Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-12 / 267. szám

1992. november 12., csütörtök ARCOK - HARCOK HÍRLAP 7 Hogyan lesz a kontrásból elsőhegedüs? Azért buknak a vállalkozók, mert nem érzik a léptékváltást Miután megásta a saját sír­ját, néhány vargabetű után a salgótarjáni Yves Rocher üz­let vezetője lett. A Düvőben kontrázott, most a Mátraker Kft-t számolja fel, azelőtt ő volt ott az ügyvezető igazgató általános helyettese. Oszvald Györgynek hívják, de semmi köze az állítólagos Ken- nedy-gyilkossághoz, és rövi­den így mutatható be:- Vannak szakaszai az éle­temnek. Tinédzserként elsősor­ban sportoló voltam, 1965-ben, az első úttörőolimpián Nógrád megye egyszem versenyzője- ként aranyérmet hoztam távol­ugrásban. Jó darabig meghatá­rozó volt az atlétika, aztán ké­sőbb egy fordulattal röplabdázó lettem, ami odáig ment, hogy amikor érettségi után elkerül­tem a miskolci egyetemre, ak­kor ifjúsági válogatott voltam. Aztán térdsérülésem lett, de igazából azért jöttem haza, mert kirúgtak az egyetemről. Volt egy olyan periódus, amikor megszűnt a szülői felügyelet, tetszett a szabad élet. Saját ma­gamnak ástam a síromat. Haza­kerültem. gimnáziumi érettsé­givel, szakmám nem volt. Jött az, hogy betanított munkás itt, ott, amott. Kocsikísérő, he­gesztő, biztosítási ügynök - csak énekes halott nem voltam. Rengeteg ember között dolgoz­tam, ami bizonyos tartást és ta­pasztalatot adott.- Miben összegezhető ez?- Sok volt közöttük az isko­lázatlan, de éppen az egyszerű­ségükből következett, hogy egyenesek voltak. Ha az ember abba a közösségbe tartozott, tőle is megkövetelték a feltétlen őszinteséget, nem volt hinta. Ezt a fajta egyenességet hiányo­lom ma az emberekből.- A Düvőben kontrázott, most üzletember. Hogyan lesz a kont­rásból elsőhegedüs?- Ez tulajdonképpen kettős Oszvald György dolog. Lehet úgy, hogy adott esetben bizonyos ponton azt mondom, hogy na, ebből elég, és akkor kitűzök magamnak egy célt, és megpróbálom megcsi­nálni. A másik lehetőség pedig az, hogy az ember sodródik az árral, hagyja, hogy pofozgassák innen-onnan, majdnem bábu­ként. Ha sodródás közben beüt valami lehetőség, azt megpró­bálja megfogni, és az az a pont, amikor az kezdődik, hogy a kontrásból hegedűs lesz.- Melyik variáció érvényes önre? Ez az üzlet beütött?- Nem titok, negyvenéves elmúltam, és nálam most kez­dődik az, amit mások megcsi­nálnak húsz éves korukban. Le­het, hogy én is megcsinálhattam volna, ha sikerül befejezni az egyetemet, vagy ha nem men­tem volna vissza levelezőre a főiskolára, hanem kitanulok egy akkor divatos műszerészszak­mát. Lehet, hogy ma már milli­omos lennék.- A vállalkozók nem arról hí­resek, hogy roppant érzékeny a lelkűk. Müvészlélekként hogy érzi magát közöttük?- Jól. Semmi ellentmondás nincs a kettő között. A folklór­ban, a népzenében is az a fajta mentalitás a jellemző, hogy mondjuk egy idősebb emberből borzasztó nehéz kihúzni, hogy igen vagy nem, de amikor el­döntötte, hogy kimondja, akkor nem mond szürkét. Az egész életük meghatározott hierarchia szerint zajlik. De dolgoztam olyan emberek között, akiknek semmi közük nem volt a folk­lórhoz, és ilyen karakterűek vol­tak. A Mátraker Kft-be való be­szállással 1990-től vagyok vál­lalkozó, de hogy egészen pon­tos legyek, valahol vállalkozás­nak kell azt is minősíteni, ami­kor hivatásos zenészként a Düvő együttessel saját ma­gunknak kellett koncertalkal­makat találni, magunkat kellett menedzselni. Az biztos, hogy hátrányomra nem vált, sokat tu­dok ebből kamatoztatni a mos­tani vállalkozásomban. A vál­lalkozó is ember, a vállalkozó­nak is van lelke. Lehet, hogy probléma, hogy én túlságosan is érzékeny vagyok, én napokig, hetekig rágódom olyasmin, amit más egy kézlegyintéssel el­intéz.- Milyennek képzeli el magát tíz év múlva?- Abból kiindulva, hogy en­nek a vállalkozásnak megala­poztam az üzleti tervét, és fel­építettem egy távlatot - tíz év múlva gyártulajdonosnak kell lennem. A vállalkozásnak van fejlődési íve, ami nem az, hogy tíz év múlva is ebből az üzletből fogok élni úgy, hogy eladom a termékeket és a megtermelt hasznot élem fel.- Ha ma körülnézünk, azt mondhatjuk, nagyvállalkozónak kell lenni, mert a kicsik köny- nyebben buknak.- Biztos, hogy így van. Ha kis tőkével indul, ha rossz pia­cot választ, egyértelmű a bukás. Kis tőkével is lehet végső soron sikeres vállalkozást csinálni. A sikerest idézőjelbe teszem, mert az a kérdés, hogy mihez képest? Ha mondjuk két alkalmazottam és a saját magam megélhetését éveken keresztül biztosítom, nincsenek különösebb adóssá­gaim, akkor az a vállalkozás si­keres. Állítom, hogy a legtöbb em­bernek a léptékváltással van problémája. Hat-hét éves ko­romban nekem az volt a szint, hogy hetente egyszer ehetek egy ötvenfilléres fagylatot. Olyanok voltak a szüleim anyagi körülményei. Az egye­temen hetente tudtam elkölteni száz forintot. Tíz évvel ezelőtt tízezer forint körül volt a havi jövedelmem. Erről kellett átvál­tani a Mátrakeres 60 ezerre, a vállalkozásban már milliók vannak. Azért buknak a vállal­kozók. mert nem érzik a lépték­váltást. Azt, hogy a tízezerről százezerre lehet-e ugrani, vagy rögtön a millióra? Az a helyzet, hogy nekem abból kell megél­nem egy darabig, amit a vállal­kozás megtermel. Akkor, ami­kor milliós nagyságrendben gondolkozom, lebontva a tény­leges haszon megmarad még mindig százezres nagyságrend­ben. Csak a tiszta hasznot néz­hetem. Lehet, hogy sokkal me­részebben, előremenekülve kel­lene ezt csinálnom, most kel­lene a tíz-, húsz-, százmillió nagyságrendes léptéket válta­nom, csakhogy abba belerok­kannék.- Milyen típusú embereket nem tud szeretni?- Két fajta van, mindkettő ugyanazt az eredményt hozza. Akik sznobságból nagyképűek, bárhonnan kicsikarják a pénzt a jó megjelenésre, de azon kívül nincs bennük semmi, csak a sö­tét éjszaka. Az ilyenek bunkók, ez három szó után észre vehető. A másik, aki viszont anyagilag rendkívül megalapozott, és eb­ből kiindulva csinálja ugyanazt, mint a bunkó. 0 is bunkó. Dudellai Ildikó A Hét telitalálata 13+1 Répássy Lászlóhoz 1- Ón pályázat nélkül lett megyei sportigazgató. • - Igen. Bennfentesek szakmai véleményeit kikérve ne­vezett ki posztomra az OTSH elnöke, s örülnék, ha ez lenne a megye sportjának legnagyobb problémája. 2 -Egyesek szerint túl régen melegszik az elsőszámú » megyei sportvezető székében.- Akik az 1990 januárjától eddig eltelt időszakot túl hosszúnak tartják, azok véleményem szerint nem az idő hosszát nehezmé­nyezik, hanem a támogatások összegét keveslik, ami valóban év­ről évre apad. 3- Mondják, a sportban is menedzser típusú vezetők kel- , lenek.- így igaz, de az ilyen elvet hirdetők többsége mindig más szé­kében szeretne mindig menedzser típusú vezető lenni. 4- Egyáltalán Ön sportolt valaha? • - Próbálkoztam a kosárlabdával, labdarúgással, atléti­kával és kézilabdával, de gyorsan rá kellett jönnöm, hogy nem lesz belőlem olimpikon, ezért aztán belecsömörlöttem a verseny­zésbe és abbahagytam. 5- Ennek ellenére akad valamilyen felejthetetlen sikere? » - Hogyne. Idén a nagyatádi triatlon országos bajnoksá­gon korosztályom számát végigcsináltam, igaz, alaposan megiz­zadtam a végére. 6- Nem zavarja, hogy kopaszodik? • - Nemrégiben olvastam, hogy a hölgyek körében egyre népszerűbbek a kopaszodó férfiak. 7- Mit mond erre például a felesége? . - Ő márcsak igazán tudja, hiszen fodrász. 8- Milyen eredménynek örülne a legjobban Nógrád me­ggye sportéletében?- Ha az egyes sportágak szakszövetségei legalább 10-12 csa­pat résztvételével folyamatosan tudnának megyei bajnokságokat rendezni. 9-A sportigazgatóságok 1992 végén az ide vonatkozó »rendelet értelmében megszűnnek. Hogyan tovább?-Én 1975-től dolgozom a megyei sportvezetésben. Eddig öt átszervezést túléltem, remélem, a hatodik sem jelent majd prob­lémát a továbbiakban. 1 A - Az október 23-ika emlékére rendezett salgótarjáni fu­1 \J »táson elindult. Hányadik lett?- Korosztályomban az utolsó, de ez a harmadik helyhez ele­gendő volt. 1- Mit tenne, ha "sportminiszter lenne? X . - Összeszednék egy csomó okos és gazdag embert... A többi már magától adódik. 1 y - És ha sportújságírással foglalkozna? X , - Többet írnék a megyei lap hasábjain a salgótarjáni kosárlabdáról. 1 O - Örülne, ha újra NB f-es labdarúgócsapata tenne X J »Salgótarjánnak?-Ha Tarlósi, Urbányi, Jónás, Pintér és a többi eltávozott be­férne, akkor igazán, de nélkülük is. I 1 -Ön szerint hány pötty van a futballabdán? i 1 - Ezt nem tudom. A sportág is és a labda is nagyon vál­tozó. Az én időmben még fűzős, szép barna, egyszínű volt a já­tékszer. Vaskor István Látja-e még Nógrád megye az 500 milliót? A kitelepítések máig éreztetik hatásukat Kárpótlási kórkép Berkenyéről A legújabb földosztás egy ideig még várat magára O m Mi lesz azzal az 500 millió forinttal, amit a Salgótarjánba kihelyezett kormányülésen ígér­tek Nógrád megyének? Erről kérdeztük Korill Ferencet, a megyei közgyűlés elnökét.- Bevallom őszintén, hogy nem szívesen nyilatkozom erről a kérdésről. Ennek több oka van - most hármat említek. Először is, eleve gondot jelent, hogy ez még egyáltalán kérdés lehet, hi­szen a kihelyezett kormányülés óta 16 hónap telt el, s így jó esetben is csak jövőre lehet va­lami látható a dologból. Másod­szor, nem szeretném, ha itt is igazolódnék, hogy minél kisebb eredményt lehet felmutatni, an­nál több és hosszabb nyilatkozat lát napvilágot egy adott ügyben. Harmadszor, most, amikor talán megszületik valami kézzelfog­ható eredmény, néhányan rájöt­tek: már érdemes lehet felülni erre a lóra, érdemes úgy intézni a dolgokat, hogy ők legyenek, akik a jó hírt hozzák. A tisztes­ség okán említem, hogy az egé­szet kezdeményező Pál József és Speidl Zoltán képviselők mindvégig építő módon dolgoz­tak, tehát a fenti megjegyzésem rájuk nem vonatkozik. A helyzet egyébiránt az, hogy sok munkával - a megyei önkormányzat csak ebből vette ki a részét - elkészült az előter­jesztés, amit Szabó Iván ipari miniszter jegyez. A kormány­nak erre kellene a boldogító igent kimondania, most erre vá­runk. Ez akár a héten is megtör­ténhet, s akkor Nógrád megye (nem a megyei önkormányzat) kap 500 milliót, döntően az úgynevezett „kemény” infrast­ruktúra - víz, telefon, energia. közlekedés - meghatározott (!) fejlesztéséhez. Személy szerint ennél a pénznél fontosabbnak tartom, hogy a tervezetben szerepel a megye településeinek átlagos­nál nagyobb támogatása, vala­mint a humán infrastruktúra sok tízezer embert érintő címzett támogatása és az idegenforga­lom fejlesztése. Ma itt tartunk. De a lényeg az, hogy kedvező döntés esetén sem érhet véget a munka, mivel gondjainknak csak egy része nyerhet megol­dást. Erre utal a határozat-ter­vezet is, amikor kimondja, hogy folytatni kell a megye felzár­kóztatását megalapozó munká­kat. Mi már, várva a kormány segítségét és vállalva a feladat végrehajtásából reánk eső részt, erre a folytatásra összpontosí­tunk. D. I. A berkenyéi németek ősei 1717-ben települtek át Frankó- niából a váci püspökség terüle­tére. Ők tehát nem svábok, mint a Magyarországon élő, Ba- den-Württenberg tartományból származó német nemzetiségiek többsége. Ez természetesen nem akadályozta meg a máso­dik világháború utáni kedvezőt­len elbírálásukat, és kitelepíté­süket sem. A berkenyeieket azonban nem az óhazába, ha­nem a Börzsöny nyugati olda­lára, Márianosztrára és Kóspal- lagra költöztették át. Ezek a fal­vak viszonylag közel vannak ugyan Berkenyéhez, ami több mint kétszáz év után valódi szü­lőföldjükké vált, de a lényegen nem változtatott sokat. 1948 óta hosszú idő telt el, de az egykori jogtalanságok utóélete a mai napig érezteti hatását. A település polgármesteré­vel, Schmidt Józsefnével beszél­gettünk a gondokról.- Semmit sem lehetett tenni annak idején a kilakoltatási pa­rancs ellen - mondta - .csoma­golni kellett és kész. Négy nemzedéket pakpoltak fel te­herautókra. A berkenyeiek helyére aztán felvidéki magyarokat telepítet­tek. Természetesen nem hara­gudhatunk rájuk, hiszen szülő­földjükön őket is ugyanolyan hátrányos megkülönböztetés és jogsértés érte, mint minket. Mostani gondjaink azonban a kárpótlásból fakadnak. A köz­ség határában ugyanis kétezer aranykorona értékű termőföld került kijelölésre, amire pilla­natnyilag mintegy nyolcezer aranykoronányi igény van. Ez önmagában még nem is lenne probléma, ha a berkenyeiek megkaphatták volna a kárpót­lási jegyeiket. Az árverés ugyanis október 13-ára volt ki­tűzve, de ha akkor megtartják, az az öt család, amelyik már hozzájutott a kárpótlási jegy­hez, mindent felvásárolhatott volna, és akkor a többi 150 igénylő hoppon marad . . .-Miért nem kaphatták meg időben az értékpapírokat?- A berkenyeiek a kettes kár­pótlás szerint juthatnak a kár­pótlási jegyeikhez. _ Ennek be­nyújtási határideje a közelmúlt­ban járt le. közelebbit még nem tudunk róla. Mindenesetre a kárrendezési hivatallal sikerült megegyeznünk abban, hogy csak az értékpapírok kézhezvé­tele után lesz földárverés. A földalapok kijelölésekor csak Berkenye közigazgatási határait vették figyelembe. Je­lentkeznek kisebb gondok a tagi részarány megosztásánál is. Régen a berkenyeiek ugyanis vásárlásaik révén hozzájutottak bizonyos területekhez a nőtincsi és a nógrádi határban is. A kárrendezési hivatal me­gyei vezetőjével, dr. Medgyesi Péterrel beszélgettünk a nemze­tiségi települések esetén felme­rülő kárrendezési problémákról.-Mi a „kettes” kárpótlás?-Az 1939 és ’49 között, az akkori jogszabályok szerint va­gyonuktól megfosztottaknak jár az ilyen jellegű kárrendezés. Ez érvényes a Magyarországról, il­letve lakóhelyükről kitelepített német nemzetiségiekre is. Nóg­rád megyében ez csak a berke­nyeieket és a szendehelyieket érinti. Érdekes módon utóbbi faluban az első árverés minden további nélkül lezajlott, Berke­nyén viszont halasztást kértek. Egyébként a törvény miatt valóban felcserélődött a két kárpótlás végrehajtása ...- Sokan nyújtották be kárpót­lási igényüket a megyéből?- Az egyes kárpótlásra 19670 igény érkezett, szemben a ket­tessel, amire mintegy 620 da­rab. Utóbbiaknak körülbelül a fele érkezett a két német nemze­tiségiek lakta községből. Mivel a benyújtási határidejük október 5-én járt le, érdemben nem tud­tunk eddig foglalkozni velük. Egyébként egyik munkatár­sunk utazik Budapestre a szük­séges számítógépes programért, amivel megkezdhetjük az ada­tok feldolgozását. Amennyire lehet, igyekszünk sietni a ké­relmek elbírálásával, de itt fi­gyelembe kell vennünk a beér­kezési sorrendet is, amitől el­térni csak rendkívüli esetben le­het. Remélhetőleg a közeljövő­ben sikerül megnyugtatóan ren­deznünk a berkenyeiek igé­nyeit. Félreértésekre adhat okot, hogy sokan az eredeti állapotok visszaállításában gondolkod­nak. Sajnos erre nincs mód, akármennyire is fájdalmas a nulláról kezdeni mindent egy adott termőterületen. F. Z.­Ez itten kérem, Magyarország A mezőgazdaság diszkrét baja Átlagosan 10-12 százalékkal emeli árait november 16-ától a Budapesti Tejipari Vállalat. (Ez még nem a kétkulcsos áfa következménye.) A hír kap­csán kérdeztük meg Harmos Ferencet, az Avonmore-Pásztó Kft. főkönyvelőjét, számítha­tunk-e hasonlóra Nógrádban? Nem tudunk jó hírt közölni: lesz áremelés. De a további hí­rek sem jók. Nem tudnak etetni a termelők, nincs takarmány. Pásztón azon gondolkodnak, hogyan tudnák segíteni a ter­melőket, hogy egyáltalán ter­meljenek. Ötmilliós támogatási keretük van. De nem csak a termelőkkel van a gond, a tej árába az aszály is belejátszik, és az is, hogy csökkentek az üzemi nyereségek. A téeszek zöme nem képes megfelelni a hitelkonstrukcióknak. Rendkí­vül sok baj van a mezőgazda­sággal - mondta a főkönyvelő. A tehénlétszám is csökkent, a megyében áprilisban há­rom-négyszázzal. A termelők eladták, vagy levágták az álla­tokat, mert nem tudták tartani. Most napi 45-46 ezer liter tej jön be, tavaly ilyenkor ez tíze­zer literrel több volt. A pesti indok a forint leértékelését is tartalmazza, merthogy a cso­magolóanyag nagy részét im­portból szerzi be a tejipar. Pásztón nem használnak im­port alapanyagot, de ez nem je­lent túlzott védelmet, az árak gyűrűzése előbb-utóbb megje­lenik a belföldin is. Szóval nem csak annyi baj van, hogy drá­gább lesz a tej. - Dudellai -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom