Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-02-03 / 1. szám

HÉTVÉGI MAGAZIN 1993. január 2-3., szombat-vasárnap HÍRLAP NÓGRÁDI, HÍRLAP Megváltozik az E-hitel feltételrendszere A kamat: legfeljebb hét százalék Adómódi -1993 Fő cél a j oghézagkezelés (Ferenczy Europress) Az oly sokat dicsért-bírált privati­zációs folyamat egyik sarok­pontja: kinek, mekkora tőke áll rendelkezésére az állami va­gyon megvásárlására? Hajlan- dóak-e a bankok pénzt adni a frissensült vállalkozóknak, s ha igen, milyen feltételekkel? A kormány az E-hitel nek nevezett egzisztencia hitellel próbálta vállalkozásra bíztatni az új megélhetési lehetőséget kere­sőket, de az inflációs körülmé­nyek között a tőkére nehezedő kamatterhek szinte elfogadha­tatlanná tették ezt a pénzt. Most felülvizsgálták, módosították a hitelfeltételeket.- Eddig az egzisztencia hitel futamideje 6-8 és 10 év volt. 1-2 év türelmi időt adtak a törlesz­tés megkezdésére - tudtuk meg dr. Hegedűs Évától, a Pénz­ügyminisztérium főosztályveze­tőjétől. - Igen nagy terhet jelen­tett a törlesztés. A kormány egyik legutóbbi ülésén úgy dön­tött, változtat az E-hitel folyósí­tásának feltételein: a türelmi időt egységesen 3, a futamidőt 15 esztendőben jelölte meg.-Ezek az új szabályok csak az új kérelmekre vonatkoznak?- A rendelkezés visszamenő- leges hatállyal lépett életbe és kiterjed a korábban kötött hitel- szerződésekre is. A korábban befizetett összegeket természe­tesen nem fizetik vissza, de a kormányhatározat életbelépést követően mindenkitől az új fel­tételek szerint várják el a tör­lesztést. Úgy gondoljuk, azáltal, hogy a tőkerész törlesztését egy évvel későbbre, a határidőt pe­dig csaknem a kétszeresére emeltük, a vállalkozókra kisebb terhek hárulnak, egyenletesebb, arányosabb terheket kell vállal­niuk.-Az infláció igen magasan tartotta az E-hitel kamatszintjét is. Várható-e ennek a csökken­tése?- A kormány egyetértésével a pénzügyminiszter felkérte a Nemzeti Bank elnökét, hogy vizsgálja felül az E-hitel és a hozzá kapcsolódó úgynevezett kamatrés ügyét. Ebben ugyanis egyedül a bank jogosult dön­teni. A jelenlegi szabályozás szerint az E-hitel kamata két részből áll: egyrészt az alapka­matból, ami a hivatalos jegy­banki kamat 60 százaléka (12,6 százalék) és az erre ráépülő ka­matrésből (4 százalék). A kor­mány álláspontja szerint a pri­vatizáció gyorsítása érdekében célszerű volna a kamat csökken­tése, a mi javaslatunk szerint azt 3 százalékban kellene meghatá­rozni. A négy százalékos ka­matrést is magasnak érezzük, hiszen számos tényező miatt a bankok kockázata kisebb lett, de nem lehet teljesen megszün­tetni, mert ez a hitellel szemben ellenérdekeltséget szülne.-Milyen százalékot tartana elfogadhatónak a kormányzat?- Ebben a kérdésben nem dönthet a kormányzat, mert úgy gondoljuk, hogy ez a bankokkal folytatott tárgyalásokon alakul­hat ki. Várhatóan azután kez­dődhetnek meg ezek a tárgyalá­sok, ha a jegybank elnöke jóvá­hagyja az alapkamat csökkenté­sére vonatkozó javaslatot.-A számok nyelvére lefor­dítva milyen változást jelent a mostani kormánydöntés?- Sokféle számítást végez­tünk erre vonatkozóan. Egy biz­tos: a hitelt legfeljebb 7 száza­lékos kamat fogja terhelni. Ha valaki 10 millió forint hitelt vesz fel, csupán a kamatválto­zás miatt reálértékben 3,1 milli­óval csökken a terhe, a futam­idő meghosszabodása pedig to­vábbi 1,6 millióval mérsékli a törlesztés értékét. 10 millió hitel után tehát - hangsúlyozom: reá­lértéken - összesen 5 milliót kell a vállalkozónak visszafi­zetnie. Somfai Péter Az utóbbi években már meg­szokhattuk, hogy a karácsonyfa alá a Pénzügyminisztérium is oda teszi az „ajándékok” közé a változásokat tartalmazó adó­csomagját, s az új esztendőt kö­szöntő szlogenek közé bizony bekerül a „könnyebb adóterhe­ket!” jókívánság is. Nincs ez másként az idén sem. Az 1993-ban várható módosítások­ról az APEH Nógrád Megyei Igazgatóságának első emberét, dr. Institóriszné dr. Kozma Er- szébetet kérdeztük.-Milyen általános értékelést adhatunk a változásokról?- Kardinális változásokról - az áfa kivételével - nem beszél­hetünk, a változtatások inkább a joghézagok kezelésére és a költségvetés helyzetének javítá­sára irányultak.-Az állampolgárokat legkö­zelebbről érintő személyi jöve­delemadózásban mi módosul 1993-ban?- A magyar gazdaság jelen­legi és 1993-ra várható helyze­tének elemzése alapján a sza­kértők és jogalkotók számára egyaránt az a következtetés adódott, hogy a személyi jöve­delemadó rendszer mértékeinél nincs mód általános volarizá- lásra, csak célozott, a halmo­zódó hátrányokat elviselni kénytelen rétegek, csoportok helyzetének elviselhetővé tétele közelíthető meg. Ily módon az Országgyűlés a progresszív adótábla mértékét nem változtatta meg, a gyerme­ket nevelők, az alacsony jöve­delmű aktív foglalkoztatottak helyzetét pedig az alkalmazotti kedvezmény ismételt visszaállí­tásával, a gyermekkedvezmény rendszerének átalakításával próbálja meg rendezni, további változtatásokkal pedig joghéza­gokat próbálja meg feloldani.- Megmarad a családi pótlék adómentessége?- A családi pótlék adómen­tessége 1993. évben is fennma­rad, a gyermekkedvezmény to­vábbra is él, de jelentős válto­zás, hogy a jövőben, ez nem az adóalapot, hanem az adót csök­kenti. Kedvező, hogy a gyer­mekkedvezmény mértéke a jö­vőben egyfajta progresszivitást hordoz magában, oly módon, hogy egy-kettő gyermek esetén 300 forint/hó, három és több gyermek esetén 400 forint/hó mértékű gyermekenként.- Milyen jövedelmek marad­nak még adómentesek?- Továbbra is igen széles skáláját tartja fenn a törvény azon jövedelmeknek, melyek adómentesek maradnak. Ilyen például: örökség, magánsze­mélytől kapott ajándék, okta­tási-egészségügyi szociális el­látások, stb. Új mentességi elem a külföldi vendégtanároknak a tanításért adott jövedelem, fel­téve, hogy államközi egyezmé­nyen alapul. A nyugdíjba vo­nuló dolgozónak adott ajándék 10 ezer forintig minden más ajándék 5 ezer forintig adómen­tes. Továbbra sem adóköteles a természetben adott munkaruha, formaruha, egyenruha, védő­eszköz. Változott a munkahelyi étke­zéssel kapcsolatos szabály is. A természetben nyújtott étkezés­nél havi 1000 forintig adómen­tes ami továbbra is magába fog­lalja a kizárólag étkezésre jogo­sító utalványok értékét is. Lényeges változás - hogy 1993. január 1-jétől adómen­tessé válik a munkáltató által természetben biztosított ked­vezményes üdülés. Új elem, hogy az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők, illetve a tartósan külföldön fog­lalkoztatottak, devizaellátmá­nyának 70 százalékát kell jöve­delemnek tekinteni, viszont az ellátmány részeként kell figye­lembe venni a természetben ka­pott lakás bérét is. Ez alól a törvény 1993. de­cember 31-éig mentességet biz­tosít azokban az esetekben, ha a kiküldetést, a kiküldő fél 1992. december 15-éig írásban meg­kötött szerződés alapján ren­delte el.- Mire számíthatnak az egyéni vállalkozók?- Az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adózásában nincs lényeges változás. A szö­vetkezeti törvényben előírt át­alakulás kapcsán sok szövetke­zeti tag választotta a kiválást, il­letve ezzel együtt az üzletrészé­nek megfelelő vagyonkivitelét a szövetkezetből. A szövetkezetek átalakulásá­val kapcsolatos átmenti tör­vény, erre a vagyonátruházásra adó, és illetékmentességet mondott ki annak érdekében, hogy a magánszemély a ma- gánvagyonát folyamatosan vi- hesse valamilyen vállalkozásba. Ha azonban a magánszemély úgy dönt, hogy a kivitt vagyont nem vállalkozásban hasznosítja, akkor megvalósul, a vagyoni ér­ték vállalkozásból való kivo­nása - amely 20 százalékos mértékű forrásadó kötelezett­séggel jár. Ez a szabály a mezőgazda- sági kistermelést végző - nem vállalkozók - körében sajátos probjémát hozott felszínre, mi­vel Ők nem vállalkozók. E probléma megoldására a törvény 1992. január 1-ei visz- szamenőleges hatállyal úgy rendelkezik, hogy kiválás ese­tén a mezőgazdasági kistermelő azt a megoldást is választhatja, hogy a kivitt vagyon értékét, (nem készpénzt) mezőgazda- sági kistermelés (ezen belül ál­latértékesítés) árbevételének te­kinti.- Sokakat foglalkoztat a kétkul­csos áfa bevezetése. Mi ennek az igazi célja?- A „kétkulcsos” áfa beveze­tésének célja az adóbevételek növelése. Ez változásokat hoz a vállalkozások és a lakosság számára is. Legérezhetőbb egyik jele, hogy módosul az adó mértéke, és a visszaigényelhe­tőség révén a vevő érdekeltté válik a számla kiállíttatásában, ezáltal könnyebben nyomon követhető a forgalom. A gyógyszerek és a lakosság által használt villamosenergia kivételével megszűnik a 0 szá­zalékos adókulcs. A kedvezmé­nyes adókulcs 6 százalékos, a normál adókulcs 25 százalékos. Továbbra is 0 százalékkal adó­zik az export.- Itt is beszélhetünk bizonyos esetekben adómentességről.- Megmaradt a tárgyi és az alanyi adómentesség. Az alanyi adómentesség feltételei annyi­ban változtak, hogy adóköteles tevékenység végzése esetén 300 ezer forint helyett, 500 ezer fo­rint éves bevételig választható a mentesség. Kivétel a bolti kis­kereskedelem és a vendéglátás ahol maradt az 1 000 000 forin­tos mentességi értékhatár, akkor ha a kereskedelmi tevékenység legalább az összes tevékenység 50 százalékát eléri. Fontos, hogy az alanyi mentességet minden évben meg kell újítani. 1993. évre az adóalanyok az alanyi mentesség választására vonatkozó nyilatkozatukat 1993. január 1-éig tehetik meg. -Hogyan módosul az áfa visz- szaigénylésének lehetősége?- Megszűnt a lakáson végzett munkák, korszerűsítések utáni áfa visszaigényelhetősége. Kor­látozott mértékben ugyan, de megmaradt a lakásépítés, bőví­tés, közművesítés áfa-vissza- igénylési lehetősége. Az előze­tesen felszámított adó 60 száza­léka igényelhető vissza az eddig megszokott módszerrel, de a visszaigényelt összeg kakásvá- sárlás, építés esetén nem halad­hatja meg a 400 ezer forintot, lakásbővítés esetén a 200 ezer forintot és lakásközművesítés esetén az 50 ezer forintot. Akik 1992. december 31-éig megkezdték visszaigénylésüket azok 1994. december 31-éig a korábbi szabályok szerint jogo­sultak visszatérítésre. lelentősen megváltozott a mezőgazdasági kistermelők áfa-visszaigénylése. Az a me­zőgazdasági kistermelő aki 1993-ban áfá-t akar visszaigé­nyelni a tételes áfa- elszámolás helyett választása szerint úgy­nevezett „kompenzációs fel­árat” számolhat fel a termékét felvásárló adóalany felé, melyet a felvásárló fizet ki a termék árán felül a mezőgazdasági kis­termelő számára.Feltétele, hogy a mezőgazdasági kistermelő 1993. január 31-én nyilvántar­tásba vétel céljából bejelentkez­zen az adóhatósághoz. A felvá­sárlásról a bizonylatot a felvá­sárlónak kell kiállítani.- Az adózási rendszerrel együtt felütötte a fejét a nyugta­adás elmulasztásának jelensége is. Kiknek kell a jövőben is nyugtát adniuk?- Bővült a nyugtaadásra kö­telezettek köre. Csupán a sze­rencsejáték szolgáltatás, illetve az újság és folyóirat árusítás esetén nem kell nyugtát adni, minden egyéb esetben az adóa­lany - ha számlát vagy egysze­rűsített számlát nem bocsátott ki - nyugtát köteles kiállítani. Ez továbbra is teljesíthető pénztár­géppel, melynek vásárlásához - később kidolgozásra kerülő - kedvezmény vehető igénybe. Egyes adóalanyi körökben köte­lező lesz a pénztárgép haszná­lata.-Kérem, végül mondjon né­hány szót a fogyasztási adó vál­tozásairól.- Ennél az adónemnél átla­gosan 10-15 százalékkal emel­kednek a forintban megadott té­telek. Elvezeti cikkeknél 15 százalék, üzemanyagnál 10. Mérséklődik a pörkölt kávéra kivetett fogyasztási adó. Meg­szűnik viszont a nem katalizáto­ros személygépkocsikra megál­lapított 40 ezer forintos adóté­tel. A katalizátoros és elektro­mos üzemű személygépkocsik­nál 1600 köbcentiméterig 0 szá­zalékos az adókulcs, az ennél nagyobb teljesítményűeknél 10. A nem katalizátoros autók ese­tében 12 százalék fogyasztási adót kell fizetni. O. T. Menedzserszellemű gazdasági kamara várható Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara (ÉMGK) Nógrád megyei képviseletét 1990-ben hozták létre, több célzattal. Egyrészt a gazda­sági élet résztvevőinek képvi­seletét hivatott ellátni, más­részt a kamarai tagok szá­mára üzleti partnerek, főként külföldi felek keresése a fő feladata. Mindezek mellett aktív részt vállalnak az okta­tásban, továbbképzésben, s bizonyos, főként export tevé­kenységhez kapcsolódó ke­reskedelemtechnikai szolgál­tatásokat is nyújtanak, mint pl. származási bizonyítványok kiállítása, kereskedelmi szám­lák láttamozása. A kamara segítségével számos cég tudott intenzívebben bekapcsolódni a külkereskedelembe. Arról, hogy valóban éltek-e az álta­luk nyújtott segítséggel a vál­lalkozók, s a kamara eredmé­nyesen vette-e ki részét Nóg­rád megye gazdasági bajainak legyűrésében, dr. Berenténé dr. Kurucz Erzsébet képviseletve­zető adott értékelést.- Ha mérleget kellene készí­tenie a kamara 1992-ben vég­zett tevékenységéről, milyen produktumról tudna beszá­molni?-Elsődleges és legfontosabb feladatunknak tekintettük '92-ben és az azt megelőző években is, hogy a nemzetközi piacra bevezessük tagságunkat. Arra törekedtünk, hogy ne csak Európában, de a világ szinte minden részén az ÉMGK köz­vetlen kapcsolatokat alakítson ki. Nagyon fontosnak tartottam, hogy helyzetünkből adódóan, közvetlen környezetünkkel, a szomszédos országokkal pró­báljuk kapcsolatainkat stabili­zálni. Elsősorban a szlovák pi­acra gondolok. Ma már ott tar­tunk, hogy hazai viszonylatban több kamara minket keres meg, ha szlovákiai kapcsolatot sze­retnének kialakítani. Nagyon fontosnak tekintjük azt, hogy vállalkozóink visszakerülhes­senek a volt Szovjetunió pia­cára. Mondhatom, nem könnyű feladat.- Gondolhatni, nem a távol­ságból adódóan.- így van. Elsősorban a kül­földi partner gazdasági helyze­tének bizonytalansága miatt. Óriási lehetőségek vannak azon a területen. Ha megéri az olasz vagy a német tőkésnek, hogy je­len legyen ezen a piacon, akkor meg kell, hogy érje a magyar vállalkozónak is.-Itt van a szomszédban Ro­mánia is.- Alakulóban van ez a kap­csolatunk is. Már járt kint dele­gációnk a nagyváradi kamará­nál, s más városokban is, ahol a miénkhez hasonló gazdasági nehézségekkel küzdő vállalko­zókkal találkozunk. Az utóbbi időszakban több­ször is kijutottam Lengyelor­szágba, ahol megdöbbenéssel tapasztaltam azt a nagy mértékű fejlődést, amit elértek. Tudjuk, rengeteg gondjuk van, lehet, több is, mint nekünk és az élet- színvonaluk sincs ott, ahol a miénk, de számomra nagyon meghökkentő volt, hogy ha az ember bement egy üzletbe, ott az árucikkek java része, saját, hazai termék volt, nem külföldi, mint nálunk. Úgy gondolom, hogy ez hazánkban is az egyik alapfeltétele lenne annak, hogy gazdasági életünk kicsit stabili­zálódjon. Tehát valami módon védeni kellene a magyar ipart. Igaz, történtek már ez ügyben bizonyos lépések, de vélemé­nyem szerint nekünk, a kama­rának, jelentősebb szerepet kel­lene valami módon fölvállalni.- Konkrétabban mire gon­dol?- Ennek a szerepvállalásnak két összetevője lehet. Egyik a belső piac fokozása, a másik pedig a külföldi tőkebefekteté­sek serkentése valami módon. Ez utóbbi annál is fontosabb lenne, mivel 1992-ben csak 19 vegyesvállalat jött létre Nóg- rádban, ellentétben az 1991-es esztendőben alakult 49-cel. 1991 egyébként csúcsév volt, mivel abban az évben, az orszá­gos átlagot alapul véve, Nógrád megyében az egy vegyes válla­latra fordított, devizában befek­tetett külföldi tőke értéke a legmagasabb volt az országban.- Mire vezethető vissza, hogy '92-ben már nem volt ilyen ró­zsás a helyzet?-Szerintem a gazdasági helyzet abszolút bizonytalansá­gában keresendők az okok. Nem történtek meg azok a kor­mányintézkedések, amelyek el­várhatók lettek volna. Aztán nem igen vannak olyan ked­vezmények, amelyek csalogat­nák a tőkebefektetőket. Elhang­zottak olyan kifogások, hogy nem megfelelő az infrastruktúra a megyében. Ezt nem lehet el­fogadni, mivel, bár vannak Nógrádnak elmaradott területei, de itt van Salgótarján, a megye legnagyobb városa, ahol mégis alig találkozni tőkebefektetés­sel. Ugyanakkor ott van egy kis község, Drégelypalánk, ahol két jelentős nyugati befektető is je­len van. — Milyen tervekkel, elképze­lésekkel vágnak neki 1993-nak?-Több dolog is van, amely alapvetően határozza meg majd az életünket. Első helyen kell megemlítenem a kamarai tör­vényt. Attól függ majd minden 1993-ban, hogy lesz-e ilyen törvény. Jelenleg a kamara saját magát tartja el. Annyit tudunk elkölteni, amennyit mi magunk megtermelünk. Ilyen gazdasági életben, úgy gondolom, önma­gában is nagy eredmény, hogy mi is talpon tudtunk maradni. Egyébként pedig, az érdek- képviseleti munka erősítése mellett nagyon fontos lenne, hogy kamarai tagvállalatainkat teljesebb körben tudjuk kiszol­gálni. Mire gondolok? Eddig tevékenységünk jórészt kime­rült abban, hogy tagjainknak pi­acot, partnert kerestünk. Ha ez megvolt, a többi már nem ránk tartozott. A jövőben szeretnénk tovább kísérni, menedzselni partnereinket, mert a tapasztala­tok azt mutatják, a kapcsolat- felvétel után gyakran tapaszta­latlanság, rutintalanság miatt hiúsulnak meg az üzletkötések. Mi a jövőben a helyzet stabili­zálódásáig szeretnénk jelen lenni az új kapcsolatok eseté­ben. Fontos szerepet szeretnénk Dr. Kurucz Erzsébet játszani a létszámleépítés miatt elbocsátásra került dolgozók át­képzésében is. E tervünk meg­valósításához pályázatot is nyertünk.- Nógrád munkanélküliségét ismerve nyitott ajtókat dönget­tek pályázatukkal.- A gond csak ott van, hogy átképezni és képezni csak akkor szabad, ha tudjuk, hogy az át- képzetl el tud majd helyezkedni és hogy van jövője. Erre ma még igen csekély kilátás van. Mindenesetre a kamara meg­próbálja összefognia az érdek- képviseleti szerveket, intézmé­nyeket, az adott önkormányzat­tal, hogy egymást támogatva, együtt próbáljunk meg valamit csinálni. Vallus Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom