Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-21-22 / 275. szám

1992. november 21-22., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Megszűnik egy 130 éves iparág (Folytatás az I. oldalról) szénkészlet rosszabb minőségű felét is árengedményesen érté­kesítsük. A felszámoló biztos arcát gondok barázdálják. Dehát ho­gyan is lehetne akárcsak mo­solygós is, amikor olyat kell cselekednie, amely ellenkezik a természetével!- Előző beosztásaimban be­ruházóként csak építettem. Most mindez értelmetlenné vált számomra. Balázs Emö, a vállalat szak­szervezeti bizottságának titkára szemmel láthatóan éveket öre­gedett az utóbbi hónapokban. Harminckét éve bányász, húsz évig vágta-rakta a szenet a föld alatt. Akkoriban elégedett em­ber volt. Most maga a megteste­sült aggodalom.- Napok óta alig tudok aludni - árulta el, s látszik rajta, való­ban nagyon elgyötört. - Nyo­maszt a bizonytalanság, s nem is a magam jövője miatt. Fe­lelősséget érzek azokért az emberekért, akiknek a bizalmá­ból ebben a székben ülhetek. Az utolsó bányásztársam sorsát is becsülettel elrendezettnek aka­rom tudni, s csak utána foglal­kozom a magaméval. Amikor a BDSZ és a kor­mány illetékeseinek említett tárgyalásáról kérdeztem, ezeket mondta:- Küldöttségünk mindvégig a nógrádi bányásztársadalom „szép haláláért" küzdött. Törté­netesen azért, hogy mindenki kapja meg azt a neki járó állami végkielégítést, amelyért meg­dolgozott. Végül ígéretet kap­tunk rá, hogy a Pénzügyminisz­térium biztosítja a még hiányzó 100 millió forintot. Miután a vállalat mond fel a dolgozóinak, így a lakásépítéshez, illetve -vá­sárláshoz adott állami támoga­tást nem kell visszatéríteni. A kamatmentes kölcsönt viszont igen, s aki egy összegben fizeti vissza, annak elengedik a még meglévő tartozása felét. Tízezer nyugdíjasunkról is gondoskodni kívánunk, egy-két hónapon be­lül eldől, miként oldódik meg az érdekvédelmük, a bányász­szakszervezethez való kötődé­sük. November 4-én lépett ha­tályba az a rendelet, mely sze­rint a jövőben a társadalombiz­tosítás fizeti az országosan egy­ségesen megállapított szénjá­randóságukat. Búcsúzáskor keserűen je­gyezte meg Balázs Ernő:-Amikor 1960-ban gyerek­ként bányásznak szegődtem, nem gondoltam, hogy bányász­nak lenni nem nyugdíjas állás. Idő kell hozzá, amíg e tény tu­datosul bennem. A tehetséges nógrádi bányász értelmiség egyik legjelesebbike Szabados Gábor, aki jelenleg a vállalat műszaki és kereske­delmi igazgatója. Édes- sapja nyomdokaiba lépve szerzett bá­nyamérnöki diplomát, s végig­járta a ranglétrát. Most, 37 éve­sen. kétgyermekes családapa­ként fogalma nincs, mihez kezd a vállalat felszámolása után.- Abszolút szakirányú a vég­zettségem. kézenfekvő volna, ha bányász maradnék. Nógrád- ban vannak olyan területek, ahol úgynevezett bicsakbányá- val lakossági szenet lehetne termelni. De bányatörvény hiá­nyában ismeretlen a maszek bá­nyászat feltételrendszere. Ka­punk végkielégítést, tehát tár­sulva összeadhatnánk az indu­láshoz szükséges pénzt. Kérdés azonban: bizonytalan feltétel- rendszer mellett rábeszélhe­tek-e bárkit is, hogy kockáz­tassa a pénzét?! Kurts Károlynál:, a székvöl­gyi bánya 32 éves főmérnöké­nek a felesége is a Nógrádi Szénbányák alkalmazottja, te­hát famíliájukból ketten is gya­rapítják majd a nógrádi munka- nélküliek terebélyesedő táborát. Érthetően nem rózsás a családfő hangulata.-Nagyon sok munkát fektet­tünk a székvölgyi bánya tavaly májusi megnyitásába. Rengeteg szenet rejt itt a föld mélye, akár az ezredforduló után is termel­hetnénk. Csakhogy mostanra nincs piaca az általunk felszínre hozott szénnek, be kell zárni a bányát. Ezzel kárba veszett az energiánk, feleslegesen fáradoz­tunk. A kérdésre, hogy ő és a neje miként képzelik el a jövőjüket, azt válaszolta: kezdetben be­osztják majd a végkielégítés­ként járó pénzüket, aztán vala­milyen vállalkozásba fognak. Ország József székvölgyi vá­jár kissé cinikusan ..eldicseked­hetne" vele, hogy mindazokat a bányákat bezárták, ahol dolgo­zott. Erre a sorsra jutott Borsod megyében Egercsehi. s Nóg- rádban Tiribes. Kányás, Mén- kes. A 41 éves férfinak azonban semmi kedve élcelődni. mert fi­atal fejjel kénytelen nyugdíjba menni.- Az, aki 25 éve földalatti bányász, illetőleg ötezer mű­szakot töltött földalatti bánya­munkán. a rendelet értelmében kérheti a nyugdíjazását. Mivel megfelelek az előírásnak, in­kább nyugdíjba megyek, mint­sem a munkanélküliek keserű kenyerét egyem. Orosz Ferenc élete 70 esz­tendejéből 41 és fél évet „áldo­zott" az iparágnak, követve nagyapját, apját és négy fiútest­vérét a szénfalhoz. Ma is aktív, a hozzá fordulók panaszos ügyeit intézi. Régi szakszerve­zeti tisztségviselő, a tíz nyugdí­jas alapszervezet tevékenységét koordinálja.- Nem volna szabad kizáró­lag közgazdasági szemmel nézni a nógrádi szénbányászatot - summázta a fejleményekkel kapcsolatos véleményét. - El­végre közvetve legalább har­mincezer ember léte függ tőle. Mélységesen fájlalom, hogy a hasznot az ember elé helyezik. Mi. bányásznyugdíjasok vala­miféle alapítványon gondolko­dunk. hogy a nógrádi bányász­kodás megszűnése után is le­gyen miből segélyeznünk rászo­ruló társainkat. Három évvel ezelőtti bá­nyásznapi köszöntőnkben eképpen biztattuk helytállásra a szanálás alatt álló Nógrádi Szénbányák dolgozóit: „Bízni kell a szebb jövőben! Nem és nem szabad belenyugodni, hogy megszűnjék e tradicionális ipa­rág megyénkben. Az ember sa­játja. hogy amíg él. mindig re­mél. A mostanig maradók tehát fogjanak össze, legyenek elszán- tabbak. leleményesebek. kitar­tóbbak. miként az jó szénbányá­szokhoz illik! Elég volt a letar­gikus hangulatból, s miközben kettőzött erővel dolgoznak, ki­áltsák világgá: mi. nógrádi szénbányászok igenis élni. élni. élni akarunk!" Sajnos, nem sikerült.. . Olyan ez, mint amikor el­hunyt szerettétől búcsúzik az ember. Temetjük a nógrádi szénbányászatot! . .. Kolaj László Traffipax • November 21-én. szombaton délután négy órától éjfélig a salgótarjáni rendőr-főkapitány­ság - Vizslás-Újlakpuszta - Bá- tonyterenye - Mátraverebély - Kishartyán - Salgótarján Buda­pesti út és Rákóczi út útvonalon számíthatnak traffipaxos elle­nőrzésre az autósok. Vasárnap délelőtt 10-től este 20 óráig a Balassagyarmat - Érsekvadkert- Rétság - Szendehely-Kata- linpuszta - Rétság - Nagyoro­szi - Dejtár - Balassagyarmat útvonalon készít fotókat a rend­őrség. Templombúcsú • Balassagyarmat. Templom­búcsú lesz november 22-én a balassagyarmati plébánia temp­lomban. Közreműködnek: Ko­vács Endre orgonaművész, Petz Pál trombitaművész. Gyarmati Tóth Tamás operaénekes és a Szent Szelicián Kórus. Vezé­nyel: Varga János karnagy. Kiállítás • Fábián Gyöngyvér salgótar­jáni származású Budapesten élő festőművész kiállítására no­vember 25-én kerül sor a Ma­dách Imre Gimnázium iskolaga­lériájában. Megnyitót a 10 óra 20 perces kezdettel Czinke Fe­renc grafikusművész mond. A tárlat naponta 10-től 18 óráig tekinthető meg, a téli iskolai szünet kezdetéig. Ingyentelek • Nemti. Hét rendeletet hoztak Nyílt levél Salgótarján képviselőihez Oldják meg mielőbb a távfűtési gondokat A távfűtési gondok mielőbbi megoldásának érdekében írt nyílt levelet Salgótarján képvi­selő-testületéhez a Nógrádhő KDSZ Szakszervezeti Bizott­sága. a Nógrádhő Munkástaná­csa és az ME Rt. Salgótarjáni Fűtőerőművé Üzemi Szakszer­vezeti Bizottsága. Ez utóbbi szervezet titkárát. Hegedűs Gá­bort kérdeztük, mi késztette őket a levél megírására?-A munkavállalói érdekkép­viseletek november 10-én ültek össze a város lakosságát legjob­ban foglalkoztató és igen nagy részét érintő távfűtési gondok és problémák mielőbbi megoldá­sának érdekében, a munkaválla­lói oldalról - válaszolta a titkár. A munkavállalói érdekképvi­seleti szervek úgy látják, hogy a döntés hosszú átfutási ideje ki­hat a munkavégzésre. A mun­kahelyi légkörre kifejtett rom­boló hatása visszahat a szolgál­tatások színvonalára. Az. emberi bizonytalanságok, a stressz, va­lamint a város fűtésének mie­lőbbi megoldása végett kérjük a képviselő-testületet bölcs, hosz- szútávú döntésének mielőbbi meghozatalára, szem előtt tartva a város foglalkoztatási problémáit, a lakosság teherbíró képességét, és nem utolsó sor­ban a gazdaságosságot. (déi) Főként programokat támogatnak Sikerrel startolt a St-art alapítvány Az. idén létrehozott St-art alapítvány pályázati felhívására született pályaművek elbírálása a közelmúltban megtörtént. A tapasztalatokról kérdeztük Er- esényi Ferencet. Salgótarján al­polgármesterét. az alapítvány kuratóriumának elnökét.- Az érdeklődés várakozáson felülinek bizonyult. Összesen tizennégy pályázat érkezett be. s a pályaművek színvonalával is elégedettek lehetünk. Dönté­sünk során - a pályázati kiírás­nak megfelelően - arra töreked­tünk. hogy elsősorban progra­mokat támogassunk.- Kik a nyertesek'!- Összesen 200 ezer forintot osztottunk ki, tíztől ötvenezer forint értékben tudtuk díjazni a pályázatokat, melyek közül kettő nyert 50 ezer forintot: Kodály Zoltán általános iskola művészeti munkaközössége (Daróczi B. Tamás: Betlehemes című kantátájának előadása, gyermekkar, zenekar, tánc, a szimfonikus zenekarral), vala­mint a salgótarjáni szimfonikus zenekar (térzene, szentivánéji muzsika a KiViSZI-vel). A to­vábbi nyertesek: KiViSZl Szín­pad, Susán Ferenc (A. Kopit: Jaj. apu... című darabjának be­mutatása), bélyeggyűjtő kör (három alkalommal bélyeg ka­marakiállítás aktuális témakör­ből). Balassi Bálint Asztaltársa­ság (országos sci-fi találkozó), YPOC (1. amatőr pop-rock jazz fesztivál hanganyagának kia­dása), Sándor Zoltán (vers­mondó kör). Nógrádi Történeti Múzeum („Volt egyszer egy művésztelep", három alkalom, közönségtalálkozók, fotók, vi­deofilmek), Lőrinczy István (költői est saját verseiből Jordán Tamás közreműködésével). Kallódó fiatalokról Bátonyterenve. Lukács Barna, a kazincbarcikai hasznos idő központ vezetője előadást tartott a 209. számú Ipari Szakmunkáskéző és Szakkö­zépiskola nevelési értekezletén. Arról szólt, hogy miként sike­rült Miskolc környékén az el­múlt években a kallódó, az isko­lából kirekedt munkanélküli fia­talok felzárkóztatása, hátrá­nyaik csökkentése. Közösen a hátrányos helyzetű gyermekekért Szóvirágok helyett toleranciát! Ma ér véget Balassagyarma­ton a háromnapos speciális szakképzési konferencia, me­lyet a Szondi György Ipari Szakmunkásképző Intézet és Speciális Szakiskola rendezett. A szimpozionra az ország szá­mos alap és középfokú oktatási intézményéből 130 vendég ér­kezett azzal a céllal, hogy a hát­rányos helyzetű fiatalok kép­zése kapcsán felmerülő problé­mákra megoldást keressen. Mint az dr. Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium he­lyettes államtitkárának meg­nyitó előadásából kiderült, a fia­talok elhelyezkedésének nehéz­ségei, az ifjúsági munkaerőfor­rás képzési szerkezetének torzu­lása bizonyos mértékig a szak- oktatási intézmények válságára utalnak, ezért a legfontosabb te­endők közé tartozik a szakkép­zési rendszer korszerűsítése. Ezt a mainál rugalmasabb szer­kezetű, tehát a lemaradók szá­mára is kialakított több speciális képzési forma jellemzi. A piac- gazdaságban a munkaerő minő­ségével szemben is új követel­mények jelentkeznek. A foglal­koztatottaknak életpályájuk so­rán akár többször is váltaniuk kell munkahelyet, szakmát. Ez a folyamat az eddiginél jóval na­gyobb arányban igényli a mo­bil. rugalmasabb, alkalmaz­kodó, valamint az önálló vállal­kozásra és innovációra, jó mun­kahelyi együttműködésre képes munkaerőt. A helyettes államtitkár elő­adásában több elgondolkodtató adatra is felhívta a figyelmet. A politikai és gazdasági rendszer- váltás felszínre hozta a „hátrá­nyos helyzetűeknek" nevezett gyerekek problémáit. 1985-től 1991-ig másfélszeresére, 54100-ra nőtt azoknak a fiata­loknak a száma, akik az általá­nos iskolát nem végeztek el, vagy akik középfokú oktatási intézményben nem tanultak to­vább. Megdöbbentő tények ezek. különösen, ha figyelembe vesszük, hogy 1991-ben 159 ez­ren sikeresen elvégezték az álta­lános iskolát. Ugyanakkor az if­júsági munkanélküliség csök­kentése. illetve megelőzése, az iskolarendszerű képzést érintő, rövid távon gyors, de rétegspe­cifikus intézkedések megtételét tette szükségessé. A lemorzso­lódó, a továbbtanulni nem tudó illetve a szakképzettség nélküli fiatalok számára ugyanis termé­szetszerűen elsősorban ezen ke­retek között kellene megfelelő képzési megoldást találni. Többekben felmerült, amit Nagy Gyula, a békéscsabai spe­ciális szakiskola igazgatója mondott el: hiába beszélünk a speciális szakképzés állami ga­ranciáiról, ha nincs meg az alapvető feltétel, a helyi “közös­ségek gazdasági érdeke és tole­ranciája ahhoz, hogy egy adott régióban valóban tartalmas taní­tás legyen ezen a téren is. Mert különben csak a szóvirágok él­nek, ha burjánzik az oktatásnak nevezett, de valójában garancia nélküli átképzések rendszere, mely lejárathatja ezt. a minden civilizált társadalomban érvé­nyes gondolatot.-Jó, hogy nem az az első, hogy a problémákat egyik hely­ről a másikra, közép iskoláról általános iskolára próbáljuk há­rítani, hanem arról van szó, hogy mit kezdjünk velük - mondta Megyeri Károly, a nóg- rádsápi általános iskola igazga­tója. A konferencia is ennek a gondolatnak a jegyében zajlott, melyen tegnap dr. Dobos Krisz­tina . a Művelődési és Közokta- ási Minisztérium helyettes ál­lamtitkára is előadott. A rendezvény a mai napon a résztvevők javaslatainak ösz- szegzésével, ötletbörzével zá­rul. - fenyvesi ­legutóbbi ülésükön a község képviselői. Egyebek között dön­töttek arról is. hogy kiegészítik az első lakáshoz jutók helyi tá­mogatásáról szóló rendeletet azzal, hogy az építkezőket nemcsak pénzzel, hanem in­gyentelek biztosításával is segíti az önkormányzat. Vöröskeresztes bál • Nógrád. A községi vöröske­reszt vezetősége a művelődési otthonban egészségügyi bált rendez november 21-én. A be­vételt orvosi műszerek vásárlá­sára kívánják fordítani, így töb­bek között nőgyágyászati diag­nosztikához. illetve lábszárfe­kély gyógyításához szükséges eszközöket vásárolnak majd. A legidősebb • Ságújfalu. A falu legidősebb lakóját, a kilencvenhat eszten­dős Rubint Istvánt köszöntötte nemrégiben a település önkor­mányzata. A jókívánságokkal már az elmúlt esztendőben ilyenkor is megkeresték az idős férfit, aki változatlanul jó egészségnek örvend. Megújul a hivatal • Nőtincs. Megkezdődött a községben a körjegyzőség épü­letének belső felújítása. A hiva­tal értelemszerűen a helybeliek mellett a felsőpetényi, a szen­dehelyi és az ősagárdi állam­polgárok hivatalos ügyeit is in­tézi. A munkálatok ellenére az épület másik felében az ügyfél- fogadás zavartalan. Kíváncsiskodó Elszállítják a tilosban parkoló autókat? Közállapot Egy hátonyterenyei lakos le­vélben panaszolta, hogy mi sem változott városukban a Nógrád Megyei Hírlap által szervezett lakossági fórum után. Hiába. - vonja le a konklú­ziót, - szél ellen nem leltet. . . Ráadásul már szólni sem me­rünk - írja. - hiszen a fórumon felszólalt bátonyi polgár mind­járt a fórumot követő napon ka­pott egy rövid s tömör telefont:- ..Ne ugass!" Kétségtelenül komoly fenye­getést hordoz ez a minősíthetet­len hang. És így végül nemcsak arról van szó. hogy jogos pana­szainkat nem orvosolja senki, s az öntörvényűtek továbbra is te­szik azt. amit akarnak. Hanem arról is. hogy aki szót emel. az a renitensek értelmezésében „ugat". s okkal számíthat meg­torlásra. Ugyan ki védi meg? (ku-ti) Pásztó főutcáján szinte mindennap komoly akadá­lyokat jelentenek a közleke­dőknek a szabálytalanul par­koló autók. Miért nem figyel­nek erre az illetékesek? S ha a figyelmeztetés nem elég, talán nem kellene elzárkózniuk a büntetéstől. Pásztói olvasónk kérdésével és felvetésével Győri Zsoltot, a városi rendőrkapitányság köz­lekedési előadóját kerestük meg, akitől az alábbi választ kaptuk:- Valóban kritikusnak tűnik Pásztó forgalmi rendje, mivel főleg szerdai napokon (piac al­kalmával) olyan mértékű a gép­jármű forgalom, hogy az út szé­lessége ezt a forgalmi rendet már-már nem tudja teljesíteni. Ehhez hozzájárul még. hogy több gépkocsivezető a kihelye­zett jelzőtáblák ellenére sza­bálytalanul áll meg, illetve vá­rakozik. Ezekkel a gépjárműve­zetőkkel szemben, amennyiben a helyszínen tartózkodnak, azonnal megszüntetjük a sza­bálysértés tényét, és velük szemben a megfelelő intézkedé­seket megtesszük. így főleg az ismételt elkövetőket helyszíni bírsággal sújtjuk, vagy ellenük szabálysértési feljelentést te­szünk. A kisebb súlyú szabály­sértések elkövetőit (tilos helyen várakozik, de a forgalmi rendet nem zavarja) először szóban vagy írásban figyelmeztetjük, majd ismételt elkövetés esetén helyszíni bírságot szabunk ki. A jövőben, amennyiben az anyagi és technikai körülmé­nyek lehetővé teszik, kezdemé­nyezni kívánjuk olyan önkor­mányzati rendelet megjelente­tését, mely szerint a kirívó sza­bálysértést elkövető gépkocsiját (tehát ha olyan helyen várako­zik. ahol akadályozza a forgal­mat) elszállítjuk, és a tulajdonos csak akkor kapja vissza, ha a ki­szabott (polgármesteri hivatal által meghatározott) bírságot ki­fizette. Egy, a balassagyarmati kórházban dolgozó közalkal­mazott kérdezi, hogy a közal­kalmazotti törvényben előírt egészségre ártalmas munka­köri pótlékot és a vezetői pót­lékot hogyan, mikor és miből fizetik? Ugyanis a kórház erre önerőből nem képes, és a TB sem fedezi ezt. Erre ad választ következő Kívácsiskodónk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom