Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-02-03 / 1. szám
1993. január 2-3., szombat-vasárnap PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE 5 Változott a francia szekció felvételi rendje A feltételek optimálisak Különböző „hátszéllel,, indultak A menyasszonytánc behozta a kiadást Az 1992/93-as tanévben a két tanítási nyelvű iskolák részére központi felvételi vizsgát nem szervez a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Az iskolák saját hatáskörükben felvételiz- tetnek, a gimnáziumok felvételi gyakorlatának megfelelően. Azoknak a tanulóknak a jelentkezési lapját, akik a két tanítási nyelvű iskolába kívánnak jelentkezni, a többi jelentkezési lappal egyidőben, 1993. február 15-éig, kell továbbítani a megjelölt iskolának. A szülő legdrágább kincse, főként, ha pici, óvodáskorú gyermeke van, a saját csemetéje. Tragédia, ha szeme fénye, gyógyíthatatlan betegséggel kell, hogy szembe szálljon. Több olyan kór tartja rettegésben az emberiséget, amelyek ellen, úgy véljük, külföldön nagyobb eséllyel küzd az orvostudomány, mint hazánkban. A külhoni orvosok tudásában bíztak a pásztói Szalai A pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola francia két tannyelvű szekciójába, a következő tanévben is 36 tanulót tudnak felvenni, akiknek, központi feladatlapok alapján, 1993. március 5-én kell írásbeli felvételi vizsgát tenni. A szekció diákjai számára, valamennyi tanulócsoportban magyar és francia anyanyelvű francia tanárok együttesen biztosítják az optimális feltételeket, a nyelvtanuláshoz. Lilla szülei is, akik jó érzésű emberek adományainak köszönhetően, még Mexikóban is megpróbálták gyógyíttatni kisleányukat. Mindhiába. A szülők, gyermekük elvesztését követően, az adományokból megmaradt 180 ezer forintot a fővárosi vakok általános iskolája, Pintér Pál salgótarjáni beteg fiatalember és a pásztói Vöröskereszt között osztották meg. Milyen háttérrel, hátszéllel indultak, milyen gondokkal küszködnek, a közeljövőben mit terveznek, gondolkodásuk milyen időtávlatot foglal magába? Egy asszonytól és két frissen bekötött fejű arától kérdezősködtem az előzőek- ről. Mindannyian a Senior Váci Kötöttárugyár pásztói gyárának konfekció üzemében dolgoznak.- Egyelőre nagyon nehéz, mert a férjem katona, s előreláthatólag a jövő év áprilisában szerel le. Anyagilag nem bírnám, ha a szülők nem segítenének. Én havonta átlagban 5 ezer forintot keresek, ehhez jön egy gyerek után a családi pótlék és az árvaellátás. Ezek után érhető, hogy ilyen körülmények miatt többet vagyunk hatéves kislányommal a szüléinknél, mint otthon. Ily módon megszabadulunk a jelentős rezsi fizetésének egy részétől. Egyébként az OTP-nek havonta tízezer forintot törlesztünk. Emiatt jóformán egyelőre semmire se jut. Nagyon szeretnénk mielőbb rendbe jönni, de sajnos ebben nem nagyon reménykedhetem. Amíg a férjem le nem szerel, a jövőről mégcsak ábrándozni sem szabad. A mostani nehéz helyzetünk ellenére, ami a hat éves kislányomnak szükséges, azt szülői segítséggel előteremtjük, - állítja Tavi Lászlóné.- Szeptemberben mentem férjhez - folytatja nem sokkal később Kubínyiné Bozó Andrea. - Férjem munkanélküli, a bá- tonyterenyei szöggyárban dolgozott, most szüléinkkel lakunk együtt, de szeretnénk külön önálló otthont teremteni. Ők sok mindenben segítenek bennünket. Havonta 2 ezer forintot adunk a kosztpénzhez. Az esküvői költségeket is ők állták. Mivel mindkettőnknek népes a családja, pontosan ugyan nem tudom megmondani hányán voltunk, de majdnem százan lehettünk.- A menyasszonyi tánc behozta a kiadásokat?- Igen.- Említette a saját otthon megszerzését. Miből . teremtik elő az ehhez szükséges pénzt?-Nekem van ifjúsági betétem. A férjemmel megbeszéltük, hogy megpróbál külföldön munkát keresni. Korábban már dolgozott Németországban. Most intézi a kiutazással kapcsolatos tennivalókat. Ugyanis az én keresetemre nem lehet építeni. Havonta 6 ezer forintot viszek haza.- Meddig lesz távol a férje?- Egy évig.- Baba lesz?- Későbbre tervezzük - válaszol.- Amíg a jelenlegi félkész házunkat be nem fejezzük, addig édesanyáméknál lakunk - mondja bevezetésképpen Gombos Pétemé, aki szeptemberben mondta kia boldogító igent. - Új otthonunk háromszobás lesz, jelenleg tető alatt van. Szeretnénk jövő évben befejezni.- Kölcsönből építkeznek?- Nem. Szüléink veszik meg az építéshez szükséges anyagokat is. Egyébként édesapám nyugdíjas, édesanyám munka- nélküli. Apósom a NAÉV-nál vasbetonszerelő, anyósom pedig takarítónő. Andrea hét évig járt együtt újdonsült férjével, míg közösen eldöntötték, hogy házastársak lesznek.-Elég időnk volt arra, hogy megismerjük egymást. Úgy gondolom jól választottam. Férjem eladó a vasboltban.-A házuk befejezése után a berendezésekre gyűjtenek majd?-Nagyobb része már megvan. Mivel édesanyánkkal lakunk együtt, különösebb gondunk nincs az ellátásra. Akarunk kisbabát, de csak azután, ha a férjem letölti a katonaidejét. Andrea lagziján kétszázan voltak. A kérdésemre, hogy mennyit hozott a menyasszonytánc tömören csak ennyit mond: hadd maradjon meg az én titkom. Venesz Károly Pásztó és környéke Nem lesz helyi adó • Buják. Az önkormányzat jövőre sem tervezi a helyi adók bevezetését. Ennek oka, hogy sok olyan idős és nyugdíjas lakik a községben, akiket a törvény szerint fel kell menteni az adófizetés alól. Ugyanakkor a vállalkozók megadóztatása sem érdeke az önkormányzatnak, mivel azzal visszafogná a vállalkozói kedvet. Közös kasszából • Ecseg. A faluban élő munka- nélküliek közül rövidesen 65- en kerülnek ki a járadék ellátásból. A törvény szerint az ön- kormányzatra hárul a részükre megítélt havi öt ezer forint szociális segély kifizetése, összesen mintegy 4 millió Ft, amelynek felét, utólagos visszaigénylés alapján a TÁKISZ-tól kapják meg. Idősek napja • Bér. A helyi Vöröskereszt szervezésében az óvodában rendezett műsorban - az idősek kedvencei - magyarnóta énekesek is szerepeltek. Héttől számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Vége van a téli szünetnek Mint az elmúlt években, az idén sem sok hó örvendeztette meg a téli szünetben a síelni, szánkózni vágyó fiatalokat. Kulcsár Gabriella felvétele is azt bizonyítja, hogy hó híján csúszkálni voltak kénytelenek az ecsegi gyerekek. Ami maradt, szétosztották A privatizáció azért még odébb van Van jövője a pásztói malomnak Király László Pásztónak, története során öbb malma is volt. Ezek tyike, amely egyszersmind az etlen napjainkban a városin, az 1910-es években épült ízimalomból átalakított, s je- nleg a Nógrád megyei Malomipari és Gabonaforgalmi Vállalat tulajdonában lévő, amelynek vezetője Király László. Arról faggattuk, milyen esélyük van a talpon maradásra akkor, amikor korábbi legnagyobb szállítóik, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az átalakulás rögös útját járva, az előző évekhez képest, földterületeik csak kis hányadán vetettek kenyérgabonát.- Ez a kérdés jövő ősszel kerülhet igazán napirendre, mivel szeptemberig van elegendő búzánk raktáron. Persze nem kizárt, hogy vállalatunk vezetőit már most is foglalkoztatja ez a nem elhanyagolható kérdés. A küszöbön álló privatizáció kapcsán többünkben felmerült: a mezőgazdaság jelenlegi helyzete lenne az egyetlen visszahúzó erő, amely miatt nem mennénk bele a malom megvásárlásába, hisz ha a mezőgazdaság nem produkál elegendő kenyérgabonát, be is csukhatnánk a kaput.- A jelenlegi ábra viszont azt mutatja, hogy nem kell a malom bezárásának gondolatával foglalkozniuk.- Az ember annyi mindent hall. Nem jó úgy dolgozni járni, hogy egyik nap még van munka, másnap meg már lehet, nem kell jönni. Megkérdeztük hát mi is, milyen jövőre számíthat az a 19 ember, aki itt dolgozik. Kedvező választ kaptunk: legyünk nyugodtan, szükség van a munkánkra. Annál is inkább hihető mindez, mivel a termékünknek van piaca, alapanyagunk adott és szakmailag képzett munkaerővel rendelkezünk, akik odafigyelnek a minőségre.-Milyen a társadalmi megítélése napjainkban egy molnárnak?-Az emberek félnek ettől a szakmától, mert az a tudat él bennük, hogy nehéz fizikai munka, mivel állandóan zsákolni kell. Pedig a gépesítés már minket is elért.-A malom csak a várost és környékét látja el kenyérliszttel?- Mielőtt a kérdésre válaszolnék. hadd szóljak főtermékeinkről, amelyből kettő van. A kenyérliszt és a finomliszt. Az előbbi hazánkban nem igazán fogy, mivel a barna kenyér alapja, míg az általunk oly nagyon szeretett fehér kenyeret finomlisztből készítik. A kérdésére reagálva, a kenyérlisztet Lengyelországba exportáljuk, havi átlagban száz tonnányit. A finomlisztből 22 tonnát termelünk havonta, enyi elegendő a körzetünk ellátásához.-Milyen minőségű lisztet állít elő a malom?- Sem hazai, sem külföldi partereink részéről nem kaptunk reklamációt. Jó búza a lisztünk alapja.- Előfordult, hogy lekapták a háziasszonyok a tíz körméről, mert ingadozott a minőség?- A liszt legyártása után egy órával már tudom, megfelelő-e a minőség. Ha nem, keveréssel tudunk korrigálni. Persze kaptam már ejnye-bejnyét - vallja be mosolyogva. (vallus) Lórik János munka közben Képek: Kulcsár Gabriella „Amióta az eszemet tudom, idejárok vízért” A címben foglaltakat Ozoróczky Andrásné MÁV-nyugdíjastól hallottuk Mátraszőlősön, amikor a falu végén, a kis kastély előtt összetalálkozva vele, go- molygón gőzölgő hévizet vitt hazafelé egy vödörben és egy aratókannában. A következő „körben” aztán, amíg az edények megteltek vízzel, szóba elegyedtünk vele.- Az udvaron van egy kerekes kút, de inkább idejárok. A faluban építik a vízvezetéket, ha majd hozzám is bekötik, lehet, akkor már nem jövök. Persze ki tudja? Fentebb van egy gát is, régen, amíg tisztább volt arrafelé, télen ott mostunk mezítláb. Időközben megteltek az edények, segítünk elvinni azokat a porta kapujáig. Útközben elmeséli, hogy csendesen teltek az ünnepek, pihengetett és misére Két díszpolgára van eddig Pásztónak Nem örökre adják a címet Kiemelték Bért A hátrányos helyzetű régiók és kistelepülések önfenntartó közösségi szerveződéseinek támogatására meghirdetett pályázaton, a béri Biokaptár szövetkezet hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el. A beadott 27 pályázat közül 16-ot tartott támogatásra érdemesnek a bíráló bizottság, amelyek között, - a település pályamunkáját, amelyben új vállalkozási profilként bádogos kellékek gyártása és a drótfonás is szerepet kapott -, az első helyen emelték ki. A bériek a pályázati támogatásból megvalósításra kerülő beruházások termelte nyereség egy részét „visszaforgatják”, másik hányadát szociális célokra fordítják. A képviselő-testület legutóbbi ülésén a többi között Pásztó város díszpolgára és Pásztóért Emlékplakett kitüntető címet és díjat alapított. Díszpolgári címet annak az élő vagy meghalt magyar, illetve külföldi állampolgárnak adományozhatnak, akik köz- szolgálati, gazdasági, tudományos vagy művészeti téren jelentős eredményt hozó munkájukkal, egész életművükkel elismerést szereztek, példamutató emberi magatartásukkal hozzájárultak a város jó hírnevéhez. A címet, - amelyet eddig ketten: Csohány Kálmán és dr. Rajczky Benjamin érdemeltek ki,- a képviselő-testület adományozza. Az erről készült jegyzőkönyv másolatát, a díszpolgár életrajzával és fényképével együtt megküldik a Nógrád Megyei Levéltárnak. Posztumusz díszpolgári cím adományozása esetén a kitüntetés átvételére a legközelebbi hozzátartozók -özvegy, gyermekek, szülők, testvérek- jogosultak. A Pásztóért Emlékplakettet azoknak az egyéneknek és közösségeknek adományozzák, - az eddigiekben két közösség és nyolc magánszemély kapta meg - akik a közszolgálatban kimagasló teljesítményt értek el, példásan tevékenykedtek a város szellemi anyagi értékeinek gyarapításáért. A kitüntető címet és díjat vissza lehet vonni, ha a kitüntetett arra méltatlanná válik. Munka közben vajon szövögetik-e jövőjüket? Kép: Gyurién járt. Meglepetés lesz a gyerekeinek, hogy benne lesz az újságban. (kulcsár - vallus)
