Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-08 / 56. szám

1993. március 8., hétfő MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP Milyen ma nőnek lenni? (Folytatás az 1. oldalról) Persze annak is van valami szépsége, amikor a direktor úr erről szónokol a nőnapi ünnep­ségen, de az egyenlő munkáért egyenlő bért elvéről megfeled­kezik persze. Mi pedig féltjük a munkahelyünket, következés­képpen lehalkítjuk a hangunkat, nehogy az utcán találjuk ma­gunkat. Dolgozunk tehát, meg­csinálunk mindent - nevetsége­sen alacsony fizetésért. Lényegében a barátnői is ha­sonlóan éreznek. Van, aki azt fájlalja, hogy nem tud eleget foglalkozni a férjével, a gye­rekkel, esetleg nem is vállalko­zik szülésre a siralmas gazda­sági helyzet miatt..- Ha egy lány mindenáron férjhez akar menni, jobb, ha előre felkészül arra, hogy meg kell tanulnia lemondania. Erre viszont csak akkor képes, ha szereti a családot - véli a salgó­tarjáni Bartus Pálné, aki egész­ségügyi szakdolgozó. - Nekem két nagy lányom van, az egyik főiskolás, s nem panasz, de minden pénzünk az ő taníttatá­sukra, ruházkodásukra megy el. Szidhatnám az üres államkasz- szát, de még jobban azokat, akik kiürítették, de ezzel nem változtatok meg semmit. Tehát jobb, ha arra figyelek, hogy mi négyen ne szenvedjünk szükséget, egészségesek és le­hetőleg jókedvűek legyünk. És még valami: nekünk, nők­nek, nem muszáj olyan mo­demnek lennünk, diplomákat gyűjtenünk, nevet szereznünk. Legyünk egyszerűen nők. Azt hiszem így is szeretnek ben­nünket. Bartusné tizenhárom éves kora óta dolgozik, s vallja: a gyengébb nem képviselői meg­fizetnek azért, mert ők az erő­sebbek: már negyvenéves koruk előtt elhasználódnak, s mikor átadják a stafétabotot még nem vének, de eleven roncsok. S ez ellen mit sem ér a kendőzés, a smink. Sokan az örökös lelkifurda­lástól szenvednek, mivel a hét majd minden napján este érnek haza. Mert ingerülten szólnak a gyerekhez, aki nem értheti mi­ért a túlóra, mi az, hogy plusz­munka ... És ez csak az érem egyik, sikamlós oldala ...- Nekem nagyon nehéz. Na­ponta komoly stresszhatást kell ledolgoznom türelemmel, és sajnos, nem tudok ennek úgy megfelelni, ahogyan szeretnék - mondta keserűen és kicsit szomorúan Berki Judit, a bá- tonyterenyei Ádám Zsigmond Nevelőotthon pedagógusa. - Nagyon szeretem a munkámat, de tudom, hogy még nagyobb toleranciával kell viseltetnem a tanítványaim problémái iránt. Talán sikerül... Judit három gyermekes csa­ládanya, s nem cserélne senki­vel, még egy férfival sem. Örül egy szál virágnak, meghatották az otthon lakóinak nőnapra szánt, kedves kis rajzai. S ha le­hetne privát kívánsága, az így hangzana:- Bárcsak könnyebben élhet­nénk ... Naponta több kilométert gya­logol Salgótarján centrumában a salgótarjáni Vonnák Tibor né. Hatalmas tárcával a kezében sorra járja a hivatalokat, üzlete­ket: hol süteményt, hol más ha- rapnivalót kínál. Konyhalány­ként, hóna alatt a „rakomány­nyal” napi kilenc órát futkos, s ezért havonta hétezret kap tisz­tán ... Mindezt a pénz miatt, de nem önmagáért, a fiáért és a fér­jéért vállalta.- Nagyanyáinknak könnyebb sora volt - vallja Vannákné. - Otthon lehettek, s minden per­cüket a családnak szentelhették. Ránk viszont ez méretett... Bartusné Sebestyén Erzsébet, a szécsényfelfalui polgármes­teri hivatal jegyzője nehezen tö­rődik bele, hogy mindig többet és jobbat várnak a nőktől. Ha pedig a nyugdíjkorhatár eme­lésre gondol, ugyancsak papri­kás lesz a hangulata.- Hány bőrt húznak még le rólunk? Hiszen így is erőnkön felül kell produkálnunk? Ideje lenne már észre venni, mennyi­vel többet veszítenek, mint nyernek azzal, hogy a nőt el­vonják a családtól! Hogy nem adnak annyi bért a férfinak, hogy elég legyen egy kereset! Krutyina Istvánné, a nógrád- megyeri termelőszövetkezet el­nökasszonya nem titkolja: na­ponta megszenvedi, hogy képte­len összeegyeztetni a felelős­ségteljes és nagyon kemény munkáját a családban betöltött vagy inkább betöltendő szere­pével.- Nem is tudom elképzelni, hogy ez még hosszú távon így legyen. S bár tisztában vagyok azzal: számítanak rám, nagyon várom, hogy ez a mi megújult szövetkezetünk - az én nagy „családom” - Olajozottan mű­ködjön, s átadhassam a helye­met. Akkor majd kizárólag a kis családomnak, a gyerekeimnek, az unokáimnak élhetek. Ez a vágyam. Úgy legyen. Mihalik Júlia Értékek a könyvtárban 1848-49 a helyismeretben Az 1848-49-es polgári forra­dalom és szabadságharc Nógrád megyei történetét feldolgozó dokumentumok száma folyama­tosan gyarapszik a Nógrád Me­gyei Balassi Bálint Könyvtár helyismereti gyűjteményében. A kiadványokon, dokumentu­mokon kívül cikk-katalógus áll az érdeklődők rendelkezésére, megkönnyítendő az olvasók tá­jékozódását. A hozzáférhető értékek főleg azok számára jelentenek sokat, akik a korszak történései iránt érdeklődnek. Operett parádé Pásztó. Neves fővárosi mű­vészek közreműködésével ren­deznek operett estet március 10-én, 18 órai kezdettel a városi művelődési házban. Olyan is­mert művészek működnek közre, mint Oszvald Marika, Farkas Bálint, lllényi Katalin, Balassa Tamás. Krimi poplista a megyékről Nógrád nem fertőzött, nyomozóink a „dobogón” Százezer lakosra szá­mítva az elmúlt évben a leg­több bűncselekményt Bor­sodban, Hajdú-Biharban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében követték el. Az Országos Rendőr-főkapi­tányság adatait elemezve, a lélekszámhoz viszonyítva a legkevésbé „fertőzött’* há­rom megye: Tolna, Nógrád és Vas. A közigazgatási határo­kat alapul véve, az összes ismertté vált bűncselek­mény (447222) közül száza­lékosan a legtöbbet Buda­pesten (29,7 százalék), Pest (9,9 százalék), Hajdú-Bihar (6,7 százalék), Borsod (5,9 százalék), Bács (4,7 száza­lék) és Szabolcs-Szat­már-Bereg (4,4 százalék) megyében követték el. Borsodban 12 százalékkal kevesebb bűnügy jutott a rendőrség tudomására, mint 1991-ben. Hasonlóan jelentős csökkenés tapasz­talható Fejér és Sza­bolcs-Szatmár-Bereg me­gyében. Az „élbolyba” tar­tozó Hajdú-Biharban, 1991-hez viszonyítva, csak­nem 130 százalékkal, Csongrádban és Pest me­gyében pedig több mint 110 százalékkal emelkedett a törvénysértő cselekedetek száma. A nyomozók eredményes­ségi ranglistáját a Tolna, a Vas, a Nógrád és a Bács me­gyeiek vezetik. Ebben az összehasonlításban a fővá­rosi, a komáromi, illetve Somogy megy ei felügyelők a sereghajtók. Öt esztendővel ezelőtt is a Tolnában dolgo­zók bizonyultak a legered­ményesebbnek, akkor a má­sodik és harmadik helyen Csongrád, illetve Zala me­gye végzett, tavaly a 16., il­letve 7. helyet sikerült meg­szerezniük. A nógrádi rendőrök do­bogós helye dicséretes. „Kell egy kis nyelvismeret...” Németül hat hét alatt A TIT Balassagyarmat Vá­rosi Szervezete országosan el­fogadott tematika alapján okítja az angol és német nyelvet a Bu­dapest Bank Rt. helyi fiókjánál. A tavaly novemberben indított képzési forma keretében a résztvevők évi 120 órát hallgat­nak idegen nyelvből évente. A speciális programnak köszönhe­tően az elsajátított - általános és szakmai — ismeretek bármely bank munkájában hasznosítha­tók lesznek. A német nyelvterületen mun­kát vállalni szándékozók ré­szére állították össze azt a 100 órás, elsősorban a társalgási nyelvre koncentráló kurzust, amelyen 6 hét alatt kell a jelöl­teknek elsajátítani a mindennapi érintkezéshez nélkülözhetetlen kifejezési formákat. Előkészítés alatt áll néhány szakmát, illetve szakképesítést nyújtó tanfolyam is. így a Fod­rászok és Kozmetikusok Orszá­gos Szövetsége által szervezett manikűrös-pedikűrös, a felső­fokú végzettségnek megfelelő külkereskedelmi és árufor­galmi, valamint a nyárra terve­zett virágkötő és szeszfőzde-ve­zetői turnus. Ugyancsak a má­sodik fél évben indulnak az alapfokú állami nyelvvizsgára előkészítő német, olasz, angol és szlovák nyelvtanfolyamok. Traffipax • Az autósok jó, ha különösen vigyáznak az alábbi útvonalon, mert traffipaxos rendőrségi el­lenőrzésre lehet számítani: Sal­gótarján - Kishartyán - Salgó­tarján, Budapesti út - Karancs- lapujtő - Salgótarján, Bajcsy-Zsilinszki út - Mátra- szele - Homokterenye - Nádúj­falu. Segélykérő Babainak • Endrefalva. Régi óhajuk tel­jesült a helybelieknek: az úgy­nevezett Bábát falurészen nem­régiben új segélykérő telefont szereltek fel az áfész üzlet mel­lett. A készüléket az önkor­mányzat kérésére, a MATÁV faluprogramjának keretében kapta meg a település. Tornateremhez • Cserhátsurány. Az önkor­mányzat elküldte a megyei TÁKISZ-on keresztül a Bel­ügyminisztériumba azt a pályá­zatát, amelyben 80 százalékos céltámogatást kér a számbajö- hető, reménybeli tornaterem felépítéséhez. Élet a Földön kívül ® Magyarnándor. Március 10-én délután 2 órai kezdettel a helyi művelődési központban Schalk Gyula tart előadást A földön kívüli élet címmel. A programon való részvétel in­gyenes. Megosztott tulajdon • Diósjenő. A község önkor­mányzata a település idegenfor­galmában jelentős szerepet ját­szó kempinget a megyei ön- kormányzattal, illetve az ide­genforgalmi hivatallal közösen fogja üzemeltetni ez évtől. Az ingatlan tulajdonjogának meg­osztására azért van szükség, mert a földterület a községi ön- kormányzat, az azon lévő épüle­tek viszont az idegenforgalmi hivatal tulajdonában vannak. Celladam-szürés • Pásztó. A városi művelődési ház Celladam szűrésnek és ko­leszterin vizsgálatnak ad helyet március 8-án 12-14 óráig. A koleszterinszint méréséhez éhgyomorral várják az érdeklő­dők megjelenését. Mi lesz, ha hazajönnek? Mármint az a harminc főnyi nyugaton dolgozó vendégmun­kás, akik Mátraszőlősről vágtak neki a nagyvilágnak, hogy biz­tosítsák maguk és családjuk megélhetését. A falu 1800 lakosából 680 fő munkaképes, akik közül már 180-an eszik a munkanélküliek keserű kenyerét. Számukra a munkanélküli járadék mellett csak az önkormányzat nyújtotta segély jelent bevételi forrást. Ez utóbbira azonban elég szűkös keret áll a hivatal rendelkezé­sére. Ezért hát a címben foglalt kérdés. Mátraszőlősön azt remélik: a külföldi munkáltatók nem gon­dolkodnak leépítésen. Kíváncsiskodó A felesleges riasztás ára Kit terhel az anyagi felelős­ség a feleslegesen riasztott rendőrségi és mentőszolgálati ügyeletekért?- Az URH-nak minden eset­ben ellenőriznie kell, hogy van-e valóság a bejelentés mö­gött? - hallottuk Sándor Bélá­tól, a megyei rendőr-főkapi­tányság sajtóosztályának veze­tőjétől. - Ha nincs, és ismertté válik a bejelentő kiléte, akkor a rendőrség eljárást indíthat el­lene hatóság félrevezetése cí­mén. Ha a bíróság állást foglal, a rendőrség anyagi kártérítést követelhet. Legtöbb esetben azonban nincs meg a félreve­zető személy, ezért a rendőr­ségnek kell fedeznie a költsége­ket. Nem túl gyakori ez az eset, az viszont előfordulhat, hogy egy hamis értesítés miatt egy valóságos bejelentésre nem tud kimenni az ügyelet. Kétféle fals bejelentésünk van - mondta Madarász Zoltán, a salgótarjáni mentőállomás szolgálatvezetője. - Ha a beje­lentés nyomán nem találunk be­teget, ilyenkor nem is tudjuk kideríteni, hogy ki rendelte a mentőt. A másik, ha pontos lak­címet kapunk, és van is olyan nevű beteg, ő viszont nem tu­dott róla, hogy neki mentőre lenne szüksége. Ebben az eset­ben a bejelentő is ismert, és ki kell fizetnie a felmerült költsé­geket. Az esetek 99 százaléká­ban azonban nem derül ki, hogy ki volt a bejelentő, és efféle be­jelentést átlagosan naponta két­szer kapunk. Munkahelyünkön két hét kényszerű üzemszünet van alapanyag- és rendeléshiány miatt. A munkabérünket a személyi bérünk 80 százalé­kával számolják el, holott a Munka Törvénykönyve 151. paragrafusa első pontja sze­rint a teljes személyi bérrel kellene számolni, ettől eltérni csak a dolgozó javára lehet. Kérdezőnk azt szeretné tudni, jogos-e tehát a 80 százalékos elszámolás? Eltemették dr. Várkonyi Józsefet Nagy részvét mellett kísér­ték utolsó útjára március 6-án dr. Várkonyi Józsefet (1929-1993), a Köztársasági Megbízott Hivatala Nógrád Megyei Területi Hivatalának vezetőjét, akit a római katoli­kus szertartás szerint helyeztek végső nyugalomra. A gyászmi­sét délelőtt fél tizenegykor a salgótarjáni Szent József plé­bániatemplomban szolgáltat­ták, a temetői szertartás délben kezdődött a város régi közte­metőjében. A gyászolók sokasága töl­tötte meg a temetőt, a család és a rokonság tagjain kívül Nóg­rád megye és Salgótarján közé­letének képviselői, a politikai, társadalmi, gazdasági, kulturá­lis élet számos vezető szemé­lyisége volt jelen, hogy tiszte­legjen a közszeretetnek ör­vendő politikai vezetőtől, a közismert lokálpatriótától. A gyászszertartást Szabó Jó- zse/karancskeszi plémános ve­zette, aki a gyászbeszédet is mondotta. Ebben, az életút fon­tosabb állomásainak ismerteté­sén túl, hangsúlyozta, dr. Vár­konyi József hívő emberként élt, és hazáját, megyéjét, váro­sát szerető ember volt, aki az új Magyarország építésének elkö­telezett híveként mindig az igazság, a szeretet, a békesség oldalán ált. Utalva a Bibliára is, hangoztatta, dr. Várkonyi József személyében olyan em­ber távozott közülünk, aki a jó harcot megharcolta, a hitet megtartotta, a pályát végigfu­totta, s életműve méltán lehet példa az elkövetkezendő nem­zedékek számára is. Dr. Skultéty Sándor címze­tes államtitkár, köztársasági megbízott a kiemelkedő közé­leti személyiségtől és a jó ba­ráttól búcsúzott. Meleg hangú búcsúbeszédében a többi kö­zött méltatta dr. Várkonyi Jó­zsef politikai és emberi tisztes­ségét, következetes magatartá­sának példáját. Közös munká­jukra, s a baráti beszélgeté­sekre utalva idézte szavait: „A rendszerváltást megcsináljuk Nógrádban is, mert olyan ren­des emberek lakják, hogy megérdemlik.” Miként azt a címzetes államtitkár hangsú­lyozta, a magyar közigazgatás nagy értéke volt az elhunyt, akinek munkásságát a rend­szerváltás kiemelkedő példái között tartjuk számon a jövő­ben is. dr. Várkonyi Józsefet utolsó útjára kísérik A munkatársak nevében dr. Skultéty Sándor búcsúzott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom