Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-02 / 258. szám
4 HÍRLAP OLVASÓINKTÓL OLVASÓINKNAK 1992. november 2., hétfő A tisztifőorvos másként látja Valótlan állítások, valótlan aláírások Az alábbiak adalékul szolgálnak a Nógrád Megyei Hírlap 1992. október 26-ai számában „Pásztói levél, 184 aláírással” címmel megjelent írás hátteréhez. A pásztói kórház dolgozóinak „petíciója” valójában két témakört ölel fel. Az egyik - a bevezető rész 22 sorban - a kórház jelene és a jövőjéért való aggódás. A másik - a terjedelmesebb folytatás 32 sorban - dr. Novák László orvos-igazgató és dr. Mérei János sebész főorvos munkájáról és kapcsolatukról szól. Mivel a második témakör megoldása nem tartozik a testület hatáskörébe, ugyanis dr. Mérei János sebész főorvos munkatársainak megválasztásában nem kényszeríthetjük akarata elleni lépésekre - ezért ezzel nem foglalkozhatunk. Az első témakör érdekes és meglepő! Azért meglepő, mert úgy tűnik, hogy a kórház dolgozói nem ismerik a pásztói képviselő-testület azon döntését, miszerint a kórházat fenntartani és működtetni akarja a jövőben is. Ezen felül nem ismerik a tiszti- orvosi szolgálat és a Népjóléti Minisztériumnak a rekonstrukciót véleményező bizottsága azon együttes állásfoglalását sem, amely szerint a kórház fenntartása és működtetése, valamint rekonstrukciója szükséges. Ebből következik, hogy a bevezetőben említett 24 óra hamis információn alapul, amiért a kórház igazgatója a felelős. Ennek oka ugyanis, hogy elmaradt a megfelelő tájékoztatás. Demagóg gondolatok Igen demagóg, felelőtlen és ellenséges indulatokat keltő az a kijelentés, hogy az egészségügynek nincs gazdája és a kórházat politikai érdekek és ellentétek miatt kell bezárni! A „gazdátlan egészségügyben” folyik az átalakítás, igen komoly tervek vannak kidolgozás alatt és folyik a próbájuk. Ennek eredményeként hamarosan bevezetik a teljesítményfinanszírozást, ami komoly megmérettetést jelent majd a kórház dolgozóinak is. Ugyancsak érzelmekre ható és megalapozatlan az a kijelentés is, mely szerint közakaratukat és szakmai hozzáértésüket semmibe sem veszi a testület. A város képviselő-testületének megalakulása óta eltelt időben egyetlen egyszer sem szólt bele a kórház szakmai működésébe, nem írt elő feladatot és nem adott utasítást egészség- ügyi tevékenységet érintő kérdésekben. A képviselő-testület a közakaratnak megfelelően kinevezte a megválasztott igazgatót, s az ő munkáját segítette azzal is, hogy a kórház közössége által igényelt műszerek beszerzéséhez komoly anyagi fedezetet biztosított. (Az önkormányzat az eltelt két évben 15 millió forintot, míg annak előtte a megyei tanács öt év alatt csupán 600 ezret(!) biztosított orvosi gép műszer beszerzésre, a szükséges felújításokra). Ezzel, valamint a működtetés és a tulajdon vállalásával bizonyította a testület, hogy a kórházban tett bemutatkozó látogatáskor elhangzott ígéreteit maradéktalanul teljesíti. Igen sajnálatos, hogy a „petíció" aláírását szervező aktivisták figyelmen kívül hagyták azt a személyiségi jogot, hogy véleményének nyilvánítását mindenki csak saját maga gyakorolhatja. így eshetett meg az a furcsa dolog, hogy egyes dolgozók munkatársaik nevében is aláírták az ívet, s ezáltal olyan személy „aláírása” is szerepel az összesítésben, aki az aláírás gyűjtésekor és azóta is külföldön tartózkodik. Ugyancsak hiba, hogy miközben a röpirat ügy kezdődik, hogy „Mi, a pásztói kórház dolgozói”, a névsorban nemcsak a kórház dolgozóinak nevei és aláírásai is szerepelnek. Értelmetlen hamisítások A vázoltak alapján értelmetlennek tűnik a sajtón keresztüli újabb hisztériakampány indítása a szervezők részéről a képviselő-testület és Pásztó városának a lejáratására. Felesleges volt az ügyben járatlan és tájékozatlan dolgozók támogató aláírásait kikényszeríteni még hamisítások árán is! Dr. Thassy Gábor városi tisztifőorvos Pásztó Bélyeg nélkül feladható POSTAHIVATAL HELYBEN Új rém fenyeget: a nyomoralkoholizmus Kevesebb pénzből is többet iszunk Ritka növény a Medvesen Óvjuk, védjük a természetet! Új rém fenyeget bennünket: a nyomoralkoholizmus. Senki sem tudja megjósolni, hogy e/en a télen hány gyárat fognak becsukni, hányán kerülnek majd az utcára, ugyanúgy, mint annak idején. Kilátástalanság, az önbizalom teljes megrendülése a jellemző. Az ember kihull a megszokott közösségből, az életritmusból. Az ilyen kritikus körülmények között az az alkoholizmus, amihez úgy-ahogy hozzászoktunk, sokkal gyakrabban torkollik életveszélyes krízisekbe. Gondoljuk csak el: kisebb a jövedelmünk, „de többet iszunk" mint valaha! Eddig „csak” minden huszadik forintunkat költöttük szeszre, s ez is elég volt. Elképzelhető, mivel fenyeget most a nyomoralkoholizmus. Több a munkanélküli, de egyre több a bögrecsárda. Harminc-negyven-ötvenéves emberek: főleg férfiak hullanak ki a sorból, és hagyják árván gyermekeiket. Kérdem miért? A szociológusok a hagyományosan szabályozó kisközösségek felbomlásában vélik megtalálni a bajok okát. Emlékszem, a hatvanas években a magyar lakosság egy önkéntes „kísérlethez” kezdett. „Elhatározta”, hogy megduplázza a fejenként akkor hatliteres évi alkoholfogyasztást. A ki- lencvenkettes évre való fogyasztás már az év derekára ez sikerült, mégpedig súlyos következményeket felidézve. Én magam részéről a város mellett lévő, egyszerű bányatelepen lakom. Sajnos nem véletlenül, de sok a régi gangos ház, ahol a magánélet a szűk udvaron zajlik, ahol mindenki tud A Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni intézetének tizenhat hallgatója október elején tíznapos cserelátogatáson járt Hollandiában. Testvériskolánk, a deventeri főiskola közgazdasági kara, amellyel már két éve tart az egyre szorosabbá és tartalmasabbá váló kapcsolat. Ez az együttműködés egyik rész- eredménye annak a folyamatnak, amelyet az intézet annak jegyében indított, hogy a főiskola széleslátókörű, a mindenkori piaci igényeknek megfelelő képzettségű szakembereket bo- ■ csásson ki. Az oktatási intézmények és gazdasági szervezetek egyre bővülő körével lépünk érintkezésbe utazások, előadások és szakmai gyakorlatok formájában. Ebbe a körbe nemcsak magyar cégek és vegyesvállalatok tartoznak, hanem nyugat-európai vállalatok, főiskolák és egyetemek is. Az eddigi legtartalmasabbnak a deventeri együttműködés mutatkozott. Hallgatói és oktatói cserelátogatások, holland szakemberek vezette üzleti-kommunikációs tanfolyam, tananyagfejlesztés és az EK által meghirdetett programokra közösen kidolgozott pályázatok bizonyítják a kapcsolat gyümölcsöző voltát. 1991 óta már a második ma-» gyár diákcsoport utazott ki meghívásukra. A komoly szakmai programban szerepelt a pénzvilág egyik fellegvárának, az amszterdami értéktőzsdének megtekintése, ahová több hónapos előjegyzés nélkül még a holland közgazdászhallgatók sem juthatnak be. A Hollandiában hallott előadások képet nyújtottak a nyugat-európai gazdaság szemléletéről. Közvetlen betekinthettek a csoport résztvevői néhány, az őket fogadó vállalat működésébe és gazdálkodásába is. Különösen érdekes volt a Centraal Beheer biztosítótársaságnál tett látogatás, mert intézetünk egy hallgatója. Bakonyi Mónika jemindenkiről mindent. Sok a szóváltás, és az alkoholizmusba belekóstolt emberek, ahol a női szám már súlyosabb a férfiaknál. Bár a női alkoholista veszélyesebb, mert az a nő aki alkoholista, az mindenkiről mindent tud, erős nagynak képzeli magát, ő azt hiszi ő az a „vörös császár” és ő a melegágya az ismétlődő torzsalkodásoknak, perpatvaroknak. Ilyen helyen a jog és a jogalkalmazó csak időlegesen teremthet békét. Ilyen emberek között a béke azonban - ismerve az alkoholizmust - nem lesz tartós életű. Ezt el kell ismerni, még akkor is ezt kell mondani ha szóváltásaink, indulatos sértegetéseink, elenyésző hányada jut csak el a bíróságra. Ismerek egy olyan asszonyt, aki bizony sűrűn néz a pohár mélyére, és szereti az alkoholmámort, ilyenkor a „tüske” benne van a szemében és gyakran keresi, hogy másoknak, hogyan szerezzen arcpirító perceket. S mi mégis semmibe vesszük vagy bagatellizáljuk a mértékvesztő alkoholfogyasztás ártalmait! A Nógrád Hírlapnak írom meg mind ezt, mert „Vétkesek közt cinkos, aki néma”, s végre hangos szóval kellene ráébreszteni magunkat: nem lehet-e úgy szeretni nemzetünket, népünket, hogy ne próbálnánk tenni valamit a kaszás kérlelhetetlen- sége ellen. Nem hagyhatjuk, hogy közönyünk, vagy tehetetlenségünk miatt ötévenként városnyi honfitársunk tűnjék el örökre a föld színéről. Ponyi Pál Salgótarján lenleg ott sajátítja el a nyugati típusú üzletvitel fogásait, féléves szakmai gyakorlaton. Angol nyelvű beszámolójából kiderült, hogy van még mit tanulnunk marketing terén. A tanulmányi munka és a nevezetességek megtekintése mellett esténként volt alkalom a közös szórakozásra is. Sok barátság szövődött a magyar és holland vendéglátó diákok és családok között. Minden résztvevő elmondhatja, hogy nemcsak új élményeket szerzett, hanem új szemszögből látja a szakmai feladatokat, az idegennyelv-tu- dás fontosságát, a külföldi, szakmai gyakorlatban rejlő lehetőségeket. Király Lászlóné Simon András Salgótarján Olvasónk rövid kérdése, hogy az apaság vélelmét kik, és mennyi időn belül támadhatják meg? * A kérdésre a választ a házasságról, a családról és a gyámságról szóló - többször módosított - 1952. évi IV, törvény (közismerten Csjt.) 43. paragrafusa és ennek az (5.) bekezdése helyébe lépett és az 1992. évi XVI. törvényben megfogalmazott rendelkezések adják meg. Ezek lényege: Az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik, illetőleg, ha a származás művi beavatkozás következménye és az anya férje a beavatkozáshoz nem járult hozzá. Ha az apaság vélelme teljes Közel negyven esztendeje járom a természetet. így a Salgótarján közelében lévő Medves erdeit, legelőit. E négy évtized alatt a madármegfigyeléseken kívül minden alkalommal tanulmányozom az előforduló növényeket is. így fedeztem fel nemrégiben a Nógrád erdeiben ritka lapos és kapcsos korpafüvet, az örökzöld téli zsúrlót és mintegy nyolc páfrányfajtát. A napokban a Medves keleti peremén járva nagy örömömre újabb növényritkasággal találkoztam, mégpedig a száratlan bábakaláccsal. E növény az úgymond a régebbi időkben kisebb számban tenyészett a Szarufa-bércen, de az ottani élőhelyét benőtte az erdő, miáltal a bábakalácsok kipusztultak. A most felfedezett 5 tő vagy elkerülte az erdőjárók figyelmét, vagy pedig a közelmúltban valamely okból odakeMegyénk számos városában, falvában előkészületek folytak az 1956-os forradalom megünneplésére. Községünkben is vártuk, hogy az önkormányzat közös ünneplésre hívja a falu lakosságát. Sajnos ez nem történt meg, mivel az önkormányzat nem ünnepelt, csak kisiskolások vittek koszorút a szovjet emlékműhöz. A párton kívüli lakosok felhívására - akik kérték, hogy legalább egy szál gyertyát gyújtsunk 1956 emlékére - több szervezet úgy döntött, hogy közösén megünneplik ezt a nemzeti ünnepet. A Környezet- és Faluvédő Egyesület, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Független Kisgazdapárt, valamint az SZDSZ helyi csoportjai úgy határoztak, hogy nem koszurúznak pártállam idejében épült, átalakított, táblát cserélt szovjet felszabadulási emlékműnél. Mivel az önkormányzat nem biztosított helyet az emlékezésre, és nem áldoz legalább egy kopjafára, ezért a templom előtti feszületnél helyeztük el a kegyelet koszorúit. A megemlékezést szentmisével kezdtük. A virágokkal díszített templomban, az oltár mellett két nemzetiszínű zászló közül az egyik lyukas forradalmi zászló emlékeztetett az 1956-os forradalomra. A plébános úr nagyon szép szentmisét mondott, melyben megemlékezett a forradalomról, s közösen imádkoztunk az ott hatályú apai elismerésen alapul, a vélelmet azon az alapon is meg lehet támadni, hogy a nyilatkozatnak a törvényes feltételek hiányában nincs teljes hatálya. A megtámadásra jogosultak: a. / a gyermek; b. / az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni; c. / a gyermek halála után le- származója, ilyennek hiányában az ügyész. Az anya volt férje akkor is jogosult a megtámadásra, ha a vélelem az. hogy az anya újabb házasságbeli férje az apa, de ennek a vélelemnek a megdőlte esetén a volt férjet kellene apának tekinteni. Az apaság vélelmét a gyermek a nagykorúsága elérése utáni egy évig, a többi jogosult pedig a gyermek születéséről szerzett értesülése időpontjától számított egy év alatt támadhatja meg. rült magvakból kelt ki. Jóval gyakoribb a Bükk és a Mátra magasabb hegyi rétjein. Nagy tőlevél rózsája szétterül. Július-szeptember: fénylő, ezüstös 1 centiméteres virágfészke csak napsütésben, vagy száraz levegőn tárul fel. Ezért nevezik a németek „időjósnak”, a franciák „szépidő bogáncsnak”. Sok népi babona fűződik e növényritkasághoz. A magyar név - bába, azaz tündérkalács is erre céloz. Beteg állatot csapkodtak meg vele háromszor, hogy meggyógyuljon, a ló nyakára kötötték, hogy ne fáradjon el. Articsókához hasonlóan ették a fészek zsenge vackát. Ritka növény ma már hegyi rétjeinken. Ezért is kérem a lap hasábjain a természetbarátokat, hogy óvják, védjék, mert valóban igen ritka! Varga Ferenc Zagyvaróna elesettekért. A mise végén az ünneplők egy szál égő gyertyával, a plébános és kántor kíséretével kivonultak a kereszthez. Ott a szervezetek elhelyezték koszorúikat. A Himnusz elhangzása után két vers következett. Ezt követően a résztvevők a feszület tövébe, a kegyelet érzésével tették le égő gyertyáikat. Sajnos, hogy az önkormányzat Nemtiben nem hívja ünnepelni a falu lakosságát nemzeti ünnepeinken, sőt, a meghívó ellenére sem tette tiszteletét. Pedig a jelenlegi polgármester tanácselnöksége idején az akkori ünnepeket nagyon szépen megszervezte. Elszomorodom, amikor hallom, hogy Romániában kis tanyákon 4-5 ember megünnepli 1956 évfordulóját. Ezzel szemben Magyarországon, egy Nógrád megyei kistelepülésen, Nemtiben az illetékesek ezt elfelejtik, de beszélnek magyarságukról. Magyarságunkat nem csak beszélni, hanem bizonyítani is kell. Az a nép, amely 1956-ban párttól és vallástól függetlenül eggyéforrott. hazafiságát bizonyította. Aki pedig ennek a nagy nemzeti ünnepnek az évfordulóján nem rendez megemlékezést. sőt még egy szál gyertyát sem gyújt meg az elesettek emlékére, az aligha beszélhet magyarságról. Surányi Zoltánná Nemti Az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről a reá nézve megállapított határidő kezdete után értesült, az értesülés után számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét. Az apaság vélelmét a gyermek lakóhelye szerint illetékes városi bíróságnál keresettel lehet megtámadni. A pert a jogosultnak személyesen kell megindítania. A korlátozottan cselekvőképes személy a pert csak abban az esetben indíthatja meg. ha törvényes képviselője hozzájárul. Ha törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolja. Ha a jogosult cselekvőképtelen, helyette — a gyámhatóság hozzájárulásával - a törvényes képviselő léphet fel. Dr. Verebélvi Hollandiai tanulmányúton Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Az apaság vélelmének megtámadásáról Emlékezők Nemtiben
