Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-02 / 284. szám

1992. december 2., szerda MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP Az AIDS ellen - az életért Az AIDS világnapja alkalmából tegnap délután az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a BIT-NODISZ aktivistái felvilágosító és védekezésre alkalmas anyagokat oszto­gattak Salgótarján főterén. Fotó: Gyurkó Péter Kétszeres Oscar-díjas bemutató A szépség és a szörnyeteg Két Oscar-díjjal kitüntetett Walt Disney produkcióban ké­szült film országos bemutató­jára invitálják a salgótarjáni kö­zönséget. A Szépség és a ször­nyeteg című alkotás országos bemutatójára december 3-án 17.45 órai kezdettel kerül sor az Apolló Moziban. Az élményt a rendezvény szervezője, az In­tercom azzal is fokozni kívánja, hogy az előadás után pezsgős koccintásra invitálja a nézőket a mozi előcsarnokába. Jegyzők találkozója Kedden Pásztón, a polgár- mestrei hivatal tanácskozó ter­mében találkoztak a város és vonzáskörzetébe tartozó közsé­gek jegyzői. Az egybegyűlteket dr. Várkonyi /ózse/köztársasági megbízott területi hivatalának vezetője köszöntötte. Dr. Szita András osztályvezető a törvé­nyességi felügyelet, dr. Móczárt János hatósági osztályvezető a hatósági munka tapasztalatairól tartott tájékoztatót. Ezt köve­tően hasznos gyakorlati kérdé­seket felölelő eszmecserére ke­rült sor. Halk lesz az ünnep Kerek évforduló, halk csendes ünnep. Minden bizonnyal ez jel­lemzi majd az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egye­sület megemlékezését, amelyet, mint évek óta, most is Borbála - napon rendeznek. Józsa Sándor, az OMBKE helyi szervezetének titkára előzetes tájékoztatásként elmondta, hogy az éppen száz esztendővel ezelőtt megalakult egyesület a bánya bezárása, a bányászok elbocsátása ellenére tovább kíván dolgozni. Ezt jelzi, hogy december 4-én Salgótarjánban a bánya­múzeumban megrendezik az ünnepet. Köszöntő hangzik el és szakmai előadás a - most megszűnő - nógrádi bányászat­ról, illetve a melléküzemágak­ról és a szénbányászattal kap­csolatos egyéb tevékenységek­ről. Ezek után közös istentiszte­leten vesznek részt majd azok, akik el szeretnének mondani egy csendes imát azokért a bá­nyászokért, bányászcsaládo­kért, akiknek sorsa most oly rosszra fordult. Az emberek fele a tűzoltók telefonszámát sem tudja (Folytatás az 1. oldalról) gépjárműfecskendőnk, aminek életkora a 20 év felé közelít, rá­adásul akár 50 liter üzemanya­got is fogyaszt száz kilométe­ren. Selejtezni kellene má ... Szükségünk lenne egy eme­lőkosaras szerkezetre is, de an­nak az ára 40-50 millió forint. Természetesen a helyzet azért ennyire nem sötét, hiszen van­nak korszerű, kitűnően használ­ható járműveink is, hidraulikus emelővel, roncsvágóval, áram- fejlesztővel, műszaki mentés­hez szükséges eszközökkel el­látva. Tény az, hogy a gépjár­műfecskendők korszerűsítését minél előbb végre kéne hajtani, mert ennek elmaradásával né­hány év múlva az alapvető mű­ködésünk kerül veszélybe!- Mi jellemzi a munkaerő el­látottságukat?- Kötött a létszámunk, de amikor van felvétel, rendszerint túljelentkezést tapasztalunk. Feltételünk a 25 év alatti élet­kor, az érettségi vagy szakmun­kásbizonyítvány, a szakmásított jogosítvány és a katonaviselt- ség. Természetesen pszicholó­giai és erőnléti szempontból is meg kell felelni. Egyik érdekes kérdés is eh­hez kapcsolódik: meglepően sokan nem lennének tűzoltók az egyenruha viselése miatt...- A lakosság mennyire ké­szült fel az otthoni tüzesetek el­hárítására?- A lakások 39 százalékában van tűzoltókészülék, és ez na­gyon jó arány, hiszen nem köte­lező. A háztartások 85 száza­léka biztosított tűzkár ellen is, tehát az emberek tehát viszony­lag felkészültek a károk elhárí­tására. Megkérdezték azt is, hogy vajon milyen okokból keletkez­nek a tüzek? Itt viszonylag ha­sonló erdmény született, mint a valóságban: a szabadban való tüzelés okozza a legtöbb gon­dot. Ezután következik a do­hányzás, a harmadik helyen pe­dig az ismeretlen okból kelet­kező tüzesetek állnak. Sokszor ugyanis nem egyértelműen bi­zonyítható a keletkezési ok, és így kénytelenek vagyunk külön kategóriát felállítani.- Mit találtak a megye legsú­lyosabb gondjának a közvéle­ménykutatás eredményének megállapítása után?-Nógrádban csak Salgótar­jánban, és Balassagyarmaton van tűzoltólaktanya. Úgy ala­kult a helyzetet, hogy mind a két város a határ szélére szorult, ahonnan nem olyan egyszerű elérni a kisebb, távolabb fekvő településeket. A lakosság ennek ellenére a hivatásos tűzoltóegy­ségektől várja a segítséget, nem a helyben lévő önkéntesektől. Éppen ezért szorosan együtt­működünk a gyöngyösi és a hatvani kollégákkal, akik a pásztói, és a váciakkal akik a rétsági körzet jelentős részén nyújtanak segítséget szükség esetén. Pásztón bizony jó lenne felál­lítani egy önálló egységet is, de anyagi feltételeink ezt nem te­szik lehetővé. A valamivel több, mint százmillió forint éves költ­ségvetésünkből kell biztosítani a bér, a társadalombiztosítás, az energia, a felújítás, a beruházás, a fejlesztés anyagi fedezetét. Sajnos megállapították azt is, hogy az emberek fele azt sem tudja, milyen telefonszámon hívhatja a tűzoltóságot! Ez per­sze összefügg a telefonhelyzet­tel is, hiszen Nógrád megye el­látottsága egyenesen katasztro­fális. Kisebb településeken, ahol a segélyhívó telefont elég felemelni, és bejelentkezik a posta, egyszerűbb a dolog. A közelmúltban a rétsági körzetben több panaszt hallot­tunk a segélykérő telefonra is, mondván, hogy sokszor nagyon nehezen veszik fel a postán. A segélykérő telefon szükség esetén életet menthet. Mi a va­lós helyzet működtetésükkel? Erről érdeklődtünk a MATÁV üzemvezető-helyettesétől, Schoblocher Istvántól.-A segélykérő telefonok, a legkisebb településeken is össze vannak kötve az éjszakai ügye- letet tartó postákkal. A kezelő, ha éppen másik hívása is van, természetesen nem tudja azon­nal felvenni a kagylót. Ameny- nyiben mégis be tud lépni, szin­tén eltelhet néhány perc, mire kapcsolni tudja a hívott felet. Éjjel, amikor a kezelő egyedül van, előfordulhatnak öt-hat per­ces kiesések. Egyébként a keze­lőnek kötelessége minél gyor­sabban kapcsolni a hívottat! Mikor lesz Pásztón hivatásos tűzoltóegység? Ezt próbáltuk megtudni a pásztói önkormány­zatnál.- A rendezési terv szerint számoltunk egy önálló vonuló­egység laktanyájának kialakítá­sával - mondta Berdár József, az önkormányzat műszaki osz­tályának vezetője. Valóban szükségünk lenne rá, hiszen úgy tudom, hogy egy lakástűz esetén minden perc ké­sedelem tízezer forint kárt je­lent. Az önálló egységhez vi­szont terület és épület kellene, ez pedig képviselő-testületi döntés hatáskörébe tartozik. Remélhetőleg középtávon, a tűzoltóság országos parancs­nokságával egyeztetve megva­lósulhatnak az elképzelések. Pillanatnyilag az önkéntes tűzoltólaktanya felújítása fo­lyik, egy átmeneti állapotnak ta­lán az is megfelelne. Egy vo­nuló egység telepítéséhez azon­ban igazgatási helyiségekre is szükség lenne, ami óriási költ­ségekkel jár.. . Faragó Zoltán Traffipax • December 2-án, szerdán 14 és 22 óra között az autósoknak az alábbi útvonalakon kell traf- fipaxos gépjárműellenőrzéssel számolniuk: a Salgótarján - Mátraszele - Nádújfalu 2303. számú úton, valamint a 23-as számú út Bátonyterenye - Vizs­lás - Újlakpuszta és a 21-es számú főúton Salgótarján Bajcsy Zs. út - Füleki út vona­lán. Régi plakátok • Salgótarján. Plakátok a fő­város utcáin 1990—1914-ig címmel a Budapesti Történelmi Múzeum és a Nógrádi Történeti Múzeum kiállítást rendez, amely válogatás a Kiscelli Mú­zeum gyűjteményéből. A meg­nyitóra december 4-én 11 órai kezdettel, a Nógrádi Történeti Múzeumban kerül sor. A kiállí­tást megnyitja Vígh Annamária. Temetőkerítés • Nógrád. A község temetőjé­nek utcai részén elkészült az új kerítés. A hatszázezer forint ér­tékű beruházás betonlábazatát vállalkozó készítette, a többit pedig társadalmi és közmunka keretei között építették fel. A kivitelezés költségeihez a la­kosság is hozzájárult, háztartá­sonként körülbelül ezer forint­tal. Különbusz • Patak. Az általános iskola színházi programjában három látogatás szerepel. Az elsőre a Vígszínházban kerül sor, ami­kor a pataki gyerekek - jórészt felső tagozatosok -, az Óz a csodák csodája című darabot tekintik meg. A második szín­házi est januárban lesz. Ekkor a Rock Színház művészei a Légy jó mindhalálig című produkció­val lépnek a pataki diákok elé. Februárban, ugyancsak a Rock Színházban, a Nyomorultak című darabbal ismerkednek meg a különbusszal érkező ta­nulók. Egy-egy előadás költ­sége a szülőknek háromszáz fo­rintjukba kerül. Ivóvíz, telefon és. A jövő évi költségvetésről tárgyalt Nemti képviselő-testü- lete. Mindenekelőtt a község­ben működő intézmények anyagi feltételeit szeretnék biz­tosítani, gondolva itt az isko­lára, az óvodára és az egészség­ügyre. 1993/94-ben valósítják meg az ivóvíz bevezetését, újabb segélykérő telefont sze­relnek fel és megoldják a ház­tartási hulladék elhelyezését. Ifjúsági ügyekben sajnos egy helyben topogunk Maradnak a füstös kocsmák, meg a diszkók Nógrád megye foglalkozta­tási helyzetének romlása jóval nagyobb mértékű, mint az or­szág többi megyéiben. A bá­nyák bezárásával és egyes ipari üzemek felszámolásával töme­gessé vált a munkanélküliség, nőtt az elszegényedettek száma. Különösen a fiatalok helyzete kritikus, jövőjük szinte kilátás­talannak látszik. Egyre több fia­tal kerül az utcára kiszolgálta­tott helyzetük folytán a devian­ciába menekülnek. A társadalmi bajok orvoslása nem megy zökkenőmentesen, mert egy időben kell sok olyan problémát megoldani, amely mind égetően fontos. Ha sú­lyozni szeretnénk ezeket, élre kívánkozik a fiatalok helyzeté­nek rendezése, mert nem mind­egy milyen lesz a jövő nemze­déke, kinek adjuk át a stafétabo­tot sorsunk későbbi irányításá­hoz. Számukra megfelelő mun­kahelyet találni szinte lehetet­len, így mielőtt azt elkezdhet­nék, máris ehetik a munkanél­küliek keserves kenyerét. Ifjúsági ügyekben sajnos egy helyben topogunk, a kevés re­ménysugár nem sok jóval ke­csegtet. De kinek lenne feladata a velük való törődés, sorsuk irányítása, hogy nevelésük az ország érdekeinek megfelelően történjen? Szívesen hárítjuk ezt a szülőkre, meg az iskolára, akiknek úgymond kötelességük mindezt megtenni. Közben megfeledkezünk arról, hogy a fiatalság idejét nem csak otthon, meg az iskola padjai között tölti, hanem közösségi életet is szeretne élni. Ugyanakkor az a nem kevés tinédzser, aki nem jár iskolába és nem is dolgozik, keresi a lehetőséget a tartalmas időtöltésre. Joggal igénylik, hogy ne csak a kocsma, meg a diszkó maradjon számukra, ha­nem érdeklődésük szintjén szó­rakozhassanak. Ha mi, felnőttek ebben nem segítünk, akkor a fiatalok spon­tán módon szerveződnek, s ez­zel nem mindig a helyes utat követik. Napjainkban is tanúi lehetünk mindennek. Elég ha említem a skinhead irányzatot, a közelmúlt tragikus eseményé­vel, vagy éppen a fiatalkori bű­nözés ugrásszerű emelkedését, amely figyelmeztető lehet mindannyiunk számára. Mindezek megoldására sem a szülő, sem pedig az iskola nem képes, csakis társadalmi szinten lehet és kell felvállalni. De eh­hez önmagában kevés a jószán­dék, mint mindenhez, ehhez is pénz kell. Volt alkalmam Németor­szágban a Bajor Ifjúsági Kör munkáját tanulmányozni, ahol az állam ezt a feladatot átadta a társadalmi szervezeteknek, amelyhez nemcsak munkát, ha­nem pénzt is biztosított. így magas szintű, nem pártpolitikai alapokon nyugvó ifjúsági szer­vezetek alakultak. Szétválasz­tották az iskolai oktatást a szer­vezeti élettől, így az iskola el­sődleges feladata az oktatás lett. Több tucat ifjúsági szervezet működik, melynek munkáiban a fiatalok érdeklődésüknek meg­felelően vesznek részt. Tevé­kenységüket állami támogatá­son túl az önkormányzatok is segítik, így minden feltétel adott a tartalmas munka végzé­séhez. Az ilyen szintű ifjúsági munkától mi még távol állunk. Az alakulgató társadalmi szer­vezetek jószerivel csírájában elhalnak, mert kevésnek bizo­nyulnak azok a kezdeményezé­sek amit tesznek, működésük­höz jóformán egy fillért sem kapnak. A kitartóbbaknak ma­rad a kilincselés, a koldulás, mert ők ilyen áron is tenni akar­nak a fiatalok érdekében. Az ügynek természetesen vannak támogatói, de ezek inkább er­kölcsiek, mint anyagiak, amelyből manapság már aligha lehet megélni. Pedig az állami költségvetés­ben több millió forint szerepelt ifjúsági célokra, de a társadalmi szervezetek ebből vajmi keveset látnak. Nem kecsegtetett na­gyobb sikerrel a pályázati rend­szer sem, hiszen a kiírt feltéte­lek között legtöbbször tőkét kell felmutatni, amit egy induló szervezet aligha tud prezentálni. Vannak azonban viszonylag jó anyagi feltételek között mű­ködő jobb és baloldali ifjúsági szervezetek, de a fiatalság több­sége középen akar maradni, tá­vol tartva magukat a politikai élettől. Ok csupán azonos ér­deklődésű társakat, barátokat keresnek, akikkel kultúrált kö­rülmények között alkothatnak, szórakozhatnak. Ezért joggal igényelnek egy tisztán társa­dalmi alapokra épülő, pártok politikájától független, regioná­lis szervezetet, ahol megférnek egymás mellett a gyermekbará­tok, cserkészek, sportolók, kör­nyezetvédők és még sorolhat­nám. Ők is helyet kémek maguk­nak, ahol találkozhatnak, össze­jöveteleiket megtarthatják, ira­taikat elhelyezzék, melyhez el­engedhetetlen a pénzügyi fede­zet megteremtése. Korábban a KISZ egymaga nagyobb költ­ségvetéssel rendelkezett, mint ma az összes társadalmi szerve­zet együtt. Lehet, hogy minden­nek a negyede is megtenné. Ha ez ügyben előrelépés nem történik, nem teszünk többet a fiatalok érdekében, továbbra is maradnak a hangulatteremtő füstös kocsmák, meg az agyo- núnt diszkók, melyek igencsak szegényes szórakozást biztosí­tanak a fiatalok számára. (király) Új tisztségviselők az Agrárszövetségben Kongresszust előkészítő, és tisztújító közgyűlést tartott az Agrárszövetség Nógrád Megyei Választmánya Bátonyterenyén, az Ady Endre Művelődési Köz­pontban. A közgyűlés, amelyen részt vett dr. Bálint Csaba, a MOSZ titkára, az Agrárszövetség el­nökségi tagja, megválasztotta az új tisztségviselőket. Ezek alapján áz Agrárszövetség Nóg­rád megyei szervezetének vá­lasztmányi elnöke dr. Musztács László, a litkei téesz jogtaná­csosa lett. Az elnökhelyettes Percze József, a bátonyterenyei téesz elnöke, ügyvezető titkára pedig Dudás László. Megválasztották a megye négy választási körzetének vá­lasztmányi tagjait is. Salgótar­jánból Fábián Ignác, Szécsény- ből dr. Miklós Zoltán, Pásztóról Patkós István, Balassagyarmat­ról pedig Sajgó Ferenc lesz a következő időszakban az Ag­rárszövetség Nógrád megyei szervezetének választmányi tagja. Kíváncsiskodó Kinek jár tizenharmadik havi fizetés? Bizonyára sokakat érint Hugyeczné Vojtkó Ilona hu- gyagi lakos kérdése: tizenöt­évi munkaviszonya után 1992. augusztus 26-án a munkahe­lye küldte el őt (óvónő volt). Közalkalmazottként dolgo­zott ebben az évben nyolc hó­napot. Ezek után jár-e részére az ezévi tizenharmadik havi fizetés? Ha igen, kitől igé­nyelheti? Olvasónk kérdésére Gyetvai Györgyné dr., a megyei közgyű­lés hivatalának osztályvezetője válaszol:-A törvény a közalkalma­zotti jogviszonyhoz köti a ti­zenharmadik havi illetmény ki­fizetését. Általános szabály, hogy amenyiben a tárgyévben hat hónap közalkalmazotti jog­viszonnyal rendelkezett a dol­gozó, akkor megilleti a tizen­harmadik havi illetmény. Amennyiben a kérdező július elsején, e törvény hatálybalépé­sének napján dolgozott, és az említett hathónapos közalkal­mazotti jogviszonnyal rendel­kezett, úgy jogosan kérheti ti­zenharmadik havi fizetését. Ol­vasónknak mindenképpen jár tehát ez az illetmény. Kérdésé­nek másik részére válaszolva: amennyiben jelenleg nem dol­gozik, akkor volt munkahelyé­nek hivatalból kell kifizetni ré­szére a tizenharmadik havi fize­tését. Ha pedig jelenleg más, közalkalmazotti területen dol­gozik, úgy jelenlegi munkahe­lyétől jár neki ez.- Kovács sándorné Salgó- bánya, Vár utca 22. sz. alatti lakos kérdése: Mi történt no­vember 30-án és december 1-jén a salgótarjáni buszjára­tokkal? Csak az ő tudomása szerint, hétfőn legalább há­rom 11 B-s jelű salgóbányai járat maradt ki. Mi okozta ezt, és mit várhatnak a továb­biakban az utasok?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom