Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-26 / 96. szám

1993. április 26., hétfő MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Végre beköszöntött a Tarjáni tavasz Ferdinad Trautmandsdorf, osztrák követ (jobbra) a megnyitón (Folytatás az 1. oldalról) született költő, aki az utóbbi időben már nem annyira verse­ket, mint inkább tárcákat ír (a tárca is bécsi műfaj - jegyezte meg). Mint mondta, nincs befe­jezett múlt, csak folyamatos je­len, és falujában még ma is „Bécsig nyúlik a rétes”. A K. u.K. világ (a kortársak szerint a világvége kísérleti telepe) első­sorban a mentalitásban és azok­ban a problémákban van, ame­lyek azóta sem oldódtak meg - vélte, majd így folytatta:- A monarchiát a népek bör­tönének nevezték, de mi történt utána? Kisebb cellákban folyta­tódott ugyanaz. Furcsa lebegés, furcsa para­doxon volt a monarchia álla­pota, amely rendszer megelőzte a korát. Tóth Elemér kis szkep­szissel azt is a monarchia tanul­ságai között látja, hogy nem kell mindig megoldani a dolgo­kat, mert a dolgok úgy is meg­oldódhatnak, hogy elmúlnak. Jó hangulatú, személyes élmé­nyekkel fűszerezett megnyitóját egy megtörtént esettel zárta. Megírta a helyi újság is: dara­zsak fészkelték be magukat a bakterházba. Megkezdték a ki­füstölésüket, de közben jött a vonat. A bakterház leégett, a da­razsak maradtak. „Valahogy így vagyok a monarchiával” - mondta végül. * * * A Salgótarjáni Zeneiskola Fúvósegyüttese belépőjével kezdődött délután négy órakor a József Attila Művelődési Köz­pontban a Tarjáni tavasz, és egyben a május 9-éig tartó oszt­rák napok hivatalos megnyitója. Tóth Csaba, az intézmény igaz­gatója dr. Ferdinand Traut­mandsdorf osztrák követet, Ing­rid Ramsauer festőnőt és az Osztrák Nemzeti Idegenfor­galmi Képviseletet is köszön­tötte a nagyvároshoz méltó ren­dezvénysorozaton.-A kultúra és az idegenfor­galom mindig összekötő té­nyező volt, ez az a kapcsolat, amelyre országainknak újra szüksége van. Itt az ideje, hogy gondolatainkban is megszűnjön a vasfüggöny - mondta többek között Ausztria követe, aki elő­ször, de ígérete szerint nem utoljára látogatott Salgótar­jánba. Zsély András beszédével vette kezdetét a június 26-áig tartó programsorozat. Látogatók a Nógrádi Történeti Múzeumban megnyitott biennálén Fotók: Gyurkó Péter A szécsényi irgalmasnővérekről Találkozó a Fáklyában Balassagyarmat barátainak tízéves jubileumi találkozóját rendezik meg május 4-én Bu­dapesten, a Fáklya klubban (VI. Csengery u. 68.), a város képviselő-testülete szervezé­sében. A program részeként kuruc dalok hangzanak el (Merczel Miklós, tárogató), Csáky Károly Nógrádi tája­kon című könyvét dr. Halász Péter mutatja be, előadják Georg Philipp Telemann Kamaraszonátáját (Balassa­gyarmati Kamaraegyüttes), Agustin Barrios Mangoré Ke- ringőjét (Fogarasi Béla, gi­tár), Kodály Zoltán: Ének Szent István királyhoz című művét (Balassagyarmati Da­legylet), Nagy Ervinné a ba­lassagyarmati irodalmi ha­gyományokról beszél, és iro­dalmi műsor hangzik el. Csábi István vezetésével sor kerül egy eszmecserére Ba­lassagyarmatról, dr. Németh György polgármester, dr. Kiss Tamás alpolgármester és Ko- valcsik András, a honismereti kör elnöke részvételével. A rendezvény után Jagyutt Pál az Orchidea cukrászda (Fé­szek vendéglő) termékeinek kóstolójára invitálja a vendé­geket. Galcsik Zsolt, szécsényi fiata­lember a szerzője annak a kia­dásra váró új könyvnek, amely a Páli Szent Vincéről elnevezett szécsényi irgalmasnővérek hármas intézményének történe­tét foglalja össze. A kötet alapja az a tanulmány, amit a szerző a Szirák. Sokan tudják, hogy a gyönyörű vidék, s maga a kas­tély hajdan a Teleki-család bir­toka volt, de azt már kevesen sejtik, hogy az egykori tulajdo­nos, gróf Teleki László képvi­selte a Kossuth-kormányt Fran­ciaországban. Szirák, a Telekiek és a fran­ciák közötti összefüggés már régen feledésbe merült, de teg­nap - ha csak rövid időre is -, ismét feléledt a kapcsolat: Hol­lókőn, majd Szirákon vendé­geskedtek a tours-i Francia- Magyar Baráti Társaság tagjai, olyan franciák, akik családjuk révén ugyan nem kötődnek ha­zánkhoz, de vonzza őket a ma­gyar kultúra, a magyar hagyo­mányok. A közel három éve alapított társaság vezetője pedig nem más, mint a Teleki-család Lakitelek alapítvány pályáza­tára készített, s amellyel a ne­gyedik helyet szerezte meg. Az egyes fejezetek többek közt dr. Haynald Lajos bíboros érsek életéről, az általa alapított zár­dáról, a kórházról és a leányis­koláról szólnak. egyik leszármazottja, Judit de Teleki-Charpentier grófnő. A csoport szerdán érkezett Magyarországa, s a Hatvanban működő testvérszervezet meg­hívására látogattak el Nógrád megyébe. Hollókőn Korill Fe­renc, a megyei közgyűlés el­nöke, valamint Nagy Ignác, a település polgármestere fogadta a vendégeket. A látogatók először a világö­rökség részeként számontartott Ófalut nézték meg, majd a vi­déken régen szokásos vendéglá­tási hagyományok szerint egy hangulatos szabadtéri lángosü- tésre invitálták meg őket. A hol­lókői program befejeztével utaztak Szirákra.-Mindenütt nagyon kedve­sen fogadtak minket - mondta tapasztalataikról Judit de Te­A magyar kultúra vonzotta a látogatókat Francia kapcsolatok A Magyar nyelv hete Nógrádban Sajtónyelvében él a nemzet? A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat és az Anyanyel­vápolók Szövetsége 27. alka­lommal rendezte meg a Magyar nyelv hetét, amelynek az idén a mottója: „Sajtónyelvében él a nemzet?”. A megyében is sok általános- és középiskolában tartanak tanárok, előadóművé­szek előadásokat, rendhagyó órákat. Kedden, április 27-én a TIT vendége lesz Salgótarjánban Burányi Ferenc író és Karsai Franciska előadóművész, akik a Táncsics Mihály Közgazda- sági és Kereskedelmi Szakkö­zépiskolában, valamint a Ma­dách Imre Gimnáziumban tar­tanak rendhagyó órákat. A sajtónyelv kialakulása és története, továbbá a magyar nyelvhelyesség problémáiról tart stílusgyakorlatokat több ál­Churchillröl köztudott, hogy sokat szivarozott, imádta a whiskyt és - mi tagadás - nem rajongott a testmozgásért, mégis több mint nyolcvan évig élt. Johnny Weismüller pedig hiába volt edzett, beteges, vézna kis öreg vált belőle. Ezeket az ellenpéldákat nem szokta bemutatni az úgyneve­zett „helyes életmódot” elénk vetítő propaganda. Mert hogyan is kell helyesen élni? Ahány könyv, annyi elképzelés, s va­jon melyik a helyes út? Erre szokták azt mondani sztoikus bölcsességgel, hogy Ma délelőtt 10 órai kezdettel ülést tart a salgótarjáni önkor­mányzat képviselő-testülete. Napirenden szerepel Salgótar­ján 1992. évi költségvetésének teljesítéséről szóló beszámoló, valamint csaknem tíz javaslat, így többek között a város tö­talános iskolában, például Ka­záron és Karancskesziben T. Pataki László író-újságíró és Kerner Edit. A már említett salgótarjáni Táncsics szakközépiskola tanu­lója, Ispán Anita tart előadást saját, díjat nyert dolgozata alap­ján a diáknyelvről kortársainak a Madách Gimnáziumban és a Gagarin Általános Iskolában. A sajtó, a politikai agitáció nyelvi problémáiról, az újságí­rói igazmondásról tart előadást Salgótarjánban, a TIT-székház- ban és a Bátonyterenyei Váci Mihály Gimnáziumban Erdős István. A zagyvapálfalvai Arany Já­nos Általános Iskolában és Szakiskolában a héten több rendhagyó nyelvtanóra és iroda­lomóra zajlik. Ezeket az iskola tanárai tartják. mindenkinek a maga útján kell járnia. De honnét tudjuk meg, hogy mi az utunk? Valószínűleg ki kell próbálni amit csak lehet, s utána választhatunk. Ezért jó gondolat, hogy Szügyben, a művelődési ház és az iskola április 24-én az egész­séges életmód jegyében közös programot szervezett a település diákjainak, s minden helybeli érdeklődőnek. A rendezvényret támogatta a pásztói tejüzem, a mohorai Drogunion Gyógynö­vénybegyűjtő és Forgalmazó Rt. szolgáltatta a gyógyteákat, s ételkóstoló is volt. megközlekedésének hosszú- és rövidtávú feladataira, a nevelési intézmények szerkezeti raciona­lizálására, a szociális ellátások rendjére vonatkozó rendelet megalkotására, az ökumenikus óvoda működési feltételeinek biztosítására. Traffipax • Április 26-án, hétfőn délután 14 órától este 22 óráig Salgótar­jánban a Budapesti úton, Kis- hartyánban a 22. számú úton, a 23. számú úton Mátraszele, Homokterenye, Nádujfalu, va­lamint a 2206. számú úton, Ka- rancslapujtő térségében számít­hatnak sebességellenőrzésre. A masszázsról • Litke. A helyi nyugdíjasklub második olyan összejövetelére kerül sor április 26-án délután, a művelődési házban, amelynek a természetgyógyászat lesz a té­mája. Ezúttal a masszázsról lesz szó, az előadó pedig Szanyi Já- nosné, a salgótarjáni Gyógyír életreform és környezetvédő egyesület vezetője. Történelmi jelképeink • Salgótar ján. A Nógrádi Tör­téneti Múzeum barátai körének tagjai április 26-án találkoznak egymással, s várják az érdeklő­dőket is az intézményben. Ez alkalommal dr. Szvircsek Fe­renc történelmi jelképeinkről tart előadást. Lesz orvosigazgató? • Pásztó. Kedden 14 órakor ismét összeül az önkormányzati képviselő-testület. A napiren­dek közt szerepel: helyi rende­letalkotás az állattartásról, az önkormányzati tulajdonú ingat­lanok értékesítésre történő kije­lölése, és a városi kórház orvo­sigazgatói munkakörének betöl­tésére vonatkozó pályázatok el­bírálása is. Az épület kész • Nógrádmegyer. Befejezésé­hez közeledik a helyi téesz által, munkahelyteremtő beruházás­ként készülő baromfifeldolgozó épületének kivitelezése. A fel­adattal megbízott kft. hamaro­san elkészül a munkával. Fogadónap • Bátonyterenye. Április 28-án, szerdán reggel 8 órától délig a kisterenyei házasság­kötő-teremben, 13 órától 16.30-ig a nagybátonyi város­házán tartja fogadónapját Rom- hányi Gyula jegyző. Egészséges életmód Beszámoló a költségvetésről Vállalkozás a vállalkozásokért Új vállalkozás alakult Salgó­tarjánban Verzál Soft Kft. név­vel. Az esemény mindennapos, viszont az új cég tevékenysége közérdeklődésre tarthat számot. Erről beszélgetünk a cég alapí­tóival.- Manapság gombamódra szaporodnak a vállalkozások ügyvitelével foglalkozó gazda­sági társaságok. Mivel kíván több szolgáltatást nyújtani a vállalkozóknak a Versal Soft?- Nos, cégünk teljeskörű tá­mogatást kínál a vállalkozások ügyintézése területén az egyéni vállalkozóktól a nagyvállalato­kig. Induló vállalkozások társa­sági szerződésének elkészítésé­től, ügyviteli rendjének kialakí­tásától, folyamatos könyvelésé­nek felvállalásáig. Segítséget nyújtunk már működő cégek ügyviteli szabályzatainak elké­szítésében, ügyvitelének számí­tógépes korszerűsítésében, rendszeres konzultációkkal és jogszavatolt állásfoglalásokkal segíti az ügyviteli apparátusok munkáját. A nyugati városrész­ben, a megyei könyvtár melletti iroda- és üzlethelyiségünkben egy helyen vásárolhatnak ügy­viteli nyomtatványokat, egy­ségcsomagokat, számítógépeket és számítástechnikai kiegészí­tőket, ügyviteli és számítás- technikai szakkönyveket, ügy­viteli szoftvereket, amelyekből bemutatót tartunk.- Milyen háttérrel végzi ezt a sokirányú tevékenységet a most alakult cég?- A hátteret a cég alapítói al­kotják. A Verzál kft., amely - többek között - az APEH mód­szertani kiadványainak a kia­dója, a Veko Kft., amely szín­vonalas tanfolyamaival, konzul­tációival és tanácsadó szolgálta­tásaival vált közismertté, vala­mint a Next-Soft Kft., amely a számítástechnikai szolgáltatá­sok, az integrált ügyviteli prog­ramrendszere és számítógép ér­tékesítés és szerviz tevékeny­sége által lett ismert. Kíváncsiskodó Méhet MÉM-rendelet alapján Vendégek a faluban leki-Charpentier -, s úgy gon­dolom, a franciák is tanulhatnak a magyaroktól: megtanulhatják, hogy hogyan kell fogadni az idegeneket, s azt, miként kell ápolni, megőrizni a korábbi kapcsolatokat. Mai kíváncsiskodó kérdé­sünket egy karancslapujtői olvasónk tette fel. Azt sze­retné tudni, hogy milyen ren­delet szabályozza a méhek la­kott területen való elhelyezé­sét, illetve mik ennek a fonto­sabb kitételei? A közeljövő­ben ugyanis méhészkedni sze­retne, a szomszédsággal vi­szont nem kíván összetűzésbe kerülni emiatt. A kérdésre Dr. Kazinczi Já­nosáé, a Földművelésügyi Mi­nisztérium Nógrád Megyei Hi­vatalának jogásza válaszolt.- A méhészkedésre, illetve a méhek elhelyezésével kapcsola­tos előírásokat a MÉM 15/1969-es rendelete szabá­lyozza, amelynek értelmében a közös használatú lakóépülettől a kaptárakat legalább négy mé­ter távolságra kell elhelyezni. A kérdés azonban az önkormány­zatok hatáskörébe tartozik, hi­szen jogukban áll önállóan is szabályozni a méhek tartását, és helyi rendeleteket is alkothat­nak ezzel kapcsolatosan. A karancslapujtői önkor­mányzattól megtudtuk, hogy a településen külön rendelet nem vonatkozik a méhészetekre, minden tekintetben a hatályos MÉM-rendeletet kell figye­lembe venni. Következő kíváncsiskodó kérdésünket Godó Sándorné, salgótarjáni olvasónk tette fel. Azt szeretné tudni, hogy va­jon az új útlevélről adott átvé­teli elismervénnyel át lehet-e utazni Szlovákiába? Régi út­levelét ugyanis leadta, újat még nem kapott, április 28-án viszont névadóra szeretne utazni a szomszédos országba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom