Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-26 / 96. szám

1993. április 26., hétfő RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Átadás előtt az új központ - csepp a tengerben Telefonkörkép Romhányból Szente. A község közigazga­tásilag Romhányhoz tartozik, ahol a közeljövőben elkészül a távhívásos telefonközpont, amelynek 250 állomásából 30-at kaphat meg a község. Szükség van erre annál is in­kább, mivel a községben össze­sen egy darab, telefonközpon­ton keresztül hívható készülék van, a 428 lakosra. Kisecset. A romhányi kör­jegyzőség másik kistelepülésén 258-an élnek, és szintén egy se­gélykérő telefonjuk van. A bő­vítés során ők 21 telefonvonal­hoz juthatnak hozzá. Romhány-Kétbodony. Az körjegyzőségi székhely és a te­lepülésrész telefonigénylőit együtt tartják nyilván, a közel­jövőben befejeződő fejlesztések után mintegy 200-an kaphatnak itt telefont. Az előzetes felmé­rések szerint 50 igénylő kérel­mét már nem is tudják kielégí­teni. A telefonközpont műszaki átadásának határideje április 29-e. A telefonnal rendelkező­ket azonnal bekapcsolják a ha­zai és a nemzetközi távhívásba. A romhányi fejlesztés egyéb­ként a központ kialakításával együtt 24-25 millió forintba ke­rül, és a külső hálózatfejlesztés költsége ebben még nincs is benne. Utóbbi költsége 12 mil­lió forint körül alakul. A rétsági körzet telefonhelyzetét ismerve ez a fejlesztés csepp a tenger­ben: pillanatnyilag a romhányi kerámiagyár, és a szendehelyi önkormányzat rendelkezik cross-bar vonallal. Iskolagaléria Diósjenőn A közelmúltban iskolagaléria nyílt Diósjenőn, amelyet pályáza­ton nyert pénzből Dovák B. József rajztanár vezetésével hoztak létre. Először a helybeli diákok munkái kerültek kiállításra. Iskolai lelkigyakorlat Keszeg. A község általános iskolájának rendszeresen van­nak vendégei mind a tavaszi, mind pedig a nyári szünet ideje alatt. Az immár hagyományos­nak tekinthető látogatók Buda­pestről, közelebbről Békásme­gyerről érkeznek a volt Hu­szár-féle kastélyba, ahol lelki- gyakorlatokon vesznek részt, a római katolikus egyház vezeté­sével és közreműködésével. Az önkormányzat is segíti te­vékenységüket, hiszen főzési lehetőséget biztosítanak szá­mukra az óvoda konyháján, a község lakossága pedig az ellá­tásukat finanszírozza - ők adják össze ugyanis az ételek elkészí­téséhez szükséges alapanyago­kat. Mint megtudtuk, a fiatalok négy esztendeje már, hogy rendszeresen felkeresik a köz­séget közös imádkozás céljából. Gond a munkanélküliség Romhány. Idén a községben előreláthatóan 199 fő állástalan kerül ki a munkanélküli járadé­kos ellátás alól. A helyben leg­több munkahelyet biztosító ke­rámiagyárból ők azok, akik az első elbocsátási hullámmal ke­rültek az utcára. Nekik két évig járt a munkanélküli-segély, de azoknak, akik a téesz megszű­nése miatt maradnak most állás nélkül, már nincs ilyen szeren­cséjük: legfeljebb egy évig él­vezhetik az állami támogatást. A becslések szerint jövő év vé­gére az 500 főt is elérheti az el­látatlanok száma, akik kizárólag az önkormányzat által megálla­pítható szociális járadékra jogo­sultak. Messziről jött emberek családi tragédiája Kétbodonyban „Közterület-felügyelői” vesszőfutás Súlyos problémát jelent a családban, ha egy gyermek va­lamilyen betegséggel születik. A közigazgatásilag egyelőre Romhányhoz tartozó Kétbo­donyban élő Bartyik Gyuláné kislánya is légzőszervi problé­mával jött a világra.- Békés megyében, Mezőko- vácsházán éltünk korábban - mondta. - Orvosi javaslatra köl­töztünk el, hiszen a kislányunk­nak levegőváltozásra volt szük­sége. Szerencsére használt a hegyvidéki levegő, így Barbara meggyógyult, és ez nekünk mindennél többet jelent. Szám­talan gondunk van azonban, amelyeken bizony nem könnyű segíteni. Az anyagi nehézsége­ken túl komoly megrázkódtatást jelentett, hogy biztos egziszten­ciát kellett felszámolnunk, csa­ládi és baráti kapcsolatokat megszüntetnünk. Előző lakóhe­lyünkön közmegbecsülésnek örvendtünk, és a sok vándorlás sem tett jót, hiszen több kör­nyező faluban éltünk és dolgoz­tunk. Közben Bartyik Gyula is elő­került a kertből, ahoí éppen ve- teményezett. Ő folytatta a prob­lémák ismertetését.- Övön aluli ütések értek bennünket egymás után, és saj­nos szerencsénk sem volt - mondta sóhajtva. - Az előző la­kóhelyünkön, Verőcemaroson egy festéküzem épült a házunk mellett, és a levegőszennyezés rontott a kislányunk állapotán. Mivel elsődleges célunk mégis­csak az ő egészségének vé­delme volt, ezért odébb álltunk. Dolgoztunk Balassagyarmaton is utána, de az sem volt szeren esés megoldás, hiszen mi sze­rettünk volna falura jönni. Ráa­dásul Gyarmaton az iskolaud­varban laktunk, eléggé rossz körülmények között.- KÉtbodonyba viszont kép­zett népművelőt kerestek, erre én pályáztam - vette vissza a szót Bartyik Gyuláné. - Többen is pályáztunk, de nekem sikerült elnyernem az állást.- Közben adódott ez a lehe­tőség, hogy megvásároljuk ezt a házat. Egy idős asszony lakott itt, akitől tetemes OTP-kölcsön segítségével megvettük az épü­letet. Hiányzott nagyon a kert, hiszen a termények sokat segít­hetnek a háztartás vezetésében. A nagy összegű OTP-kölcsön miatt ugyanis minden fillért gondosan be kell osztanunk.- Mondtuk mi már akkor a Hajzsel Ferenc polgármester­nek, hogy csak akkor vállalja a feleségem az állást, ha mind a kettőnknek tud munkát adni - vette vissza a szót Bartyik Gyula.- 1991. október elsejével erre ígéretet is kaptunk, és erről írás is van - keresett elő egy lepe­csételt papírt. „Bartyik Gyula alkalmazását a polgármesteri hivatal 1991. október 1-jétől biztosítja.” - áll a nyilatkoza­ton.- Gamesz-vezető voltam a korábbi munkahelyemen, jártas vagyok a hivatali munkában - folytatta szomorúan Bartyik Gyula. - Az igazi kálváriánk azonban csak ezután kezdődött.- Először a sütőüzemben ígértek munkát, de nem lett be­lőle semmi. Utána a kőműve­sekhez kerültem átereszeket tisztítani, de az a munka csak három napig tartott... Ezek után írattak velem egy pályáza­tot közterület-felügyelői státusz betöltésére, de mindez még 1992 januárjában volt. Válasz azóta sem érkezett. Sajnos olyan pletykákat hallottunk vissza, hogy én nem akarom vállalni a felkínált állásokat, de engem soha, senki meg nem ke­resett ezek miatt, sem szóban, sem pedig írásban. Rettenetes az, hogy kétségek között hagy­nak! Persze azért amit lehetett, azt mgcsináltam. Jártam dol­gozni az erdőre, málnát szedni.- Miből élnek?- Néhéz'helyzetben vagyunk, hiszen a munkanélküli-járadé­kom folyósítási ideje lejárt, előtte is csak a minimális ösz­szeget kaptam. Pillanatnyilag egy fillér jövedelmem sincs, de segélykérelmet adtam be. Gon­dolhatja, hogy milyen nehezen ment, hiszen tisztességben nőt­tem fel, sosem gondoltam, hogy ilyen helyzetbe kerülünk. Az igényemet azonban elutasítot­ták, mondván, hogy jár, de pil­lanatnyilag nincs rá keret.- Szerencsére a szomszédok nagyon rendesek, sokat segíte­nek minden téren - jegyezte meg Bartyik Gyuláné. - Vi­szont az én fizetésem is nagyon szerény, éppen csak az OTP-törlesztés meg a villany- számla fizetésére elég. A kislá­nyunkra viszont kiemelt családi pótlékot kapunk.- Munkám viszont van bő­ven! A kétbodonyi művelődési ház egyszemélyes intézmény, a takarítástól a fűtésig, a könyv­tártól a szervezőmunkáig min­den rám marad - havi bruttó 12 ezer forintért...-Közmunkásnak sem alkal­mazták a férjét?- Nem, pedig én már mindent elvállalnék - vette át a szót Bar­tyik Gyula. - Különösen rossz a helyzet, hiszen a közelünkben se rokon, se nagyszülő, senki. Rossz a kocsi is, a szomszédok szokták elvinni a kislányunkat az orvoshoz, amikor kell. A település polgármestere, Hajzsel Ferenc az alkalmazás nehézségeiről beszélt.-Valóban úgy nézett ki, hogy Bartyik Gyulát tudjuk al­kalmazni közterület-felügyelő­nek - mondta -, de a képvi­selő-testület döntése szerint fon­tosabb volt a körzeti rendőri ál­lás. Hívtuk őt közmunkára is, de annál több volt a munkanélküli járadék összege. Én személy szerint szeretném, ha sikerülne elhelyezkednie, és ha valóba szándékában áll neki is, sike­rülni fog: a kerámiagyárban 30 fő helybeli állástalan felvételét tervezik. Mit lehet erre mondani? Úgy legyen! Faragó Zoltán Közmunkások Nőtincs. A községi önkor­mányzat a közelmúltban egy 3,6 millió forintra nyújtott be pályázatot, forgalombiztonsági fejlesztés megvalósítására. Cél­juk, hogy a község központján átvezető út szélesítését megold­ják, járdát építtessenek, busz­megállót alakíttassanak ki, és növeljék a közlekedés biztonsá­gát. A közmunkások, akik 12-en vannak a szerződésben szereplő nyolc fő helyett, már most megkezdték egy, a leendő útszélesítés megvalósítását akadályozó támfal bontását. Megszépül a község Horpács. A polgármesteri hivatal és a nevelőotthon kö­zötti területet a saját kezelésébe szeretné venni a községi ön- kormányzat. Terveik szerint a területet parkosítanák, hiszen a téli holtszezont kivéve élénk az idegenforgalom a kistelepülé­sen, és egyáltalán nem mind­egy, hogy a látogatók milyen benyomásokat szereznek a köz­ségről. Mindenesetre bonyolítja a helyzetet, hogy az önkor­mányzati területek mellet a mú­zeumok megyei igazgatóságá­nak, illetve a megyei önkor­mányzatnak is vannak ingatlan­jai a község központjában. Nógrádban egyedül • Keszeg. A község elektro­mos hálózata - Nógrád megyé­ben egyedülálló módon - nem az Émász, hanem az Elmű (Elektromos Művek) hatáskö­rébe tartozik. Az üzemeltető cég váci kirendeltsége a közel­múltban korszerűre cserélte a község teljes területén az el­avult, régi lámpatesteket, min­tegy félmillió forintos költség­gel. T anköny vrendelet • Nőtincs. A község képvi- selő-testülete ülést tartott a kö­zelmúltban. Döntés született ar­ról, hogy idén is támogatni fog­ják a településen élő, iskolás korú gyerekeket, és az 1993/94-es tanévre is megve­szik az általános iskolások szá­mára a tankönyveket és füzete­ket. Erre a célra 154 ezer forin­tot különítettek el a község ez évi költségvetéséből. Ivóvízhálózat • Horpács. A község közigaz­gatási területén nitrátos az ivó­víz, ezért az önkormányzat a Nógrád Megyei Víz- és Csator­namű Vállalattal megállapodást kötött a település vezetékes ivóvízhálózatának kiépítésére. A Nógrád megyei fejlesztési program alapján 1994-re kell ivóvizet kapnia valamennyi kisközségnek. A tervezői költ­ségbecslés alapján a gerincveze­ték kivitelezési munkálatai 4-5 millió forint közötti összegbe kerülnek, de pályázati támoga­tás is igényelhető hozzá. Holnapi számunkban „Salgótarján és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Visszakapja tulajdonát a római katolikus egyház Úttörőszoba után cserkészotthon Vevőre talált a nőtincsi kastély Százmilliós beruházás- Eladjuk a kastélyt — foga­dott a hírrel a közelmúltban Szegner László, Nőtincs község polgármestere.-Nem tudta volna használni valamire az önkormányzat is?- Használni éppen tudtuk volna, de az egész épület felújí­tásra szorulna, rengeteg pén­zünkbe került az is, hogy a kas­télyt állagát megóvjuk. Az ön- kormányzatnak nincsenek arra anyagi eszközei, hogy valami­lyen vállalkozásba kezdjen vele. Sokkal nagyobb költség­gel jár az ilyesmi, mint mond­juk egy új épületet emelni.- Ki a vásárló?- Erre a célra alakult egy tár­saság, Nőtincsi Kastély Kft. né­ven. Arra nincs felhatalmazá­som, hogy közelebbit is el­mondjak róluk.- Mennyi a vételár?- 12 millió forint, áfá-val együtt 15 millió. Nagyon jól jön ez a pénz a község fejlesztésé­hez, nem is beszélve arról, hogy idegenforgalmi célokra kíván­ják hasznosítani a jövőben az épületet, és ez több helybelinek is munkát jelenthet. A mai fog­lalkoztatottság mellett már ez is nagyon komoly eredmény.- Hogyan sikerülhetett az ér­tékesítés?- Egy vállalkozó üzleti tervet készített rá, és így talált vevőt. Egyébként a természetvédelmi oltalom alatt álló parkkal együtt adtuk el, és ezt a minisztérium is engedélyezte.-Mibe kerül majd a felújítás, illetve a vállalkozás beindítása?- Eddigi információink sze­rint 92 millió forint lesz csak maga a felújítás. fz­A néhány évvel ezelőtt újjáa­lakult cserkészmozgalom szép eredményeket ért el az utóbbi időben, hiszen a 40 évi kény­szerszünet után is sorra jöttek létre csapatok országszerte. Rétság környékén Diósjenőn a legsikeresebb a mozgalom, hi­szen az itteni cserkészek 35-en vannak, és közösségi életük fej­lesztéséhez rövidesen egy cser­készotthonhoz is hozzájutnak. A részletekről Dr. Nagy Anna, Diósjenő jegyzőnője adott tájé­koztatást.- A római katolikus egyház visszaigényelt egy régebben a tulajdonban lévő lakást, amely most az önkormányzat kezelé­sében van - mondta. - A hivatal azonban tavaly felújította ezt az épületet, 300 ezer forintot költve rá. Szükségünk lenne ugyanis erre a házra, mivel az általános iskolában működő ze­neiskola egyik pedagógusának szánjuk, mint szolgálati lakást,-Az egyházzal meg tudtak egyezni e kérdésben?- Szerencsére jó velük a kap­csolat, így ők sem zárkóztak el az elől, hogy csereingatlant fo­gadjanak el helyette. Tudtom­mal a közeljövőben egy cser­készotthont szeretnének kialakí­tani a felkínált épületben. A diósjenői cserkészek eddig elért eredményeiről, és a közel­jövő terveiről Ország Tibor, Nógrád község plébánosa be­szélt, aki egyben Diósjenőnek is római katolikus lelkipásztora.- Sokkal jobban sikerült Di­ósjenőn a cserkészmozgalom beindítása, mint Nógrádon — mondta -, ezt bizonyítja a ma­gas létszám is. A nógrádiak va­lahogy nem mutatnak akkora érdeklődést...- Fiúk, lányok vegyesen van­nak a diósjenői csapatban?- Igen, hiszen semmi értelme nem lenne elkülöníteni őket. Egyébként a csapat pontos neve Szent Ignác Cserkészcsapat, és az 1018-as számot viseli.- Milyen jelentősebb prog­ramjaik voltak eddig?-Tavaly a cserkészek ren­dezték a faluban az augusztus 20-ai ünnepséget, és azt kell mondanom, hogy nagyon jól si­került. Ennek megfelelően idén is a miénk a szervezés joga.- Megkezdődött már a készü­lődés az ünnepre?- Igen, hiszen rövidesen jön a nyár, nehezebb lesz összefogni a gyerekeket. A tervek szerint egyébként különleges diósjenői lakodalmast fognak bemutatni Szent István névnapján.-A cserkészotthont mikor vehetik tulajdonukba a diósje­női gyerekek?- A diósjenői önkormányzat döntése alapján kapunk egy cse­reingatlant a visszaigényelt ház helyett, aminek azonban előbb a tulajdoni viszonyait kell ren­dezni, hiszen az egy olyan épü­letben található, aminek csak az egyik része lesz a miénk. Pilla­natnyilag a megosztás miatti földhivatali eljárás folyik. Amint az önálló helyrajzi szá­mot megkapta az épület, kez­dődhet a költözködés.- Elégedett az ingatlannal?- Igen, hiszen a méretei meg­felelőek, de a maga az épület sajnos felújításra szorul.- A cserkészcsapat tagjai mit szólnak a leendő otthonhoz?- Örülnek neki nagyon, hi­szen ezek után lesz hol össze­jönniük, és aktív közösségi éle­tet élniük. A kialakítás, felújítás és rendbetétel során számítha­tunk a munkájukra - bár bizo­nyára szükség lesz a szülők se­gítségére is. -F. Z.­Az adásvételi szerződést is aláírták már Fotó: Rigó Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom