai álláspont a világ és a hét vezető ország magatartására. Japán legnagyobb példányszámú napilapja emellett mintegy Japán eddigi, Oroszország melletti visszafogottabb kiállása indokaként említi meg azt, hogy az Egyesült Államok nemzeti érdekeit is mérlegelve járult hozzá a segélycsomaghoz. Az Oroszországgal való együttműködés egyben közös érdeke a nyugati demokráciáknak és Japánnak is, Tokiónak tehát azt kell elemeznie, hogyan járulhat hozzá Oroszország támogatásával a nemzetközi biztonság és a stabilitás erősítéséhez — írja a lap. Kérdőjelek „Csiícs”-segély Zsúfolt hétvégét töltött Vancouverben az elsőszámú orosz és amerikai vezető. Borisz Jelcin és Bili Clinton csúcstalálkozóján — szakítva a korábbi alkalmak megszokott napirendjével — nem a fegyverkorlátozás vagy a világ konfliktusgócainak megvitatása állt az előtérben, hanem a Moszkvának nyújtandó amerikai segélyek ügye. Sok-e a Vancouverben kilátásba helyezett bő másfél milliárd dollár? Vagy — mint a szakértők figyelmeztetnek — eltörpül az orosz gazdaság igényeihez, gondjaihoz képest? A vita vélhetőleg nem is konkrét összegek körül folyhatott, hisz külhoni segéllyel, ezt mindenki tudja, nem lehet megoldani a moszkvai vezetés előtt álló gigantikus feladatokat. A lényeg a gesztuson volt: Clinton — egy sor más nyugati államférfihoz hasonlóan — egyértelművé tette, hogy az USA Jelcint tartja az orosz reformfolyamat továbbvitele garanciájának. Hiszen ki jöhet utána? Mi lesz, ha az április végére kitűzött népszavazáson Jelcin számításai nem válnak be, s elveszti a hatalmi versengést? A nyugati értékelések szerint ez a fordulat visz- szatéréssel fenyegetne Moszkva korábbi, „birodalmi”, nacionalista irányvonalához, s ezzel felidézné a kapcsolatok óhatatlan megromlásának veszélyét. De arra a kanadai csúcs után is nehezen található megbízható válasz, hogy valójában mekkora külföldi támogatás segít Jelcinnek? Vajon ez a segítség hasznos-e Oroszországnak? Es a világnak? Vancouver fontos tanulsága, hogy inkább a kérdőjelek, mint a biztos feleletek időszakát éljük. (FEB) Erősítés a német keleti határon Az idei év első három hónapjában Németország keleti határain közel 13 ezer illegális határátlépőt fogtak el. Tavaly egész évben 30 ezer embert fogtak el a zöldhatáron, a lefülelt ember- csempészek száma pedig 218 volt. Ezt a Die Welt című bonni napilap tegnap közölte a keleti határőrség berlini központjára hivatkozva. A lap értesülése szerint a megnövekedett feladatok miatt megerősítik a keleti határőrizeti szerveket, de ez egyelőre csupán annyit jelent, hogy még több írnokot alkalmaznak: ötve- nen máris szolgálatba léptek. Április 15-től újabb kétszáz kisegítő munkatársat vesznek fel, június elsején további 300-350-et. Mindez valószínűleg összefügg azzal, hogy Németország szigorítani fogja menekültbefogadási gyakorlatát. A biztonságosnak minősített harmadik országba már a határról visszaküldhető az illető, s ilyen országnak számít Csehország és Lengyelország is. A készülő szigorításokkal magyarázható, hogy az év első három hónapjában tovább növekedett a Németországba áramló menedéket keresők száma... Cosic válaszlevele Lemondott a japán külügyminiszter Dobrica Cosic jugoszláv elnök hétfőn sürgős levélben válaszolt Niels Helveg Petersennek, az EK miniszteri tanácsa soros elnökének, aki szorgalmazta, hogy aju- goszléfv föderáció foglaljon állást a boszniai szerbek elutasító döntésével kapcsolatban. Cosic megismételte a jugoszláv álláspontot, miszerint a boszniai szerb parlament, noha elutasította a Vance-Owen-terv maradéktalan elfogadását, a tűzA boszniai szerb parlament szombaton nem utasította el a Bosznia-Hercegovina felosztására vonatkozó Vance-Owen tervet, csupán annak egy részével nyilvánította ki egyet nem értését — mutatott rá Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője az ENSZ Biztonsági Tanácsához intézett levelében. — A parlament állásfoglalása — éppen ellenkezőleg — azt tartalmazza, hogy a békefolyamatnak folytatódnia kell az eddigi pozitív fejlemények alapján — érvelt Karadzic. Félreértésekről beszélve a politikus megerősítette, hogy Bilecában a boszniai szerbek jóváhagyták a már aláírt dokumentumokat, így az alkotmányos elveket és a béketerv katonai részét. Továbbra is elutasítják viszont a béketervben a bosz- nia felosztását tartalmazó térkészünet fenntartására és a tárgyalások folytatására törekszik. Hangoztatta: — Valóban érthetetlen, milyen politikai, erkölcsi és európai elv alapján kellene egy népet (a szerbeket) a legsúlyosabb büntetéssel sújtani csak azért, mert politikai képviselői nem tudják meggyőzni honfitársaik egy részét, akik egy más államban élnek, hogy ne védjék puszta létüket és jogukat a fennmaradáshoz. pék egy kis részét. Karadzic leszögezte, hogy a dokumentumnak ez a része nem kiegyensúlyozott, és ellenkezik a boszniai szerbek alapvető érdekeivel. Karadzic levelét a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság ENSZ-misz- sziója hétfőn juttatta el a Biztonsági Tanács tagjaihoz azon a konzultáción, amelyen a Belgrád elleni nemzetközi szankciók szigorításáról tárgyaltak. A boszniai szerb parlamentnek a Vance-Owen-terwel kapcsolatban elfogadott hét pontja azt hangoztatta, hogy a szerbeknek a térkép nem juttat tengeri kijáratot, megfosztja őket természeti kincseiktől és a gazdasági erőforrásoktól, másrészt a szer- bek jelentős része kisebbségi sorba kerülne, miközben a létrehozandó körzetek nem alkotnának életképes egységet. Cosic szerint a Vance-Owen- terv térképei ellentétesek a boszniai szerbek alapvető igényeivel. A jugoszláv elnök újra leszögezte azt a belgrádi álláspontot, hogy Boszniában nem agresszió történik, hanem etnikai es vallási polgárháború zajlik. Cosic nem részletezte, hogy Belgrád milyen kapcsolatot tart fenn a boszniai szerbekkel, s hogy milyen nélkülözhetetlen számukra az a támogatás, amelyet Jugoszlávia nyújt. Diplomáciai források szerint néhány napos késedelmet szenvedhet a BT-nek a szankciók szigorítására vonatkozó döntése. Az eredetileg tegnapra várt szavazást valószínűleg a jövő hétre halasztják többek között amiatt, hogy Oroszország állandó ENSZ-képviselője közölte: a kérdésben még nem kapta meg Moszkvából az utasításokat. Az AFP emlékeztet rá, hogy a béketervet teljes terjedelmében csak a boszniai horvátok és muzulmánok írták alá. Fred Eckhard, a Jugoszlávia-konferencia szóvivője közölte, hogy egyelőre nem tűztek ki időpontot a tárgyalások esetleges újrafelvételé- re, ugyanakkor bármiféle, a volt Jugoszláviára vonatkozó megbeszélés színhelye ismét Genf lesz. Tokióban betegsége miatt lemondott Vatanabe Micsio külügyminiszter. Mijadzava Kiicsi kormányfő Hata Cutomu volt pénzügyminisztert kérte fel, hogy lépjen Vatanabe helyébe — közölte tegnap az NHK japán televízió. A Reuter szerint a külügyminisztérium tisztviselői nem voltak hajlandóak megerősíteni vagy kommentálni a hírt. Az NHK és más tömegtájékoztatási eszközök arról számoltak be, hogy Vatanabe, aki epehólyagműtéten esett át tavaly, maga hozta meg döntését, miután először csak ideiglenes helyettesítést kért. Közölték ugyanakkor, hogy ideiglenesen Kono Johei, a kabinet főtitkára lesz az ügyvivő külügyminiszter. Hata, aki 1992-ig a pénzügyminiszteri posztot töltötte be, az A 17 tonnás, Fuchs („róka”) típusú páncélos mintha csak gyufásdobozokat tört volna ripi- tyára, úgy hatolt át a hesseni Schwalmstadt börtönének kapuin, felvette a háromszoros gyilkost, Lothar Luftot, megfordult, és kirobogott a börtönudvarról — írta a Bild az utóbbi évek egyik leglátványosabb fogolyszökteté- séről számolván be. Az 1,2. millió márka értékű páncélost egy Marburg melletti laktanyából lopták el, s a Bun- deswehrnek az egész fel sem tűnt, mindaddig, amíg a hírekből ki nem derült: egy erdőben, nem messze az autópályától bekapcsolt motorral egy páncélos vesztegel. A gyilkos és segítőtársa (vagy társai) ekkor már árkon- bokron túl voltak. A börtönudvaron kilenc fogoly, köztük a többszörös gyilNHK szerint még nem válaszolt a kormányfő felkérésére. A több évi külügy- és pénzügyminiszteri tapasztalattal rendelkező 69 éves Vatanabe a Mi- jadzava-kormány egyik tartópillére volt, úgy is, mint miniszterelnök-helyettes. Egyúttal a legesélyesebb arra, hogy szeptemberben, amikor lejár Mijadzava megbízatása, átvegye a kormányzó Liberális Demokrata Párt és a kormány vezetését. Megromlott egészsége azonban az utóbbi időben megkérdőjelezte belpolitikai esélyeit. A jövő héten Vatanabe elnökölt volna a „Hetek” külügy- és pénzügyminisztereinek találkozóján, amelynek egyetlen témája Borisz Jelcin orosz elnök nehéz helyzetbe került kormányzatának megtámogatása lesz. kos, Luft éppen napi sétáját végezte, amikor a Fuchs nagy robajjal betört az udvarra. Az őrtornyokból mindent láttak, de, mint a bulvársajtóban' az esetről olvasható, az őrök nem mertek tűzharcba bocsátkozni, mivel a börtön lakott ■ településen fekszik. Luft 1985-ben lőtte le feleségét, anyósát és Adeltraut nevű szerelmét, állítólag „kilátástalan háromszögkapcsolat” miatt. A gyilkost 1986-ban sújtották életfogytig tartó büntetéssel. A rendőrség nagy erőkkel folytatja a nyomozást. Feltételezhető, hogy a tolvaj és szabadító gyakorlott katonai sofőr volt, mivel, mint a Bundeswehr egyik szóvivője megjegyezte, „normális tolvaj” nem tud ilyen járművet vezetni. A páncélosjó úton óránként 105 kilométeres sebességgel is képes robogni. (MTI) Klinkel és Juppe találkozója Klaus Klinkel német külügyminiszter további szankciókat sürgetett Szerbia ellen, és a totális elszigetelést sem tartotta elképzelhetetlennek, ha ez a boszniai rendezéshez való szerb hozzájárulás kikényszerítésének az ára. Klinkel hétfőn este a német-francia külügyi találkozó után nyilatkozott Bonnban. Alain Juppe, az új francia kormány külügyminisztere ebben a minőségében először látogatott külföldre, s jelképesnek tekintik, hogy az első út — közvetlenül a választások és a kormányalakítás után — éppen Németországba vezetett. A francia külügyminiszter a Klinkellel folytatott eszmecsere után úgy nyilatkozott, hogy Párizs a lehető legszorosabb német-francia pénzügyi együttműködésben érdekelt. Célja továbbá a maastrichti megállapodás megvalósítása, s azt kívánja, hogy a biztonságpolitikái együttműködés is erősödjön a nyugat-európaiak között. Szerinte erre példa az a hétfői luxemburgi döntés, amelynek értelmében a Nyugat-európai Unió kész gyorsnaszádokat és személyzetet küldeni a Dunára, szigorítandó a Jugoszlávia ellen elrendelt szankciók ellenőrzését. Bonn és Párizs között nézetkülönbség tapasztalható a GATT-tárgyalások lezárásának ügyében. A befejezés egyik akadálya a franciák agrárpolitikai hajthatatlansága. (MTI) Moszkva még nem kapott utasításokat Karadzic Vance és Owen béketervéről Szökés a börtönből — páncélossal Cseh kötvények a tengerentúlon? A cseh központi bank tanulmányozni fogja annak a lehetőségét, hogy kötvényekkel jelenjen meg a tengerentúli piacokon, javarészt Japánban és az Egyesült Államokban. A bank márciusban három évre szóló, 375 millió dollár értékű Eurokötvényt bocsátott ki. A pénzintézet úgy véli, hogy jók a kilátásai a legfontosabb tőkepiacokon. Az infláció megfékezéséért Az amerikai pénzügyminiszter szerint Oroszországban csak úgy lehet lefékezni az infláció ütemét, ha a központi bank leállítja bankópréseit. Lloyd Bent- sen szerint, aki az amerikai újságszerkesztők szövetségének minapi ülésén szólalt fel, a pénzromlás megfékezéséhez szükség van még atra is, hogy a bank leállítsa felelőtlen hitelkihelyezéseit. IMF-hitelek érkeznek Moszkvába Az IMF azt tervezi, hogy gyorsított eljárásban nyújt hitelt Oroszországnak és mindazon államoknak, amelyek a szabadpiac megteremtésén fáradoznak. A Nemzetközi Valutaalap javaslata értelmében Oroszország akkor is megkapná a pénzügyi támogatást, ha nem lesz képes teljesíteni azokat a korábban vállalt gazdasági kötelezettségeket, amelyekről a szervezettel megállapodott. Az IMF közleménye arra nem tér ki konkrétan, hogy a hitel megadását kötik-e egyáltalán valamilyen feltételhez. Értesülések szerint Moszkva megközelítőleg 1,5 milliárd dollár hitelre számíthat. Árat csökkentett a Marlboro Negyven amerikai centtel olcsóbb lett — és most 2,20-2,40 dollárba kerül — a Marlboro cigaretta csomagja az Egyesült Államokban. Árcsökkentő lépését a gyártó, a Philip Morris kényszerből volt kénytelen megtenni. Az egykoron legkedveltebb cigarettafajtát, amelyből évente 6 milliárd dobozt adtak el, az utóbbi időben kezdték egyre kevesebben vásárolni. Helyette a dohányosok inkább az olcsóbb fajtájú, és a konkurencia által gyártott cigarettákhoz pártoltak át. A Marlboro piaci részesedése az Egyesült Államokban idén 22,2 százalékra mérséklődött, holott tavaly 24,3,1989-ben pedig még 26 százalék volt. Eközben az olcsó cigaretták aránya a tavalyi 1 százalékról az idén 36 százalékra ugrott. Nagy az ellenzők tábora A közös piaci mezőgazdasági termelők nyolcvanöt százaléka ellenzi a közösség agrárpolitikájának megváltoztatását — tűnik ki egy közvélemény-kutatási felmérésből, amelyet a La France agricole című lap tett közzé. A leghevesebben a franciák ellenzik a reform gondolatát: a termelők 93 százaléka száll szembe vele. Az Európai Közösség többi országában 76-93 százalék között mozog az ellenzők aránya. Az EK mezőgazdasági termelőinek hangulata azért fontos, mert jelzi a kívülállókkal a kompromisszumkészség korlátáit, mindenekelőtt az amerikai agrártermelőkkel a rétestésztaként nyúló GATT-tárgyalások keretében. Dollármilliárdok — szerkezetátalakításra A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan új hitelforrás kialakításán dolgozik, amely lehetővé teszi, hogy Oroszország még a gazdasági reformprogram teljes kidolgozása előtt dollármilliár- dokban mérhető kölcsönökhöz jusson. A Reuter az IMF illetékeseitől megtudta, hogy az új programot szerkezetátalakítási hitelnek hívják. Ha megvalósul — állítják a szakemberek —, kulcsfontosságú szerepet tölthet be abban a programban, amelyet a hét vezető ipari ország a nemzetközi pénzintézményekkel karöltve kíván indítani az orosz gazdaság és Jelcin elnök támogatására.
