Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-26 / 96. szám

4 HÍRLAP OLVASÓKTÓL - OLVASÓKNAK 1993. április 26., hétfő Válasz a panaszos pösténypusztai olvasónak A kereszt jeléről Szécsény Város Önkormány­zati Képviselő-testülete a 21/1991.(XII. 17.) számú rende­letével szabályozta a magán- személyek kommunális adóját, valamint a vállalkozások épít­ményadóját. A rendelet 10 §-a szerint az évi adó mértéke kü­lön­álló helyrajzi számon bejegy­zett adótárgyaként évi 1.200 fo­rint, illetve lakásbérleti jogon­ként évi 1.200 forint. A 11. § /6/ bekezdése úgy rendelkezik, hogy 50 százalékos kedvez­mény illeti meg a Benczúrfalva területén lévő ingatlanokat. E kedvezményt a képviselő- testület arravaló tekintettel adta, hogy Benczúrfalván nincs veze­tékes ivóvíz. E rendelkezéseket a pösténypusztai lakosok isme­rik, és megértették, amit bizo­nyít az is, hogy az 1993. évi helyszíni adóbeszedési napon az itt élő lakosok 80 százaléka fizette be adóját, minden rekla­máció nélkül, valamint az is, hogy az elmúlt évben egyetlen fellebbezés, vagy beadvány sem volt az adókivetés miatt. A panaszos a polgármesteri hivatal adóügyi feladatokat el­látó dolgozóitól semmilyen fel­világosítást nem kért, nem is kapott, tehát nem felel meg a valóságnak a levélben írt idevo­natkozó megjegyzése. A pana­szos, ha Pösténypusztán lakna, tudná, hogy Pöténypusztának az ottani lakosok által választott háromtagú részönkormányzata működik, név szerint Krista Lászlóné, Végh Lajos helyi la­Ercsényi Ferenc városi alpol­gármester, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója és az Arany János Általános Iskola és Szak­iskola igazgatósága pár hete felhívással fordult a lakosság­hoz, hogy a tavasz elején taka­rítsuk ki a déli városrész terüle­tét. A felhívás jó visszhangot váltott ki, a lakosság nagy része példamutató módon vett részt a munkában. Az Arany János Általános Is­kola és Szakiskola a múlt hét végén környezetvédelmi napot tartott. Az akció során többek kosok és Kolosi Ferenc önkor­mányzati képviselő. Szécsény Város Önkormányzati Képvi­selő-testületének ülésein Pös- ténypuszta érdekeit Kolosi Fe­renc képviseli, ő tolmácsolja a kéréseket, melyeket a hivatal, amennyiben lehetőségei meg­engedik, teljesít. így Pösténypuszta sem ma­radt ki az elmúlt évben a közvi­lágítás korszerűsítéséből és fej­lesztéséből. A településen lakók régi igénye teljesült azzal, hogy a közvilágítás a lakott résztől távol eső buszmegállóig kiépí­tésre került. Az orvosi rendelőben vízöblí- téses WC-t alakítottak ki, me­lyet a rendelő belső festése kö­vetett, valamint egyéb lakossági igények teljesültek, például a buszforduló kikövezése, a sze­métlerakóhely megszüntetése, tereprendezés, temetőhöz víz­vezeték kiépítése. Ezt a pösténypusztaiak isme­rik. A levélíró - aki hosszú évek óta Szécsényben lakik - a meg­jelölt utcában és házban nem kérte a víz bevezetését, amikor a községben a vezeték kiépítése tartott. Minden utcát - sajnos - még a fővárosban sem tudnak útburkolattal ellátni, így előfor­dul ez a kistelepüléseken is. Véleménye mindenkinek le­het, így nekünk is van arról, hogy ilyen tájékozottság mellett a panaszos, a földkiadó bizott­ság tagjaként, hogyan fogja képviselni a pösténypusztai la­kosok érdekeit?! Varga Tibor polgármester között a tanulók a pedagógusok irányításával és a szülők segít­ségével kitakarították az iskola udvarát, az iskola melletti temp­lom kertjét, az ifjúsági művelő­dési ház parkját, a Makarenko úti területet, a Bobály Attila szobrászművész által készített játszóteret és a kisgyerekek ÁBC melletti játszóterét. A szü­lők a gyerekekkel együtt fákat, virágokat ültettek, járdát építet­tek. Az akció végére több mint hét tonna újságpapírt gyűjtöttek össze az iskolások. I)r. Kun András iskolaigazgató Tisztul az ország. A születő új törvények végre teljesebb mértékben védik a jóérzésű em­bereket, hogyha nem akarnak, akkor nem kényszernek rá, hogy belebotoljanak a pornog­ráfiába, a fajtalan propagan­dába, a horogkeresztbe, a vö­röscsillagba. A tisztulás azon­ban nem mindenkinek vonzó. Műveletleség, szellemi igényte­lenség gravitálja az erkölcste­lenséget, a a diktatórikus hajla­mok a diktatórikus szimbólu­mokat. A zsarnoki jelképek betiltása kapcsán Thürmer sérelmeit Du- dellai Ildikó tolmácsolta a Nóg- rád Megyei Hírlap hasábjain, az április 17-i számban. A sérel­mek a fent említett szempontok alapján érthetőek. Az a kitétel azonban, amit az újságírónő tesz hozzá, hogy tudniillik ezzel együtt miért nem tiltották be a A partizán emlékműről Nem fogják aranybetűvel be­írni Salgótarján történetébe azt a napot, amikor a Pipis hegyen lévő partizán emlékművet eltá­volították talapzatáról. Igenis partizán emlékmű volt az, még ha akadt is egy keresztanya dr. Csaba Istvánná személyében, aki azt pufajkás emlékműnek aposztrofálta. De akadt olyan keresztapa is, aki viszont Nógrádi Sándor em­lékműnek titulálta, holott köz­ismert volt, hogy Nógrádi Sán­dor szobra a November 7 Film­színház előtt volt. Nógrádi Sán­dor a partizánosztagát nem Csehszlovákiában szervezte, ott csak a törzset állította össze, ők lépték át a határt Ipolytarnóc- nál, s Karancsberényben, a volt Légrádi vadászkastélyban he­lyezkedtek el. Itt nőtt ki ez a kis csoport mintegy két hét alatt 160 főnyi osztaggá. Több száz társammal ott vol­tam az emlékmű avatásán. A megemlékező beszédekben is partizán emlékműről szóltak. Ez a partizán emlékmű nemcsak a Nógrádi partizánosztagnak ál­lított emléket, hanem mind­azoknak a magyar hazafiaknak, akik a végtelen orosz erdősé­gek, a lengyel síkság, a jugo­szláv hegyek, netán Hollandia, Francaiország vagy Belgium partizán egységeiben harcoltak. Ez az emlékmű a fasizmus el­leni harc szimbóluma, kétségte­lenül antifasiszta emlékmű volt. Mucsi Lajos Salgótarján a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének megyei titkára kereszt használatát is, ez olyan szélsőségesen egyszerű lélekre vall, amely mögött nyilván az ateista pártfegyelem és a már jól ismert keresztényellenes kam­pány áll. Ma a kereszt jele a katolikus egyház és még néhány keresz­tény felekezet szimbóluma. Kétségtelenül az a jel, amely­nek égisze alatt olykor egyházi személyek is elkövetnek hibá­kat (No, azért közel nem annyit, mint amennyiről a szerkesztőnő a vöröscsillagos történelem- könyvekből olvasott!), ezen kí­vül jó néhány kívülálló élt visz- sza e jellel igen gyalázatos mó­don. Mai viselői azonban - jól­lehet bizonyos pártok erről nem így vélekednek - mégiscsak egy Tisztelt Főszerkesztő Úr! Az 1993. április 3-4-ei számban a „Nézőpont kérdése, miről is szavaztak?” című cikk­ben közöltekhez - tényszerűsé­gekből -az alábbiakat kívá­nom elmondani: A kazári önkormányzat szer­vezeti és működési szabályzata kimondja: 1. A testületi ülésről jegyző­könyvet kell készíteni. 2. A jegyzőkönyvet a pol­gármester és a jegyző írja alá. Az újságírónő által feleimben közölt megállapításnak („Jegy­zőkönyv cáfolja Kazár alpol­gármesterét”) a község polgár- mestereként ellentmondók, ugyanis a cikk megírásakor a jegyzőkönyv még el sem ké­szült, ebből kifolyólag aláírásra nem kerülhetett. A jegyző­könyvből tehát, mint dokumen­tumból. az újság semmiképpen sem idézhetett. Dr. Domonkos Imre polgármester * * * Emlékeztetőül: Tőzsér Tibor alpolgármester szerint március 25-én úgy döntött Kazár képvi­selő-testülete, hogy Czecze László képviselő függessze fel képviselői tevékenységét, amíg nem tisztázódik szerepe a kazári Zöldmező téesz ügyében. erősen szétzilálódó társadalo­mösszetartó erejét képezik. Vöröscsillag, horogkereszt, nyilaskereszt, sarló és kalapács - nos, mindezek igazán be nem heggedt sebeket tépegető jelké­pek. Ezekkel egy lapon emle­getni a kereszt jelét, ez egy is­mét hamisító, elnagyolt, felüle­tes történelemszemléletet jelent. Akkor hát tiltsuk ki a mese­könyvekből a félholdakat, mert a valamikori török uralomra emlékeztetnek? Ugyan kiket érint ez a ma élők közül? Tiltas- suk be a saját magunk és vala­mennyi ország nemzeti címe­reit, mindegyikét, amely valaha igazságtalannak minősíthető háborút viselt - mai címere alatt? És így tovább. .. Czecze László képviselő szerint viszont nem szavazott erről a testület. A március 25-ei kazári testü­leti ülésről készült jegyzőkönyv változatát április 1-jén kértük el elolvasásra dr. Kardos Gyula jegyzőtől. Dr. Domonkos Imre polgármester levele után április 19-én újra betekintést kértünk az immáron elkészült jegyző­könyvbe. Összehasonlításul: az első és a második változatot. Ápr. L: „Dr. Domonkos Imre polgármester idéz a február 11 -én a Magyar Fórumban meg­jelent újságcikkből. Javasolja a testületnek, hogy határolja el magát a Labet Kft. tevékenysé­gétől. Az önkormányzatnak eh­hez semmi köze, a hatáskörét meghaladja. A képviselő-testü­let a javaslattal 5 mellette és 3 tartózkodással egyetért, elfo­gadja.” Ápr. 19.: „Az újságcikk feb­ruár 11-én jelent meg a Magyar Fórum számában, mely a kazári Zöldmező téesz felszámolásá­val kapcsolatban íródott. (Do­monkos Imre rövid részt idéz fel az újságcikkből.) Domonkos Imre polgármester javasolja a testületnek, hogy határolja el magát a Labet Kft. tevékenysé­gétől. Az önkormányzatnak eh­hez nincs semmi köze, hatáskö­rét meghaladja. A kft. ügyveze­tői tevékenységét meghaladja, a község közvéleménye és a téesz A törvénnyel egyébként a cikk óta én sem értek egyet. Szerintem sem betiltani, inkább kötelezővé tenni kellett Volna e jelképeket. Akkor viszont ne legyen sér­tődés abból, ha egy igazán füg­getlen fórum vöröscsillag-jel- vény hordására kötelezi a Hom-Thürmer vonal követőit, akkor is, ha azok ma például egy-egy független polgármester álruhájában szaladoznak; vagy ha mentalitásuk alapján horog­keresztet hordát azokkal, akik ma esetleg a leghangosabban tiltakoznak e jelvény ellen. Mi, keresztények, pedig min­den további nélkül vállaljuk a kereszt jelét, azzal a felelőssé­gei, amelyhez hozzá tartozik az ellenfelek hazugságaira adott válasz nyújtása fs. Pajor András mohorai plébános tagsága előtt is vállalni kell a tevékenységéért a felelősséget. A képviselő-testület a javaslat­tal 6 mellette és 3 tartózkodás­sal egyetért, elfogadja.” Ápr. L: „Kovács József kép­viselő nem egészen ért egyet a polgármester úrral abban, hogy a testület határolja el magát a Labet Kft. tevékenységétől. Úgy gondolja, hogy semmiféle (a településen folyó) tevékeny­ségtől ne határolódjanak el, ha­nem kísérjék figyelemmel.” Április 19-én az idézett rész megegyezik az előzővel. Ápr. 1.: „Tőzsér Tibor képvi­selő: a cikk szerint a téeszt a volt kommunisták rabolták ki. ez politikai hazugság. Ez az ön- kormányzatból Czecze Lászlót érinti, s javasolja, hogy amíg a helyzetét nem tisztázza, füg­gessze föl tevékenységét. En­nek a kérdésnek az eldöntése nem az önkormányzat feladata, hanem a bíróságé.” Április 19-én az idézett rész megegyezik az előzővel. Miután a 19-ei jegyzőkönyv szerint sem történt több szava­zás ebben az ügyben, ez meg­erősíti április 3-4-ei számunk­ban megjelent cikkünk felcímét: Jegyzőkönyv cáfolja Kazár al­polgármesterét. Immár nem nyers változatban, hanem vég­legesen. Dudellai Ildikó Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Társadalmi munkából jeles Még a végleges változat értelmében is: Jegyzőkönyv cáfolja Kazár alpolgármesterét Pedagógiai napok Vanyarcon A végrendelet érvényességéről Korábban a pedagógiai na­pok rendezvénysorozata csak Salgótarjánban kapott helyet. Az idén először a pedagógiai in­tézet a megye több települését is bekapcsolta a munkába. így ju­tott lehetőséghez iskolánk, ahol a néphagyományok ápolása és a művészeti nevelés bemutatása volt a feladat. Iskolánk 1952-től szlovák nemzetiségi nyelvet oktató in­tézmény. A nyelvvel való is­merkedés már az óvodával megkezdődik. A foglalkozáso­kon felelevenítik a szlovák nép szokásait, dalokat tanulnak, szi­tuációs játékokban gyakorolják a nyelvet. A vezető óvónő elkí­séri tanítványait az iskola első osztályába, ahol a munka foly­tatódik. Az iskola szakképzett kollégái jól előkészített mun­kára alapozhatnak. A nyelv ok­tatására igen magas óraszám áll rendelkezésre. Élő kapcsola­tunk van a prievidzai gyermek- központtal. ami cseretáborozás­ban nyilvánul meg, és ez nagy­szerű alkalmat nyújt a nyelv gyakorlására is. Hagyományőrző munkánkat tanítási órán kívül két szakkör segíti. A Gazsalyas népi ha­gyományokat ápoló kézműves- és táncszakkör. Ahol többi kö­zött korongoznak. gyöngyöt fűznek, hímeznek, tojást feste­nek, dalokat tanulnak, szokáso­kat elevenítenek fel, igen magas létszámmal. (A két szakkör munkájába a tanulók közel fele, 70 tanuló kapcsolódik be. Szerencsések vagyunk, mert munkánk nem szakad meg az általános iskola befejezésével, hanem az ifjúsági tánccsoport­ban és a hagyományőrző felnőtt csoport munkájában folytató­dik. Ezt a folyamatot szerettük volna bemutatni a pedagógiai napok alkalmával, ahol vendé­geink megtekinthették a Va­nyarcon fellelhető szlovákság népviseletét, bútorait, haszná­lati tárgyait. Meghallgathatták dalaikat furulyán, citerán és szépen szóló ének formájában. Betekintést nyerhettek a ha­gyományápolásba az óvodában, ahol a fonó egy jelenetét eleve­nítették fel. Az iskolában ennek egy másik változatát nézhették meg, majd a falusi ifjúsági cso­port üveges tánca zárta a bemu­tatót, megérdemelt sikerrel. Bízunk benne, sikerült széppé tenni ezt a napot. Nándori Ferencné igazgató Olvasónk birtokában van egy több évvel korábban kelt, de eddig még nem érvényesí­tett olyan végrendelet, melyet a végrendelkező saját kezével írt és aláírt, de tanúk nem sze­repelnek rajta. Kérdezi, hogy érvényes-e az ilyen végrende­let, továbbá megtámadhat­ják-e őt, mint megnevezett végrendeleti örököst, az elhalt gyermekei és azok leszárma- zói. Ha megtámadják, mire számíthat? A Polgári Törvénykönyv 623.§./I/ bekezdése szerint az örökhagyó halála esetére va­gyonáról vagy annak egy részé­ről végrendelettel rendelkezhet. Végrendelkezni lehet köz- végrendelettel, vagy írásbeli magán végrendelettel és a tör­vény által meghatározott ese­tekben szóbeli végrendelettel is. írásbeli magánvégrendeletét a végrendelkező akár maga ír­hatja, akár mással írathatja. A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végren­delkezőtől származik. A Ptk.629.§./1/ bekezdése szerint az írásbeli magánvég­rendelet érvényes, ha annak végrendeleti minősége, kelté­nek helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt elejétől a vé­géig maga írta és aláírta. Miután a kérdés a fentebb ki­emelt végrendeleti formára vo­natkozik, a többi végrendeleti formával most részletesebben nem foglalkozom, de szüksé­gesnek tartom az érvénytelen­ségi okok jelentős részét felso­rolni, mert a végrendelet szá­mos ok miatt lehet érvénytelen, így érvénytelen lehet alaki ok­ból az érvényességhez szüksé­ges formák meg nem tartása, a végrendeleti képesség hiánya és a végrendelet tartalma miatt is. Továbbá cselekvőképtelen személy nem végrendelkezhet érvényesen, a korlátozottan cse­lekvőképes személy pedig ér­vényesen csak közvégrendeletet tehet. Gyakori érvénytelenségi ok az is, ha kettő, vagy több személy bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalja a végrendelkezését. Érvénytelenséget okozhat, ha az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel, vagy tisztesség­telen befolyással bírta rá vég­rendeletének megtételére. Vannak még egyéb - a vég­rendelet érvénytelenségét eredményező okok is, de azok­kal ritkább előfordulásuk miatt ezúttal nem foglalkozom. Kiemelem, hogy a végrende­let érvénytelenségére csak az hivatkozhat, aki az érvénytelen­ség megállapítása esetén maga örököl, vagy valami tehertől mentesülne. A kérdésre azt kell válaszol­nom, hogy a törvényes örökö­sök, vagy azok bármelyike megtámadhatja a végrendeletet. A végrendelet érvénytelenségé­nek megállapítását a bíróságtól kérheti az, aki erre jogosult. A bíróság a végrendeletet az érvé­nyesített ok alapján és csak a perben álló felek egymás kö­zötti kapcsolatában nyilvánít­hatja érvénytelennek, a megál­lapítás másokra nem érvényes. Javaslom olvasónknak, hogy a birtokában lévő végrendeletet mutassa be a végrendelkező la­kóhelye szerint illetékes ön- kormányzat polgármesteri hiva­talában, és annak alapján kérje a hagyatéki leltár felvételét. A hagyatéki leltárát a helyi ható­ság az illetékes közjegyzőhöz fogja továbbítani a hagyatéki el­járás lefolytatása céljából. Ott a becsatolt végrendelet alapján nindenre pontos választ fog kapni, s remélhetőleg nem lesz akadálya annak, hogy végrende­leti örökös legyen. Dr. Verebélyi Az óvodások sikeres műsort adtak

Next

/
Oldalképek
Tartalom