Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-15 / 87. szám

1993. április 15., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP Papír-írószer lerakat nyílt Közületeket, viszonteladókat szolgálnak ki A budapesti Parex Kft. pa­pír-írószer nagykereskedelmi lerakatát adták át szerdán dél­előtt 10 órakor Salgótarjánban, a Rákóczi út 230. szám alatt (a Palócker abc-je helyén). Az át­adáson részt vett Detre Jenő al­polgármester, Kovácsné Tóth Edit, az önkormányzat vagyon­kezelési irodájának vezetője, Szeherényi Endre, az IKSZV igazgatója, és Szabó Ferenc, a Parex Kft. ügyvezető igazga­tója. Szabó Ferenctől és Kúti László lerakatvezetőtől megtud­tuk, hogy a tíz éves bérleti jog­viszonnyal rendelkező kft. lera- katában viszonteladókat, közü­leteket szolgálnak ki közel két­ezer féle, saját gyártóik által ké­szített termékkel. Kíváncsiskodó Nincs ilyen „különbözet” Kíváncsiskodónk legutóbbi kérdését április 8-án adták postára, s írója a következőt kifogásolja: március 26-án, a „Kinek mennyi nyugdíjeme­lés jár? című írásban - mely az OTF-sajtótájékoztatón el­hangzottakat ismertette - a következőket olvasta: „A ja­nuár és február hónapokra járó különbözetet külön utal­ványon, de szintén március­ban utalják ki.” Kérdése, hogy miért nem kapta meg ez idáig a pénzt? Dr. Viczián Gyula, a Nógrád Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője válaszol:- Kár, hogy a tisztelt kérde­zők nem jelölték meg a forrást, amelynek március 26-i számá­ban minderről olvashattak. Megkíséreltük kideríteni, de nem jártunk eredménnyel. Vá­laszunk ezért csupán a követ­kező lehet: azért nem kapták meg a január és február hóna­pokra a „különbözetet” mert ilyen különbözet nem létezik. Ez évben ugyanis a nyugdíjak általános emelésére csak már­cius 1-jei hatállyal került sor. Amennyiben az idézett írást tisztelt kérdezők rendelkezé­sünkre bocsátanák, úgy annak értelmezéséhez szívesen ad­nánk további segítséget. Amennyiben totó- vagy lot­tószelvényem hátoldalára - nevem és lakcímem helyett - a pénzintézetnél vezetett szám­laszámomat tüntetném fel egy esetleges nyereményösszeg átutalására, vajon elfo- gadná-e mindezt érvényesnek és teljesíthetőnek a Szerencse- játék Rt.? - érdeklődött egy olvasónk. Bizonytalan helyzetben kevés pályázat (Folytatás az 1. oldalról)- A fejlesztéshez saját erő is kell, az pedig nincs nekünk - tá­jékoztattak a magyarnándori szövetkezetből. A gazdaság több éve veszteséges. Ugyan­akkor keserves tapasztalataik is vannak. A korábbi években belekezd- tek egy több éves, többmilliós kiadást jelentő meliorációba. A beígért állami támogatást 1992-ben felmondták. Nem csak emiatt, hanem az igen rossz közgazdasági feltételek mellett olyan nehéz pénzügyi helyzetbe kerültek, hogy hatal­mas gondot jelent a napi idő­szerű munkákhoz szükséges pénz előteremtése. Ugyanakkor a tagság kinyilvánította, hogy maradjon egybe a gazdaság. A feltételeket viszonylag jó­nak értékelik az őrhalmi szö­vetkezetben is, s az előírt érték­határba beleférnek, mert erre az évre tervezett árbevételük az idén sem éri el a százmilliót. Mégsem foglalkoznak a pályá­Anton Hübner, a dél-bajoror- szági Landsberg járás Vöröske­reszt szervezetének elnöke ve­zetésével hattagú szakmai kül­döttség tartózkodik négy napig Nógrád megyében. A látogatás Landsberg járás és Nógrád két éve kezdődött vöröskeresztes kapcsolatainak jegyében szer­veződött és kifejezetten munka zat elkészítésével, mert nincs elegendő pénzük a napi terme­lés biztosításához, létük meg­alapozásához. Szerintük nem az ő, vagy a hozzájuk hasonló szö­vetkezetekre találták ki ezt a formát. Ha netán jobb pénzügyi helyzetben lennének, akkor sem biztos, hogy foglalkoznának fej­lesztéssel, tekintettel Zsíros Géza országgyűlési képviselő által erőltetett javaslatra. Amennyiben a parlament elfo­gadja, akkor tovább növekedik és tartóssá válik a bizonytalan­ság, beláthatatlan következmé­nyekre utaló átjáróházzá válná­nak a gazdaságok. Ilyet józan paraszti ésszel elképzelni is le­hetetlen. Az információkat tolmácsol­tam dr. Tóth Szabolcsnak, az FM Nógrád Megyei Földműve­lésügyi Hivatal tanácsosának, és megkértem, hogy ismertesse a témával kapcsolatos vélemé­nyét.-Zsíros Géza országgyűlési képviselő indítványáról, amíg jellegű. Céljuk az, hogy szociá­lis otthonban, ingyenkonyhán, idősek napköziotthonában tett látogatásaikkal a helyszínen is megvizsgálják, mivel tudnák még hatékonyabban segíteni nógrádi kollégáik szociális, be­teg- és szegénygondozói mun­káját. Minderről Anton Hübner beszélt csütörtökön a megyehá­meg nem jelenik a közlönyben, hivatalosan nem tudhatunk, nem áll módunkban nyilat­kozni. A nyugati országok gya­korlata szerint meghatározott időszakonként, általában öt éves ciklus lezárásakor, minden kedvezőtlen hátrány nélkül ki lehet lépni a szövetkezetekből. Ugyanakkor mód van a közbeni kiválásra is. Ebben az esetben nagy joghátrányt kell elvisel­niük az érintetteknek. Az biztos, hogy a szövetkezetek nem gon­dolnak fejlesztésre, várják a végeredményt: megmarad-e tagságuk a jelenlegi állapotá­ban, vagy esetleg tovább bom­lik. Ezért ebben az évben na­gyobb beruházást nem tervez­nek. A magánvállalkozók közül eddig tizen adták be pályázatu­kat. Előzetes információk alap­ján falvanként, egy-két komoly vállalkozó jelezte pályázási szándékát. Egyébként a jelen­legi helyzet nem zavarja az idő­szerű munkák elvégzését. Venesz Károly zán, amikor Korill Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke fo­gadta a vendégeket. Anton Hübner ez alkalommal adta át a kamionnyi ruhaneműt, háztartási eszközöket, valamint rokkantak szállítására is alkal­mas speciális járművet dr. Dömsödy Péternek, a megyei Vöröskereszt elnökének. • Április 15-én, 6-tól 14 óráig Salgóta,_ raszele és Nádújfalu ke. 2303-as és a 23-as úton, v<_ mint a 21-es főút megyeszékhe­lyi szakaszán és Bátonytere- nye-Vizslás-Újlakpuszta térsé­gében számíthatnak traffipaxos sebességmérési ellenőrzésre az autóval közlekedők. Liberális klub • Balassagyarmat.Április 15-én, csütörtökön 17 óra 30 perckor a művelődési központ­ban tartja következő programját a Liberális klub. melynek kül­politikai vonatkozású témája lesz Szlovákia. Meghívott ven­dégek: Balázs István szlovákiai festőművész, Rácskay Jenő SZDSZ-es országgyűlési képvi­selő, a parlament külügyi bi­zottságának tagja és Takács Já­nos a Magyar Polgári Párt egyik vezetője, Fülek város alpolgár­mestere. Fogadónap • Pásztó. Tóth Sándor or­szággyűlési képviselő követ­kező fogadónapja április 16-án, pénteken, a városházán lesz. A honatya 10 óra 30 perctől várja az érdeklődőket. Sportöltöző épül • Keszeg. A község sportéleté­nek támogatására a helyi ön­kormányzat képviselő-testülete idén 400 ezer forintot különített el a költségvetésből. Az összeg jelentős részét az épülő félben lévő sportöltöző kivitelezési munkálatainak befejezésére fordítják. Bajor vöröskeresztesek Nógrádban A Nógrád Megyei Kárrendezési Hivatal NEMT1 községben a MÁTRAGYÖNGYE MGTSZ által kijelölt termőföldterületekre az árverést kitűzi L Az árverés helye: NEMTI, KULTÚRHÁZ 2. Az árverés ideje: 1993. május 24. 10 óra 3. Az árverésre kerülő nagyüzemi táblák: Település Táblaszám Helyrajzi Terület Művelési AK Korlátozó szám *9 érték intézkedés Nemti Ortás 026/3 4 ha 7550 m2 Szántó 70,34 Padoldal 050/8 A 26 ha 3160 m2 Gyep 73,88 Kutyor 050/8 B 2113 m2 Erdő 0,25 Majkász 07/5 7170 m2 Gyep 3,01 07/8 1 ha 2010 m2 Gyep 5,04 07/11 2 ha 3537 m2 Gyep 3,77 07/15 5 ha 7155 m2 Gyep 24,01 Dobsi 08 A 5 ha 2145 m2 Gyep 21,90 08 B 6493 m2 Erdő 0,78 08 C 4 ha 0295 m2 Szántó 32,29 08 D 4813 m2 Erdő 0,58 08 F 1785 m2 Gyep 1,00 Irtás rét 011/2 2017 m2 Gyep 0,85 011/3 1 ha 6025 m2 Gyep 8,97 Makkos 031/3 A 2554 m2 Szántó 2,30 031/3 B 5004 m2 Erdő 0,95 031/5 2 ha 0557 m2 Erdő 3,91 031/6 4246 m2 Erdő 0,81 033 A 1202 m2 Erdő 0,23 033 B 5258 m2 Gyep 2,21 033 C 3100 m2 Erdő 0,59 033 D 8743 m2 Erdő 1,66 033 F 6087 m2 Gyep 2,56 034/1 5421 m2 Erdő 1,03 034/4 9715 m2 Erdő 1,85 Tubóka 035 2966 m2 Erdő 0,56 036/3 1726 m2 Gyep 0,72 036/4 1706 m2 Gyep 0,72 036/5 1758 m2 Gyep 0,74 036/6 1762 m2 Gyep 0,74 036/7 0755 m2 Gyep 0,32 Csorda dűlő alja 046/1 11 ha 6183 m2 Gyep 71,41 046/4 3 ha 1179 m2 Gyep 20,56 Csorda dűlő 062/1 51 ha 6097 m2 Gyep 217,20-ból 166 AK 062/6 7 ha 6023 m2 Gyep 13,89 Gál völgy 062/7 2 ha 5196 m2 Erdő 3,02 4. Az ingatlanok tehermentesen kerülnek árverésre - kivéve az 1991. évi XXV.törvény 25. parag­rafusa (1) bekezdésében meghatározott AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésének állami támogatással csökkentett összegű megtérítésének kötelezettségét. 5. Az ingatlanok adatai és térképe az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat hirdetőtábláján és a szövetkezetnél, valamint az árverés helyszínén megtekinthetők. 6. Az ingatlanok AK értéken kerülnek árverésre. Amennyiben az igénybejelentés alapján egyez­ség jön létre, úgy az 1.000 Ft/AK értékben kerül átszámításra, az egyezség tényét az árverésen be kell jelenteni, ha egyezség nem jön létre, egy AK érték az 1991. évi XXV. törvény 22. paragrafusa (1) bekezdés alapján 3.000 forint/AK kikiáltási áron indul. 7. Az árverésen a vételre szánt kárpótlásijegyet és (vagy) mezőgazdasági vállakózást támogató utalványt (banki letéti igazolást) letétbe kell helyezni, amelynek 20%-a az árverési előleg, mely a vételárba beszámít vagy visszaadásra kerül. 8. Az árverésen az 1991. évi XXV. törvény 21. paragrafusa alapján az őt megillető kárpótlási jegyekkel (utalvánnyal) és a banki letéti igazolással, az a kárpótlásra jogosult vehet részt: a. ) akinek az elvett termőföld a gazdálkodó szervezet tulajdonában vagy használatában van, b. ) aki a termőföldet árverező szövetkezetnek 1991. január 1-én és az árverés időpontjában is tagja, c. ) akinek 1991. június 1-én abban a községben, városban volt az állandó lakhelye, ahol az árverező szövetkezet termőföldterülete van. Az árverésen való részvétel jogosultságát igazolni kell, a jogosultságot igazolni nem tudó sze­mélyt az árverésen való részvételből ki kell zárni. FIGYELMEZTETÉS Árverezni a 104/1991. (VII.3.) Kormányrendelet 29. paragrafusa alapján személyesen, meghatal­mazott útján, vagy több kárpótlásra jogosult esetén együttesen lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A 104/1991. (Vili.3.) Korm. rendelet 33. paragrafusa 5. bekezdése alapján az árverés vezetője kizárja a további árverésből azt az árverezőt, aki az ajánlat lezárását követően nem él vételi jogával. A kizárt személy az árverési előlegét elveszti. Az elvesztett árverési előleg az államot illeti meg. A vételi jogot csak az a jogosult gyakorolhatja, aki kötelezettséget vállal a termőföld mezőgazda- sági hasznosítására (fertőzésmentes és gyommentes állapotban tartásra) és arra, hogy a termőföldet a mezőgazdasági termelésből öt éven belül nem vonja ki. Amennyiben vállalt kötelezettségét a tulaj­donszerzéstől számított öt éven belül megszegi, a termőföld kártalanítás nélkül állami tulajdonba kerül és árverés útján lesz értékesítve. A kárpótlásra jogosult tanyatulajdonost, a tanyája körüli termőföldre az árverés során elővásárlási jog illeti meg. A vételi jog alapján szerzett termőföldnek a tulajdonszerzéstől számított három éven belül történő elidegenítésből származó bevételnek a termőföldre fordított értéknövelő beruházási kiadásokkal csökkentett részét teljes egészében az elidegenítés évében kell a tulajdonosnak a személyi jövede­lemadó adóalapjául szolgáló összjövedelméhez hozzászámítani. Bevételnek az illetékkiszabás alap­jául szolgáló forgalmi értéket kell tekinteni. Az árverésen bármely okból meg nem jelenő kárpótlásra jogosult, később a mulasztásra hivatkoz­va semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebből az okból az árverés eredménye nem változtatható meg. Árverési kifogást nyújthat be az árverésen résztvevő árverező, továbbá az árverésből kizárt sze­mély az árverés lezárását követő három napon belül az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hiva­talhoz. A kárpótlásra jogosult az általa megvásárolt termőföld AK értékben ki nem fejezett értéknöveke­désének állami támogatással csökkentett összegű megtérítésre köteles a földet az árverésen eladó részére. A termőföld hasznosítását és védelmét szolgáló s a termőföld értékét növelő meliorációs, öntözési és útépítési beruházások esetében a beruházási költségeknek az állami támogatással és az amortizá­lódott hányaddal csökkentett értékét kell a földet kiadó részére megtéríteni. A gazdálkodó szervezet által elvégzett számítás helyességét a kárrendezési hivatal ellenőrzi. A vételi jog gyakorlásával a tulajdonba kerülő termőföld új tulajdonosa a földet átadó gazdálkodó szervezet részére köteles megtéríteni az új gazdasági évet előkészítő szükséges, fő gazdasági mun­káknak (szántás, talajerővisszapótlás) a zöldleltári értékeknek (pl. három évnél nem idősebb takar­mányvetés) a gazdálkodó szervezet táblatörzskönyve alapján számított ellenértékét. A térítés mérté­kében és módjában az új tulajdonos és a gazdálkodó szervezet állapodik meg. A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülő földeket, annak fekvése szerint illetékes körzeti föld­hivatal adja birtokba. A gazdálkodó szevezet hozzájárulásával a földhivatal birtokba adja a termőföldet akkor is, ha a birtokbaadás egyéb feltételei fennállnak de a jogosult az elismert tartozását nem Fizette meg, vagy részletfizetésbe sem állapodott meg. Salgótarján, 1993. április 15. DrMedgyesi Péter hivatalvezető

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom