Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-17 / 40. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. február 17., szerda Jubileumot ünnepel ifjú kollégánk Egy éve annak, hogy „Ki mit vár az 1992-es évtől” című cik­kemmel „berobbantam” a Di­ákpanoráma életébe. Nem sok­kal ez után a „Gyerekfejjel” ro­vattal jelentkeztem, melyben a diákokkal beszéltük meg az élet dolgait. Eközben már folyama­tosan a riport felé kacsingattam. Szinte minden olyan rendezvé­nyen jelen voltam, ahol nép­szerű színészek, énekesek, vagy együttesek szerepeltek. így si­került Sas Józsefet, Geszti Pé­tert, Zoltán Erikát, Bajor Imrét és a Republik együttest szóra bírni. Aztán eljött a nyár. Köztu­dott, hogy ilyenkor nincs Diák­panoráma, de interjúk készíté­sére alkalom annál több. Ezekre az anyagokra épült az „Interjúk nyári napsütésben” című rovat. Olyan sztárokról olvashattunk benne, mint Gergely Róbert, a Manhattan együttes négy tagja, az AD Stúdió, a Dolly Roll, Koós János és Aradszky László. Ezt az egy évet nagyon élvez­tem és örültem, hogy szerepel­hettem az összeállítások tudósí­tói között nem kevesebb, mint 17 cikk megjelentetésével. Kövessétek példámat! Sándor András St. Petőfi Iskola Poprádon jártak a zagyvarónai iskolások Kellemes napok a téli táborban Január 24-én reggel 8 órakor a zagyvarónai iskolából, három tanár kíséretében, 36 gyerek in­dult útnak Szlovákiába. Fél négyre értünk Poprádra, ahol a Sport Szállóban kaptunk elhe­lyezést. Bánatunkra azonban nem a hó, hanem az eső esett. A vacsora 6 órakor kezdő­dött, amit már mindenki nagyon várt. Takarodó 9 órakor volt. Az első éjszakán nem tudtunk aludni, ezért reggel korán fel is keltünk. Ahogyan kinéztünk az ablakon, az öröm lett úrrá raj­tunk. Tíz-tizenöt centiméteres hótakaró fogadott bennünket. Reggeli után már indultunk is busszal a Tátrába. Volt, aki szánkózott, s olyan is, aki in­kább a vízesésre volt kíváncsi. A hangulatos nap után vissza­térve szálláshelyünkre várt a fi­nom vacsora, amit jó étvággyal el is fogyasztottunk. A hátra­lévő estét pedig magnózással, kártyázással és vidám szellemi­dézéssel töltöttük el. A programból természetesen nem hiányozhatott neves múze­umok látogatása, fürdőzés és ajándékok vásárlása sem. Ezek után bátran kijelenthetjük: a tá­borozás jól sikerült, máskor is szívesen részt vennénk rajta. Bárnai Éva St., Szalvai Mihály Általános Iskola Jön a Kazinczy szépkiejtési verseny Reméljük, velünk maradtok Intézményünkben befejező­dött a Madách-hónap. Négy hét tele izgalommal. Áz elsősök, noha kevés reménnyel indultak a győzelem felé, annál jobban bizonyították, hogy méltó ellen­felek. Az „Édes anyanyelvűnk” című csapatversenyen első he­lyezést ért el az I. c. osztály 5 fős csapata. A többi tárgyból ugyan nem értünk el kimagasló eredményt, de hősiesen kiálltuk a nehéz próbát. Viszont jön a Kazinczy szép­kiejtési verseny február 18-án és a versmondóverseny márci­usban. Reméljük, ismét velünk lesztek, és szurkoltok nekünk. Elek Zsuzsanna St. Madách gimnázium Rejtvény! Rejvény! D T P K Z r A V E O 1 T C N M U A S r O L R C F A K X G J R H B Az X-es négyzetből indulva, lóugrásban haladva híres kül­földi férfi énekes nevét kapod eredményül. Ezt küldjétek be a Diákpanoráma címére: Salgó­tarján, Erzsébet tér 6. Beküldési határidő: február 25. Legutóbbi rejtvényünk nyer­tesei: Kiss-Csitári Péter Salgó­tarján, Nógrádi S. tér. 12., Gá- gyor Attila Mihálygerge, Rá­kóczi u. 118., Deák Attila Ka- rancslapujtő, Lenin u. 10. A könyveket postán juttatjuk el részetekre! Mai rejtvényünket Király Krisztina, a salgótarjáni Madách gimnázium tanulója készítette. Igazi vastaps a szalagavatón 1993. február 6. Ez a dátum a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépészeti Szakközépiskola ne­gyedéves tanulóinak emlékeze­tes évszám marad, sőt talán mindazoknak, akik a műsorban részt vettek vagy látták azt. Az előadás 2 órán keresztül tartott, sok humorral megtűz­delve, s így a feszült hangulat, igaz lassan, de eloszlott! A fő­próba gyorsan zajlott le. néhány jelenetet csak futtába vettek át a résztvevők. Az igazgató beszéde és a sza­lagok feltűzése után megkezdő­dött a műsor, egy XVIII. szá­zadi tánccal: francianégyessel. Finiséhez érkezett a nyolca­dik osztályosok továbbtanulási „versenye” országszerte. Ezek­ben a napokban indítják útjukra a jelentkezési lapokat tanáraik. A diákok és szüleik pedig szo­rongó izgalommal várják az ér­tesítést az első helyen megjelölt iskolától: nem mindegy, hogy máshová küldik tovább a gye­reket, vagy már az „első kör­ben” helyet kap. Számtalan csa­lád figyeli feszülten azokat a hí­reket Salgótarjánban is, ame­lyek hallatán nyugodtabbá vál­hat.-Mire számíthatnak a most jelentkező fiatalok és hozzátar­tozóik? — kérdezem Bratinka Gábortól, a salgótarjáni pol­gármesteri hivatal művelődési osztályvezetőjétől.- Úgy tűnik, valamivel keve­sebb teher hárul a város közép­fokú intézményeire, mint az előző években. Ennek oka az a demográfiai hullámvölgy, amelybe ez a korosztály került. Mintegy 15 százalékkal keve­sebb tanulóra számítunk. A me­gyeszékhelyről - és követlen vonzáskörzetéből - 715 gye­rekre, s hozzávetőleg ugyan­ennyire a távolabbi területekről, mivel középiskoláink - funkció­juknak megfelelően - ezeknek a községeknek, városoknak a képzési igényeit is évtizedek óta kielégítik. Előzetes felméréseink szerint 1400 főt tud fogadni Salgótar­ján intézményhálózata. Erről az Álltunk a színpadon, kezünk remegett és vártuk, hogy a zene megszólaljon. Néhány ütem után felment a függöny, s láttuk azt a sok embert akik a nézőté­ren foglaltak helyet! „Úristen, felmegy a füg­göny!” — szívünk a torkunkban dobogott. „Hogy is van az első lépés? Ja, persze így!” - s már benne is voltunk a táncban. A próbákon már tudtuk a lépése­ket de most vajon tudjuk-e? Csak nem kifelé megyünk? El sem tudtuk hinni! A színpad mögött aztán hatalmas ujjongás: Sikerült!!! A zárókép szintén a GT tánc­érdekelt általános iskolákat idő­ben értesítettük, a középiskolák pedig folyamatosan „készül­tek”. Rendkívül jó visszhangja volt a „nyitott kapuk” akciónak, melynek során mind a gyere­kek, mind a szülők, sőt még a résztvevő pedagógus kollégák is sok információhoz jutottak. Mindezek birtokában ponto­sabban tudtak dönteni. Ugyanakkor mi is leszűrhet­tünk néhány figyelemre méltó tapasztalatot. Speciális elmoz­dulás érzékelhető a gimnáziu­mok irányába, mivel olyan osz­tályok indulnak, amelyek az eddiginél hatékonyabban veszik figyelembe a gyerekek érdeklő­dését, képességét különböző fa­kultációk beiktatása révén. So­kan érdeklődnek a közgazda- sági szakközépiskola világ­banki hitellel is támogatott, si­keres képzési rendszere iránt. Az egészségügyi szakközépis­kola „4+1-es” képzési rendszert vezet be, amely az élethez iga­zodó szakosító ráképzést jelent. Hadd ne soroljam tovább vala­mennyit, mert oldalakat töltene meg az a sok kezdeményezés, amelyből választani lehet. Rendkívül lényeges viszont az a tény, hogy Salgótarján önkor­mányzata egyértelműen leszö­gezte: nem enged egyetlen gye­reket sem „elkallódni”! Aki to­vább akar tanulni - és sikeres végbizonyítványt szerez - lehe­tőséget kap! Ákit más intéz­ménybe nem tudtak felvenni, az karáé volt, egy díszes ütemű matróztánc erejéig. Két oldalról lépdeltünk a közönség elé, igazi menetelős stílusban indult el a szám. A tetszést a visszatapso­lás jelezte. Á humoros formákat egy fiú szándékos sutasága tette igazán érdekessé, akit külön megtap­soltak amikor a másodszori fel­lépés felénél bebattyogott, hogy a közönség rokonszenvét to­vább élvezhessük. Igazi vastap­sot kaptunk, ami elsősorban a tánctanámőnk érdeme. Köszönjük! Hajrá GT! Kiss Barbara II. osztályos tanuló Arany János Általános Iskolá­ban vagy a Beszterce-lakótele- pen szakiskolai képzésben ré­szesülhet - és jövőre ismét je­lentkezhet.- Hogyan készültek fel a gye­rekek fogadására? - kérdezem Fekete Lászlótól, a Madách gimnázium megbízott igazgató­jától?-Összesen 128 tanulót tu­dunk megnyugtató módon elhe­lyezni. Mintegy 250 szülő és 180 gyerek érdeklődött eddig iskolánk iránt. Speciális testne­velési osztályt indítunk és ezzel párhuzamosan három általános tantervű és egyedi fakultatív ismeretet adó osztályt. Ezekben művészeti, idegen nyelvi, il­letve számítógépes „hangsúlyt” kap a képzés. Őszintén szólva túljelentkezésre számítunk, hi­szen mind a szülők, mint a tanu­lók egyre inkább a hatékonyabb képzés iránt érdeklődnek. Ösz- szességében viszont valameny- nyi pedagógus kollégámhoz ha­sonlóan az a véleményem, hogy a felvételi egyfajta kemény, kí­méletlen „harc”, amelynek so­rán egyetlen döntő érv a tanuló felkészültsége, tudása, képes­sége. S nem utolsó sorban az, hogy a gyerek az előző években mennyire tanult komolyan, szü­lei pedig mennyire ösztönözték őt, illetve tudták biztosítani számára a nyugodt körülmé­nyek közötti eredményes tanu­lást! G. Szűcs László „Aranyos” hírcsokor Iskolánkban idén is megren­dezésre került a Kazinczy szép­kiejtési verseny, amelyen egy kötelező és egy szabadon vá­lasztott szöveg minél szebb és hangsúlyosabb felolvasása volt a feladat. A szoros küzdelem­ben a 7-8 osztályosok közül Smutzer Agnes került az élre. A következő fordulóban valószí­nűleg ő képviseli iskolánkat. *1* 'I' Tizenkét csapat részvételével tűzvédelmi vetélkedőre került sor január 26-án a salgótarjáni tűzoltóságon. Tizenkét csapat mérte össze tudását a megyei versenyen való részvételért. Végül maximális pontszámmal a mi iskolánk csapata lett az első, a második helyre a mátra- verebélyiek kerültek, míg a harmadik hely a Bartók Béla is­kola csapatának jutott. * * * Nyelvünkben élünk anya­nyelvi versenyt rendeztek szá­munkra iskolánk magyar szakos pedagógusai. A szóbeli és írás­beli forduló döntötte el a sor­rendet. A két továbbjutó Szűcs Dóra és Berki Gabriella lett. Ha eredményük megfelel a megyei versenyen való részvételre, ott is szeretnének majd sikeresen szerepelni. Szűcs Dóra St. Arany J. Ált. Isk. Farsang Január 30-án tartottuk isko­lánkban a farsangi bált, ahol a diákok ötletesebbnél ötletesebb jelmezekbe bújtak.A Walt Dis- neyből ismert Dagobert úr és társai, Zorro, a bandita és a Gumimacik nagy sikert arattak. De voltak mások is! A Família Kft. szereplőivel, egy cirkusz társulatával és más mókás sze­replőkkel találkozhattak a bálo- zók. A felvonulás után megkéz- dődött a tánc. Tanárok és diá­kok, kicsik és nagyok egyaránt ropták a táncot. De nem maradt el a tombola és a zsákbamacska sem, amely még növelte a jó­kedvet, a vidám hangulatot. Varga Krisztina Csécsei Ált. Isk. Nem lesznek „elkallódott” diákok Minden általános iskolás tovább tanulhat Salgótarjánban! Pörböly soha nem fogja kiheverni ezt a tragédiát Ma tizenegy gyermeket temetnek A nyékipusztai vasúti átjá­rónál a tragédia óta idő­ről-időre megállnak az embe­rek: kisebb csoportokba ve­rődve tárgyalják a történte­ket, majd végigjárják a hely­színt. A balesetre már csak a kettétört távíróoszlop emlé­keztet, meg a partoldalon he­verő néhány kiscipő és bojtos sapka. A vérnyomokat elfedi a kiöntözött klórmész fehér­sége ... A fénysorompó egyébként működik, s ott tar­tózkodásunkkor éppen elha­ladt Bátaszék felé - hosszasan sípolva - a vonat. A szekszárdi kórház bejára­tánál beszéltük meg a találkozót Gayer Jánossal, Pörböly pol­gármesterével. Komor arccal fog kezet velem, majd az influ­enza miatt egyébként hét lakat­tal őrzött kapuk készségesen tá­rulnak előttünk. Befelé menet egy falubelivel futunk össze, az egyik válságos állapotban lévő kislány rokoná­val.-Egy kis pír látszik már az arcán, a keze is megmozdult, mintha jelezné, hogy élni akar . . . - mondja, miközben gyűlnek a szemében a könnyek. A polgármester keményen rágja a szája szélét, egy pilla­natra biztatóan megsimítja a másik kezét és már megyünk is tovább. A gyerekosztály ajtaja zárva, de egy csöngetésre min­den további nélkül beengednek minket. Megtudjuk, az itt lévő gyere­kek állapota javult, de csak a polgármester mehet be hozzá­juk. A rövid vizit után ülünk le beszélgetni. Gayer János le sem tagadhatná, hogy az utóbbi na­pokban rá is emberfeletti próba­tételt szabott ki a sors.- A pénteki falugyűlés ter­mészetesen elmaradt, egész nap jöttek az információk, hiszen, akkor még nem is tudtuk, ki hol van. Pontosítani kellett, mely családokban történtek halálese­tek, hol vannak sérültek. Gya­korlatilag péntek délutánig ez jelentette a legfontosabb felada­tot. Amikor már végleges volt a névsor, akkor végigjártam a családokat, s mivel a részvét­nyilvánításon kívül egyebet nem igen tudtam volna csinálni, arról biztosítottam őket, hogy az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeiket az önkormányzat átvállalja. Ennél többet aznap nem tudtam mondani.- Gondolom, a péntek este felért egy lidércnyomással. . .- Hát, ezt a hangulatot sza­vakkal nem lehet kifejezni... Erről nem is akarok beszélni, ezt már sokan megkérdezték, de erre nincsenek jelzők ... Ezt Csak az tudja minősíteni, aki benne van, azt pedig nem kívá­nom senkinek.- Kevesen tudják, hogy jó pá­ran, mint az ön lánya is - csak azért nem voltak a buszon, mert influenzásak.- A közel hetven iskolásgye­rekből huszonkilencen voltak a buszon, a többi beteg volt. So­kan nem mentek iskolába. A szombat, az már a szomorú ad­minisztráció jegyében telt el. Kerestük a megoldást, hogy mikor lehet a tizenegy családdal leülni, egyeztetni a temetéssel kapcsolatos kívánságokat. An­nak ellenére, hogy a polgármes­teri hivatal a költségeket vál­lalja, azért valahogy egyeztetni kellett, kinek mi a kívánsága, kinek milyen időpont lenne jó . .. Amikor mindezek a kezünk­ben voltak, akkor a jegyző úrral újra körbejártuk a családokat és megállapodtunk a szerda 14 órában. Vasárnap délelőtt 10 órára összehívtam a képvi­selő-testületet, nekik hagytam meg, hogy mindenkit hivatalo­san is értesítsen ki. Az időpont­hoz mindenki a beleegyezését adta.- Tapasztalt-e valamiféle bűnbakkeresést?- Ilyen oldalról nem is köze­lítettem meg a dolgot, nem is akartam, mert úgy gondoltam, amíg kívülálló tudok maradni ilyen szempontból, addig tudok csak józan ésszel gondolkodni. . . Iszonyatos sok munkával jár ez, és hozzá kell tennem, hogy a katasztrófahelyzet kezelését senki sem tanulta ... Nagyon sok segítséget és felajánlást kaptunk, ezért úgy döntött a tes­tület - bár Budapesten egy kü­lön számlaszámot elkülönítet­tek erre, hogy a pörbölyi ön- kormányzat hétfőn reggel szin­tén elkülönít egy számot és azt a napilapokban közzé teszi. A Megyei Jogú Városok Szövet­sége gyorstámogatásként 100 ezer forintot ajánlott fel a hoz­zátartozóknak, s javasolta, hogy az ország más polgármesteri hi­vatalai is segítsék Pörböly ön- kormányzatát. Ezek az össze­gek természetesen a baleset kárvallottjainak megsegítésére fordítandók ... A falu napjait a szerdai temetés határozza meg.- Amikor ilyen tragédiáról van szó, amikor ez egy-egy csa­lád mondhatni belső, intim drámája, mit tehet a polgármes­ter?- Az nem jó kifejezés, hogy megpróbálom átérezni a bána­tukat, mint ahogy az sem, hogy megpróbálok segíteni, de leg­alább meghallgatom őket. Azt hiszem, talán ez a jó kifejezés. Ma is sokat jelent, ha az egyik ember meghallgatja a másikat. Én nem is veszek már magamon észre semmilyen reakciót, csak azt látom, csak azt tudom kife­jezni, mit érzek, amikor már másodszor járom végig ezeket a családokat. KRZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom