Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-20 / 91. szám

1993. április 20., kedd BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Csavargó vagy úriember Őrhalomról utaztunk Balas­sagyarmatra, amikor az előttünk haladó Skodából egyszercsak egy fehér zacskót dobtak ki. A papírt pontosan a szélvédőnkre sodorta a légáramlat, majd fel­kapta, s tovább vitte.- Nagy dolog! - mondhatná most bárki. - Szemetelünk, na és? Nehogy már ez legyen a legnagyobb gondunk! Emlékszem, amikor először jártam Bécsben, amikor He­gyeshalomnál először léptem át a határt. Láttam a változást. Nem volt égbekiáltó, éppen csak annyi különbséget fedez­tem fel, amennyit mondjuk egy clochard (csavargó) és egy gent­leman (úriember) között észre lehet venni. Mert bizony érde­mes végigmenni Balassagyar­mat főutcáján (de most a megye bármely települését felhozhat­nám példaként) - a látvány ma­gáért fog beszélni. Sétánkat be­fejeztével deklarálhatnánk, hogy' „a városgazdálkodás (VGV) nem más, mint városga­rázdálkodás”, amelyik, nem végzi el a munkáját tisztesség­gel. A VGV szakemberei meg visszadobhatnák a „sarat”: mert miféle népség az, amelyik úton-útfélen szétszórja a mocs­kát? Szóval így eljátszogathat­nánk és semmi nem változna. Holott inkább a problémát kellene legyőzni, nem egymást, a mutogatósdi helyett megol­dást kellene keresni. Egyfajta hosszú távú, a polgárokat aktí­van bevonó koncepciót várna el az ember a városgazdálkodás il­letékeseitől. De vajon ők ho­gyan képzelik Balassagyarmat takarítását, kezdve a söprésen, locsoláson át, a szemét szállítá­sáig? Többek közt erről is ol­vashatnak majd a következő ba­lassagyarmati oldalunkon. Szemét kérdés a szemétkérdés? Fotó: Gyurkó Péter Dr. Németh György a választópolgárok véleményére apellál Közigazgatási reform nélkül nincs előrelépés Mintegy 1100 település ön- kormányzatait képviseli a Tele­pülési Ónkormányzatok Orszá­gos Szövetsége. A TÖOSZ a közelmúltban tartotta éves ren­des közgyűlését, melyen a kül­döttek, kormányzati és önkor­mányzati szakemberek között egyaránt nagy érdeklődést ki­váltó kérdésekben fogalmazták meg álláspontjukat. Vélemé­nyeik és javaslataik összegzését eljuttatják Antall József minisz­terelnöknek is, aki már a ta­nácskozást köszöntő levelében előzetes ígéretet tett arra, hogy az érintett szaktárcák bevonásá­val megvizsgáltatja a felvetett problémákat.- A közigazgatás reformja nélkül nem lehetséges az előre­lépés. Nem olyan gazdag ez az ország, hogy eltartsa a párhu­zamosan működő centralizált kormányzati szerveket és az önkormányzati igazgatást is - állapította meg dr. Köllner Fe­renc főtitkár, a tanácskozás szü­netében tartott sajtótájékoztató­ján. A továbbiakban pedig kitért a küldöttgyűlés központi témá­jára: az önkormányzati válasz­tási ciklus megváltoztatásának és az önkormányzati rendszer átalakításának kérdésköreire. A hasonló érdekképviseletek közül legnagyobb létszámú, és - megfogalmazásuk szerint - az ország lakosságának felét le­fedő szövetség véleménye, hogy célszerű volna az önkor­mányzati és a parlamenti vá­lasztások időpontját megváltoz­tatni. Javaslatuk szerint 1994-ben lenne az országgyű­lési, míg 1995-ben az önkor­mányzati, majd - újabb öt év múlva, végleges „felező időt” kialakítva - a következő ön- kormányzati választás. így 2000-re elérhető, hogy a két vá­lasztási folyamat egymástól tel­jesen függetlenné válik. Ennek érdekében fjedig már most meg kellene hosszabbítani a jelen­legi önkormányzatok mandá­tumát. A következőkben a főtitkár arra is kitért, hogy nincs szabály arra vonatkozóan, mikor kell a közgyűlések mandátumának le­járta után kiírni az új választá­sokat. 1994 szeptember 30-a után már csak a polgármester­nek és a helyettesének lesz legi­timitása az új testület megalaku­lásáig. Ez pedig nem kívánatos egy demokráciában. Az ilyen és más, már most feloldható el­lentmondások cselekvésre kész­tetik a szövetséget, ezért készek az egyeztető tárgyalások mie­lőbbi elkezdésére. Nógrád megye TÖOSZ-tag önkormányzatait három küldött képviselte. Közülük dr. Németh György, Balassagyarmat pol­gármestere válaszolt kérdése­inkre a sajtótájékoztató után.- Mi az ön véleménye a főtit­kár úr által elmondottakról?-Kétségtelen, hogy a köz- igazgatás reformja nélkül nincs érzékelhető előrelépés az ön- kormányzatok munkájában. Magam is egyetértek az elha­lasztott választási időpont javas­latával és annak hangot is kívá­nok adni. Meggyőződésem vi­szont, hogy nemcsak parlamenti döntés szintjén kell foglalkozni a kérdéssel, hanem a választó- polgár véleményét is ki kell kérni. Ugyanakkor a szükséges törvényi változtatásokat el kell végezni, hogy ne következhes­sen be az önkormányzatok te­vékenységében - esetlegesen - törvénytelenség. Alapvetően fontosnak tartom a választópol­gár bizalmát az egyéves hosz- szabbítást illetően. Ez az év fel­tétlenül szükséges ahhoz, hogy a parlament tisztességes, kor­rekt törvénysorok megalkotásá­val „biztosítsa” az önkormány­zatok eredményes munkáját. Ugyanakkor az állampolgár szava nélkül ezt a döntést nem szabad keresztülvinni, hiszen egyedül az a fontos, hogy „megszavazza-e a bizalmat”, vagy sem.- Engedjen meg egy látszatra indiszkrétnek tűnő kérdést. Ón szerint mely önkormányzatok végeznek eredményesebb mun­kát: ahol politikusabb, ponto­sabban „pártpolitikusabb" al­katú személyek vannak a testü­letben, vagy ahol inkább szakér­tői az összetétel?- Az egészségesnek tűnő arány a politikusi és szakértői típusú testületi tagok között ke­vés helyen valósult meg. Úgy tűnik, a választások során dön­tőbb volt a politikusi szempont, ám az eltelt két év alatt ezek je­lentős hányada „megérett”. Kezdetben gyakori volt az ülé­sekre bevitt pártcsatározás, de a napi gondok, problémák hamar „átszűrték” az országos pártpo­litikát, és a testületek ma már egyre inkább választóik érdeke­inek következetes szószólói.- Milyen a képviselők és az „apparátus” viszonya?- Kezdetben helyenként ér­zékelhető volt egyfajta kölcsö­nös bizalmatlanság, az azonban hamarosan oldódott. Az „appa­rátus”, pontosabban a hivatali szakalkalmazottak döntő több­sége - szerintem mintegy 80 százaléka - maradt a helyén és eredményesen végzi a munká­ját. A laikusként a testületekbe bekerült képviselők és a szak­emberek a napi munka során „összecsiszolódtak”. A testüle­teken belül pedig a szakértői gárda igen gyorsan döntési helyzetbe került (kényszerült), a többiek pedig saját és választóik érdekeit szem előtt tartva igye­keztek „betanulni”.- Külső szemlélő szerint ma nagyobb a bürokrácia, mint ré­gebben.- A bürokráciát én rugalmat­lanságnak nevezném és szerin­tem nézőpont kérdése. Az ál­lampolgár még nem érzékeli - sajnos - kellőképpen, hogy a hivatali ügyintézés jelentősen megváltozott és szerintem ru­galmasabbá, hatékonyabbá vált. A probléma a nagyságrend és a megnehezült gazdasági helyzet függvényében tűnik jelentős­nek. Ma ugyanis számszerűen mintegy háromszorosára nőtt az elintézendő ügyek száma, pél­dául a szociálpolitikai területen - ugyanakkor viszont az ön- kormányzatok lehetőségei egyre szűkülnek. Ha például öt kérelmező közül csak kettő kaphat, valamilyen szempont szerint dönteni kell, és a három elutasított kérelmező bürokrá­ciát lát(hat).-Hogyan jellemezné a TÓ - ŐSZ és a megyei önkormányza­tok viszonyát?- A szövetség az önkor­mányzati képviselő-testületek érdekeit képviseli ugyan, de mindenekelőtt a lakosságét, amely az önkormányzatok mű­ködésén keresztül érvényesíti a jogait. Szövetségünk szakmai képviseletet lát el, szakértői anyagokat folyamatosan bizto­sít és konkrét szakmai segítsé­get nyújt. Ugyanakkor erős in­formációs szálak kötik össze a tagokat egymással és a vezetés­sel. Meggyőződésem, hogy a jövő egyedül a szervezettség és a sokoldalú kapcsolattartás, igény és szükséglet szerinti re­gionális vagy még jelentősebb méretű közös fellépés, összefo­gás útjára lépve lehet eredmé­nyes. Anélkül, hogy bárkit is befolyásolni akarnék, javaslom minden önkormányzatnak, hogy - akár próbaképpen is! - lépjen be és ismerje meg a szö­vetség előnyeit. Napi munká­jukban tapasztalják majd, hogy érdemes volt. G. Szűcs László Balassagyarmat és környéke Közműfejlesztés • Magyarnándor. A település három útján, az Ifjúság, a Mo- horai és a Rákóczi úton szüksé­gessé vált a közvilágítás korsze­rűsítése. A probléma a közel­múltban az önkormányzat elé került, ahol a testület az ener­giatakarékos világítás mielőbbi megvalósítása mellett foglalt ál­lást. Ennek megfelelően a kö­zeljövőben elkészítik a kivitele­zési terveket, így még az idén kicserélik a régi lámpákat kor­szerűekre. Adatfeldolgozás • Cserháthaláp. A település körzeti orvosi rendelőjében a betegellátás javítása, az adatfeL dolgozás meggyorsítása érde­kében számítógép vásárlását kezdeményezte a körzet orvosa. A javaslatot támogatta a község önkormányzata, így várhatóan még az idén megvásárolják a gépet. Közgyűlés • Balassagyarmat. A Civitas Fortissima Kör április 20-ári, délután 5 órai kezdettel, a vá­rosháza nagytermében tartja idei első közgyűlését. Az össze­jövetelen a vezetőség éves be­számolója után a soron követ­kező feladatok, tervek és a konkrét teendők megbeszélé­sére kerül sor. Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Szociális háló Mennyit ér egy sapka? Kanadai segítség Csökken a munkanélküliek száma - eddig a hír, s vajon tud- juk-e, hogy miért, vajon eszünkbe jut-e, hogy a munka- nélküli ellátás alól kikerülők jó részének továbbra sincs mun­kája? Szügyben, a polgármes­teri hivatal szociálpolitikai elő­adójával Gáspár Andrásnéval beszélgettünk e kérdésről.- Szomorú a statisztika, egyre többen lesznek a körjegy­zőségben - amelyhez Szügy, Csesztve és Nógrádmarcal tar­tozik -, olyanok, akiknél az egy főre jutó havi jövedelem még a 4200 forintot sem éri el! Szügy­ben tavaly év végén 11, most 18, Csesztvén tavaly 7, most 14, Nógrádmarcalban tavaly 3, most 4 olyan embert tartunk számon, aki már nem jogosult a munkanélküli járadékra. Az a legszomorúbb, hogy a tenden­cia növekvő, fél évre akár meg is háromszorozódhatnak a jelen­legi létszámok, ugyanakkor a munkanélküli ellátásból kiszo­rulók közül sokan nem is jogo­sultak rendszeres szociális tá­mogatásra, ez pedig óriási fe­szültségeket hordoz. Hatalmas gondról van szó, s mi lenne a megoldás?- A koncepciónk egyértelmű: munkahelyeket kell teremte­nünk - mondta a szügyi pol­gármester Markó Antal -, de a vállalkozásbarát környezet kia­lakításának első lépése egy alapvető infrastruktúra kiépí­tése. Mi ezt próbáljuk most megoldani. Kit vonz jobban a körhinta? Egy tíz év körüli srác próbál­kozott a balassagyarmati vurstli céllövöldéjében, nagyon meg­tetszett neki egy sapka. Figyel­tem, meddig bírja: újabb és újabb lövésekre fizetett be, de csak a tizenhatodik körben „győzött”. Érdekes körbejárni a gyarmati a vándor vidámparkot - még április 25-éig bárki meg­teheti -, mert azon túl, hogy ki­próbáljuk a dodzsemet, a kör­hintát, elmeditálhatunk: mi ké­pesek lennénk kiszállni egy olyan dologból, amiért már so­kat áldoztunk? S vajon mi el- szoktuk dönteni még a kez­det-kezdetén, hogy mennyit va­gyunk hajlandóak „fizetni egy sapkáért”? - fá ­A térség összehangolt fejlesztéséért Közös társulással könnyebb Mit ér a jó ötlet, ha kevés hozzá a pénz, s mit ér a pénz, ha nincs elképzelés? S ha mindez együtt van, vajon mennyivel csökkenti a költségeket, ha egy tervet többször is felhasználhat­nak? De az is igaz, ha egy szol­gáltatást többen vesznek igénybe, általában olcsóbbá vá­lik, persze ha több az igény, ne­hezebb lesz megtalálni a közös nevezőt is, ennek ellenére el­mondható: együtt könnyebb. Balassagyarmat város és vonzáskörzete a térség össze­hangolt fejlesztése érdekében, az infrastrukturális háttér meg­teremtése és a foglakoztatási gondok enyhítése céljából kö­zös társulást hozott létre. Az összefogás ötlete Balassagyar­matról ered, s mint a szövetség alapítója, a város közel 200 ezer forinttal támogatta a szerveze­tet, sőt a társulás működéséhez szükséges irodát is Gyarmat biztosítja majd. A térség települései többsé­gükben támogatták a kezdemé­nyezést, így Patvarc, Bércéi, Érsekvadkert, Mohora, Cser- hátsurány, Herencsény, Patak, Magyarnándor, Cserháthaláp, Debercsény, Szanda, Terény, Nógrádkövesd, Becske, Hu- gyag, Szügy, Csesztve, Nóg­rádmarcal, valamennyien tagjai a társulásnak, amelyet a megyei önkormányzat is patronál. A társulás elsősorban a tér­ségre vonatkozó terveket, kon­cepciókat dolgoz majd fel, in­formációkat gyűjt, s a tagjai felé szolgáltató tevékenységet is vé­gez. Magyarnándorra, Szügybe és Bercelre a napokban látogatott el a magyar származású, de ka- nadában élő Mihály László épí­tőmérnök, a Ceso szaktanácsa­dója, hogy a települések vízellá­tásának és szennyvízkezelési problémáinak megoldását ja­vaslataival segítse.-A vízellátást jelenleg egy az egész megyét ellátó vízmű oldja meg, Kanadában is ha­sonló felépítésű szervezet végzi ezt a feladatot - mondta a Ceso szakembere. — Ez jó, mert a kisközségek­nek roppant költséges lenne önállóan próbálkozniok.- A másik témakör a szenny­víz kezelése. Erre vonatkozóan egy Kanadában már bevált, környezetbarát, ugyanakkor egyszerű módszert javasoltam. Nálunk, az apró településeken a lakosság relatíve alacsony lé- lekszáma megenged egy eljá­rást, a szennyvizet egyszerűen a földbe vezetik el. Gondoljuk végig a következőt: a szennyvíz legnagyobb részét a víz teszi ki, tehát célszerű azt ülepíteni,, ki­vonva ezzel a szilárdanyag tar­talmát (ezt egy földbe ásott tar­tályban, a nehézségi erő magá­tól elvégez), majd a megmaradt folyadékot perforált csöveken át a talajba vezetik. Az esetleges kórokozók és baktériumok pe­dig - mert nem biztosítottak az életfeltételeik -, elpusztulnak a földben, a csőtől számított egy méteres rétegben.- A magyar állami népegész­ségügyi és tisztiorvosi szolgálat szakemberei ugyan még nem hagyták jóvá ezt a szisztémát, de még egyszer kiemelném, Kanadában régóta elfogadott ez az eljárás. A Ceso szakemberének ja­vaslatát a magyamándori, a szügyi és a berceli szakemberek a helyi viszonyoknak megfele­lően próbálják adaptálni. Kinek jár az igazolvány? Az új szociális törvény a mél­tányosságból kiadható köz- gyógyellátási igazolványok esetén engedett némi szabadsá­got az önkormányzatoknak. Mindig az adott testület dönt ar­ról, hogy kik és milyen feltéte­lek mellett kaphatják meg ezt a juttatást. A balassagyarmati képviselők rendelete értelmé­ben az jogosult, akinek a család­jában az egy főre jutó nettó jö­vedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj- minimum 150 százalékát. Ez ugyan szükséges feltétel, de nem elégséges. Azt pedig, hogy pontosan ki jogosult igénybe venni ezt az ellátást, a gyarmati körzeti orvosi rendelőkben ki­függesztett rendeletekben min­denki elolvashatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom