Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-25 / 70. szám

1993. március 25., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Kisebb létszám több gonddal jár Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról) össze, attól még a teljes épületet kell fűteni.- Ez megtakarítást igazából nem jelentene, legfeljebb egy-két dolgozó bérét. Viszont néhány esetben elképzelhető olyan megoldás is, hogy telep­helyek megszűnése eredmé­nyezhet nagyobb megtakarítást. Erről beszélgettünk vezető óvó­nőkkel. így vetődött fel három telephely megszüntetése. Va­lamennyiben két-két csoport működik, és mindháromhoz kö­zel van az anyaintézmény. Ezek a Beszterce-lakótelepi családi házas óvoda, a Forgács út 88. szám alatti, és a Vásártéri Játszó úti óvoda.- Ezt úgy oldanák meg, hogy a csoportok és az óvónők együtt maradnak az összevonás után is?- Természetesen, hiszen el­sősorban a gyerekek érdekeit kell figyelembe vennünk. És ezzel a központi épületek ki­használtságát is tudnánk nö­velni.- Ebben az esetben tehát a dolgozók bére megmarad, és a rezsiköltség esik ki?- A dolgozóknál néhány fős csökkentésre kell számítani. Je­lenleg óvodai körben hat képe­sítés nélküli óvónő dolgozik. Ha valakinek nem tudunk mun­kahelyet biztosítani az anyain­tézményben, akkor még mindig lehetőség van arra, hogy a képe­sítés nélkülieket kiváltsuk. Számottevő munkanélküliséget ez nem eredményez.-Azt gondolom, hogyha a gyerekek egymással és az óvó­nőkkel együttmaradnak, és nagy távolságkülönbségről sincs szó, akkor a szülők nem tiltakoznak ez ellen. így van ez?- Alapvetően az az elvünk, hogy az összeszokott kis közös­ségek ne bomoljanak szét, s ez a „szűkítés” a szülőkre se hárít­son jelentős többletterheket.- Mennyire különböző az óvodák anyagi helyzete, és ho­gyan lehet eleget tenni annak az Állami Számvevőszéki előírás­nak, hogy ezeket meg kell pró­bálni hasonló szintre hozni?- Az óvodák gazdaságilag részben önálló intézmények. A költségvetésben alsófokú gon­dokság fősoron szerepel az óvodai feladat ellátására fordít­ható összeg, ez körülbelül 165 millió forint. Azonos elosztási rendet próbálunk érvényre jut­tatni, ez a régi finanszírozási gyakorlat alapján elég nehezen megy. Ebben két fő tétel van: az energia- és étkezési költséget reálértéken minden intézmény­nél naturális mutatók alapján ál­lítjuk be, és ezt a várható ár­emelkedéssel megnöveljük. Emellett főleg a csoportok szá­mát és létszámát vesszük figye­lembe. A tendencia az, hogy minden óvodában azonos felté­telt akarunk biztosítani a vécé­papírtól kezdve a dolgozók bé­réig.-Mikor kerülhet sor az át­csoportosításokra ?- Március 29-én tárgyalja az előterjesztést a képviselő-testü­let. Ebbe a vezető óvónők javas­latait is beépítettük. Az oktatási bizottság is foglalkozott ezzel, az érintett intézmények az elő­terjesztést megkapták e témával kapcsolatosan, szülői értekezle­tekre is sor került. Valamennyi intézménytől írásbeli véleményt kaptunk a tervezett intézkedés­sel kapcsolatban. A testület mindezeket mérlegelve fog dön­teni.- Ha a testület elfogadja az előterjesztést, akkor a következő nevelési év már eszerint kezdő­dik?- Igen. Végül hadd mond­junk el még egy adalékot: az önkormányzat körülbelül 150 millió forinttal járul hozzá az óvodai feladat ellátásához. Ez­zel szemben 56 millió forintos normatívát kap. Ez az adat el­gondolkodtató, az óvodásokra vonatkozó normatíva nagyon kevés. Egy főre 27.500 forintot kap az önkormányzat, és közel 60 ezer forintba kerül egy gye­rek nevelése. * Mit szólnak az összevonás­hoz az érintett intézmények? Tótszőllős Istvánné, a Szi­várvány óvoda (ide tartozik a Forgács úti telephely) helyettes vezetője: - Hosszas vívódás után már megegyezik a vélemé­nyünk az önkormányzat állás- foglalásával. Kicsit nehezen fo­gadtuk el, de tudomásul kell vennünk, hogy a gazdasági ér­dek ezt kívánja. Most egy cso­portszoba kialakításán dolgo­zunk, és egyetlen dolgozót sem szeretnénk elbocsátani. Mezőfi Zoltánná, a Besz­terce-lakótelepi központi óvoda vezetője: - 1977-ben a családi házas óvodával indítottunk a la­kótelepen. 1989-ig három épü­letben működtünk, mert közel 400 gyerekünk volt. Akkor a létszámcsökkenés miatt bezár­tuk a szalagépületi óvodát, és azt terveztük, hogy fokozatosan felszámoljuk a családi házas óvodát is. Miután az önkor­mányzat már 1990-től feladatul adta ki a csoportcsökkentés fel­ülvizsgálatát, így ez egybeesett a mi elképzelésünkkel. ’91. no­vemberében már alternatívát kellett kidolgoznunk a bezá­rásra, függetlenül attól, hogy a gyereklétszám nem csökkent, inkább stagnál. Tavaly a szülők nem fogadták örömmel ezt a tervet, de egy csoporttal csök­kentettünk. A most tervezett összevonás belső átszervezéssel, minimális ráfordítással megoldható, ha egy plusz csoportot nyitunk a nevelői szobában. Ezt a nevelők vállalják, a szülők megértették a város gazdasági helyzetét, és el­fogadták ezt az állapotot. Elekes Sándorné, Bartók Béla úti óvoda (a Játszó úti óvoda anyaintézménye): - Mi már elfogadtuk ezt a helyzetet, rá vagyunk kényszerítve, de sajnáljuk, hogy így alakult az óvodák helyzete. Viszont az önkormányzat is kettős szorí­tásban van. Dudellai Ildikó A Stollwercktől függ a pilinyi rágógumi üzem sorsa Az elnéptelenedett pilinyi üzem vezetői és munkanélküli segélyre kényszerült dolgozói hónapok óta várják, hogy mielőbb újra dol­gozhassanak. Fotó: Gyurkó Péter Ablak a nagyvilágra Két-három évvel ezelőtt egé­szen jó üzletnek tűnt a rágógu­migyártás, amely az endrefalvai téesz melléküzemágaként 1990-ben indult be. A tevé­kenységet a ’91-ben létrejött, német-magyar érdekeltségű Start-Pack Kft. vette át, s vitte volna az idők végezetéig, ha közbe nem szól az édesipar pri­vatizációja. Jelen esetben az, hogy a Stollwerck cég megvette a Csemege Édesipari Gyár egy részét is, s ez a tény mind az alapanyagbeszerzés, mind az ér­tékesítés terén igen érzékenyen érintette a kisüzemet. Mint Kuris Tamás, a Start-Pack Kft. ügyvezető igaz­gatója és Varga Ernőné, a tsz. főkönyvelője elmondta, a gon­dot az jelenti, - pontosabban inkább jelentette - hogy a tőke­erős Stollwerck nem tartja gaz­daságosnak a rágógumi előállí­tást. Álláspontja azonban nem A Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságai­nak elnökei, illetve titkárai a - egyebek mellett - márciusi ér­tekezletükről számolnak be a MAB huszonkilencedik, mai miskolci ülésén. Ugyancsak beszámoló hang­megingathatatlan, ez állapítható meg az eddigi, velük folytatott tárgyalások alapján. így az üzem leállása átmeneti állapot­zik el az Észak-magyarországi Universitas megalakulásáról. A tudósok összejövetelén Nógrád megyét dr. Csiky Mik­lós, a salgótarjáni Madzsar Jó­zsef kórház osztályvezető főor­vosa képviseli, aki tagja Mis­kolci Akadémiai Bizottságnak. nak tekinthető. A legközelebbi - március végi - megbeszélés várhatóan meghozza a jelentős fordulatot. (mihalik) Fidesz-fórumok Gazdasági, oktatási és aktuá­lis politikai kérdésekről tart la­kossági fórumot a Fidesz már­cius 25-én, csütörtökön két he­lyen, országgyűlési képviselők részvételével. Délelőtt 10-től a rétsági Hunyadi János Gépesí­tett Lövészdandár vendége lesz Wachsler Tamás és Sasvári Szi­lárd. Délután öt órakor Varga Mihállyal és Sasvári Szilárddal a szécsényi művelődési köz­pontban találkozhatnak az ér­deklődők. (Folytatás az 1. oldalról) Massimo de Cadilhac úr el­mondta, valójában egy kapocs szerepét kívánják betölteni, hi­szen a mindenkori kormányok, az önkormányzatok, a vállalko­zók és különböző, a gazdaság­ban érdekelt rétegek között hú­zódó érdekellentéteket gyakran megnehezítik a konstruktív együttműködés kialakulását. Az ő cége ezt az akadályt próbálja áthidalni olyan megalapozott projektek felépítésével, ame­lyek valamennyi érdekelt part­nernek kielégítőek. A finanszí­rozási programot pedig a kidol­gozott elképzeléseket megszü­letése után, a helyi adottságok figyelembe vételével készítik el. A tegnapi tárgyaláson jelen volt még a Nuovo Pignone nevű, szintén olasz cég export menedzsere, Massimo Bian- chini úr is. Az itáliai szakember azért jött el Nógrád megyébe, hogy a környezetvédelem té­mája kapcsán tájékozódjon. A nógrádiakat elsősorban a vízel­látás technikai valamint szolgál­tatási rendszerének európai Az erdőgazdálkodásban tíz évre szóló tervezési ciklus sze­rint dolgoznak a szakemberek. Az idén fejeződik be egy gaz­dálkodási szakasz, s 1994. ja­nuár 1-jével kezdődik az újabb. Az Ipoly Vidéki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság salgótar­jáni erdészetében is készülnek már az új gazdálkodási ciklusra. A mai érdekeknek és a jövő kí­szabványoknak megfelelő kié­pítése, a szennyvíztisztítás kér­désének megoldása valamint a kommunális hulladékok keze­lése érdekelte. A kereskedelmi menedzser­től megtudtuk, ők a környezet­védelem kérdéseit komplexen szemlélik, nem elszakítva egy­mástól a víz, a talaj és a levegő- védelem problémáit, vagyis a magyaroknak is egy ilyen rend­szert érdemes létrehozni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy modulokból, lépésről lépésre nem alakulhat ki egy jól mű­ködő rendszer.-A Nuovo Pignone vállalat ajánlata azonban hiába tökéle­tes, ha nekünk nincs tőkénk - mondta Korill Ferenc. - Ilyen esetekben segíthet a Sefigen Gestioni cég, nevezetesen: fel­kutatja a finanszírozás forrásait. A külföldi tőke ugyanis nem fog bejönni magától, ahhoz nemzetközileg elfogadott pro­jektek, és nem utolsósorban kapcsolatok kellenek. Ezek azok, amelyeket az olasz part­ner adhat meg nekünk.- fenyvesi ­vánalmainak megfelelő erdő- gazdálkodás újabb évtizedes szakasza az Erdőrendezési Szolgálat mindenre kiterjedő felmérésével veszi kezdetét. A felmérések azt a célt szolgálják, hogy az erdészet minden négy­zetméterét számba vegyék, mert csak a mostani állapot pontos ismeretében lehetséges jó ter­veket készíteni. Észak-magyarországi Universitas Ma tart ülést az MTA miskolci bizottsága Újabb tíz évre készülnek Traffipax • Március 25-én, csütörtökön délelőtt tíz és este nyolc óra kö­zött a Balassagyarmaton átuta­zók, illetve a város területén közlekedők számítsanak arra, hogy traffipaxos mérésekkel el­lenőrzik a megengedett sebes­ség betartását. Görögkatolikus mise • Salgótarján. Március 28-án, vasárnap 17. 30 órakor a görög­katolikus liturgia szerint tarta­nak misét a Rákóczi úti katoli­kus főplébánia templomban. Koordinációs értekezlet • Hollókő. Koordinációs érte­kezletet tartanak március 25-én Hollókőn. A műemlékvédelem, a megye térségileg felelős szak­emberei és a helyi önkormány­zat képviselői a vár felújításá­nak befejezéséről, illetve az idegenforgalmi hasznosítás le­hetőségeiről cserélnek eszmét, különös tekintettel a világkiállí­tási előkészületekre. Szociális étkeztetés • Szendehely. A község ön- kormányzatának képviselő-tes- tülete az alábbi összegeket kü­lönítette el a étkeztetésre: az óvodások és az iskolások 657, a felnőttek pedig 375 ezer forintot kaptak. A szociális étkeztetésre 212 ezer forintot fordítanak. Tetőcsere • Mátraterenye. Évek óta hú­zódó probléma oldódik meg a községben, mert megkezdték a művelődési ház tetőcseréjét. Ezzel párhuzamosan a sport­padló előkészítéseként aljzatbe­tonozást végez a tornateremben az önkormányzat műszaki ellátó szervezete. Százharminc donor • Szügy. Jól sikerült a község­ben megrendezett véradónap: a helybeliek közül száztizén ad­tak vért. Itt jelentkezett a szom­szédos község Csesztve húsz donorja is. Fogadónap • Salgótarján. Keller Mihály ezredes, a Nógrád Megyei Had­kiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság vezetője már­cius 26-án, pénteken 8-tól 15 óráig tart fogadónapot a pa­rancsnokság épületében. Itt a központ • Magyarnándor. Április első napjaiban adják át a községben az új, korszerű, ER típusú, 400-as kapacitású digitális tele­fonközpontot. A modem tech­nika számára Magyarnándor, Cserháthaláp és Debercsény biztosította az elhelyezési lehe­tőséget. Az új központ üzembe­állításával az eddigi 3-4 évről egyre csökken a várakozási idő. Továbbtanulók • Salgótarján. A középiskolai felvételik első szakaszának le­zárulásával a Gagarin általános iskolában végző száz diák közül 81 már tudja, hol folytathatja tanulmányait. A többiek is re­ménykedhetnek, hogy felvételt nyernek valamelyik középfokú intézménybe. Nógrádi pedagógiai napok Kíváncsiskodó Ami a rendkívüli munkáért jár A testvérmúzsák találkozása jegyében rendezi meg Nógrád Megye Közgyűlése és a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet a XXII. nógrádi pedagógiai na­pokat április 5-én és 6-án. Az első nap a salgótarjáni Gagarin általános iskolában Ko­rill Ferenc, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke nyitja meg az alkotó pedagógusok képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítását, s díjátadásra kerül sor. Ekkor történik meg a peda­gógiai pályázatok értékelése és a díjak átadása. Ugyancsak itt és e napon dr. Kapros Márta néprajzkutató Néphagyomá­nyok és az iskola címmel tart előadást. Dr. Horváthné Győri Mag­dolna igazgató és a nevelőtestü­let tagjai bemutatják a Gagarin­ban folyó komplex művészeti nevelést, s népijáték-bemutatót is tartanak. A salgótarjáni Madách gim­náziumban e napon Gaul Emil iparművész a környezetkultúrá­ról és vizuális kommunikációról tart előadást. Itt nyitja meg Czinke Ferenc grafikusművész a középiskolások megyei rajz­pályázatának anyagából rende­zett tárlatot, s a legjobbaknak díjakat adnak át. Művészeti fa­kultációs foglalkozást, szakmai megbeszélést is tartanak. A bátonyterenyei Erkel álta­lános iskolában a humanista is­kola egy lehetséges modelljét mutatják be ezen a napon, Ki­csiny Miklós, az Ady Endre Művelődési Központ igazgatója az intézmény és az iskola kö­zötti együttműködésről szól. A művelődési házban ízelítőt kap­hatnak az érdeklődők a gyer­mekcsoportok munkáiból. Másnap, április 6-án a salgó­tarjáni Bolyai János Gimnázi­umban az integratív esztétikai nevelés modelljéről beszél Kár­páti Andrea kandidátus. Utána videofelvételről tárgyi integrá­ción alapuló komplex órát mu­tatnak be, ezt óramegbeszélés követi. A salgótarjáni József At­tila Művelődési Központban Hagyná Hajdú Györgyi dráma­pedagógus vezetésével a drá­mapedagógiai csoport bemuta­tóját tartják meg. Gabnai Kata­lin drámatanár pedig a dráma- pedagógia szerepéről beszél az iskolai nevelés rendszerében. A vanyarci Veres Pálné Álta­lános Iskolában a szlovák kultu­rális hagyományőrzés jegyében zajlanak a nap eseményei. Alt Gyula, a szlovák szövetség tit­kára a nemzetiségi hagyomá­nyoknak a művészeti nevelés­ben betöltött szerepéről tart elő­adást. A diósjenői program egyik központi gondolata a kör­nyezeti nevelés lesz. A balassa­gyarmati Ifjúság úti óvodában gyermekrajz-kiállítás nyílik, s az óvodai művészeti nevelésről esik szó. A Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában gyermek- és fel­nőtt műsorokat mutatnak be. A salgótarjáni Brunszvik Teréz Óvodában e napon műsoros délutánt rendeznek, gyermek- rajz-tárlatot nyitnak, s a konst­ruálásról, tárgyalkotásról esik szó. A szécsényi Művelődési és Ifjúsági Centrumban a népmű­vészet és kézművesség nógrádi hagyományairól hangzik el elő­adás, és kismesterségek, kéz­művesek, kézműves szakkörök kiállítása várja az érdeklődőket. Balázs Géza, salgótarjáni olvasónk azt szeretné tudni, hogy a folyamatos munka­rendben dolgozókat is megil- leti-e a fizetett ünnep utáni pótlék, vagy pedig csak azo­kat, akik aznap dolgoznak? Azt is kérdezte, hogy a szom­bati és vasárnapi pótlékokat hogyan számolják el. A választ Fekete Gyula, a megyei munkaügyi központ megbízott igazgatója adta meg:- Abban az esetben, ha a dol­gozó külön utasításra fizetett ünnepen munkát végez, megil­leti az átlagkereset plusz az arra a napra járó munkabér. Ezt a szabályt kell alkalmazni a mun­kaszüneti napon végzett munka esetében akkor is, ha erre a munkavállalóra irányadó mun­kaidő beosztás alapján kerül sor. így van ez a folyamatos munkarend esetén is. A dolgozót két heti pihenő­nap illeti meg. Ha ekkor mun­kavégzésre kötelezik, egy má­sik pihenőnapot kell kapnia, sőt a munkabérén felül 50 %-os bérpótlék is jár neki. Ha nem kap pihenőnapot, a munkabérén kívül legalább 100 %-os bérpót­lékban kell részesülnie. Lipták Józsefné salgótar­jáni olvasónk januárban igé­nyelte a közgyógyellátásra jo­gosító igazolványt a városhá­zán. Kérvényére azóta sem kapott választ. Miért?

Next

/
Oldalképek
Tartalom