Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-01 / 26. szám

1993. február 1hétfő MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Barbárok munkában A tettes(ek) ismeretlen(ek) Kép: Gyurkó Péter Egyre több a szándékos gyújtogatás A magyar mellett, tucatnyi aranycsillagjával a Közös Piac zászlaja is ott leng a városháza előtt Pásztón, hirdetvén: merre tartunk. Reméljük, nyugat felé. Akadnak azonban a városban olyanok is, akik inkább az ázsiai utat választották. A város immáron nemzetközi hírű középkori műemléke az Oskolamester háza, mellette megtekinthető a korabeli ipar ritkaságszámba menő emléke, az üveghuta is, mely két me­dencéjét eddig törhetetlennnek hitt plexiüveg-borítás takarta. Erős emberek úgy gondolták, a plexi jobban mutat, ha kicsit megdolgozzák. így az egyiket addig bombázták kövekkel, amíg be nem szakadt a dom­ború, mintegy méternyi átmé­rőjű búra, míg a másikat, lábrú­gásokkal tették tönkre. Most ott tartunk, hogy a két medence jobbára szemétgyűjtő tárolóként szolgál, az ideérkező látogatók legnagyobb megrö­könyödésére.-vallus­(Folytatás az 1. oldalról) hogy évről évre nő a megalapo­zatlan jelzések száma, az ese­mények körülbelül 10 százalé­kában feleslegesen vonulunk a riasztás helyszínére! Mindez rengeteg kidobott pénzt jelent, bosszúságot okoz, és egyben rendkívül veszélyes is, hiszen azon idő alatt, míg kiderül a té­ves riasztás ténye, városok, községek maradnak őrizetlenül. Egyébként tavaly csak gáz­olajból 25 ezer litert használ­tunk el. Az üzemanyagköltség óriási tétel költségvetésünkben!-Melyik ágazatban történik a legtöbb tűzeset?-Egyértelműen a mező- és az erdőgazdálkodásban. Az ese­tek csaknem fele itt fordul elő. A lakás, illetve a személyi in­gatlanban keletkező tüzek 18 százalékot tesznek ki. A többi a közlekedésben, kereskedelem­ben, művelődési intézmények­ben fordul elő, és 35,7 száza­lékra rúg. A maradék 0,3 száza­lék az iparban jelentkezik.- Irigylésre méltóan ala­csony arány. Ennyire kedvező lenne a gyárak tűzbiztonsága?-Az is közrejátszik, hogy a termelés visszaesett az utóbbi években, és számos termelő egység bezárta kapuit. Tavaly például a megyében összesen négy ipari tűz volt, mindegyik Salgótarjánban. Tartani lehet azonban attól, hogy egy esetle­ges nagyobb, ilyen jellegű tűze­set hatalmas anyagi kárt okoz.-A salgótarjáni szeméttelep szinte állandóan ég. Mint szak­embernek, mi a véleménye: ho­gyan lehetne elejét venni, meg­szüntetni, vagy legalább csök­kenteni az ezzel járó környezet- szennyezést?- fény, hogy a gáz- és a köz­ponti fűtéses lakásokban sok olyan hulladék is képződik, ami a szeméttelepre kerül. Az ott ke­letkező tüzekhez is ki kell men­nünk, de sajnos nem tudjuk le­mérni ezeket a károkat, hiszen az a környezet szennyezésében megnyilvánuló gondként je­lentkezik. Természetesen más technológiák alkalmazásával elejét lehetne venni az öngyul­ladásnak is. A szemét szelektív gyűjtése nem megoldott, így a szeméttelepre sok veszélyes anyag is kerülhet, ami a kör­nyezet szennyezését növeli.- Mi jellemzi a tűzesetek me­gyén belüli eloszlását?-A salgótarjáni parancsnok­ság területén történt az esetek fele, a balassagyarmatiaknál pedig az egynegyede. A pásztói körzetben 15, Rétságon pedig 10 százalékra tehető az arány. Mindez persze nem a parancs­nokságok munkáját minősíti, hanem a sűrűbben lakott terüle­teken sűrűbben fordulhat elő emberi mulasztás is. Egyébként a keletkezési okok gyakoriságát vizsgálva a követ­kező sorrend alakult ki: első a szabadban való tüzelés. Az ese­tek több mint a fele így keletke­zik! Jelentős arányt képvisel a dohányzás is, 15 százalékkal. Az elektromos meghibásodá­sokból 6, a szándékos gyújtoga­tásokból pedig 5 százaléknyi tűzeset eredeztethető. Sajnos utóbbi aggasztó méreteket öltött az elmúlt években, és növekvő tendenciát mutat. Az emberek egyre agresszívebbek, sokan okoznak kárt saját maguknak, és egyre gyakoribb, hogy bűn- cselekmény nyomainak eltünte­tése érdekében gyújtogatnak. A tűzoltóság a tűzjelzések tartalmától függően, különböző nagyságrendű erőkkel és eszkö­zökkel vonul a helyszínre, és ezekkel mindent meg is te­szünk. A lakosság, és gazdál­kodó szervezetek támogatására azonban okvetlenül szükségünk van! Faragó Zoltán Határainkon csökkent a bűncselekmények száma Megemlékezés és kiállítás Traffipax ® Február elsején hattól tizen­négy óráig a Salgótarján-Mát- raszele-Nádújfalu vonalon, Bá- tonyterenye és Vizslás-Újlak- puszta környékén, valamint a megyeszékhelyi Bajcsy-Zsi- linszky és a Füleki úton lesznek traffipaxos ellenőrzések. Leendő sofőröknek • Bátonyterenye. Elsősegély- nyújtó tanfolyamot indít a Vö­röskereszt városi szervezete le­endő gépkocsivezetők részére. Az első foglalkozás február nyolcadikán, 16 órakor az ipari szakmunkásképzőben lesz. Képességfej lesztés • Buják. A gyerekek 40 száza­léka, azaz 120-an vesznek részt az általános iskola tanulói közül azon a képességfejlesztő verse­nyen, amelynek tematikáját a megyei pedagógiai intézet szakemberei dolgozták ki, s majd ők is értékelik a gyerekek teljesítményeit. A verseny leg­jobbjai közül négyen jutnak a megyei döntőbe. Földtulajdonosok • Nógrádszakál. Hat helybeli lakos licitált az értékesítésre meghirdetett termőföldekre a községben megtartott földárve­résen. Az itt megvásárolt terüle­tek tulajdonba vételére január 29-én, délelőtt került sor. Fosztják az erdőket Kedvesek a törvénysértő „zöld” utak Hányán akarták Nógrád me­gyén keresztül illegálisan el­hagyni az országot, hogyan ala­kult megyénk közel 230 kilomé­ter hosszú országhatársávjában a bűnözés? - erről érdeklődtünk Póder Pál ezredestől, a balassa­gyarmati határőrigazgatóság igazgatójától.- Az elmúlt esztendőben elő­forduló jogsértő cselekmények nagyságrendje az 1991. évihez hasonlóan alakult. Határőrigaz­gatóságunk területén 1062 em­bert sikerült elfognunk, 276-an követtek el tiltott határsértést. Érdekes, hogy a korábbi évekhez viszonyítva csökken azoknak a száma, akik a hivata­los határátkelőhelyeken hamis okmányokkal, vagy autóban megbújva szeretnének átjutni. Tavaly az elkövetők inkább a zöldhatáron próbálkoztak. A legtöbb határsértő a szobi határforgalmi kirendeltségün­kön volt, összesen 413-an, a többi helyeken ennél kevesebb. Több jogsértővel szemben el­járást kezdeményeztünk: tiltott határsértés esetén 340, ennek kísérletéért 829, embercsempé­szésért 7 fő ellen indítottunk szabálysértésért eljárást. Bűn- cselekmények kapcsán, például jogellenes belföldi tartózkodás miatt 2, közokirat hamisítás 100, lőfegyverrel való vissza­élés pedig 2 emberrel szemben indítottunk eljárást. Összességében elmondható, igazgatóságunk területén csök­kent mind szabálysértések, mind a bűncselekmények száma, ami elsősorban a körül­mények alakulásával hozható összefüggésbe.-fenyvesi­Volt egyszer egy művészte­lep címmel emlékeztek a na­pokban a megszűnt salgótarjáni nemzetközi művésztelep tevé­kenységére a művészek és az érdeklődő közönség a József Attila Művelődési Központ klubjában. Fábián Gyöngyvér és Czinke Ferenc elevenítette Víz és telefon Nemti. Elkészült a község költségvetése, mely szerint idén Nemti 22 millió forintból gaz­dálkodik. Ebből 3 millió 150 ezer forintot szának vízbeveze­tésre, telefonra és a művelődési ház felújítására. Fiatal közgazdászok országos találkozója Salgótarjánban Válságkezelésről, csődről, felszámolásról Napjaink legizgalmasabb gazdasági kérdéseit, a válság- kezelést, a csődöt, a felszámo­lást választotta témájául a fiatal közgazdászok salgótarjáni, or­szágos találkozója. A tanácskozás nyitóelőadá­sában Bagó Eszter az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fő­osztályvezető-helyettese a kor­mány által január 7-én elfoga­dott középtávú iparpolitikai koncepcióról szólva leszögezte: az Európai Közösséghez való közelítés egyetlen járható útjá­nak ebben az évtizedben a „rés­politika” látszik, miután a hazai iparnak hallatlanul erős ver­sennyel kell megküzdenie a prognózisok szerint átlag évi 6 százalékkal bővülő világpiaci kereskedelemben. Valódi fel­zárkózásra legfeljebb az ezred­forduló után nyílik mód - ehhez azonban már ebben az évtized­ben végre kell hajtani a világ- gazdasági tendenciáknak meg­felelő strukturális változásokat. Bagó Eszter hangsúlyozta: a ,Jcormány válságkezelő beavat­kozásai ne a veszteség finanszí­rozását szolgálják, és legyenek szinkronban az EK megállapo­dás szellemével. A privatizációt illetően - véleménye szerint - a gyorsaságnak a bevételekkel szemben is előnyt kell élveznie. Válságkezelés és reorganizá­ció az élelmiszer-gazdaságban címmel tartott előadást Borszéki Éva kandidátus. A Kvantum Bank osztályvezetője az ágazat helyzetét elemezve rámutatott: jellemzővé vált a máról hol­napra élés, s a válság még to­vább mélyül. A nyereségszint csak minden hetedik szövetke­zetben haladta meg a 2 százalé­kot, az élelmiszer-gazdaság adósságállománya 400 milliárd forint. A több mint 460 mező- gazdasági gazdálkodónál indult csőd és felszámolási eljárás ál­talános tapasztalata az egyér­telmű hitelkimentés, a meglévő vagyon értékesítése, az átmen­tés, átstrukturálás helyett. A mai tempóval az ezredfor­dulóra is az állami vagyon leg­feljebb 40 százalékát adjuk el - jelentette ki előadásában Lajtai György, az ÁVÜ igazgatója. Havi 6 milliárd forintunkba ke­rül a késedelmes privatizáció. A lepusztuló állami vagyon nem kelendő, ezért a könyv szerinti értéken való eladás mind ke­vésbé járható út. A vagyonügynökség egyre határozottabban törekszik kije­lölni a dobra ütött vállalatok privatizációs pályáját. Új esé­lyeket nyithat a vagyonügynök- ségi reorganizációhoz a hitel- konszolidácós program is. Sárközi Tamás tanszékvezető egyetemi tanár, a privatizációs folyamat egyik hibájául rótta fel, hogy minden kívánatos szempontot egyszerre akar ér­vényesíteni. Az új privatizációs koncepcióban elsősorban azt ki­fogásolta, hogy annak egyes elemei számára nem nyújt tör­vényi alapot a tavaly hozott pri­vatizációs törvény. A bankcsődök okait elemezte Szeleczky György, a csődtör­vény várható változásait Hege- dűs Éva vázolta. Mint a Pénz­ügyminisztérium főosztályve­zető-helyettese mondta, a jövő­ben nem lesz szükség az önhi­bájukon kívül csődbe jutottak kötelező csődjelentésére. Vi­szont bevezetik a kényszere­gyezséget az esetben, ha a hite­lezők többsége a megegyezés mellett van. A moratórium alatti kifizetések csak vagyonfelügye­lői ellenjegyzéssel történhetnek. A találkozó zárónapján, va­sárnap először Antal László, a Magyar Külkereskedelmi Bank főosztályvezetője a költségve­tési deficit hatásait elemezve rámutatott: a hihetetlen hitel­igényeket támasztó költségve­zetés kiszorítja a vállalkozókat a pénzpiacról, a likviditásbőség megfojtja a gazdaságot, ahe­lyett, hogy élénkítené a vállal­kozásokat. Veszélyes ideológi­ának nevezte a tőkeszegény ha­zai befektetők támogatását, mi­vel nézete szerint ez tőkehátte­ret nélkülöző befektetéseket ge­nerál. Lesz-e érezhető gazdasági növekedés idén és jövőre? - ezt a kérdést fejtegette előadásában Soós Károly Attila országgyű­lési képviselő, a költségvetési bizottság elnöke. Válasza sze­rint egészséges, kiegyensúlyo­zott, ugyanakkor tartós és érez­hető növekedésre reálisan nem számíthatunk, legfeljebb a rá­következő évek növekedési esé­lyeinek elherdálása árán. A kormány válságkezelő programjáról szólva Botos Ba­lázs, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes állam­titkára visszautasította azt a vá­dat, miszerint ez a régi állam­párti gyakorlat visszacsempé- szése volna. Mint mondta, nem óhajtják újabb cégekkel bőví­teni a programban jelenleg sze­replő 13 vállalatot, a programot átmeneti és korlátozott körben érvényesülő iparpolitikai esz­közként kezelik. Csépi Lajos, az Állami Va­gyonügynökség ügyvezető igazgatója a privatizáció két­éves tapasztalatait összegezve elmondta, hogy az elidegení­tésre kijelölt vállalatok több mint fele elkelt, miáltal 110 mil­liárd forint központi bevételhez jutottak, a bevétel további 30 százaléka pedig a vállalati szfé­rában kötött ki. Becslések sze­rint a privatizált állami vagyon egy főre jutó hatékonysága 20-25 százalékkal meghaladja az állami vagyonát. A privatizáció kívánatos üteméről manapság újra fellob­banó vitákat érintve Csépi Lajos határozottan a gyorsítás mellett foglalt állást. Az ÁVÜ ügyve­zető igazgatója szerint a kül­földi tőkétől aligha támadnak érdemi gazdasági, társadalmi gondjaink, a jelenlegi 7-8 száza­lékos arány helyett a külhoni tőke 25-30 százalékos részese­dését tartotta célszerűnek. Más kérdés - szögezte le az előadó -, hogy helyzetbe kell hozni a hazai vállalkozót is, kedvezményes feltételek felkí­nálásával, amibe beleértendő a vagyon vélt, vagy valós értéké­ből való engedmény is. Csépi Lajos szerint a rövid távú érté­kesítés mellett célszerű dönteni annak reményében, hogy az új tulajdonos megteszi majd a szükséges lépéseket. Az eset­ben, ha a vevő magára vállalja a cégnél felgyülemlett magas ter­heket, akár nulla vételárért is vihesse a vállalatot. Nehogy úgy védjük meg az állami va­gyont, hogy a nyakunkon ma­radjon, s értéke, mint homok kiperegjen a kezünkből. szén föl emlékeit. A rendezvényt több hasonló emlékezés követi. Jelenleg megtekinthető a klub­ban az a kis tárlat is, amelyen a művésztelep első öt évében szü­letett alkotásokat állítják ki, va­gyis az 1974-1978 között ké­szült grafikákat, rajzokat, akva- relleket, festményeket. • Ságújfalu. A falu erdeiben mind gyakrabban tapasztalha­tók rongálások és megszaporod­tak a falopások. A polgármes­teri hivatal ezért figyelmeztette a helybelieket: az engedély nél­küli fakitermelés büntetendő, de bajba kerülhetnek azok is, akik üzérkedőktől vesznek fát. Tizenhat település összefogott Tőke a biztonságért Szécsény. Bár a városi rend­őrkapitányság múlt évi felderí­tői, illetve nyomozói tevékeny­ségének mutatói jobbak az or­szágos átlagnál, ez mégsem ad­hat okot optimizmusra. Ugyanis a településen és térségében nö­vekedett a vagyon elleni, ga­rázda bűncselekmények száma, s tavaly, az elkövetett esetek többségét - hatvan százalékát - is ez adta. A hatékony rendőri munká­hoz a felkészültség további javí­tása elengedhetetlen. Ezért hozta létre a város és tizenöt környékbeli település azt az alapítványt, melynek tőkéjét a a közbiztonság erősítésére, a rendőrség és a polgárőrségek technikai felszereltségének kor­szerűsítésére fordítják. E célra a szécsényi önkormányzat száze­zer, a községek - egy-két kivé­tellel - tíz-, húszezer forint kö­zötti összegeket fizettek be. Az alapítvány vagyona jelenleg 360 ezer forint. (-m.) Visszavonulóban van a TBC Sok az idős beteg Nógrádgárdonyban A kórházi feladatokat ellátó Nógrádgárdonyi Tüdőgyógyin­tézetben az elmúlt évben átla­gosan 46 napot töltöttek el a ki­vizsgálásra, illetve a műtéti elő­készítésre beutalt betegek. A 160 ágyas, elsősorban me­gyei feladatokat ellátó egész­ségügyi intézményben 1992-ben 998 felvett és 1006 elbocsátott páciensről tudnak a statisztikák. Ez a létszám 15 százalékkal magasabb az 1991-es adatoknál. Örvendetes mértékben, közel 8-10 százalékkal esett vissza a TBC-ben szenvedők száma; ugyanakkor 120-130-ra tehető a Nógrád megyében tüdőrákkal kezeiteké. Az intézményben működik egyébként egy kardiológiai re­habilitációs, valamimt egy al- kohológiai osztály is; utóbbi a megyén kívülről, így Budapet- ről is fogadja a kórházi keze­lésre szorultakat. Kíváncsiskodó Lehetséges a részletfizetés Zagyvarónai olvasónk arra szeretne választ kapni, hogy a mintegy negyvenezer forintos adóhátralékát köteles-e egy összegben megfizetni, van-e mód részletekben történő tör­lesztésre? Mint Zöld Imre, az APEH Nógrád Megyei Igazgatóságá­nak illetékese elmondta, lehet­séges a részletfizetés, sőt a ha­lasztás is.- A bevallás benyújtásakor vagy azt követően kérvényben kell jelezni az erre vonatkozó igényt, kiegészítve az indoklás­sal. A kérelmet igazgatóságunk bírálja el, figyelembe véve az il­lető jövedelmi és szociális vi­szonyait. A döntésről írásban értesítjük ügyfelünket - tájékoz­tatott Zöld Imre. Endrefalva polgármesteri hivatala a Héra alapítvány kérésére felmérte, hány nagy család él a településen. Balázs Lajos helybeli olvasónk arra kíváncsi, mikor kapják meg az alapítvány ígért adomá­nyát?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom