Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-02 / 258. szám

1992. november 2., hétfő BALASSAGYAKMAT ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 A lakatosüzemről folyt hosszas vita Gyarmat környékén lassan, de romlik a helyzet Kiválni vágyó a marcaliak A szügyi termelőszövetkezet legutóbbi közgyűlése az új, il­letve az átalakulást előíró szö­vetkezeti törvénynek megfele­lően, tudomásul vette a nóg- rádmarcaliak kiválási szándé­kát. A távozni vágyók vagyo­nának számbavétele, és a va­gyonmegosztás céljából a szö­vetkezetben maradók a közgyű­lésen megválasztották a kivá­lással járó ügyek intézésére a hét tagú szervezőbizottságot. Ugyanezt tették az önállóan dolgozni akaró nógrádmarca­liak is. Ez utóbbiak száma száz fő, többségük nyugdíjas. A szervezőbizottságok eddig három tárgyalást tartottak. Megegyeztek abban, hogy a Szügy és Nógrádmarcal közötti részen 170 hektárnyi terület, a marcali résztulajdonoské. Kí­vánságuknak megfelelően sike­rült elvetniük az őszi búzát. A legtöbb vitát a lakatosüzem tulajdonjogának eldöntése vál­totta ki. Elhangzott, hogy az ipari tevékenységet közös érde­keltséggel működtessék. Négyezer ember segélyen Becse van a közös éneklésnek November 4—én, este 6 óra­kor Szügyben, az őrépület elő­adójában - hosszú szünet után - újjáalakul Marczinkó Jó­zseffé tanár vezetésével a köz­ségi népdalkor. Ezt megelőzően, délután 2 órakor az általános iskolás kis­diákok közül 20 énekszólista részvételével tartják selejtező­jüket, készülve a pásztói zene­iskola Rajeczky Benjamin népdaléneklési versenyére. Sokan vannak rátermettek, akik megérdemelnék a pásztói szereplést, de csak a legesleg- jobb utazhat a Rajeczky nép- dalversenyre. Ezért sem véletlen tehát a két esemény egybeesése, mely bizonyítja, hogy Szügyben be­cse van a közös éneklésnek. Keresztény iskola Érsekvadkerten - 40 évi kényszerszünet után az idei tanévben megkezdte munkáját a Szent Erzsébet Katolikus Általános Is­kola. Két fiatal tanító irányításával, egyelőre 20 kis elsős kap a be­tűvetés tudományán kívül vallásos nevelést. Képünkön: udvari hancúrozás, a délutáni napközi szünetében. Kép: Gyurián A Nógrád Megyei Munkaü­gyi Központ október 20—i adatai szerint 22 ezer 818 munkanél­külit tartanak nyilván. Tavaly ilyenkor még csak 12 és fél ezer ember járt ilyen cipőben. A szomorú rangsorban Szécsény, Pásztó, Rétság, Balassagyar­mat, Salgótarján és Bátonytere- nye város, illetve körzete a sor­rend. Gyarmat és körzetében 19 százalékos a munkanélküliségi ráta. Tavaly még Szécsény után következtek, jelenleg Rétság és a megyeszékhely között foglal­nak helyet. Ez a „pozícióváltás” jelenthet-e enyhe javulást? - kérdeztem Balogh Sándortól, a megyei munkaügyi központ gyarmati kirendeltségének ve­zetőjétől.- Jelenleg négyezer munka- nélkülit tartunk nyilván a körze­tünkben. Részükre, havonta 26,5 millió forint járadékot fize­tünk ki. Ez a szám óriási! Ha a fele lenne akkor is, hiszen em­berekről, családok sorsáról van szó. S amikor százalékokról, munkanélküli rátáról beszélünk, hajlamosak vagyunk megfeled­kezni a mögöttük levőkről. Természetesen nem azokra gondolok, akik a segély mellett még feketemunkával dupla annyit, vagy még többet össze­keresnek és számukra ez a bi­zonytalan állapot még kedvez is, hanem azokra, akiknek se ereje, se képessége, se lehető­sége nincs az egyébként jogta­lanul szerzett „pluszkeresetre”. Mindezt szerettem volna el­Fogadónap nem volt, de vannak munkára számítók a folyosón mondani. A kérdésére vála­szolva: szerintem már az is eredmény, hogy az adatok alap­ján úgy tűnik, hogy lassúbb ütemben romlik a helyzet, tehát lassúbb mértékben növekszik a munkanélküliek száma.- Talán jobban bírják magu­kat a gyarmati, városkörnyéki cégek?- Tény, hogy lehetőségeik szerint, nem az emberek utcára szórásával akarnak csupán gaz­dasági eredményességet elérni. Említhetem a kábelgyárat, a ru­hagyárat, vagy más könnyűipari üzemet. Úgy tűnik, hogy jelen­leg varrónődömping van. A né­gyezer emberre mindössze 61 bejelentett álláskínálat jut. Ez is mutatja, csökkent az elbocsátot­tak száma, de nagyon kevés cég kínál állást.- Kik keresnek munkát?- A négyezer ember átlagé­letkora - megdöbbentően hang­zik - 36 év. Van közöttük ér­telmiségi. szakmunkás, segéd­munkás egyaránt. Nagyobb a férfiak aránya. Ami szintén szomorú tény, hogy egyre több fiatal, iskolapadból kikerült gyerek nem kap munkát, s kezdi segélyen a „nagy életet”. Van­nak közöttük olyanok is, akik­nek a szülei is hasonlóan keserű helyzetbe kerültek. Gyakran mondom, a hozzánk fordulóknak vigasztaló tanács­ként: ezt az állapotot úgy kell tekinteni mint a betegséget. Azt pedig gyógyítani kell!- S akiknek lejár a segélye­zési idő?-Márciustól, havonta 100- 150 fővel növekszik ezek száma. A lakóhelyük szerint il­letékes önkormányzatnál kap­hatnak szociális támogatást... Szabó Gv. Sándor Heti egy órában: kábeltévé amatőrökkel Szügy. A művelődési ház ve­zetője helyi stúdió létrehozásá­val kábeltévés hálózatot kíván működtetni. Az amatőrökből verbuválódott tíz fős stáb, tevé­kenységének megkezdése előtt, a feladat elvégzéséhez szüksé­ges ismereteket képzés formá­jában sajátítja el. A jelen, illetve jövő kábeltévései között külön­böző, elektronikához értő szak­emberek,’ köztük számítógépe­sek is találhatók, akik társa­dalmi munkában vállalják a fel­adat elvégzését. A tervek szerint heti egy órá­ban jelentkeznek helyi informá­ciókkal, programokkal, érdek­lődésre számottartó esemé­nyekkel. A technikai berendezések megvásárlásához az önkor­mányzat ötszázezer forinttal já­rult hozzá: biztosította a gépek működtetéséhez szükséges helységet. A stúdió a művelő­dési házban lesz. Az idén nagyon gyengén fizet az alma Három évet kell kibekkelni Az erőtlen déli napsugár uralja a magyarnándori Állami Gazdaság helyben lévő almását, amelyet a Farmer Frucht Gyü­mölcstermelő Kft. vett meg lí­zingben a nagyüzem vezetésé­től. Közvetlenül az almáskert bejáratával szemben lévő két almafasor közti út túlsó végén szedi az idei termést Horváth Gyula ügyvezető igazgató, csa­ládjával és segítőtársával egy­ütt.- Ebben a gyümölcsöskert­ben - mutat körbe - 123 bérlő tevékenykedik. A szerződés szerint mindegyikük 0,5 hektá­ron díszlő, és általa gondozott 175 fáról szedi ládákba az idei termést — vág a téma közepébe, majd így folytatja: - Az aszály miatt nálunk nagyon gyenge a hozam. Nézze ezt a fát - mutat a közvetlen közelben lévőre a korábbi években 80 kilogram­mot hozott. Most jó lesz. ha 10-15 kilót tudok róla leszedni.-Az aszálykárból adódó ki­sebb termés előnyeit nem tudják visszaszerezni az eladási ár­ban?- Sajnos nem. A hazai piacon nincs fizetőképes kereslet. Nemrég zajlott le nálunk a jól sikerült szlovák-magyar első közös vásár. Erre az alkalomra papírdobozokba rakva húsz ki­lónként árultuk termésünket. Három nap alatt nagyon keveset adtunk el. Másutt, az ország feldolgozóiparában sem tudtuk értékesíteni, mert padló alatt vannak mindenütt.- Milyen lehetőséget kínál a külföldi értékesítés?- A várható 70-80 vagonnyi termésből 40 vagonra valót A hazai piac helyett külföldre viszik az almát, kevés pénzért Csehszlovákiába szállítunk, ki­lónként 15 forintos áron. A megmaradó mennyiségre pedig megpróbálunk vevőt találni idehaza.- Gondoltak a nyugat felé való nyitásra is?- Igen, az osztrákokra. Ők mezőgazdasági termelőik vé­delmében hallani sem akarnak a mi almánk befogadásáról. Pedig mi az ottani ár felével is meg­elégednénk, kérésükre kiglan­colnánk, selyempapírba rak­nánk. Egyébként másutt is zsá­kutcába jutunk, mert a nyugati országokban is jó az idei ter­més.- A jelenlegi értékesítési gondok miként befolyásolják a várható nyereségüket?- Valószínű veszteséggel zá­runk. Könnyebb lenne a dol­gunk, ha a 22 milliós kintlévő­ségünket megkapnánk. Ebből az összegből 5 millió a múlt évi hátralék. Nyolc milliót képvisel a határidőn túli tartozás. A káef- ték és magán-nagykereskedők az adósaink. E tekintetben elő­nyös változásokra sajnos nem számíthatunk.-Mit lehet tenni ebben a helyzetben?- Gyümölcsöskertjeink - be­leszámítva a másik 79 hektáro­sat is, ahol 200 bérlő szorgos­kodik - még hét évig termőké­pesek. Nem tudom, mi lesz utána, csupán annyit jegyzek meg, hogy a korábbi években az állam negyven százalékos ked­vezményt biztosított az új tele­pítésekhez. Ezt a jelenlegi kor­mány teljesen elfelejtette. Pedig saját erőből képtelenség felújí­tani gyümölcsöseinket.-A jelen valósága és a jövő kérdőjelei, mire késztetik önt és a káefté többi tagját?- Három évet kell kibekkel- nünk, hogy talpon maradjunk. A jövőben mással is kell foglal­koznunk. Venesz Károly A gerincvezeték már épül Iliny. A 230 lélekszámú köz­ség lakói életében, az életkö­rülmények javulásában döntő szerepe lesz a most épülő víz­műnek. Jelenleg az első ütem munkálatai folynak, a gerincve­zeték lefektetésével. A második ütemre a következő évben kerül sor, amikor a gerincvezeték ki­építése után a lakásokba vezetik be a csöveket. A hétmilliós beruházás befe­jezéséhez a községi önkor­mányzat pályázat útján 1,4 mil­lió forintot nyert a Közép-Du- navölgyi Igazgatóság vízalap­jából, vissza nem térítendő hi­telként. A szerződés szerint, a kivitelezői munkálatokat 1993. utolsó negyedévben kell befe­jezni. Az elnyert összeghez az önkormányzat a rendelkezések értelmében jövő évben jut hozzá. A képviselőtestületnek érdeke, hogy a vállalt határidő­ket pontosan teljesítse. Balassagyarmat és környéke Választás • Szanda. Balatoni József, a község polgármestere- október 16-án nyugdíjba vonult. A helyi választási bizottság december 20-ra írta ki az időközi válasz­tásokat az új polgármester sze­mélyére. Készül a névjegyzék, s utána következhet csak a jelöl­tállítás. Ajándéktelefonok • Cserhátsurány. A községi általános iskola és nevelőotthon lakói, diákjai, valamint tanárai szép ajándéknak örülhetnek ezekben a napokban. A Matáv Budapest Vidéki Távközlési Igazgatósága lecserélte az inté­zet régi kurblis telefonjait és ami még fontosabb, hogy egy korszerű kis telefonközpontot is kiépített az épületben. Ennek segítségével az otthon belső és külső kommunikációs rend­szere is javult. íróverseny • Szügy. Formabontó versenyt rendez novemberben a községi művelődési ház. Versíró ver­senyre hívja és buzdítja az álta­lános iskola kis poétáit. A kiírás szerint külön értékelik azt, ha valaki nem csak megírni, ha­nem előadni is képes saját „mű­vét”. Ráadás • Ipolyvece. Terven felül, kö­zel 700 méternyi járdaszakaszt újítottak fel ezekben a napok­ban a község főutcáján. Mind­össze három nap alatt végeztek a szakemberek az egymétemyi széles aszfaltszőnyeg járdára te­rítésével. A felújítás költségeit, közel 550 ezer forintot az ön- kormányzat idei költségvetésé­ből fedezi. Holnapi számunkban „Salgótarján és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Hol van már a tél nyugalma? Mészáros Ferenc dejtári gaz­dát ebéd utáni szendergésében zavartuk meg. Álmosan kászá­lódott ki az udvarán álló öreg Lada hátsó üléséről.- Sokáig a téeszben dolgoz­tam, meg zsinórban itthon a háztájiban. A hajnaltól estig tártó kettős munka, szinte meg­nyomorított. Az udvar távoli sarkában ha­talmas trágyadomb „gőzölög”. Néhány ember éppen egy zetor pótkocsijára rakja: hordják ki­felé a határba. Ifjabbik Mészáros Ferenc is az apja mellett segédkezik:- Apám már nem nagyon bírja, ezért én is kénytelen va­gyok tenni a házi és a jószág kö­rüli dolgokat. Meg kell élni va­lamiből a családnak. Nem régen még az ikladi téeszben dolgoz­tam, jelenleg munkanélküli va­gyok. Az istállóban két tehén, pár üsző ropogtatja a takarmányt a jászol mellett. Távolabb két ló, mellettük Béreiké, a néhány hónapos kiscsikó.- Van néhány kocánk is, disznót hármat tettünk tavaly a Ifjabb Mészáros a lovak és a gépek miatt vállalja a paraszti létet mélyhűtőbe. Ha nem ezt ten- nénkj ritkán vihetnénk húst a hentestől - jegyzi meg az öreg Mészáros. Ä takarmánynak va­lót az Ipoly gátjáról hordom. Napi 20-22 liter tejet adunk el. Tavaly leadtam két bikát és egy üszőt. Úgy tűnik minden rendben, pedig nincsen. Fiam és a vöm munkanélküli. A gazdaság gya­rapításához sem erőnk, sem pénzünk. Töméntelen robottal megpróbálunk felszínen ma­radni. Télen viszont pihenhetett a paraszt. .Készült a tavaszra. Idén nem lesz nyugodt telünk. Lehet, hogy tavaszunk sem?

Next

/
Oldalképek
Tartalom