Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-11 / 35. szám

8 HÍRLAP ÉG-lGÉRÖ 1993. február 11csütörtök A stáb egy része: Kuris Márton, Vida Gergő és Príbeli Tamás Sulistúdió a balassagyarmati Dózsában írd meg a problémáidat! Könyvtári önkéntesség A rétsági művelődési köz­pont épületében működő városi könyvtár ez évtől is a saját ha­táskörében használhatja fel a beiratkozási díjakból befolyó összeget. A feltételek javítására nem terveztek előre meghatáro­zott bevételt: minden olvasó sa­ját maga döntheti el, hogy mennyivel kíván hozzájárulni a könyvtár működéséhez. Nem valószínű, hogy akad olyan olvasó, akit csak az csábí­tana az intézménybe, hogy - mondjuk - álló esztendeig 10 fillérért látogathatja a biblioté­kát. A biztonság kedvéért azért meghatározták a minimális bei­ratkozási díjakat is. Ennek ér­telmében a 14 éven aluliak leg­alább tíz forintot, a 14 éven fel­üliek pedig minimum 50 forin­tot fizetnek az egész évi könyv­tári tagságukért. „Szóval nem tetszik, ahogyan tanítanak bennünket. Mert mi­féle felfogás az, hogy mindig más gondolatait kell bemagol­nunk? Hol van itt a demokrá­cia? Leírom, hogy pontosan mire gondolok. Magyar órára egy rakat verset kellene megta­nulnunk, ez a tanárunk mániája, de könyörgöm ez az irodaiom- tanítás lényege? Az, hogy ver­seket és verselemzéseket magol- tatnak velünk orrba-szájba? Vannak müvek, amelyeket tény­leg szeretek, és mert annyira megragad, többször el szoktam olvasni, a végén pedig fejből tudom. De feláll a szőr a háta­mon, ha fel kell szippantani né­hány halálian dekadens dörge­delmet, még akkor is, ha az mondják róla, hogy a világiro­dalom legszebb müve. Na nem! És itt csak két gond van. Ma­gyarból érettségizni kell, nem mondhatom azt, hogy nem tanu­lom, ha viszont bemagolom, amit a tanár kér, megutálom az egészet. Na és mi a problémám? Az, hogy tovább akarok tanulni, de ha a gimiben ez van, mi lehet az egyetemen? Ott talán eltűrik az egyéni elképzeléseket? Kedves „Gyarmati Gyógye- gér” jelige. Ne add fel! De ami­kor a saját útjaidon próbálsz közlekedni, számítanod kell arra, hogy falakba ütközöl, és ezeket le kell bontanod, ha to­vább akarsz jutni. Programsoroló Salgótarján. Február 11-én délután fél 4-től a Balassi Bálint megyei könyvtárban a házi ol­vasmányok videón sorozatban Kosztolányi Dezső Édes Anna című művének filmadaptációját nézhetitek meg. Február 12-én este 6 órától az SVT-W művelődési házában az egyéves fennállását ünneplő Kékfény klub rendez egy ha­talmas koncertet, ahol fellép a Komolytalan kapcsolat, az In­farktus és a Blueseum. Február 12-én elmarad, de 15-én és 17-én délután 16 órától lesz rap és showtánc klub a zagyvapálfalvai Gerelyes Endre Művelődési Házban. Február 15-én délután fél 3-tól a Balassi Bálint megyei könyvtárban a videómozi kí­vánságra című sorozatban a Szaffi című mesefilmet nézhe­tik meg az érdeklődők. Február 16-án délután 4 órá­tól az SVT-W művelődési há­zában zománcművészeti szak­kör, este 6 órától Blues klub. Balassagyarmat. Mikszáth Kálmán Művelődési Központ. Február 12-én a Szántó gimná­zium farsangja miatt elmarad a diszkó. Február 13-án este 8 órától rocktáncház, ahol a La- dánybene 27 lép fel. Február 14-én 19 órától ope­rett előadás lesz. Bátonyterenye. Február 13-án 13 órától a kisterenyei Népkerti Művelődési Házban farsang a legkisebbeknek. Február 13-án 14-órától a nagybátonyi Petőfi Sándor Mű­velődési Házban és a kistere­nyei Népkerti Művelődési Ház­ban ifjúsági klub, a Rá- kóczi-bányatelepi Művelődési Házban minden nap délután 4-től este 10 óráig klub a fiata­loknak. Magyarnándor. Február 12-én 14 órától a helyi művelő­dési központban farsang a leg­kisebbeknek. Február 13-án este 9-től kü­lönleges meglepetéssel diszkót rendeznek. Szécsény. Február 12-én este 8 órától ismét diákpéntek. Február 13-án 20 órától far­sangi bál, ahol a budapesti Sta­féta együttes zenél. Pásztó. Városi Művelődési Központ: Február 12-én este 5 órától önvédelmi klub. Február 15-én és 17-én dél­után 3 órától gyermeknéptánc. Február 16-án este 6 órától az életreform klub tartja következő összejövetelét. Egy nógrádi zenekar a legjobbak között Bevetés előtt a Füré Lépni Tilos Hollai Kálmán ték az életelemét jelentette. Ha­tározottam tudom, hogy mindig megosztotta velem az apró tit­kait - persze ezekről szinte mindenki tudott -, például, hogy az egyik tüneményes kis osztálytársnője, Faragó Anikó mennyire tetszik neki.- Beírást kapott-e? Nem em­lékszem, mert ebben az osz­tályban ez nem volt a jellemző. Az akkor alakult intézményben valami olyan lelkesedés és tett­vágy uralkodott mind a gyere­kek, mind a nevelők körében, hogy szinte csak jó dolgok tör­téntek. Az idő pedig még in­kább megszépít mindent. „Több fény kellene a király­lányra ... Oké, jó lesz ... Gye­rekek, ki hozta ide ezt a lovat? Nem, nem, a herceg most kivé­telesen gyalog fog bejönni... azt a ládát egy kicsit balra kel­lene húzni, na most jó . .. Hol van a mostoha ruháját? Ne vic­celjünk már ilyesmivel fiúk ... hogy tényleg nincs meg? Kerít­setek valami avantgárd cuccot! Amikor bejön a lány, premier plánban kellene felvenni... a kettes kamerával jobban állj rá ... jó lesz ... egy kis púdert még tegyünk az arcodra ... va­laki törölje már le az izzadság- cseppeket a homlokomról... Rendben van minden? Kezdhe­tünk! ... Roncsmese, csapó 22, felvétel indul.” Lehet, hogy a valóságban nem így zajlott Roncsmese című játékfilm felvétele, de az biztos, hogy izgalmas munkát jelentett a balassagyarmati Dó­zsa György Általános Iskola vi­deóstúdiós növendékeinek, akik meg vannak elégedve rendha­gyó szakkörükkel. Bár nagy ér­tékű műszereket kezelnek, Bi- leczné Nyíregyházi Agnes, Csőri Miklós patronáló tanárok, valamit Víg Sándor technikus nem szólnak bele mindenbe, csak akkor segítenek, ha vala­hol elakad a „filmgyártás”. És ez így jó, mert a gyerekek al­kothatnak kedvükre. Erről a munkáról beszélgettem három diákvideóssal, Kuris Márton­nal, aki immár harmadik éve videózik (nem akárhogyan, hi­szen egy rövidfilmjét a Magyar A jövő Spielbergje Fotó: Rigó Pa-Dö-Dő-ék mellett befér­kőzni a legjobb harminc közé, ráadásul vidékről, kérem szépen ez tényleg nem gyerekjáték! Vagy őrült nagy összeköttetés és pénz, vagy egyszerűen tehet­ség szükségeltetik hozzá. A Fűre Lépni Tilos, ez a jórészt pásztói srácokból álló zenekar hatalmas hátszél híján kényte­len volt ez utóbbit kihasználni, és saját adottságaik révén be­jutni a MITAX-Organ pop-rock fesztivál legjobbjai közé. Fűre Lépni Tilos. Közel fél éve két pásztói zenekar fúziója­ként jött létre, s azóta nagy nép­szerűségre tettek szert. Zenéjük a rock és a jazz elemeiből épít­kezik - de szigorúan ragasz­kodva ahhoz az elvhez, hogy eredeti hangzást hozzanak létre. S hogy ez sikerült-e? Szomba­ton, azaz február 13-án. a Ma­gyar Televízió 2 csatornáján, este 19 órától láthatjuk őket, amikor mindenki maga győ­ződhet meg erről. Úgy látszik, az FLT vonzza a médiumokat, egy hete ugyanis a salgótarjáni városi televízió fia­taloknak szóló műsorában, a DeZsö-ben (Derült Zsömlék­ben) találkozhattunk velük (egészen pontosan Szabó Balázs szólógitárossal, Szakát Péter énekessel, Hegedűs János do­bossal, Mucsina Tamás basz- szusgitárossal, Dávid József bil­lentyűssel), de azóta a szerény hazai keretet kinőtték, s orszá­gos hírnévre törnek. Televízió is bemutatta), vala­mint Kávás Karolával és Vida Gergellyel, ők tavaly kapcso­lódtak be a stáb munkájába. Va­jon mi az belső kényszer, ami nap nap után beparancsolja ezt a néhány ifjút a stúdióba? Szerintük ezen nincs mit ma­gyarázni, ki kell próbálni, és kész. Mert mit lehet arról mon­dani, hogy a videózás kiszakítja őket a hétköznapok monotóniá­jából, hogy itt mindent meg le­het csinálni, ami kitalálnak. Az már csak ráadás, amikor talál­kozhatnak saját magukkal a tévé képernyőjén.- A legutóbb elkészült filme­tek, a Roncsmese, miről szól?-A Rózsa és ibolya című népmesét dolgoztuk át úgy, hogy a mai világból, az iskolai életünkből is belecsempésztünk néhány motívumot — mondta Kávás Karola.-Mindenkinek lehetnek el­képzelései arról, hogy hogyan születnek a filmek, de mi a való­ság?- Az, hogy valakinek meg­születik az ötlete, még nagyon kevés - magyarázta Vida Ger­gely -, mert a forgatás csak pon­tosan kidolgozott forgatókönyv birtokában, a kellékek beszer­zése után, a szerepek kiosztásá­val kezdődhet meg, és ha kész a felvétel, az utómunkálatok még hátra vannak.- Végezetül egy kérdés: miről készítitek legújabb filmeteket?- Az Ipoly folyót szeretnénk bemutatni - zárta a beszélgetést Kuris Márton s elképzelhető, hogy ezt az alkotást gyarmati tévében is láthatjuk majd. Az FLT, vagyis : Szabó, Szakái, Hegedűs, Mucsina, Dávid- Hogyan jött az ötlet, hogy beneveztek a pop-rock feszti­válra? - kérdeztük a zenekar vezetőjét, Mucsina Tamást.-Többek biztattak, hogy ér­demes lenne megpróbálnunk. Érdekes, hogy a nevezésre sem volt pénzünk, a pásztói kollé­gium diákjainak jár a köszönet, hogy adományaikkal segítettek, ez nagyon jól esett. S ha már a patrónusoknál tartunk, a pásztói Zenerengeteg gazdájáról, Sche­in Lászlóról is szólnék, aki hangszereket szokott kölcsö­nözni nekünk.- Szombaton ország-világ színe elé léptek. Melyik kompo­zíciótokat játszótok majd?- A bevetés előtt című szá­mot fogjuk előadni.- Reméljük sikerrel. Legköze­lebb hol találkozhat veletek a közönség?- Várhatóan márciusban, Pásztón. -fá­Amikor o még kissrác volt A nyolcasba csavarodott bicajkerekek Hollai Kálmán. Van-e aki ezt a nevet salgótarjáni létére nem ismeri? Talán csak az egé­szen fiatalok. Nos Hollai Kál­mán a nyolcvanas évek elején a legünnepeltebb musicalszíné­szek közé tartozott, igazi sztár volt, s reméljük a közeljövőben ismét többet hallhatjuk, láthat­juk őt. Közhely, de mint min­denki, a művészek is gyerek­ként kezdték. Hogy Hollai Heiser Kálmi Kálmán milyen volt kissrác­nak? Kivételesen erről nem őt, hanem édesanyját és egyik ta­nárát kérdeztük.- Szigorúan fogtuk a Kál­mánt, nem csavaroghatott, ha elment valahova, este 8-ra, de legkésőbb fél 9-re haza kell jönnie - emlékezett vissza a művész édesanyja. - Milyen fiú volt? Többnyire jó, de ő is elkövetett egy-két csínyt. Ti­zenkét éves volt, amikor egy csokoládé barna öltönyt vet­tünk neki. Pontosan előttem van az egész, mikor hazatérve a vársárlásból, betoppant hoz­zánk egy ismerős tanár a vado­natúj biciklijével, hogy az ura­mat, aki szobafestő volt, meg­kérje egy munkára. Megbeszél­tük a dolgot, majd kikísértük őt, hát látjuk, hogy a kerékpárja szőrén-szálán eltűnt. Akkor vettük észre, hogy Kálmán bak­tat lefelé az úton, nyakában a bicikli, nyolcasba összecsava­rodott kerekekkel, a szép öl­tönynadrág pedig derékig fel­hasadva. Annyira örült az új ruhájának, hogy bármi áron, de a barátainak rögtön be akarta mutatni. Egy hatalmas esés lett a dologból. Sorra előkerülnek az emlé­kek. Az első fellépések Kapos­váron, ahol még segédszínész­ként dolgozott, aztán a főisko­lai évek, s az Operett Színház­beli hatalmas siker: A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak.- Kálmán már az általános iskolában nagyon szeretett sze­repelni - lapozott vissza emlé­keiben Závorszky István tanár úr, aki két esztendeig volt Hol­lai Kálmán (akkor még Heiser Kálmán) osztályfőnöke. - Ha jól emlékszem 1959-ben nyílt meg a Május 1 úti Általános Is­kola (a mai salgótarjáni Kodály iskola), Kálmánék osztálya kü­lönleges csapat volt, bár igaz, hogy az idő is megszépíti a múltat, de ők valóban szenzá­ciósak voltak. Nagyon szeret­tek szerepelni, és az akkori iro­dalmi önképző kör keretén be­lül rengeteg lehetőséget kaptak.- Kálmán egyébként nagyon barátságos, nyitott, kedves fiú volt, akinek a vidámság és a já­Pszt, itt felvétel folyik! Viktor Válaszol

Next

/
Oldalképek
Tartalom