Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-18 / 64. szám
6 HÍRLAP GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 1993. március 18., csütörtök Nógrád is kapcsolódott az Egészségügyi Világszervezet programjához Ez egy bababarát kórház! Hát lehet kérdéses bárki számára, hogy akar-e, tud-e bababarát lenni? Kell azonosítani, mit takar ez a fogalom? És egyáltalán, bárki hozzákezdhet ehhez a barátkozáshoz? - Igen, igen, igen - hangoznak kurtán a válaszok, de mindegyik külön is megér egy misét. Hogy miért?-Mert, ha egy emberpárnak bababarát a szemlélete, ilyen lesz a felnövekvő utódjáé is . . . — S minél jobban gyarapszik az egyazon gondolkodásúak tábora, úgy közelítünk a gyermekpárti társadalom...- Nem utolsósorban pedig egy emberarcúbb valóság felé. Most azonban még „csupán” az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kórházak, klinikák részére meghirdetett program megvalósításáról, illetve arról az újszerű gondolkodásmódról van szó, mely korán sem általános, viszont - akármilyen furcsán hangzik - új alapokra helyezte a baba és a mama, mi több, a baba-apa kapcsolatot is. A WHO - hogy sajátos célkitűzései közérthetőbbek legyenek - pontokba szedte azon kívánalmakat, mit kell tennie egy egészségügyi intézménynek e barátságért. S ahol maradéktalanul megfelelnek a feltételeknek, ott elnyerik az igen megtisztelő „bababarát” címet. Európában száz ilyen rangot is adó jelzővel megkülönböztetett intézményt szeretne kialakítani a világszervezet. S ebből Magyarország is kiveszi a részét: hazánkban tíz létesítmény - köztük a Madzsar József megyei kórház - szülészete vesz részt a programban. Hogy milyen egy bababarát osztály? Ami Salgótarjánban először feltűnik, az az, hogy a szülészeti részleg szokatlanul csendes. De ha betekintünk a felnőtt ágyak mellett sorakozó, rózsaszín, gurítható pici ágyacskákra, mindjárt meg is van a magyarázat: az A salgótarjáni Nagy Józsefné Erikkel, négynapos kisfiával újszülöttek maradandó, de olykor felemás érzést kiváltó kórusban sírása a múlté. Az apróságok ugyanis születésük után mindjárt az őket leginkább megillető helyre, édesanyjuk mellé, persze külön fekhelyre kerülnek.-Tíz éve alakítottuk ki az első olyan szobát, ahol a kicsi együtt lehet az anyával, s ma már minden kórtermünk ilyen. Az anyuka akkor szoptat, amikor a gyerek, vagy ő akarja, jónak látja. Kár uniformizálni — egységesen, három óránként etetni hiszen nem vagyunk egyformák: egyének vagyunk. Aztán mert például az egyik újszülött gyakrabban, de keveát az érdeklődő anyukáknak, apukáknak. Szerepel ebben ter- hestoma és tanácsadás is a várandós nő helyes életmódjának kialakításához.- Együtt szülésre csak azoksebbet, míg a másik ritkábban, viszont többet eszik. De ugyanígy az alvásigény is különböző, s ez kihat az étkezésre - mondja dr. Szabó Sándor, osztályvezető főorvos. - Féltünk tőle, de bevált ez a módszer. Az együtt szülés - vagyis, hogy a szülő nő mellett legyen az apa, vagy más közeli hozzátartozó - szintén évek óta lehetséges már a szülészeten. Dr. Ulveczky Erzsébet, az osztály gyermekgyógyász főorvosa szerint a házaspárok élnek ezzel a lehetőséggel. A főorvosnő az anyatej, mint a kicsik számára legideálisabb és semmivel nem pótolható táplálék jelentőségét naponta igyekszik tudatosítani a bent fekvők előtt. Szorosan idekapcsolódik az is, hogy elfogadtassa: teáztatásra nincs szükség. Az anyatejben van elegendő folyadék. Baba és mama kapcsolatát a szakemberek szerint meghatározzák a szülés utáni percek. Az érzelmi kötődésnek, annak, hogy az anya a világrahozatal után magához ölelheti a gyermekét, mélyebb a funkciója, mint gondolnánk. Aki figyelemmel kíséri az utódokról való gondoskodást az állatvilágban, az tudja, az ösztönös cselekvést előnyben kell részesíteni. Aki így tesz, nem a könnyebbik, hanem az életpártibb megoldást választja. Dr. Ulveczky Erzsébet feladata egyebek mellett az is, hogy a bent fekvő anyáknak minden héten tanácsadást tartson. Ezeken a beszélgetéseken a szoptatástól a babaápolásig minden résztvevő problémájára választ, megoldást keresnek. Amint az együtt szülés, az ehhez igen fontos, úgynevezett pszicho-profilaktikus, más néven szülés-előkészítő tanfolyamon való részvétel szintén lehetséges a gyermeket váró házaspárok számára. Ennek szervezésében a védőnői hálózatra támaszkodik az osztály. A méhen belüli élet legfontosabb állomásai, történései mintegy magyarázatként is szolgálnak a világrajövetel folyamatának a megismeréséhez, megértéséhez. Ezeket az ismereteket a tarjáni szülészeten Gáspár Eszter védőnő tanfolyamokon adja A szülőszoba, ahol az apukák vagy a közeli hozzátartozók is segíthetik az újszülött világrajövetelét Gáspár Eszter védőnő, előtérben pedig egyik munkatársa I nak a házaspároknak érdemes vállalkozni, amelyek nem hagyí ják ki a szülés előkészítést. A1 érdeklődés hullámzó, és pedig nagy valószínűséggel azért mert a gyerekre vágyók szemléd lete nem igazodott az osztályéhoz. Elképzelhetőnek tartom azt is, hogy nem elégséges az eddig e célból kifejtett propaganda. - Jelen pillanatban így látja ezt a tevékenységet és a külvilág hozzáállását Gáspár Eszter. Hasonló a véleménye dr. Szabó Sándor főorvosnak is, aki úgy véli, hasznos lenne a fentieket összefoglaló kiadvárrV megszerkesztése, terjesztésé. Hiányolja a munkájuk siketét leginkább nehezítő „kinti” rá- mozdulást, a szemléletbeni változást. Hozzátéve, hogy ez a legidőigényesebb elvárás mai, bababarátnak sajnos a legnagyobb jóindulattal sem mondható társadalmunkban. Mihalik Júlia Képek: Gyurkó Péter ; Helyzetbe kell hozni a vállalkozót, vallja Bakos László, a szécsényi ipartestület elnöke Nem élnek köztünk tőkés óriások Gazdaképzés a Nógrád Megyei Hírlapban (4.) )m tin A levegő minőségéről-Elnök Úr hogyan érzi magát Szécsényben?- Köszönöm jól. Nekem Szé- csény a szűkebb hazám.-Ön tanulmányai befejezése után Szécsényben tanított, majd nagy „országjárása” visszatért Szécsénybe, ahol a katedrát a fuvarozással váltotta fel és a helyi ipartestület elnöke lett.- Bizonyára ön is tudja, hogy a tanítók manapság nincsenek megfizetve. Ezért váltottam.- Az emberek úgy gondolják, napjainkban a vállalkozók azok, akik pénzzel kelnek, pénzzel fekszenek. Az ipartestület elnökeként ön is így van ezzel?- Elnöki megbízatásomat társadalmi munkában végzem. A testületen belül két kolléga - a főkönyvelő és az adminisztrátor - fizetett alkalmazott. A munkám utáni jövedelem? Nem fényesen, de megélek, miként a térségünkben élő vállalkozók is.- Csak nem azt akarja mondani, hogy az iparosok anyagi helyzete ingadozik?- Kár lenne tagadni, az iparosoknak van pénzük. Ok tartják el az ipartestületet is a tagdíjból. Ők viselik a nagyobb adóterhet, a társadalombiztosítást. Az iparosok anyagi helyzetének meghatározója az, hogy egy-egy elvégzett munka után kevés pénz marad az újratermeléshez, a piacon való eredményes fennmaradáshoz is. Tessék egy konkrét példa. Ha egy iparos 1 millió forint tiszta nyereséget ér el, vállalkozása után annak 53 százalékát nyomban elviszik a társadalombiztosítási alapba. Hét százalék elvándorol a munka- nélküli segélyre, így a teljes levonás máris 60 százalék. A maradék 400 ezer forintot személyi jövedelemadó terheli. De még ezután is keletkeznek bizonyos kötelező kifizetések. így a vállalkozónak marad 150-180 ezer forintja az egymillióból. Tehát igaz, van pénz a vállalkozónál, de tessék ebből a saját maga fenntartására, nem utolsó sorban az újratermelésre fordítani.- Egyáltalán létezik-e iparosság ebben a térségben? Hiszen az elmondottak szerint szinte ráfizetésből kell élniük!- A három évvel ezelőtt kezdő iparosoknak még ma is érvényben van a vállalkozói kedvezmény. Ezért nem lehet tudni a jövedelmüket. Amiből mégis lehet következtemi: fut-e a szekere, van-e munkája?- Pesszimista dolgokat említ. Azt árulja el, ma érdemes-e vállalkozásba kezdeni?- Nem vagyok pesszimista, inkább szeretnék realista maradni. A jelenleg fennálló törvények véleményem szerint látszólag támogatják a vállalkozást. Ez azt jelenti: aki ma bemegy a polgármesteri hivatalba és bejelenti, hogy vállalkozásba kíván kezdeni, minden ceremónia nélkül megkapja az engedélyt. Ilyen szempontból tehát nem nehéz vállalkozónak lenni. Ami ezután következik, az a rázós. Sokan, akik vállalkoznak, sem fizikailag, sem anyagilag nincsenek felkészülve a feladatra. A piac telített, a konkurenciával napi küzdelmet kell vívni. A másik követelmény? A naprakész állapot a jogban, a könyvelésben az anyagbeszerzésben és így tovább.- Ezt riogatásnak értsem ?- Nem. Szó sincs erről. Én a napi példákból merítem az aggodalmaimat.-Azt gondolom, hogy az ipartestületnek többet kellene vállalni azért, hogy senkit ne érjen váratlanul egy-egy ügy, probléma.-Azért nem az analfabéták gyülekezete vagyunk. Szüntelenül képezni kell a vállalkozókat és erre van is gyakorlatunk. Mestervizsgáztatunk, könyvelést tanítunk, adófizetési előadásokat tartunk. Nemzetközi szállítmányozási is vezetőképzést végeztünk.- Nem tett említést az anyag- ellátásról, noha az iparos munkájának ez egy nagyon fontos eleme.-Nem szóltam, mert ezzel nincs különösebb gond. Akinek pénze van, az bármilyen anyaghoz hozzájuthat. A piacon mindenből kínálat van, ha van pénz. Ma nincs hitel, nincs kölcsön, kizárólag a készpénz számít. Ez az iparosság nagy gondja. A legtöbbet ígérő munkára sem kapnak előleget.- Ezek szerint az iparosok valamilyen különleges elbánást várnának, amikor mérhetetlen hiány terheli az ország költség- vetését!- Nem különleges elbánásról van szó, hanem az iparosok számára a lehetőségek megteremtéséről, amelynek egyenes következménye lehetne az ország gazdasági helyzetének javulása. Előfinanszírozást szeretnénk. Kapjunk anyagköltséget, részszámla lehetőséget, majd végszámla készítést. Ez már igazi támogatás lenne.- Saját erejükből nem tudják megteremteni a boldogulásukhoz szükséges reális lehetőségeket?- Nem. Az iparosok jelenlegi legnagyobb problémája, hogyan juthatnának hitelhez. Köztünk nem élnek tőkés óriások. Kellene a hitel, de a bankok következetesen elzárkóznak jelentősebb hitel folyósításától. Számukra ugyanis kifizetőbb és biztonságosabb is az államkötvényekből származó kamat. Senkit nem érdekel, hogy ez az állapot a csőd felé sodorhatja az országot, hiszen nem a gazdagságban, hanem a bankokban gyűlik a tőke. A nagyvállalatokkal együtt a kicsik is tönkre mennek. Él viszont a „fekete gazdaság” és piac.- Ebben a helyzetben hogyan illeszkednek be Szécsény és térségének iparosai?- Nem vagyunk elveszett réteg. Itt vannak a Borikok, Honti István, Fenyvesiék, Széles Fe- rencék, Ádám, Kiss és más nemzetközi fuvarozók, a vasas Tresó Antal, az autószerelő Bu- gáék és mások. Az iparosok körülbelül tíz százaléka jelentős vállalkozónak számít.- Mi a kivezető út? Ebben az országban ma a vállalkozásnak kellene virágoznia.- Ipartestületi elnökként nehéz lenne kivezető utat mutatni. Ez a kormány, az érdekvédelem, az adóhivatal, a társadalombiztosítás feladata. Szeretnénk dolgozni. Elfogadjuk a piac meghatározó szerepét, de főbb vonalakban tervezni is kellene, amire a kisipar is építhet. Akkor keresett árukat állíthatunk elő, hogy kapkodjanak utána. De ha ilyen nagymértékű az elvonás, tönkreteszik a kezdeményező kedvet is. Az országban körülbelül 600 ezer vállalkozót számolnak. Ha ezek működhetnének és csak 4—5 embert foglalkoztatnának milliók juthatnának kenyérhez. De ehhez a vállalkozót helyzetbe kell hozni. Bobál Gyula Az állatok is levegőhöz jutnak, de nem mindegy, milyen levegőhöz! Egyaránt fontos ez termelési, állategészségügyi, de közegészségügyi szempontból is. A zárt levegő minőségét leginkább az egy légtérben élő állatok száma és az istálló típusa, üzemelési módja határozza meg. Ezektől függ ugyanis az állatok által termelt hő, pára és a kilélegzett szén-dioxid mennyisége, valamint az ezzel kapcsolatos munkafolyamatok: fűtés, szellőztetés, etetés, takarítás, trágyaeltávolítás. A levegő fontos szerepet játszik az állat életfolyamataiban: hatással van ez egészségi állapotára, következésképp egész termelésére. Minőségének legfontosabb tényezői: összetétele, szennyezettsége, mozgása. Természetesen az istállólevegő minőségét az épületjellemzők és a külső levegőviszonyok is befolyásolják. Az istállónak akkor jó a klímája, ha az állat a többlethőjét le tudja adni (ha melege van), de nem kényszerül fölöslegesen hőtermelésre sem (ha fázik), s a levegő minősége is jó (ammónia, szén-dioxid, por, kórokozók stb. a határértékeken belüli. A hőmérsékletigény faj, fajta, kor és termelés szerint változik, ezért helyesebb egy hőmérsékleti zónáról beszélni, amelynek határértékeit az állat még termeléscsökkenés nélkül elviseli. Ezek a következők:- tehénistálló 8 - 15 fok Celsius, borjúnevelő 15 - 20 fok Celsius,- növendék- és hízómarha-istálló 5-15 fok Celsius,-kocaszállás 10 - 15 fokb Celsius, fijii- sertésfiaztató, malacfészökr 26 - 32 fok Celsius, Jfcy- sertésfiaztató, istálló 12 16 fok Celsius, sx*- süldőszállás 16 - 22 fctkí o Celsius, am-hizlalda 12 - 16 fok Cetni, SÍUS, 3X2- tojóház 12-16 fok Celsiusjq- naposcsibe műanyag alatti i 32 - 36 fok Celsius,- naposcsibe csak teremfíh t téskor 32 - 34 fok Celsius (a hőmérséklet hetente 2 fok Cefe sius-al csökkenhet),- naposliba műanyag alatt 32n fok Celsius, naposliba csak tem remfűtéskor 30 - 32 fok Celsius (a hőmérséklet egyhetes korig naponta 2-2 fok Celsius-al:! csökkenhet), >A- juh 1 hónapos kor után 12 -m 16 fok Celsius, A- naposnyúl 25 - 30 fok Cel-n sius, felnőtt nyúl 15-20 foki Celsius. Az istállólevegő nedvesség-/! tartalma (páratartalma) vala-i mennyi állatfajnál 60 - 80 szá-3 zalék legyen, baromfiistállók-x ban inkább az alsó értékhez kö-/ zelítsen. Ez relatív páratartal- i mat jelent. A páratartalom ér-1 téke a hőmérséklettel együtt je-, lentős: például 20 fok Cél-! sius-on már kedvezőtlen, lég- > zési, keringési problémákat okozhat. A hideg, páradús levegő légzőszervi betegségekre hajlamosít. Dr. Böő István
