Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-20 / 91. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. április 20., kedd A kormány az illetékek sürgős, kivételes tárgyalását kéri Válni még mindig kifizetődő? Az útlevélre nem vonatkozik az a törvénymódosítás, amely az illetékekről szóló szabályokat érinti. Az átalányokat emeli meg e javaslat, amely remélhetően rövid időn belül az országgyűlés elé kerül. Mivel a kormány sürgős, kivételes tárgyalást kér. Az illetékekről szóló 1990. évi törvény hatályba lépése óta a társadalmi, gazdasági változások eredményeként - a jogállamiság kialakulásával összhangban - a bíróságok hatásköre bővült, a lakosság számára igénybevehető bírói út kiszélesedett. Ennek következtében míg 1981-ben mintegy 380 ezer ügy érkezett a helyi bíróságokhoz, 1991-ben az ügyek száma már a 438 ezret is meghaladta, és növekvő súllyal szerepelnek a bonyolultabb, nehezebb megítélésű, költségigényesebb ügyek. Az állami költségvetésből a bíróságokra fordított kiadások oly mértékben növekedtek, hogy a bírósági eljárási illetékek ma már csak töredékét fedezik a ráfordításoknak. ; - Mennyi lesz az illeték általános mértéke? - kérdeztük dr. Godó Gábortól, az Igazságügyi Minisztérium szakértőjétől.- Hatályos szabályozásban is Szereplő 6,3 és 1 százalékos mérték fennmarad a polgári peres és nem peres eljárásokban. Azonban a fizetendő illetékek minimuma és maximuma emelkedik, követve a bírósági eljárás költségnövekedését. A javaslat pontosítja a cégbírósági eljárási illetékeket. Figyelembe veszi, hogy a fizetendő illeték ne akadályozhassa meg a cégek alapítását. Az illeték mértékének csak alsó és felső határa változik, a százalékos mérték változatlan marad.-Mi történik a munkaügyi perek kapcsán, amelyek eddig költségmentesek voltak?- A fegyelmi határozatok elleni és a munkaviszony megszüntetési ügyek általában költségmentesek maradnak, azonban a végkielégítés; valamint a szándékos, illetve súlyosan gondtalan károkozással összefüggő bírósági ügyek illeték- kötelesek. Volt olyan megközelítés, hogy meg kell szüntetni a differenciálást a munkanélküliség miatt. Ezért a törvénymódosító javaslat tételesen határozza meg, milyen esetben mennyit kell fizetni. A válóperek illetéke viszont változatlan marad.- Hogyan számították ki a különböző illetékeket?- Pontos, egzakt szám nem létezik. Vannak viszont irreális összegek, amelyeket nem lehet tovább tartani. Például ilyen a felszámolások során eddig előírt 30 forintos fellebbezési illeték. Nem volt szempont azonban az érdemi költség. Hiszen az illetékbevétel az elmúlt évben, amely címzett összeg, csak töredéke annak, amelyet a bíróságra kell fordítani. Szemppnt volt viszont, ha valaki előre tudja, hogy vesztese lehet egy ügynek, ezentúl meggondolja, hogy belefogjon-e. Ez már fölösleges ügyek intézésétől mentesíti a bíróságokat.-Mi történik azokkal, akik viszont éppen a magas költségek miatt nem fordulhatnak igazságszolgáltatáshoz ?- Ha megváltozik egy peres eljárás illetéke, attól még nem szűnik meg az illetékmentesség kérelmezésének lehetősége. Ezzel élni kell, ne szégyellje az állampolgár, ha ehhez a módszerhez kell folyamodnia. Az illetékkedvezmények újraszabályozásának fő elve az, hogy csak a társadalmilag és gazdaságilag indokolt mentességek, kedvezmények maradjanak meg. Ugyanakkor a javaslat olyan új kedvezményeket intézményesít, amelyek arra ösztönzik a feleket, hogy a jogvitaelismeréssel, egyezségkötéssel, a per megszüntetésével - minél korábban lezáruljon. A módosítás hatályba lépése a folyamatban lévő eljárásokat nem érinti, tehát rendelkezéseit csak a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.- Miből biztosítják például ezeknek a kedvezményeknek a fedezetét?-Máris jönnek létre olyan alapítványok, amelyeknek célja ezeknek a juttatásoknak a biztosítása. Az alapítvány például ügyvédet is alkalmazhat, aki eljár az állampolgár ügyében. Egyébként a javasolt változtatások hatásaként az illetékekből származó bevétel mintegy ötven százalékos növekedése várható, ha az ügyfélforgalomban számottevő csökkenés vagy másfajta változás nem következik be. Vennes Aranka Hogyan lehet „Két Lotti”-t játszani? 1. A játékos egy szelvényen háromféle játéklehetőség közül választhat: 30 Ft részvételi díj ellenében egy számsoron (páratlan vagy páros) lehet játszani oly módon, hogy a játékos az általa választott számsoron három számot tollal bekarikáz. Nyer: a 2 vagy 3 találat. 60 Ft részvételi díj ellenében két számsoron lehet játszani. Ez esetben a játékosnak mindkét számsoron tollal be kell kari- káznia három-három számot, így a két számsoron egymástól függetlenül kétszer nyerhet. 90 Ft részvételi díjéit kombinált játékot lehet játszani. A játékosnak ebben az esetben is mindkét számsoron három-három számot kell bekarikáznia, de ebben az esetben a két számsoron elért kettes vagy hármas találatai összeadódnak, így a lényegesen nagyobb nyereményt jelentő 5 vagy 6 találat elérésére is esélye van. Ha tehát a játékosnak az egyik számsoron 2 találata és a másik számsoron 3 találata van, vagy mindkét számsoron 3-3 találata van, akkor az ezekre jutó nyeremények mellett megkapja az 5 vagy 6 találatra járó külön nyereményösszeget is. 2. A játékos választása szerint, egy-két-három-négy vagy öt hétre fizetheti be a részvételi díjat egyszerre, hónaptól függetlenül. Lényeges, hogy:- mindig ugyanazokkal a számokkal és ugyanazzal az összeggel vesz részt a sorsolásokon;- mindig csak a soron következő játékhéttel kezdődően és csak sorban egymás után következő hetekre lehet befizetni a részvételi díjat. 3. A szelvényeket péntek délig lehet leadni a megye IBUSZ-irodáiban és a bekapcsolódott takarékszövetkezetekben. 4. A Két Lotti sorsolására mindig kedden 10 órakor, egyenes adás keretében kerül sor a Petőfi Rádióban. Salgótarjánban és Balassagyarmaton Tanfolyam mai és leendő toliforgatóknak Az újságírás - annak ellenére, hogy állandóan viták kereszttüzében áll (vagy talán éppen ezért?) - a népszerű foglalkozások közé tartozik. Mint mindent, ezt is lehet jól, vagy kevésbé jól, netán rosszul művelni. Ugyanakkor ugyanúgy, mint más szakmát, ezt is meg lehet tanulni, hiszen vannak kitűnően tanítható fogásai. Igaz azonban, hogy ennek műveléséhez a szokásosnál nagyobb közéleti érdeklődés, társadalmi és egyéni érzékenység, elhivatottság szükséges. Ilyen tizenhatodik életévüket már betöltött középiskolásokat, érettségizett vagy diplomás férfiakat és nőket várunk lapunk által megszervezett újságíró tanfolyamra. Az első előadást terveink szerint május 4—én, kedden tartjuk Salgótarjánban és Balassagyarmaton. Egy-egy foglalkozás mindkét városban kétszer 45 perces, konzultációra lehetőséget adó előadásból áll. A résztvevők megismerkedhetnek az újságírás elméleti alapjaival, a cikkírás etikai és jogi követelményrendszerével. Az oktatók országos hírű újságírók, többek között Kaposi Kiss István, a népszerű TVR-Hét műsorújság főszerkesztője, Pálos Tamás, a Fe- renczy Europress sajtóügynökség vezetője, Miskolczi Miklós, a Kiskegyed című női lap főszerkesztője. Az előadásokat hetente és keddenként tartjuk, hatodik, azaz befejező előadásként június 8-án. A foglalkozások Salgótarjánban 15, Balassagyarmaton 18 órakor kezdődnek. Az előbbi helyen a sajtószékházban, az utóbbin a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. További fontos tudnivaló, hogy a Nógrád Megyei Hírlap a tanfolyam hallgatóinak publikációs lehetőséget biztosít, s a megjelenésre elfogadott írásokért honoráriumot fizet. A hat előadásból álló tanfolyam beiratkozási díja 1500 forint személyenként. Beiratkozni az alábbi helyeken lehet, Salgótarjánban a szerkesztőség titkárságán, munkanapokon 9-16 óra között, Balassagyarmaton a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban - közösen rendezzük a programsorozatot - hétfőtől péntekig 14-18 óra között. Várjuk hát a jelentkezőket, azokat, akik már eddig is írtak valamelyik újságban, akik az iskolában és azokat is, akik még nem éreztek elég erőt és bátorságot magukban ahhoz, hogy írásaikkal is nagy nyilvánosság elé lépjenek. Most itt a jó alkalom. Megfelelő alapkészséggel, szorgalommal és kitartással olyan ismeretekhez juthat, amelyek pénzkereseti forrásul szolgálhatnak az Ön számára. Az órákon tanultakat egyből bemutathatják a gyakorlatban is. A jó írásoknak a megyei lapban azonnal helyet adunk. Az akciófilmek sztárja A hatvankét éves Clint Eastwood a főszereplője a Nincs bocsánat című westernfilmnek, amelyik négy Oscar-díjat kapott. Aktívak a volt hadifoglyok Dr. Kecskés Géza, a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége Nógrád megyei elnökének tájékoztatása szerint a fogadóórákat Salgótarjánban a Társadalmi Egyesülések Szövetsége Rákóczi út 13. sz. alatti I. emeleti helyiségében tartják munkahétfőként 15 órától. Az a véleménye, hogy ezeket az alkalmakat érdemes kihasználni a kárpótlással kapcsolatos félreértések tisztázása céljából is. A VHBSZ megyei elnöke elmondta, hogy szervezetük április 23-án, pénteken 14 órától Salgótarjánban, a Bartók Béla u. 10. sz. (volt MHSZ épület ) földszinti tanácstermében küldöttgyűlést tart, ahová minden bajtársat várnak, azokat is, akik külön küldöttmeghívót nem kapnak. Vendégeket is szívesen látnak más szövetségektől (pl. a recskiektől) is. A pásztói VHBSZ április 24-én szombaton 14 órától tartja a közgyűlést. A polgár- mester támogatásával, a polgármesteri hivatal második, emeleti tanácstermében várnak minden volt keleti és nyugati hadifoglyot és a vendégeket is. A kereszténydemokraták szerint borongós az ég a magyar vasút felett (1.) A vasúttörvény párosuljon közlekedéspolitikai koncepcióval (Tóth Sándor országgyűlési képviselő (KDNP) parlamenti hozzászólásnak rövidített változata). A váci állomás emléktábláján ott áll az 1846-os esztendő, amely kétségtelenül egy korszakváltó dátum a hazai közlekedésben: az első csatlakozó lépés, mégha 29-30 kilométeres sebességgel is, Európához. Tudjuk, a vonaton ott ült Petőfi, és akkor a vasutakat testet behálózó ereknek minősítette. Két esztendő múlva, 1848. január 25-én megjelent Széchenyi István zseniális - .Javaslat a magyar közlekedésügy rendezéséről” - című irománya, amelyben többek között a következőket írta: „A közlekedési ügy az, amit másképp mint központosított országos felügyelet alatt vezetni teljesen lehetetlen. Hazánk állása, a csekély erő, mellyel rendelkezhetünk, a viszonyok sebes fejlődése, s állapotunk nyomasztó volta múlhatatlanul megkívánják, hogy az erőbül semmi ne vesztegettessék el. Ez pedig másképp nem lehet, csak ha a közlekedésügy központosítottfelügyelet alá adatik minden ágaiban." E javaslatot a nagy Széchenyi mint helytartótanácsi közlekedésügyi bizottsági elnök mondta a pozsonyi országgyűlésen a forradalom előtt. Ugyanezt 1848 nyarán a felelős magyar kormány, illetve a képviselőház elfogadta. Amikor néhány képviselő kifogásolta a magas költségeket, Kossuth Lajos maga állt fel Széchenyi előterjesztésének védelmében, és így szólt: „Az ön kiadásai dús kamatot hajtanak a nemzet va- gyonosságának emelésében." 125 esztendeje létrejött a Magyar Államvasutak. Az akkoriak a vasminiszter vezetésével felismerték, hogy fel kell vásárolni a csődbe jutott és a csőd szélén tántorgó magánvas- utakat. A népképviselet felismerte a vasút nemzetgazdasági fontosságát, ami a legválságosabb időkben is, mindmáig, túlmutatott a pillanatnyi gazdasági helyzeten. Bevallom, érdeklődéssel vettem kezembe a „MÁV 2000” című vaskos kötetet, a Knight- Wendling svájci cég elemzését, válságkezelő programját a magyar vasút jövője érdekében, de majdnem úgy jártam, mint a mesebeli fiú, aki vándorlásából visszatérve, atyja házát majdnem teljesen leégve találta. Szellemes újságcímmel is találkoztam: „A MÁV a végállomás felé halad.” Be kell vallanom, mi, kereszténydemokraták borongósnak látjuk az eget a magyar vasút felett még akkor is, ha a jelenlegi vezérigazgató úr arról számolt be, hogy az említett svájci cég javaslatából jó néhányat beváltottak. Aggályaink most különösen megnőttek, amikor a 9017-es számú törvényjavaslatot a vasútról kézbe vettük. A koncessziós törvény általános vitájában jómagam elmondtam: vasúttörvény kell - mielőbb. Nem foltozgatása a meglévőnek, hanem egy új, amely széles körű kitekintésből elindulva, a humánpolitikai területet felerősítve, megnyugtató újraindulást hoz Baross Gábor szelleméhez méltón. Meggyőzően hangzott a vezetői posztról öt hónappal ezelőtt a kijelentés: nem lehet büntetlenül folytatni a korábbi évtizedek vasútpolitikáját. Igen, szükség van új vasúti törvényre, de ez párosuljon a közlekedés- politikai koncepcióval és egyéb alágazati törvényekkel, vagyis egy átfogó közlekedési törvénnyel. S a közlekedéspolitikai koncepció kidolgozása előzze meg a vasúti törvény elfogadását. A vasúttörvénynek nem tulajdonviszonyokat kell szabályozni, mivel azok jelenleg teljes mértékben rendezettek. A hatékonyabb ellenőrzés lehetőségének felcsillantása megtévesztés, mert az államvasút egyes résztevékenységeinek gazdasági, pénzügyi ellenőrzése ma is lehetséges, a költségek megfelelő nyilvántartással a legkisebb egységekig lebonthatók és követhetők. Nem indok a pálya- és a járműüzemeltetés elkülönítése olyan okból, hogy a pályát díj ellenében bárki szabadon használhassa, mivel ez ma is biztosított, ugyanis az országos közforgalmú vasutakon több ezer magánvasúti kocsi és más vas- útak járművei is akadálytalanul közlekednek szerződéses alapon. Nem igaz és nem fogadható el az a megállapítás, hogy a nemzetközi vasúti integrációnak feltétele lenne a vasút szét- darabolása, amely vasút korábban is jól működő, jól szervezett, egységes rendszer volt. Sajnálatos, hogy még a törvény is csak a szervezet szervezésével foglalkozik. A munka és a szállítási szolgáltatás hatékonyabbá tételét célként sem jelöli meg. Ugyancsak mem tekinti célnak a tulajdoni - állami monopóliumhoz tartozó - tőke helyes, igényes és közszolgálati célra irányuló működtetésének szigorú ellenőrzését. Miért kell állami tulajdont, mint a pálya, az állam saját vállalatának, például a MÁV-nak, használatba adni pályahasználati díj fejében akkor, amikor az intézmény, a MÁV a pályával együtt már azonos feladattal több mint száz esztendeje működik? Az, hogy az alapító az államvasút működési feltételeit - az elszámolást, ellenőrzést, finanszírozást - a vasút új alapító okiratában ismét lefektesse, helyes; de hogy a magyar vasutakat — vállalkozó vasút — bizonyos csoportnak vagy csoportoknak ingyen haszonszerző tevékenységre átadják a közszolgálati kötelezettség figyelmen kívül hagyásával, bizony súlyos hiba. Itt természetesen nemcsak a minimális személyszállítási tevékenységet kell közszolgálati kötelezettségnek tekinteni, hanem mindazokat a szolgáltatásokat, amiket a vasút nyújtani tud és nyújtott eddig is. A tőke működtetésének eredményességét nem a tőke tulajdonviszonya, hanem annak módja határozza meg, így alapvetően helytelen az államvasutak ilyen eszme szerinti szétdarabolása. A törvényterevezet közérthetőségre és egyszerűségre kívánt törekedni, ehelyett célszerűbb lett volna szakszerűségre és a magyar állam és az állampolgárok érdekeinek védelmére törekedni. A KHVM 1992 szeptemberében kiadta a közlekedéspolitikai koncepció téziseit. Ebben foglalkozik a vasút műszaki és környezetvédelmi előnyeivel. Mint a legmagasabb szintű szabályozásnak, ezen törvényi javaslatnak elsőrendű kötelessége lett volna a 100 százalékban állami tulajdonú, a legbiztonságosabb és legkömyezetbarátabb közlekedési ág részére a tulajdonos jogán is olyan előnyöket biztosítani, amelyek megállíthatnák a vasút, mint közvagyon tönkremenetelét és folyamatos térvesztését. (Folytatjuk)
