Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-21-22 / 275. szám
4 HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE 1992. november 21-22., szombat-vasárnap Keleti György a háború lehetőségéről, a honvédség helyzetéről: Lesújtó a véleményem a minisztériumról A Magyarországot körülvevő államokban kialakult feszültségek jelentenek-e fenyegetést hazánkra nézve? A Honvédelmi Minisztériumban folyó átalkítás segíti-e az ország védelmének megszilárdítását, megfelelő-e a tárca munkája? Mi jellemzi a hídkapcsolataink tendenciáit? - többek között ezekre a kérdésekre válaszolt Keleti György, a Honvédelmi Minisztérium egykori szóvivője, az MSZP országgyűlési képviselője, amikor a közelmúltban pártja meghívására Salgótarjánba látogatott.- A szomszédos országokban kialakult állapotok - különös tekintettel a megyénkhez oly közeli Szlovákiára - jelentenek-e magyarországra nézve katonai fenyegetést? Van reális esélye egy nemzetközi fegyveres konfliktus kialakulásának ?- Nem veszélytelen a szlovák-magyar viszonyban tapasztalható feszültség. A kapcsolatok jelenlegi mélypontja bizalmatlansághoz vezet, de azt nem hiszem, hogy ez a háború lehetőségét reálisan magában hordozná. ( \ Veszélyek \ _________J A nnak a tragédiának a veszélyét látom inkább, hogy a szomszédos államokban a gazdasági mélypont és az egyre növekvő szociális feszültségek párosulnak egy erősödő nacionalizmussal. kialakulhat az ellenségkép, s ez a folyamat esetleg polgárháborúhoz, nemzetközi ellentétekhez vezet. Jó példa erre Jugoszlávia. Még egyszer szeretném hangsúlyozni: térségünk veszélyeztetett, de háborús konfliktus közvetlenül nem fenyeget. Az sajnos előfordulhat, hogy a kaotikus belpolitikai viszonyok következtében a reguláris hadsereg kikerül a politikai irányítás alól, s ezen csoportok részéről Magyarországot érheti bizonyos agresszió. Azonban, ha a kormány nem követ el valami óriási hibát, nem hiszem, hogy ez bekövetkezne.- Önnek, mint szakértőnek mi a véleménye a honvédség parancsnokairól, a minisztériumban folyó tevékenységről?-Túl sokat tudok ezekről a kérdésekről, így meglehetősen lesújtó véleményem van a Honvédelmi Minisztériumról és a miniszterről. Nem Für Lajosról mint emberről vagyok rossz véleménnyel, de katonaszemmel nézve úgy látom, ő nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A legnagyobb bajnak azt tartom, hogy mindeddig egyetlen honvédelemmel összefüggő kérdés sem került a parlament elé. Ezeket a javaslatokat pedig azért nem terjesztették be, mert úgynevezett kétharmados törvényekről van szó. s egyelőre csupán a koalíció elképzeléseit tartalmazzák. Ameddig pedig a parlament nem tárgyal a törvényekről. addig a mindenkori hatalom természetesen saját szájíze szerint alakíthatja és alakítja is katonapolitikáját. Az ugyancsak tragikus, hogy ezen törvények hiányában folyik a hadsereg átszervezése, így állhat elő az a helyzet, hogy a meglévő szolgálati szabályzatban még létezik az az előírás, hogy az „elvtárs” megszólítás alkalmazandó. Természetesen ezt érvénytelenítették már. de nem alkottak helyette új szolgálati szabályzatot. Arról nem is beszélve hogy nincs védelmi doktrínánk sem, melyre épülhetnének a honvédelmi és a szolgálati törvények. Mindenre jut pénz és energia, csak ezeknek a fontos kérdéseknek a tisztázására nem. A miniszter tehát azért marasztalható el, mert ezek a javaslatok nem kerültek a törvényhozás elé.- A törvények elmaradása mellett viszont erőteljesen folyik a tábori lelkészség intézményének kialakítása. ( \ Lelki vigasz v _________- Erről az a véleményem, hogy rendkívül súlyos hiba lenne a tábori lelkészség bevezetése. Ezzel nem azt a fajta lelki gondozást segítenék, amelyet kellene, hanem a katonák körében egyfajta ideológia terjesztésének eszközévé válna. Aki vallásos nyugodtan menjen el templomba, de ne a laktanyában. A sorkatonák egyébként tapasztalataim szerint, nem is igénylik a tábori lelkészséget, Keleti György mert - épp az elmúlt negyven év következményeként - nem vallásosak.- Mi lenne a megoldás?- Abból indulok ki, hogy a sorkatonai szolgálat, ugyanolyan, mint egy munkahely az egysze’rű katonáknak és a tiszteknek egyaránt. És ugye a gyárban sem tartanak istentiszteletet . . . Úgy kellene megoldani, hogy amikor a sorkatona leteszi a szolgálatot, végzett az aznapi kiképzéssel, és más dolga nincs, elmehessen a templomba, vagy oda ahová akar. Ha a Bundeshwerben ez megengedhető - amelyik legalább olyan jó hadsereg, mint a miénk akkor nálunk is. ( \ Külpolitika V________________________-A külpolitika és a katonai kérdések egymástól elválaszthatatlanok. Hogyan értékeli Ón hazánk külpolitikáját?- A külpolitika túlságosan beleavatkozott a szomszédos országok belügyeibe, és ez ártott az ottani magyaroknak. A Panoráma például a romániai választások idején lekommunis- tázta, szekuritátésnak titulálta Iliescut, de hasonlóan járt el Meciar esetében is. Tudomásul kellene venni, hogy ezek a politikusok azoknak az országoknak az elsőszámú vezetői, együtt kell élni velük és sokat árthatnak, vagy használhatnak mind az. ott élő magyaroknak, mind az államok között kialakuló kapcsolatoknak. Ozsvárt Tamás „Az öregségre nem gondolok” Németh Marika (67) 1948-ban lépett először a világot jelentő deszkákra. Már bemutatkozásakor tudta a szakma is. a közönség is. hogy új csillag született, s nemcsak egy csillag, hanem állócsillag lett az operett egén. Most is bájos, szép jelenség. a közönség kedvence.- Mi a művésznő fiatalságának titka?- A fiatalság megőrzésének valószínűleg nem egy, hanem több titka van. Az egyik az, ami nekem megadatott, a derű, az életszeretet. Nem tartozom az önsanyargatók szektájába, imádom például a finom ételeket. Ráadásul férjem. Marik Péter hasonló ízlésű.- Hogy megőrizze iideségét. bizonyára úszik, tornázik . . .- Az igazság az, hogy szeretek lustálkodni, üldögélni a képernyő előtt és gyakran varroga- tok - egyik sem éppen sportos foglalatosság. Időnként azért egy keveset tornázom. A ráncokkal nemigen kell küszködnöm, szerencsés alkat vagyok - édesanyámnak is szép bőre volt. Szóval nem járok kozmetikushoz, semmimet nem varrattam föl ... Persze a jó biológiai örökségen túl azt hiszem, néhány egyéb tényező is segíti az öregség késleltetését. Engem például a színpad nagy önfegyelemre nevelt, s ez erőt ad a nehézségek elviseléséhez, ahhoz, hogy a dolgokat úgy tudjam fogadni. ahogy vannak. Még az optimizmus is bizonyos mértékig önfegyelem kérdése. S az is, hogy bár sokszor tűnődöm, meditálok - az öregségre nem gondolok. Szabó Margit Ma már senkire sem haragszom Emlékezés egy régi őszre (Megjelent a Pest Megyei Hírlap 1992. október 22-ei számában) Hallgatnám még szépbe- szédű öregeink történeteit, de már nem ülnek ott a családi ünnepek fehér asztalánál. Isonzó, Doberdó és a muszka front emlékeivel az örök béke mezőire költöztek, de az ő emlékeik még bekerülhettek az irodalomba. Apáinknak a második világégésben átélt szenvedéseit mostanáig csak a szájhagyomány őrizhette, de ők még elolthatták a lélek szomját, kibeszélhették magukból, ami velük történt. Arról az őszről, melyben a katonák sapkáin a szabadság eszméjét hirdető Kossuth-címer fénylett fel a kései ragyogásban, sokat és nagyokat hallgattak az emberek. Volt, aki októberi eseményeknek mondta, ha ebbe a témába akadt a beszéd fonala, más, ahogy tanították a történelemórán, úgy ellenforradalomnak. A két világégést megélt öregek mondták a legtermészetesebben: forradalom. Nem volt téma A Vácott élő Garami Lajossal is csak mostanában kezdünk ezekről az időkről elmélkedni. Leginkább olyankor, ha vonatkerekek csattognak alattunk, s ő a Történelmi Igazságtétel Bizottság katonai tagozatának megbeszéléseire utazik. Nem volt téma az az ősz mi- közöttünk soha. pedig vagy három évtizede köszöngetünk egymásnak a lakótelep utcáin. Dolgoztunk együtt a Duni Cement és Mészműveknél, ahol ő szállítási ügyintéző volt. Útba igazított a váci gépipari technikumban, amikor kevéske nyugdíját portási fizetésből kellett pótolnia. Pedig voltak, akik célozgattak rá. - Tudod ki O? - Mindszenty bíborost szabadította ki 1956-ban.- Ahány legenda, annyiféle a változata, mondja erre most, amikor nagy rábeszélés után fogad, s beszél a témáról. Ő. aki akkor a rétsági harckocsi kiképző ezrednek ezredes parancsnoka volt. Aki talán legendát szőhetne maga köré. de még most is inkább katonás fegyelemmel ragaszkodik a szigorú tényékhez. Emlékein tűnődve Október 23-án Rútságon még csak a rádió ellentmondásos híreiből sejtettek valamit. Har- mincadika volt a fordulat napja, amikor megérkezett a Honvédelmi Minisztériumban történt változásokról szóló tájékoztató és utasítás: Katonai Forradalmi Tanácsot kell alakítani. Azt már az értekezleten jelentette a csapatügyeletes tiszt, hogy a felsőpetényi tanácselnök fegyvereket kér, mert az Almássy-kas- télyban fogva tartott Mindszenty Józsefet senki sem őrzi. Az AVH-sok elmenekültek. Noha az elnök tévedett, mert azok civilbe öltözve ott rejtőztek, s ijedtükben egy írást adtak a főpap kezébe. Az pedig így szólt: „Eminenciás uram! Megalakítottuk a Forradalmi Katonai Tanácsunkat. Első döntésünk az, hogy Ön szabad." A polcokon sorakozó könyvek alatt széles nagy asztal áll. Fölötte emlékein tűnődik a nyugalmazott vezérőrnagy.- Fegyvert olyannak nem adtam, akinek az nem való - mondja. Az Országos Egyházügyi Hivataltól különben is megérkezett az utasítás: vigyem be a bíborost Rútságra, aztán majd érte jönnek. Ő meg először a holmijaihoz ragaszkodott, nem jött, csak miután bőröndöket küldtem. Rútságon nagy tömeg fogadta, bement a plébániára is, majd Pálinkás Antal őrnagy. törzsparancsnok irodájában várakozott. Tőlem aggódva kérdezte: Mi lesz. hová kerül? Fel a várba? Esztergomba? Arról az utasításról, hogy Pestre kell szállítani, már odafent értesültem, s ezalatt Rútságon összeállt a három tankból, két személygépkocsiból álló oszlop, amely Pálinkás őrnagy kíséretével indult el. Én nem voltam ott. A történet további részét már sokan és sokszor megírták. Rútságon közben az AVH-sok biztonságáról is gondoskodtak, s hogy ne legyenek nagyon szem előtt, a fogdában szállásolták el őket. de tiszti kosztot kaptak. Mégis, a bírósági tárgyaláson keményen Garamiék ellen vallottak. más tanúkkal együtt. Szóval sem említették, hogy ők engedték szabadon Mindszenty Józsefet. Tízből négy Garami Lajos és Pálinkás Antal ellen a népköztársaság megdöntésében való tevékeny részvétel volt a vád. Az. őrnagyot kivégezték. A parancsnokra tíz. évet szabtak ki. de a felesége kegyelmi kérvénye segített abban, hogy négy év után. 1961-ben szabaduljon. Külön regény a mellőzés, a megbántá- sok sora. míg végül otthonra és lakásra talált. Tudjuk, hogy senki sem születik hősnek. A helyzet, a történelem tesz azzá embereket. Becsületük attól függ, hogy viselkednek annak sodrásában.- A katona mindig parancsot teljesít. Ha az nincs, vagy nem egyértelmű, tegye, ami a legtisztességesebb. Ez Garami Lajos vezérőrnagy törvénye, aminek kimondása után még azt teszi hozzá csendesen:- Én már senkire sem haragszom. Kovács T. István A szakszervezet mindig zsarolja a kormányt Schamschula György szerint a sztrájktól még nem dől össze az ország- Mondja meg, mi legyen az a munkaerő-kínálati csökkentési eszköz, amit kevesebb pénzért lehet csinálni, mint a munkanélküli-segélyt? - kérdezte tőlünk Schamschula György munkaügyi államtitkár, akit a Salgótarjánban nemrégiben megtartott lakossági fórum után a munkanélküliség problémájának megoldásáról, a szakszervezeti tárgyalásokról faggattunk.-Az egyre növekvő munkanélküliség visszaszorításának érdekében munkahelyeket kellene teremteni. Nógrád megyében azonban éppen az ipar visz- szafejlesztésének vagyunk tanúi, egyéb területeken pedig nem tapasztalható ezzel ellentétes irányú fejlesztés. Milyen kiutat lát ebből a helyzetből?- Magyarországon mintegy 80 ezer társas vállalkozás és félmillió magánvállalkozó van. Azt hiszem, Nógrádan is ebbe az irányba kell elmozdulni, és el kell felejteni, hogy itt nagy állami beruházások révén ipart telepítünk. mezőgazdaságot korszerűsítünk, mert ez így nem megy. Mint közgazdász úgy gondolom, hogy a gazdagság és a vállalkozás oda igyekszik, ahol a megfelelő szellemi kapacitás megvan erre. Természetesen nem vitatom, hogy ennek vannak bizonyos előmozdítói, de alapvetően, ha létezik az a munkaerőállomány, amelyre jól lehet építeni, és érdemes beruházni, oda el fog menni a tőkés, és meg fogja keresni a lehetőségeket. Nógrád megyében és Salgótarjánban is vannak olyan vállalkozások, amelyek nagyon jól funkcionálnak, ugyanakkor más vállalatok tönkremennek. Tessék mondani, biztosan törvényszerű volt, hogy ezek tönkremenjenek? Nem szabad a körülményekre fogni mindent, tenni is kellene valamit, hogy változzon a helyzet.- De mit tud mondani annak ‘a több mint ezer bányásznak, akik nemrégiben kapták meg felmondólevelüket?- Valószínűleg a kormányzat ezt a bányabezárást még valamiféleképpen átgondolja. Együttműködést fognak kialakítani az erőmű és a bánya között, amely hosszabb távon biztosítja a bánya működőképességét. Amit a munkaügyi tárca tehet, az az. hogy egy jelentős pénzösszeget fordítunk a bányafelszámolások következményeinek kompenzálására.-Azzal, hogy Magyarországon egyszerre zajlik a politikai és gazdasági rendszerváltás, sajátos helyzet alakult ki, amelyben a munkanélküliség kezelését nem leltet csupán a Nyugaton bevált intézmények, modellek átvételével megoldani. Úgy érzem erre a speciális helyzetre a minisztérium nem dolgozott ki speciális megoldási módokat.- Ez nagyon szépen hangzik, csak nem tudok vele mit kezdeni .. .-Általában a munkanélküliséget két féle módon lehet visz- szaszorítani: egyrészt a munkaerőpiacon a kereslet növelésével - erre azonban pillanatnyilag a gazdasági recesszió miatt igen kevés a lehetőség -, másrészt a kínálat csökkentésével. Nálunk talán ez utóbbi lenne a járható út. Ezzel az eszközzel viszont nem él a kormány.- Mondja meg, mi legyen az a mukaerő-kínálati csökkentési eszköz, amit kevesebb pénzért lehet csinálni, mint a munkanélküli-segélyt?- Úgy tudom Magyarországon az aktív munkát végzők között sokkal magasabb a nők aránya, mint Nyugaton.- Ez így igaz ...- Tegyük fel, úgy csökkentenék ezt az arányt, hogy megadnák a nőknek a választás lehetőségét. arra nézve, hogy otthon maradnak, vagy sem. Készült már olyan felmérés, amely pontosan megmutatta, hogy ez vajon kevesebbe kerülne-e, mint amit most a munkanélküli-segélyre kiadunk?-Nagyon sok ilyen számítást végeztünk, de az alapvető probléma az. hogy Magyarországon a történelmi hagyományok révén a kétkeresős családmodell alakult ki, és egy fizetésből nem tudnak megélni. Tehát az asz- szonyok nagy része nem azért dolgozik, mert nem tud otthon nyugodtan megülni, hanem mert szükség van arra a pénzre, amit munkájával a családnak biztosít. A jövedelemstatisztikák szerint mi is közelítünk az egykeresős családmodellhez, de ezt csak 10-15-20 év múlva fogjuk elérni. Addig reális lehetősége nincs annak, hogy jelentős számban vonjuk ki a nőket a munkából.- Folynak a tárgyalások a szakszervezetekkel. Úgy tűnik a kormány meglehetősen élesen reagál az érdekvédelmi szervezetek követeléseire . . .- Egy szakszervezetnek az a dolga, hogy követeléseket fogalmazzon meg, a kormánynak pedig az, hogy ami reális teljesítse, ami nem, visszautasítsa.- De amikor a szakszervezetek ellenlépéseket helyeztek kilátásba, ha nem teljesítik a tárgyalások során ismeretetett köSchamschula György vetéléseiket, azt mondták, hogy zsarolják a kormányt.- Persze. Ez így működik. A szakszervezet zsarolja a kormányt. a kormány pedig megpróbál kibújni a különböző követelések teljesítése alól. Nem fog összedőlni attól az ország, ha valahol sztrájkolni kezdenek, vagy az MSZOSZ meghirdet egy országos sztrájkot. Amit tudunk azt mindenképpen meglépjük, a túlzott követeléseket pedig úgysem tudjuk teljesíteni.- Ozsvárt -