Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-19-20 / 299. szám
4 HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE 1992. december 19-20., szombat-vasárnap Őrizzük emlékeinket, hogy ne legyen üres a múlt, szegényebb a jelen, s ne legyen kevesebb a jövő! Egy vidéki levéltárban mindenkinek mindennel foglalkoznia kell „A magyar embernek azt kellene megértenie, hogy ér annyit, mint más nemzetek fiai. Nem kevesebbet és nem többet! E nélkül nem lesz nemzeti felemelkedés.” - Egy vállalkozó ismerősöm mondta mindezt példaként említve arra, hogy sok honfitársunk vagy nagyon kevésnek, vagy nagyon soknak érzi önmagát más nemzetek, etnikumok fiaival szemben. De vajon hol gyökerezik ez a meghasonlott magyarságtudat, és ami még lényegesebb, hogyan lehetne megtalálni az utat a semmi és a soviniszta nacionalizmus között? Sokan úgy vélik, a történelemtanításunk megreformálása egyik nélkülözhetetlen eszköze lehet ennek a folyamatnak. Ne előregyártott gondolatelemekből meghatározott szisztéma szerint felépített, ne a mások által megemésztett ismeretek és évszámok tára legyen a mák, hanem mi magúnk hozhassuk a régi korok emlékeivel ismerkedve saját következtetéseinket. Az emlékek közül az írásos forrásműveket nem csak nagy múltú könyvtárakban, hanem a minden megyeszékhelyen fellelhető levéltárakban kereshetjük, ahová nem csak a kárpótlási ügyek miatt, nem csak a speciális témákban kutatók, hanem akár a történelem tanárok is bebocsátást nyerhetnek. Dr. Szomszéd Andrással a Nógrád Megyei Levéltár Szontagh-díjas főDr. Szomszéd András munkatársával beszélgettünk nem éppen mindennapos foglakozásáról.-A társadalomban meglehetősen furcsa kép él önökről. Elmondaná röviden, hogy mivel foglalkoznak a levéltárban?-A levéltárnak az első és legfontosabb funkciója a történeti értékeket képviselő iratok megőrzése, a második ezek feldolgozása, segédletek készítése, s ha lehet források közlése. Itt persze felmerül rögtön a kérdés, mi számít történeti értéknek? Ezt nehéz lenne meghatározni. Nyilván azok, melyek egy adott közösség, egészen a legkisebb egység, a családtól kezdődően egy falu közösségén át az ország életéről őriznek adatokat, melyek az utókor számára nem csak érdekesek, hanem sok tanulságot is tartalmaznak. Ezek az akták, iratok a külső szemlélő szemében talán csak mint papírhegyek szerepelnek, de valójában igen sok információt tartalmaznak. Ezeknek a dokumentumoknak mindig meg volt a maga gazdasági, szociális, politikai funkciójuk a saját korukban, a legfontosabb adatok ebből következően katonai jellegűek, valamint az adózással kapcsolatosak. Az állam egyik fontos funkcióját teljesítették, megyei, járási, községi szinten, amikor például az adószedők összeírták a falu népét, hogy megállapítsák, kiróhassák az adót, vagy éppen azt vizsgálták, hogy hány katonát tud elszállásolni és eltartani egy megye, egy város, vagy egy kisebb település. Azt nyilvánvaló, a források nem azért készültek, hogy azokból történelmi munkák szülessenek, de megőrizve őket, értékes információkat adnak a múltunkról.- Rátérve az egyéni feladataira, úgy tudom, az ön szakterülete a XVIÍ-XVtl. századi jobbágyélet kutatása megyénkben, több ezzel kapcsolatos munkája jelent már meg eddig.- Szép lenne, ha ez megfelelne a valóságnak, de nincs igazi szakterületem, nem lehet, hiszen egy vidéki levéltárban mindenkinek mindennel kell foglalkoznia.- Mihez húz a szíve leginkább? Szülőfaluja, Kisterenye történeti hátterének feldolgozásához?- Nyilván ez is érdekel, de nem csak ez. Falu- és vidékpárti vagyok - bár nem tagadom a városok primátusát ugyanakkor látom, a vidéki közösség szerepe mennyire meghatározó lehet. Valójában ezeknek a kisközösségek történetének ösz- szessége adja, amit úgy hívunk, az ország története, történelme. Ezzel kapcsolatban sok minden megjelent már, és súlyuknál fogva más-más a szerepe jutott egy-egy országrésznek.- A megítélésem szerint - de lehet, hogy rosszul gondolom -, Nógrád mindig háttérben volt. Ón szerint mi lehetett ennek az oka?- Ez a terület szinte egy űrben helyezkedett el. Hogyan értem ezt? Ha nézem az úgynevezett történeti Magyarország infrastruktúráját, akkor tőle délre, illetve északra haladnak a főbb útvonalak, csak a XIX. században épült meg a vasút, mely ezt a kettőt összekötötte, hiszen a megye egyes vidékei energia- hordozókkal rendelkeznek, ami az ország számára kétségtelenül hasznos, nagy értéket jelent, de a vidék számára, az ott élő közösségnek nem biztos, hogy szintén ezt jelenti. Mert mit tapasztalt az őslakosság? Mivel ők nem mentek a bányákba, más vidékekről települtek ide emberek. Azt látták, hogy vasút épül, ami a legjobb földjeiket szakítja, veszi el tőlük, ezen kívül nem a nagybirtokok, hanem a jobbágyföldéken át haladt. Nem ők érezték ennek és a bányáknak az áldásait, hanem a vasút-, illetve a bányatulajdonosai. Ezek óriási konfliktusok. Amikor azonban az ember végignézi ezeket az iratokat, kiderül hogy az itt élő nép egyrészt ugyan ragaszkodott falujához, másrészt azonban szőkébb közösségén át hazájához is hű. Legtöbbször pedig csak azt várták el, hogy hagyják őket élni és dolgozni. Tehát mikor a feljebbvalójához, a földes urához, a főispánhoz, a szolgabíróhoz és sorolhatnánk kihez fordult, akkor azért tette, mert hétköznapi ügyes-bajos dolgában kért igazságtételt. Például ha a hajdúk nem úgy bántak vele ahogyan ő szerette volna, holott ő meg akarja fizetni az adót.- Érdekes amiket mond. Felmerül bennem a kérdés, a nógrádi településekről vajon menynyi értékelhető adat maradt fenn?- Ezeknek a közösségeknek megyénkben viszonylag hosszú történetük van, a legtöbb nógrádi község a XI-X1H századtól létezik. Az más kérdés, hogy a források jelentős hányadának nyoma elveszett, elpusztult a „három dúlás” (tatár, török és felszabadulás) alatt, valamint a Nógrád megyei levéltár gyakori költözködése is az iratok vesztésével járt.- Mégis fel tudta dolgozni sok megyei község történetét, többek közt az ön munkája nyomán készült el Cered, Szurdokpüspöki, Kisterenye, Zagy- vaszentjakab története.-Egy település történetének megírása aprólékos munkát kíván, Sok helyről kell összeszedni a legapróbb adatokat, s minél korábbi korba nyúlunk vissza, annál gyérebbek és sokszor semmit mondónak tűnnek a forrásokban lévő információk. Márpedig egy település történetének kutatásakor vissza kell nyúlnunk az első okleveles említésig, sőt érdemes közölni a régi leletek korát is. így alakul ki lassan egy település múltja - melynek legfőbb forrásai a különböző jegyzőkönyvek, összeírások, majd a XIX. századtól a népszámlálási statisztikák, hogy csak a legfontosabbakat említsem.- Mindezeknek a falutörténeteknek hol van a helyük a mai történelemoktatásban ?- A korábbi történelemtanításról azt mondták, mi politikát tanítottunk, és nem történelmet. Az más kérdés, hogy most mit tanítanak. De én, amikor megírok egy ilyen munkát, megmaradt bennem a tanítói szellem, és megpróbálom úgy összeállítani a munkámat, hogy végiggondolom. én minek örülnék, ha egy község történetét tanítanám. Ezért igyekszem annyi statisztikát adni, annyi nevet közölni és annyi forrást szó szerint közölni, hogy ki-ki ízlése, felkészültsége, érdeklődése szerint, a már más által kibogarászott anyagból válogathasson és érdekesebbé tegye történelemórád. Ipolyi Arnclddal szólva: „Őrizzük emlékeinket, gyűjtsük össze töredékeinket, nehogy végleg elvesszenek, ez által is üresebb legyen a múlt, szegényebb a jelen, s kevesebb a jövő.” Fenyvesi Ágnes Az önkormányzatoknál egyre kevesebb a jogsértés A természet erői az egészség védelmében Nem érheti hátrány Nógrádot Egy település problémáival a helyi hivatalnak kell foglalkoznia Mi jellemzi megyénk törvényességi felügyeletét? Erről beszélgettünk dr. Petrik Jánossal, a nógrádi köztársasági megbízott helyettesével, egyben a központi hivatal vezetőjével.- Nógrád megyét időnként még mindig éri az a vád. hogy önálló kiskirálvság az ország egyik eldugott, északi csücskében. Ezzel összefüggésben mi a véleménye a törvényességi munkáról, összehasonlítva a köztársasági megbízott hivatalának hatáskörébe tartozó másik két megye helyzetével? / \ Szilárd alapok v________________________- A kérdés első részére válaszolva: kiskirályság, vagy nem kiskirályság, a magyar közigazgatásban jelentős változás történt az önkormányzati rendszer bevezetésével, ugyanis a köz- igazgatásban létrejött egy régiós beosztás. Több megye tartozik egy-egy régióhoz, így a miénk, a „kettes” régió, azaz Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Nógrád. Tehát maga az, hogy a közigazgatásban régiós beosztás van, a korábbi évek ilyen jelzőit - hogy úgy mondjam a jelző alapját - megszüntette. A hivatalban minden ügyet a régió szintjérr vizsgálunk, de a kistérségi értekezleteken az azon a területen folyó munkát igyekszünk előtérbe helyezni, amennyire csak lehetséges. Azt nyugodtan kijelenthetem, hogy a Nógrád megyében dolgozó önkormányzatok sem követnek el több, vagy nagyobb hibát és törvénysértést, mint máshol. Régió szinten megfelelő a törvényesség, és mindez szilárd alapokon nyugszik. Mit is jelent ez? Az önkormányzatok első évében öt százalék volt a törvényességi észrevétel a testületi határozatokkal szemben, ma ez három százalékra csökkent. Ezek döntő többsége hatáskörelvonási problémákból származik, de a képviselő-testületek megtanulták saját működési szabályzataikat, és a jogszabályok dzsungelében jelentős tisztulási folyamat indult el. Nógrád megye is jó pozícióban van, nincs Semmiféle megkülönböztetés, ami szerint probléma lenne a törvényességgel.- Nógrád talán kissé eldugott helyen van Pest és Jász-Nagy- kun-Szolnok mellett.- Nem szorulhat ezért esetleg hátrányba?- Semmiképpen! Az. egész régióban egy adott időtartamban zajlanak le a közigazgatással kapcsolatos események. A képzést, továbbképzést a székhelyről szervezünk, tehát nincs az, hogy szöglet, vagy határszélre szorult terület. A városok körzetében igyekszünk a környéken lévő települések ön- kormányzatait összehívni. A szerzett tapasztalatokat átadni. Ma már jóformán minden kérdésben önkormányzati szinten döntenek. Ezért minden településen megjelenik a végrehajtandó feladat, mi ezt egységes szemlélettel a központból segítjük. / N Az elszakadás v ____________________y- Bizonyára hallott már a - pillanatnyilag még Nógrádhoz tartozó - Nézsa község Pest megyéhez való csatlakozásáról. Sokan felvetették már ezzel kapcsolatosan, hogy ilyen alapon előbb-utóbb elfogyhat a megye. Mi erről a véleménye: segíthet ez valamit az érintett községen?- Az önkormányzatnak jogában áll kezdeményezni egy ilyen átalakulást, vagy más megyéhez való csatlakozást. Mivel a képviselő-testület jelen esetben kezdeményezési pozícióban volt, Nézsán már döntöttek is. Személy szerint én erősen régió szemléletű vagyok, ez is bizonyítja, hogy elmozdultunk a holtpontról, és ez a megyehatárokat még jobban átjárhatóvá teszi, habár átjárhatók így is. Az önkormányzati törvény megadja azt a lehetőséget minden testületnek, hogy - nagyon általánosan fogalmazva - azzal társuljon, akivel a legjobban sikerül majd végrehajtani a feladatokat. Én tehát nem látok ebben semmi problémát, hogy ők úgy gondolát, Váchoz közelebb vannak, és Vác, valamint Pest megye irányába könnyebben mozoghatnak. Majdhogynem természetesnek tartom ezt a megnyilvánulást...- Van valamilyen reális alapja annak, hogy a munka- nélküli járadékok fizetése az önkormányzatok hatáskörébe kerüljön? Ezzel a testületek esetleg úgy érezhetik, hogy újabb gondot kellett a nyakukba venniük . . .- Amennyire a szociális törvény tervezetét ismerem, és hivatkozhatok erre, van alapja a dolognak. Korábban ezt ugyanis kérték a polgármesterek is! Ezzel elérhetik, hogy legyen valamilyen közük az adott településen lakó emberekkel ilyen összefüggésben is: ha munkanélkülivé válnak, akkor hozzájuk kapcsolódnának jobban. Sok mindennel összefügg ez: a közhasznú munka lehetőségeinek ésszerű kihasználásával, az egyéni foglalkoztatással, és természetesen a segélyezéssel. Úgy tudom, hogy szociális törvény tervezetében szó van arról, hogy a munkanélküli járadékokat majd az önkormányzatok fogják fizetni, természetesen megfelelő állami anyagi eszköz támogatás mellett. Azt hiszem, hogy ez közmegelégedéssel fog találkozni, hiszen korábban ezt kérték is, mert egy-egy adott település lakosainak problémáival elsősorban az önkormányzatok tudnak törődni. Ennek van reális alapja. és reméljük, hogy az országgyűlés még decemberben elfogadja a szociális törvényt.- Az egyetlen pozitív hozzáállás, amivel e kérdésben találkoztam, azt tartotta elsődlegesnek, hogy az önkormányzati vállalkozásokra ez ösztönzőleg hathat.- Mielőtt még munkanélkülivé válna valaki, lehetséges, hogy az önkormányzat jobban tud különböző foglalkoztatási lehetőségeket felajánlani, vagy sokkal jobban oda tud figyelni ezekre a kérdésekre, ha ő maga intézi, és mindez kiegészül a saját anyagi eszközeivel is. Az ellenőrzés, a foglalkoztatás szempontjából ezt sokkal jobban kézben lehet tartani, mint akár egy megyében, egy’régió- ban, vagy országosan. / \ Támogatás v ______________________A munkanélküliség kezelésében és munkahelyeke teremtésében Nógrád megye milyen támogatásra számíthat a jövő esztendőben?-Nem a mi asztalunk, mi törvényességi ellenőrzéssel foglalkozunk, hatósági ügyeket másodfokon intézünk, és nem akarunk túlterjeszkedni az országgyűlés áltat meghatározott jogosultságunkon, de azt tudom, hogy a kormánytól kapott Nógrád megye ötszázmillió forintot bizonyos feladatok megoldására. Ebből idén kétszáz, jövőre pedig háromszázmilliót lehet felhasználni. Hangsúlyozom, ez nem szorosan vett feladatunk. de koordinációs tevékenységet végzünk ebben a munkában is, és a közeljövőben egy bizottság alakul, ami ezeknek az összegeknek a felhasználásában majd állást foglal és dönt.- Köszönöm a beszélgetést. Faragó Zoltán A böjt fontos feladat Hazánkban is - mint más nyugati országokban - a modem orvostudomány mellett alternatív gyógymódokat is kínálnak a betegeknek. E sok mindent magába foglaló fogalomba tartoznak például a különböző masszázsok, manuális terápiák, pszichológiai módszerek, akupunktúra és más keleti gyógymódok, gyógynövény- és táplálkozásterápiák. Ilyen alternatív gyógymóddal gyógyít Jurij Szpirídonov orvospszichológus, természet- gyógyász és bioenergetikus, aki Kijevből érkezett hazánkba. A budapesti Altay-Természetgyó- gyászati Központban gyógyított, nemrég megyénkben is - Héhalomban, Palotáson - megismerkedhettek a betegek a gyógykezelésével.- Véleménye szerint milyen tényezőkre vezethető vissza a betegségek kialakulása?- A betegség az „egészség” hiánya, a belső egyensúlyát vesztett személyiség jajkiáltása. Az ember egészsége sok tényezőtől függ, az egyik legfontosabb az energiamező egészségének megőrzése. Ha megsérül az energiamező, legyengülnek az energiapontok egy, vagy több központban, melyek az emberi szervezet energiáját vezetik. E pontok sérülése megy- gyengíti a szervek működését, élettani állapotát, és krónikus betegségek léphetnek fel.- Mint bioenergetikus-orvos, munkája során milyen módszert alkalmaz?- Megállapítom a beteg energiamezőjét, felépítését. Ennek a mezőnek feltöltését és stabilizálását kell végrehajtanom. A beteg személyére szabott gyógyító és öngyógyító program összeállítását végzem. Méregtelenítés, böjt, helyes táplálkozás az egyik legfontosabb feladata a betegnek.-Említette a böjtöt. Miért előnyös néhány napos böjtölés, méregtelenítés a legtöbb betegség esetében?- Ezáltal alkalmat adunk szervezetünknek a teljes pihenésre, s így meglévő erőit a gyógyulás érdekében tudja mozgósítani. A szervezet a tisztulás folyamán megszabadul a kóros energiától, ez hozzásegíti a beteg szervfunkcióinak a helyreállítását. Tisztulás útján újraéled azoknak a funkcióknak a működése, amelyet a betegség idején felhasznált a szervezet.- Gyógymasszázst is alkalmaz. Mi ennek a lényege?- A bioenergetrkus a vnanuálterápia módszerével a gerincen keresztül hat a beteg szervekre, aktivizálja, munkára serkenti a nem száz százalékosan működő szerveket. Ezáltal megszünteti a gerinc eltömődéseit, és beengedi az energiát az egész gerincoszlopba. Ez az energia aztán ellátja az egész szervezetet. A szervezet bioenergiájának sérülése összefügg a gerinc különböző betegségével, más szervek megbetegítésével, így fejfájással, emésztőrendszeri, idegi, szív- és érrendszeri, veseproblémákkal, esetleg a szervezet általános legyengülésével.- Mi teszi eredményessé a kezeléseket? 4- Fontos a közös nyelv kialakítása, minden beteghez más-más módon kell közelíteni. Az egyéniség figyelembe vétele elsődleges szempont. Ha a betegnek van hite, bizalma, akkor tudok igazán segíteni.- Ön miből pótolja az elveszített energiáját?-Elsősorban a vízből, a fából. Minden jegy szülöttéhez tartozik egy fa, az enyém a diófa. Továbbá meditáció és sport útján pótolom az energiámat.- Miből veszi észre, hogy a beteg állapota javult?- A beteg külső megjelenéséből: milyen a kedve, a tartása, a szeme. Aztán, hogy a szervezet görcsös-e, vagy lágyabb, puhább; a fájdalmas részek kitapintásából, hogy az energia működik-e, vagy sem. Fontos, hogy a beteg felismerje: saját magának kell segítenie. Akarni kell a gyógyu-ást! Többen, már az első kezelés után csodát várnak, de itt föl/amattól beszélhetünk. A javulás időbe telik, a tü- relmetlensé csak árthat.
