Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-07-08 / 263. szám

1992. november 7-8., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP Közgazdasági alapelvekből nem lehet megélni (Folytatás az 1. oldalról) főmérnökétől tudjuk, akitől azt is megkérdeztük, miért kevés a sertés Magyarországon?-A tavaly augusztusi árle­szállításkor sok kocát kivágtak, nyolcról hatmillióra esett vissza a számuk, ezért verték fel az árakat. Sok nagyüzem tönkre­ment, sok cégnél lecsökkent a vágásszám, nálunk tíz-, de van, ahol 20 százalékkal.-Egyszerűen azért drága a hús és a többi termék, mert ke­vés a sertés?- Ha leállítanák az exportot, valamennyi sertés az országban maradna, akkor túlkínálat lenne, lehetne csökkenteni az árakat. A jelenlegieket már én is túl magasnak tartom. Az egész a táp árából indul ki: törekszünk a piacgazdaságra, de itthon nem követjük a nyugati gabonaára­kat. Stabil árak kellenének eb­ben az ágazatban is. De ahhoz az kellene, hogy nem jelentené­nek be évente háromszor-négy- szer üzemanyagáremelést, ami mindenre kihat. Ezt én nem tu­dom konkrétan az inflációra ve­títeni, mert annak az üteme le­lassult.-Mitől és mikor lehetne ol­csóbb a hús?- Ha a tenyésztők, akár a magángazdák, akár a telepek, biztosítékot látnának, hogy át­veszik tőlük, és lesz rajta va­lami hasznuk.- A zsír ára is jócskán emel­kedett a szalonnahiány miatt, ugyanakkor azt mondta, hogy önöknél például csak tíz száza­lékkal csökkent a vágásszám.- Ennek az az oka, hogy bő­rösen exportálunk, kimegy a szalonna. Tavaly ilyenkor ná­lunk 300 mázsa volt, most hét mázsa zsír van.- Közismert, hogy a múlt év­ben összeomlott Magyarorszá­gon a sertéstenyésztés, mert sem a külföldi, sem a belföldi piacon nem volt rá igény - ez pedig már pásztói vélemény, Tóth László agrármérnöké, aki az állami gazdaság sertéstelepét bérlő Agro-Produkte Kft. szak­vezetője. Horribilis veszteségek keletkeztek, sok helyen felhagy­tak a reménytelen sertéstenyész­téssel. Időközben tovább rom­lottak a pozíciók, a mezőgazda- sági támogatások, visszaosztá­sok nem tudtak kompenzálni.-Számszerűen mit jelent az, hogy nagyon kevés a sertés Ma­gyarországon?- Evek óta nincs közvetlen adatvétel. 1984 volt a rekordév, akkor 14 és fél millió volt a vá­gott sertések száma. Az idén körülbelül hatmillió, de senki sem tudja, mennyi a házivágás. Helyére kellene tenni a sertést, meg azokat a nyilatkozatokat is, amik arról szólnak, hogy meny­nyire drága a magyar mezőgaz­daság. Ugyanis hihetetlenül ol­csó az európai országokhoz ké­pest, csak nem hasonlítjuk ösz- sze.- Az az idő alighanem elmúlt, amikor nem volt piaca a sertés­nek, hiszen az áremelést mindig azzal indokolják, hogy nincs sertés.- Szándékokból és közgaz­dasági alapelvekből nem lehet megélni. Mi hittük, hogy szük­ség van a sertésre, mert a ma­gyar ember számára a hús a disznó, abból is a comb. De ez­zel a véleményünkkel ma­gunkra maradtunk. Két év a ser­tés szaporítási ciklusa. Ha ma kijön egy határozat, ami bizton­ságot és nyereséget ígér - két év múlva lehet hatása. Méltatlanul rossz helyzetbe került ez az ágazat.- Pásztón hogyan mutatko­zik, hogy csökkent a sertések száma?- Mi ugyanannyival foglal­kozunk, mint eddig. Tele van a telepünk. A magángazdálkodók Folytatódik az Élő Kíváncsiskodó Hírlap-fórum Pásztón Mint már hírül adtuk, la­punk november 9-én. hétfőn délután 17 órakor közéleti fó­rumot rendez Pásztón, a vá­rosi művelődési központ ka­szinójában. A fórumon olyan kérdé­sekkel is foglalkozunk, ame­lyek máris sok megjegyzésre, ellenvéleményre adtak alkal­mat. így például arra keressük a választ, hogy lesz e munka a az év hátralévő részében a Mechanikában; valóban kábí- tószereznek-e egyes értelmi­ségiek; szipóznak-e még a di­ákok a kollégiumban; pont kerül-e végre a kórház sor­sára? Meghívtuk dr. Dobro- voczky Istvánt, a város pol­gármesterét, valamint munka­társait is, mint a válaszadásra legilletékesebb vezetőket. Kíváncsiskodó Hamarosan eladják az acélgyári bérlakásokat Régóta húzódó téma Salgótar­jánban a Jónás-telepi úgyne­vezett acélgyári lakások érté­kesítése. Az ott lakó, többsé­gében idős nyugdíjasoktól ér­kezett a kérdés: mikor vásá­rolhatják meg végre a kolóni­alakásokat a benne élők? Mert attól félnek, hogy az időhúzásnak esetleg hátrá­nyos következményei lehet­nek rájuk nézve.-A Salgótarjáni Kohászati Üzemek ez év nyarán kezdemé­nyezte a hatvankét darab bérla­kás eladását - kaptuk a választ Plachy Pétertől, a SKÜ igazga­tási osztályvezetőjétől. Megke­resésünk többségében kedvező fogadtatásra talált, így megbíz­tuk az Améta Kft.-t a teljes le­bonyolítással. Ők a szerződés­ben vállaltakat teljesítették, te­hát nem rajtuk múlt, hogy az ér­tékesítésre még nem került sor. A bérlakások teljes felmérése során több olyan nem várt nyil­vántartási, tulajdontisztázási gond merült fel, melyek megol­dása időt igényelt. A vállalatve­zetés részéről döntés van az el­adás feltételeiről, a bizalmi tes­tület is hozzájárult az értékesí­téshez. Az utolsó lépés előtt ál­lunk, mert a törvény értelmében a szerződéskötést megelőzően 30 nappal (ez esetünkben no­vember 15-e) az Állami Vagyo­nügynökség hozzájárulását kell kérnünk. Ennek megléte esetén azonnal megkezdjük a szerző­dések megkötését. Közös érde­künk, hogy az új tulajdonosok mielőbb bejegyzésre kerülje­nek. Az eladási árak körül ha­talmas vita bontakozott ki, én remélem, hogy a hátralévő idő­ben az árak is kedvezőbben ala­kulnak. Kell-e pórázt használniuk a kutyatulajdonosoknak, ha ki­viszik a közterületekre ked­venc állataikat? Erre kíváncsi Molnár Gyuláné Salgótar­jánból, a Beszterce-lakótelep- ről. akkor ostromolják a telepet, ha nem tudják eladni a sertést, de mostanában nagy ívben kerül­nek bennünket. Áz ámítás véget ért, elfogyott a disznó. A hús, a zsír és egyéb termék egyrészt azért drága, mert veszteséges a sertéstartás, másrészt irgalmat­lanul megnőttek az ipari- és energiaárak. Volt egy aszály, ami 30 százalékos terméscsök­kenést okozott, ennyivel drá­gább lett a takarmány. A mun­kabértől az energián át a vegy­szerköltségig mind-mind be­megy az árba, de mondok egy adalékot: az összköltségen belül a tíz százalékot nem éri el a munkabér. Ha tehát senkinek egy fillért sem fizetnénk, az alig csökkentené az árakat. Ez az or­szág egyszerűen ilyen drága.- Egy régi magángazdálkodó szerint mindenki jobban járna, ha olcsóbb lenne a táp, és drá­gábban vennék át a sertést. Ón szerint van esélye, hogy ez így lesz?-Nincs. Mi is gyártunk tá­pot, de gondolni sem merünk arra, hogy áruba bocsássuk. Nincs pénzünk gabonavásár­lásra, raktározásra. A mezőgaz­daság pénztelensége kizárja ezt.- Egy régebbi álláspont sze­rint tehát (ami nem az önöké) nincs piaca a sertésnek. Most, 1992 végén van?- Jelenleg túlkereslet van, ami elbizonytalanítja a fogyasz­tót és a sertéstartót is.- Mit kérdezne sertés-ügyben az illetékesektől?- Semmit. A kíváncsiságom már elmúlt, azt pedig tudom, hogy pénze nem nagyon van senkinek. Mert megkérdezhet­ném többek között, hogy mikor érjük el az alagút végét, hogy mikor látszik a Közös Piachoz való csatlakozásunk következ­ménye - de ki válaszolna ezekre? Dudellai Ildikó Felújítják a parkolót Régi óhajuk teljesül a rétsági autótulajdonosoknak, hiszen a vá­ros központjában felújítják a személygépkocsi parkoló bejáratát. A munkálatok - melyeket a Via et Vita vizslási vállalat végez - el­készültével az autók behajtásakor nem kell attól tartani, hogy a járművek hátsó része megrongálódik. Rigó Tibor felvétele Amikor a pénz az úr ... Salgótarján, vásárcsarnok. Napfény nélküli idő, gondter­helten járkáló emberek. Reggel nyolc óra. Az egyik eladópult mögött feltűnően idős, töpörö­dött anyóka árulja fennhangon magakészítette lekvárját, de eredménytelenül, hiszen tíz óra­kor - amikor ismét arrafelé ve­zet az utam - is előtte sorakozik a hozott készlet.-Mennyibe kerül egy üveg­gel? — kérdem jó hangosan, mintegy reklámot is csinálva portékájának. Érdeklődésem láttán felra­gyog szomorkás szeme és már mondja is:- Csak hatvan forint, lelkem. Vegyen már tőlem. Ilyen fino­mat az üzletben úgy sem kap- Közelebb hajolva, szinte sut­togja fülembe: - Tudja, nagyon kéne a pénz . . . E szavak hallatán önkéntele­nül is megszabadítom kínálómat egy üvegtől. És, hogy még in­kább felvidítsam szomorkás hangulatát, fonnyadt tenyerébe számolok hat darab, ékesen csillogó új tíz forintost.- Látja néni, én arannyal fi­zetek az áruért - huncutkodok vele.-Arany ez bizony, lelkem - hagyja jóvá állításom. - De nem tudja miért? . . . Mert ke­vés van belőle! * * * Gyermeke kezét fogva egy középkorú asszonyka fogja el utamat.-Ha Istent ismer, segítsen már rajtunk - kezdi kesernyés hangon. - A határon mindenün­ket elvették, s így ennek a sze­rencsétlen gyereknek még egy kiflit sem tudok venni. - S kül­honi léte bizonyításául román útlevelét is felém nyújtja. Mit tehet ilyenkor az ember? Már kotorom is elő táskámból pénztárcámat, s harminc forin­tot adok oda neki.- Tessék! Ezen akár tíz kiflit is tud venni a gyereknek - mon­dom jóleső érzéssel nyugtázva tettemet. Mire ő:- Nem tudna még egy húszast adni hozzá? (koma) Ha november, akkor mesterkurzus Salgótarjánban Rendszerváltás” a méhészetben 99 Immár a harmadik alkalom­mal rendezik meg Salgótarján­ban a nemzetközi méhészmes­terkurzust. A Gedőc-tetői TIT- bázison pénteken kezdődött há­romnapos szakmai tapasztalat- cserére külföldről és szinte az ország minden részéből érkezett méhész a nógrádi megyeszék­helyre. A TIT városi egyesülete és a Magyar Méhész Szövetség megyei szervezetének rendezé­sében megtartott szakmai ta­nácskozást - a nagy érdeklő­désre való tekintettel - novem­ber 27-28-29-én ugyanezen a helyen megismétlik, természe­tesen új résztvevőkkel. Szomorú érdekessége a mes­terkurzusnak, hogy hatvanöt résztvevője közül csupán né­gyen nógrádiak. Az eszmecserén a fekvőkap- táras és a rakodókaptáras mé- hészkedési, termelési technoló­giák összehasonlítását végzik el. Milyen a 24—25 ezer tagot számláló magyar méhésztársa- dolom hangulata és a mézterme­lés helyzete? - erről kértünk vil­láminterjút Balogh Józseftől, a Magyar Méhészek Egyesületé­nek elnökétől, aki részt vesz a salgótarjáni tapasztalatcserén:- Aki itt van, mindenki ki­váló értője a méhészetnek. Azt szeretnénk, ha tovább adnák az itt szerzett ismereteket. Azon fáradozunk, hogy az egyébként igen heterogén méhésztársa­dalmat összefogjuk. Meg kell mondanom változó sikerrel. Jó akácméztermésünk volt. A megteremelt 16-18 ezer tonna méznek jelentős része külföldi piacra kerül. Az 1100 méhészt tömörítő Mellifera Kft. ered­ményesen működik és tárgyal, harcol a tisztességes méz- ára­kért külföldön, tagjai érdeké­ben. Viszont a többi 22 ezer méhésszel is törődnünk kell. Ezért hasonló nonprofit jellegű vállalkozás létrehozását tervezi az országos méhészegyesület. A mézet kedvelik a nyugati piacon. Valutával fizetnek érte. Szeretnénk, ha idehaza is job­ban fogyna, mégha forintért is! Traffipax % November 7-én szombaton reggel hattól délután két óráig a Salgótarján rendőr-főkapitány­ság - Füleki út - Budapesti út - Bajcsy-Zs. út - Vizslás - Kis- terenye - Mátraverebély, no­vember 8-án, vasárnap délelőtt pedig 10-től este ^O óráig a Ba­lassagyarmat - Érsekvadkert - Rétság - Szendehely — Katalin- puszta - Rétság - Nagyoroszi - Dejtár - B alassagyarmat út­vonalon számíthatnak az autó­sok traffipaxos ellenőrzésre. Élő zene • Balassagyarmat-Magyar- nándor. November 10-én dél­előtt 10 órától valamint fél 12-től a helyi zeneiskolában a nagybátonyi kamarazenekar Torják Vilmos vezetésével, va­lamint a Kiss Árpád Általános Iskola és a zeneiskola fiúkórusa Ember Csaba vezényletével ad koncertet. Ugyanez a hangver­seny hangzik el délután 1 órától Magyarnándorban. Ajándékcsomag • Tar. Évek óta gyakorlat, hogy a község vezetőtestülete karácsonyra csomaggal ked­veskedik a 80 éven felüli vá­lasztópolgároknak. Az idén is sor kerül erre a kedvező vissz­hangot kiváltó figyelmességre. A jelenlegi nyilvántartás szerint 81 fő részére állítanak össze ajándékcsomagot, amely nagy­részt a napi megélhetéshez szükséges élelmiszereket fog­lalja magába. Iskolagaléria épül • Nógrádmegyer. Az önkor­mányzat segítségével galériát alakítanak ki az általános iskola folyosóján. A tervek szerint a falu szülöttének, Radics István festőművésznek a képeit, vala­mint a most induló rajzszakkör sikeresebb rajzait is itt állítják majd ki. Aranydiploma • Karancslapujtő. November 5-én bensőséges ünnepség kere­tében kapta meg az aranydip­lomát Miklós Ferencné helybéli pedagógus, akit Morgenstern Ferenc polgármester, a tantestü­let tagjai és a nyugdíjas kollé­gák köszöntöttek. Új szeméttelep • Borsosberény. A község ön- kormányzata megkapta az Ál­lami Vagyonügynökségtől az elvi létesítési engedélyt az új szeméttelepre. A községtől min­tegy öt kilométerre, Nagyoroszi önkormányzatával közösen kezdik meg a kivitelezési mun­kálatokat a közeljövőben. Támogatás • Hugyag. Kamatátvállalási kérelemmel az idén eddig egy háromgyermekes fiatal házas­pár fordult az önkormányzat­hoz. Lakásépítéshez viszont ketten kértek anyagi segítséget. A helyi rendelet értelmében, az első lakáshoz jutó fiatalok 30 ezer forint támogatásban része­sülhetnek. Az Axel-Springer - Magyarország Kiadói Kft. a Nógrád Megyei Hírlap értékesítésére mozgóárusokat (3 Ft/db jutalék) és előfizetők gyűjtésére (jutalék: 50 Ft / 1 havi előfizetés) vállalkozókat keres Pásztó és környékén. Az érdeklődőket 9-én hétfőn 14 órakor a városi postahivatal vezetőjénél vájjuk. Érdeklődni lehet továbbá a 32/16-455-ös telefonon vagy személyesen a Sajtóházban (Salgótarján, Erzsébet tér 6.) Susán Ferenc terjesztési manager-nél. MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Nógrád Megyei Hírlap című napilapot ______________ példányban_________________hónapra. K érem az alábbi címre kézbesíteni: Megrendelő neve:_______________________________„_____ C íme: (város, község, irányítószám)_________________________ utca, házszám: _ Az előfizetési díj: egy hónapra 319.- Ft, (3 lapszámot ingyen kap) egy évre 3388.- Ft (60 lapszámot ingyen kap!) aláírás A megrendelőlapot bélyeg nélkül, a helyi postahivatalok részére kérjük feladni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom