Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-14 / 11. szám

1993. január 14., csütörtök ARCOK-HARCOK HÍRLAP 7 Még nem került olyan helyzetbe, hogy kárpótolni kellett volna Nem Csurka Magyar Útján jár A lélekben lerakódó fenyegetések A gyűlölet szárnyacskái Szociológusoktól, pszicho­lógusoktól hallom, hogy a serdülők válságtünetei, az érthetetlen erőszakos meg­nyilvánulások szorosan ösz- szefüggnek a gyerekek fe­nyegetettség érzésével. A jö­vőre vonatkozó hétköznapi gondok rendszeres elhessege- tése olyan belső feszültsége­ket halmoz fel, amelyek ki­számíthatatlan reflexiókat, negatív érzelmi viszonyokat eredményezhetnek. Ha pályaválasztásról, to­vábbtanulásról, munka­hely-keresésről van szó, ak­kor még áttekinthetők, ele­mezhetők, befolyásolhatók lehetnek a különböző szemé­lyiségek gondjai, de sokkal nehezebb a helyzet a mélytu­datban észrevétlenül lerakódó fenyegetettség elemekkel, ab­szurd halál üzenetekkel. A kompjúteres játéktech­nikát, napelemes számológé­pet, videórendszereket játszva működtető serdülők minden nap értesülnek a té­véből, a rádióból, a sajtóból a háborús öldöklésekről. Iga­zán nyomasztó hatású, hogy Szomáliában, Kambodzsá­ban, Tádzsikisztánban értel­metlenül meghalnak nálunk alig valamivel idősebb fiata­lemberek, s különösen fenye­gető, ha Horvátországból, Boszniából, tehát a közvetlen szomszédságunkból érkeznek ilyen hírek. A reális közelség megsokszorozza az öntudat­lan szorongást: ha ott meg­halnak, szétroncsolódnak fia­talok esztelen parancsok, megérthetetlen hatalmi őrüle­tek miatt, holnap, meglehet én következem ... S mindezekkel közel azo­nos módon bénító hatású, za­varó lehet egy-egy olyan in­formáció, amely arról szól, hogy még békében élő orszá­gokban mit tesznek az „ütő­képes” hadseregért. Mennyire természetes valóságelemként kezelik az esélyt: ezeket a technikákat fegyverzeteket működtetni fogják. A hősi halálmagasztosság­ról még általában beszélnek vén huncutok, s nem esik szó fiatal életek feláldozásáról, anyák sírásáról, az ágyútölte­lék sorsáról, de azt sem mondják: uraim, teljességgel lehetetlen, elképzelehetetlen, hogy lángokba boruljon Eu­rópa! A barátság, együttműködés favorizálása helyett tekintély­teremtéssel, a hadigépek kor­szerűsítési versenyével fog­lalkoznak, s erről nyilatkoz­nak. Az elrettentés ambíciójá­ról. Erősek vagyunk, tehát nem fognak megtámadni ugyebár... Ez a logika a történelem­ben eddig soha nem vált be; a bombák mindig hullni akar­tak. A konfliktus, amely az erkölcsi, kulturális ideálok, történelmi tapasztalatok és a politikai, katonai realitások között van, a fiatalokat viseli meg leginkább, és kemény, értelmetlen, elkeseredett ösz- szeütközésekkel, hétköznapi ellenállással fogalmazzák meg öntudatlan válaszaikat. A lélekben lerakódó fe­nyegetések az agresszivitás, a gyűlölet szárnyai lesznek ... Jobb esetben csak számyacs- kák nőnek, olyanok, amelyek visszafejlesztéséért még ér­demes tenni valamit. Barátság, bWalom, szere­tet, együttérzés, remény-ta­pasztalás lehetne az őszinte és hatásos párbeszéd alapja. Ta­nítók, szülők, barátok! Hol kezdjük el, hogyan kezdjük el? Erdős István Még mindig helytállónak tartja a „nyugodt erő” kifeje­zést, és bár MDF-es, nem a tu­lipán a kedvenc virágja. Úgy véli, pártja a '94-es választá­sok után is kormánypárt lesz. Dr. Medgyessy Péter, a Nóg- rád Megyei Kárrendezési Hi­vatal vezetője. — Esterházy Péter írta 1989-ben, hogy 1988-ban Ma­gyarországnak a jövője, a je­lene és a múltja volt bizonyta­lan. Hogyan értékeli ezt ön 1993-ban?- 1988-ban valóban bizony­talan volt az ország helyzete, akkor még nem dőlt el, hogy lesz-e többpárti demokrácia vagy sem. Azzal nem értek egyet, hogy '88-ban bizonytalan volt az ország múltja, mert az ország múltjában a tények és az események azok, amik megtör­téntek, csak az azokhoz fűzött magyarázatok és ferdítések te­hetik bizonytalanná a visszaem­lékezéseket és a történelmi munkákat. Ami a jövőt illeti: a demokratikus állami berendez­kedés az országban egyre in­kább erősödik, az egypárti dik­tatúrának egyre kevesebb az esélye. A többpártrendszerből következő döntés előtti viták a Parlamentben okozhatnak egy­fajta bizonytalansági érzést, ezt azonban a demokrácia szüksé­ges velejárójának tartom, és nem az országgyűlés vagy a kormány határozatlanságának.- Kárpótolták-e már önt va­lamikor valamiért? — Nem kerültem még olyan helyzetbe, hogy bárkitől bármi­féle jóvátételt követeljek. — Milyen viszonyban van ön a médiákkal?- Részint jó, részint kevésbé jó. Ezt a közhivatalt is állami költségvetési pénzből tartják fenn, ezért az állampolgárokat tájékoztatnom kell a hivatal munkájáról. Ez a tájékoztatás elsősorban a sajtó útján történ­het, ezért törekednem kell arra, hogy a sajtó munkatársaival megfelelő munkakapcsolatot alakítsak ki. Dr. Medgyessy Péter- Tegyük most idézőjelbe a viszonyban-t. Tehát hogyan ítéli meg őket?- Az a véleményem, hogy a tévé, rádió és a sajtó nem tájé­koztatta megfelelően az ország közvéleményét az országgyűlés munkájáról, az 1991-től meg­hozott nagy számú törvényről. Nem tájékoztattak kellőképpen a gazdasági rendszerváltást szolgáló törvényekről sem. El­lenpéldaként felhozhatnám a szlovák televíziót, ahol főmű­soridőben egy órán át ismertet­ték az állampolgárokkal a priva­tizációs törvényt, a kuponok beváltását.-A híradó és az Egyenleg?- Az Egyenleg pergőbb, a híradó nekem ennek ellenére jobban tetszik, mert részlete­zőbb. Az Egyenleg inkább el­lenzéki beállítottságú, és átsik­lik néha olyan tényeken, ame­lyek érdeklődésre tarthatnak számot. Véleményem szerint mindkettőre szükség van.-Szereti az „ellenzéki sajtó” kifejezést?- A lapok többsége jelenleg ellenzéki; Személy szerint in­kább az Új Magyarországot és a Pesti Hírlapot olvasom. A leg­jobb lapok egyikének - tárgy- szerűsége miatt - a Pesti Hírla­pot tartom. Kifejezetten ellen­zéki a Magyar Hírlap, és rész­ben ellenzéki a Nógrád Megyei Hírlap.- Politikailag hogyan ítéli meg a médiaelnökök távozását, akik egyesek szerint az ellenzék előretolt bástyái voltak?- Nem tartom a médiaelnö­köket az ellenzék előretolt bás­tyáinak, de a televíziót és a rá­diót jobban is lehet vezetni, mint ahogy ők vezették.- Szakmailag érti?- Igen.- Ha ön dönthetné el, kik lennének az új elnökök?- Nincs javaslatom.- Akkor nevekre ne konkreti­záljuk. Politikus, szakember vagy menedzser legyen?- Inkább szakember legyen.- Azzal egyetért, hogy túl rossz színben tüntették fel a mé­diák az országos viszonyokat?- Inkább azt mondanám, hogy félreértették, vagy félre­magyarázták a dolgokat. Ha én, mint MDF-es, a jelen nehéz gazdasági helyzet magyaráza­taként hivatkozom a 22 milliárd dollár adósság-örökségre, akkor ez ma lejárt lemeznek tűnik, A baj csak az, hogy a 3-4 milliárd dollárnyi törlesztőrészletet 1990-ben, 1991-ben és 1992-ben is fizetni kellett, és tovább is fizetni kell. A médiák nem tájékoztattak kellő hang­súllyal arról sem, hogy az or­szág azzal számolt, nagyobb tőke áramlik be nyugatról, hogy a keleti piac nem omlik össze olyan gyorsan, nem válik fize­tőképtelenné ennyire rövid időn belül - ezek nem így történtek.- Melyik virág a kedvence?- A sárga rózsa.- A tulipánra gondoltam.-Nem.- Helytállónak tartja-e még a „nyugodt erőt”, vagy mire mó­dosítaná, ha módosítaná?-Nem változtatnék ezen. A párton belül lehet, hogy feltűn­tek szélsőségesnek kikiáltott irányzatok, de a 80-85 százalék nyugodt erő maradt.­- Mit szól Csurka Magyar Út Alapítványához ?- Nem sokat olvastam belőle, nem csatlakoztam hozzá. Alap­vetően azért, mert az MDF-nek minden magyar állampolgár számára, köztük szlovák, né­met, román, dél-szláv, cigány nemzetiségűek számára kell utat találni.- Nem találja úgy, hogy rontja az MDF presztízsét az a közönség, amelyik legutóbb például abban az Össztűzben szerepelt, ahol Kónya volt a vendég?- Nem érzem úgy, hogy a közönség rontotta volna az MDF presztízsét, a közönség a tapsával Kónya Imre melletti szimpátiáját fejezte ki. Sajnos, voltak közbekiabálók is, akik­nek az ilyen jellegű megnyilvá­nulására nem volt szükség.- Miközben azt mondjuk, hogy apolitikusak az emberek, én azt hiszem, inkább túl sokat politizálnak.- Az még nem lenne baj, ha túl sokat politizálnának, sajnos, a választópolgárok inkább csa­lódottak. Tartok tőle, hogy nem azért nem mentek el az időközi választásokra, mert érdektele­nek, hanem azért, mert egyik képviselő-jelölttől sem várták azt, hogy jobbra tudják fordítani a sorsukat.- Ón szerint kormánypárt lesz az MDF a '94-es választá­sok után?- Nehéz választási küzdelem előtt állunk. Az MDF népszerű­sége, hasonlóan más pártok népszerűségéhez, sokat csök­kent, a gondok nagyon nagyok. Mindezek ellenére a politikai pártok Parlamentben elért kép­viselői helyei számában nem lesz lényeges átrendeződés.-Egy kérdés erejéig készül­jünk most a választásokra: mennyit szabad elhinnünk a vá­lasztási ígéretekből?- Az attól függ, ki és mit ígér. Úgy gondolom, az ígérgetések kora lejárt, mindenki tartóz­kodni fog attól, hogy túl sokat ígérjen. Félő, hogy részben emiatt a választási küzdelem nem az ország előtt álló gondok megoldására, hanem a másik fél lejáratására koncentrálódik. Dudellai Ildikó Évzárás a kisebbségi szervezeteknél Napirenden az állampolgársági ügyek A kísérlet sikerült, az utas megértő A kisebbségi szervezetek és a megyei vezetés viszonyát il­lusztrálja az a találkozás, amelyre csütörtökön délelőtt került sor a salgótarjáni megye­házán. Bemutatkozó látogatá­sán Mata Mihály, a Magyaror­szági Szlovákok Szövetségének új elnöke kereste fel a választ­mányi tagok kíséretében dr. Várkonyi Józsefet, a Köztársa­sági Megbízott Területi Hivata­lának vezetőjét és Korill Feren­cet, a Nógrád Megyei Közgyű­lés vezetőjét. Összeállításunkban arra vol­tunk kíváncsiak, hogyan értéke­lik múlt esztendejüket az egyes szervezetek, és mire készülnek 1993-ban?- Jó eredményeket és sok programot mondhat magáénak a megyei szervezet - mondta a Szügyön élő Pleva Mihályné pedagógus, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége választ­mányi tagja. - Nemrégiben ta­pasztalatcserén jártunk nógrádi szlovákokat oktató pedagógu­sokkal Rimaszombaton, Loson­con és Füleken. A három napos program alatt részt vettünk az iskolai órákon alsó és felső ta­gozatban. Azt tapasztaltuk, hogy magas színvonalon, jó módszerekkel oktatnak, amik­ből mi is sokat tudunk hasznosí­tani. Különösen az tetszett, hogy amíg itthon például „kato­násan” ülnek az órákon a gye­rekek, Szlovákiában játékosak az órák, szabadon mozoghatnak az iskolások. Anyagokat cserél­tünk, szemléltőeszközök be­szerzéséhez kértük a segítségü­ket.- Milyen az élet a szügyi szlovák klubban?- Negyvenkét tagú a klub. Egy csoportja kifejezetten a nyelvtanulással foglalkozik, de sokan egyszerűen „csak” azért járnak ide. mert jól érzik itt ma­gukat. Felelevenítjük a hagyo­mányokat, hímezni és fonni ta­nulunk. Jó érzés, hogy a község képviselő-testületének vala­mennyi tagja egyben klubtag is. Az új iskola aulájában állandó néprajzi kiállításunk látható az iskolások, a nevelők és a szülők alkotásaiból, gyűjteményeiből. Kétezer szlovák nyelvű könyv van a könyvtárban.- Kik tudnak ezzel élni?- Bizonyos fokig már a gye­rekek is rendelkeznek olyan nyelvtudással, hogy koruknak megfelelő könyveket válassza­nak ki.-Honnan kap anyagi támo­gatást a helyi klub ?- Az országos szövetség és anyagi lehetőségeihez mérten az önkormányzat is támogatja.- Mire készül a megyei szer­vezet ebben az évben?- Még januárban tartunk er­ről megbeszélést az egész me­gyére vonatkozóan. A bánki ta­lálkozó minden évben kima­gasló rendezvény a számunkra, ide vendégegyütteseket is vá­runk Szlovákiából, és a szerep­lést mi is' viszonozzuk majd. Tervezünk író-olvasó találko­zót, és szintén hagyományos rendezvény az András-napi szlovák klubok találkozója. Áp­rilisban a vanyarci általános is­kolában lesz bemutató tanítás.- Most próbálunk számvetést készíteni az 1991-es és 1992-es évről - hallottuk Valiskó Fe­renciül, az Erdély Kör titkárá­tól. - Várhatóan februárban rendezünk nagyobb szabású megbeszélést, amikor a vezető­séget is újjáválasztjuk majd. Döntően apró ügyeket intéz­tünk az elmúlt két évben, leg­többször egyéni problémákkal kerestek meg bennünket, ezek között is első helyen szerepelt, hogy miként lehet intézni az ál­lampolgári ügyeket - ezek a kérdések a mai napig is napi­renden vannak. Közismert, hogy tízezer forintot kellett be­fizetni, hogy megkaphassák a magyar állampolgárságot. Az Erdély Körök Órszágos Szövet­sége segítségével elértük, hogy kérelem útján mentességet kap­hasson, aki nem tudja ezt kifi­zetni. Gyakori probléma, hogy kölcsönt szeretnének felvenni, de ez igen bonyolult, ha az ál­lampolgárság még román. Eb­ben az OTP mindig segítőkész­nek mutatkozott. Az elhelyez­kedési problémák megoldásá­hoz szerencse is kellett, ami azt is takarja, hogy oda volt esély, ahová nem volt magyar jelent­kező. Mi tehát apró ügyekkel próbálunk szolid befolyást gya­korolni a nagypolitikára. Rendezvényeink szervezésé­ben a megyei pártok közül az MDF-től és az SZDSZ-től kap­tunk segítséget. Programjaink elsősorban gyakorlatiasak vol­tak, a fenti témákban a salgótar­jáni polgármesteri hivatal, a rendőrség és a vöröskereszt szakembereitől kaptunk tájé­koztatást. D. I. Egyre több helyen kell tud­nunk helyezkedni. Az utóbbi hónapokban már a buszmegál­lókban is erre kényszerülünk. A hóban, sárban, latyakban egy­mást fellökye csak magunkban átkozódhatunk az első ajtó lép­csőjénél, ha azt látjuk, hogy az élelmesebbek a hátulsóbb ajtó­kon felszökellve már régen leül­tek. Decembeß 1 -érjárlaNógrácV o- lán kísérletének próbaideje. Hogyan értékelik az első ajtós felszállás rendszerét? - ezt kér­deztük Wryí'cPá/tó/aállalailletékesétől.- A próbaidő lejárta előtt Salgótarján képviselő-testülete elfogadta azt a javaslatot, hogy a gépkocsivezetőnél is lehet menetjegyet váltani. Ez azt je­lenti, hogy függetlenül a kísér­let értékelésétől, ezt már alkal­maznunk kell. A próbaidő egyébként pozitív eredményt hozott, igazolta, hogy nagyon sokan utaztak jegy és bérlet nélkül. Tény, hogy a kísérlet előtt havonta átlagosan 70-75 ezer menetjegy fogyott el, a próbaidő alatt pedig több, mint százezer. A bérleteknél nem lehet tisztán nyomon kö­vetni az árbevételt, mert téli időstw^ban többen utaznak bér­lettel. cte itt nincs jelentős emel­kedés.- A testület döntése azt is je­lenti, hogy belátható időn belül nem változik meg ez a kényel­metlen rendszer?- Egyrészt az árakat egy évre állapítják meg, tehát ez év vé­géig az ár mindenképpen ma­rad. Mi a rendszert szeretnénk továbbra is így működtetni, ha nem kapunk menetközben el­lenkező utasítást. Másrészt bi­zonyára plusz kényelmet- lenségetjelentdeüapasztalatokazt mutatják, hogy Salgótarjánból csak a nagyobb pontokon van folyamatos fel és leszállás, ezért ez lényegesen nem zavarja a közlekedést. Valamivel lassúbba forgalom, de ezt vállalni kell. Ez itten kérem, Magyarország MDF: puszi a ragasztóanyag Érezzük magunkat egy fa­lusi lakodalomban! No, nem mi, valamennyien, ez a derűs hangulat azok jussa volt, akik az MDF népi-nemzeti körének országos találkozóján töltötték a hétvégüket. Róluk azt is meg­tudtuk a párt nőmozgalmának vezetőjétől, hogy köztük a testvéri puszi a ragasztóanyag, ezzel van nekik több, mint má­soknak. Ez a ragasztóanyag furcsa képzeteket keltett ben­nem, de ezt inkább ne forszí­rozzuk. Muzsika nem volt, de az ilyenkor illendő sírva viga- dás azért igen, bár nem tudom, hogy a puszipajtások, vagy a rendezvénytől távolabb lévő nagyközönség találta-e siral­masabbnak azt a kijelentést, hogy ha január végére nem zá­rulnak le a belső viták, akkor nagyon súlyos és kegyetlen esztendő vár az MDF-re. Az MDF-re. Az a földhözragadt is­tenadtának nevezett nép meg közben munkanélküliségtől, inflációtól, kisebb-nagyobb félelmektől vigad - sírva. Meg is érdemli, ha nem képes magát falusi lakodalomban érezni! Sírva vigad, mert hát magyar. Csak már vigyázzunk ezzel a magyarral is, mert addig-addig emlegetik lakodalmakban, míg majd igazolnunk kell magun­kat. Bár a puszi összeragasztja őket, nem könnyű az MDF-nek, lássuk be. Miután kikiáltatott, hogy aki ellenzék, az egyúttal ellenség, lassan több ellensége lesz a kormány­nak, mint barátja. Hamarosan számvetést készít a legnagyobb kormánypárt, értékelve, mit va­lósítottak meg a választási ígé­reteikből és mit nem, mi múlt rajtuk és mi nem. Értékelés nélkül is érzünk már ebből va­lamit. Azért néha lagzit ülnek a következő négy évre készülve (mert annyira még szükségük van a kormányzáshoz), aki meg nem rokon, így kimaradt a vigalomból, az értük is fohász­kodhat: nehogy úri muri legyen a falusi lakodalomból.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom