Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-02 / 258. szám
2 HÍRLAP KÜLFÖLD 1992. november 2., hétfő Tyerehov véleménye: Jelcint meg kell buktatni! Borisz Jelcin és az orosz kormány megbuktatására szólított fel a Der Spiegel legújabb számában Sztanyiszlav Tyerehov, az orosz tisztek szövetségének az elnöke. A hír formájában szombaton kiadott anyag szerint a Der Spiegelnek kijelentette: — Megtagadjuk a Jelcinre adott eskünket, mivel nem egyeseknek, hanem a népnek és az államnak vagyunk elkötelezve! Tyerehov, aki állítása szerint tízezer tiszt nevében beszél, az orosz elnök leváltását a Népi Küldöttek kongresszusának Decemberi tanácskozásától várja. — Magától értetődik, hogy a kívánt váltás nem megy majd végbe erő alkalmazása vagy rendkívüli állapot nélkül, de nem fogják olyan külsőségek sem kísérni, mint a tavaly augusztusi puccskísérlet alkalmával. Ezúttal rendet fognak teremteni, stabilizálni fogják a helyzetet, ügy, mint Pinochet csinálta Chilében — vélekedett. Tyerehov az előzetes híranyagban „teljes képtelenségnek” nevezte Gracsov orosz védelmi miniszternek azt az állítását, hogy a hadsereg Jelcin mögött áll. A szövetség elnöke szerint a tisztek középgárdájának legalább 90 százaléka Oroszország nagyságában hisz. (MTI) Funar még egy esélyt ad? Rekord költségvetési hiány Minden idők legnagyobb költségvetési hiányát jegyezték fel az Egyesült Államokban a szeptemberrel befejeződött 1992-es költségvetési évben. A deficit 290,2 milliárd dollár volt, s csak azért nem több, mert a kormány az 1993-as költségvetésre tolt át több mint 60 milliárd dollárnyi közkiadást, melyet a bankrendszer reformja tesz szükségessé. Az eddigi rekordot az előző költségvetési év tartotta, 269,5 milliárd dolláros hiánnyal. Az USA és Japán felajánlása Japán és az Egyesült Államok összesen 374 millió dolláros felajánlást tett a volt szovjet köztársaságok megsegítésére a Tokióban tartott nemzetközi értekezleten. Várható, hogy példájukat más, tehetősebb országok is követik, jóllehet a japán kormányfő megnyitó beszédében azt hangsúlyozta: a konferencia elsődleges célja olyan új együttműködési formák kialakítása, amelyek elősegíthetik a hatékony reformokat, vagyis azt, hogy végülis az országok „magukon tudjanak segíteni”. Üj szolgáltatás: szupergyors vasút Francia, belga és brit vasúti illetékesek a minap bemutatták azt az üj vasúti szolgáltatást, amely nagy sebességű vonaton juttatja el az utasokat Párizsból és Brüsszelből a La Manche- alagűton át Londonba, legkorábban 1994 második felétől. Az Eurostar nevű vállalkozás különleges tervezésű vasúti szerelvényei eleinte 3 óra alatt teszik meg a Párizs és London közötti utat, és 3 óra 15 perc alatt a Brüsz- szel — London szakaszt. 1996- tól, amikor belga területen elkészül a nagysebességű vasúti pálya, a Brüsszel — London menetidő 2 óra 40 percre csökken. Az orosz ipar zuhanórepülése Az idén eddig még nem sikerült megfékezni az orosz ipari termelés visszaesését, ellenkezőleg, a folyamat az utóbbi időben felgyorsult. Az árfelszabadítás következtében a nagykereskedelmi árak a tavalyinak a többszörösére emelkedtek, csökkent a fizetőképes kereslet. Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke szombaton a magyar etnikumhoz tartozó román állampolgárokhoz intézett „felhívásban” közölte: még egy esélyt ad nekik, hogy elhatárolják magukat az Romániai Magyar Demokratá Szövetségtől, de ha ezt nem teszik meg, akkor az RNEP „többé nem tehet megkülönböztetést az RMDSZ és a magyar kisebbség között”. Funar nem közölte, hogy ez mit jelentene a gyakorlatban. A kolozsvári nacionalista politikus felhívásában megismétli azt a vádat, hogy az RMDSZ múlt vasárnapi kolozsvári nyilatkozata „megszegi a román alkotmány előírásait, állam- és románellenes, destabilizáló hatású, etnikumközi konfliktusokra buj- togat”. Miután emlékeztet arra, hogy a román államfő és a pártok már kifejezésre juttatták álláspontjukat ezzel kapcsolatban, arra szólítja fel a magyar kisebbség „többszáz szervezetét”, hogy világosan foglaljanak állást „az RMDSZ vezetőinek pretenziói- val kapcsolatban”, és közli, hogy az RNEP ezeknek az elvárt állás- foglalásoknak fényében alakítja majd ki magatartását irányukban. A „felhívás” befejező mondata: „Országunk magyar kisebbségének most lehetősége van arra, hogy bebizonyítsa lojalitását a román állam és ősi bölcsőnk iránt”. Korlátozzák a segélyeket Washington figyelmeztetése Washington jelentősen korlátozza az Oroszországnak megszavazott segélyt, amennyiben az orosz csapatokat nem vonják ki maradéktalanul a balti országokból — közölte az amerikai külügyminisztérium. A kongresszus korábban 417 millió dolláros támogatást szavazati meg Oroszországnak. Ebből jelenleg csak a humanitárius jellegű segélyeket folyósítják tovább, és a más jellegű támogatásnak a jövőben legfeljebb a felét adják meg, ha a Fehér Ház 1993. június elsejéig nem tudja jelenteni a törvényhozásnak, hogy a FÁK csapatait kivonták a balti államokból — mondta a szóvivő. A tokiói segélykonferencián ezzel párhuzamosan Lawrence Eaglaburger ügyvezető amerikai külügyminiszter további, több mint 400 millió dollár értékű segítséget helyezett kilátásba Oroszországnak, túlnyomórészt élelmiszerben és gabonában. Lévén, hogy állami forrásokból vásárolják fel a hazai termékfelesleget, a segélynek nem csekély amerikai belpolitikai jelentősége is van az elnökválasztás küszöbén — mutatnak rá Washingtonban. Amerikai szenátor: Le kell állítani Bőst! A lehető legnyomatékosabban kérem kormányukat, hogy vizsgálja felül a Duna elterelésére irányuló tervet — írta Alfonse dAmato befolyásos republikánus szenátor a washingtoni csehszlovák nagykövethez intézett levelében. A szenátor rámutatott, hogy a bősi erőmű energiát adna ugyan Szlovákiának, de az általa okozott környezeti katasztrófa következményei sokkal súlyosabban nyomnának a latban. — Ha energiára van szükségük, azt más módon is meg tudják szerezni; a vízlépcső megépítésével az embereknek és a környezetnek okozott kár elfogadhatatlan — írta levelében a szenátor. A koszovói válság megoldásának kulcsa Ha Szerbia nem vonja vissza a többségében albánok lakta Koszovó tartományban bevezetett rendkívüli intézkedéseket, a jugoszláv szövetségi kormány keresetet nyújt be az alkotmánybírósághoz — közölte Várady Tibor, a szövetségi kormány igazságügy minisztere a Tiker független belgrádi hírügynökségnek adott nyilatkozatában. — Ez a koszovói válság megoldásának a kulcsa — vélekedett Várady, aki elmondta, hogy a Milan Panic vezette szövetségi kormány szeretné feloldani a rendkívüli intézkedéseket. — Ha a szerb parlament ezt nem teszi meg, nem marad más számunkra, csak a szövetségi alkotmánybíróság — mondta. Karancs-völgyi zarándokok (II.) Magyar mise Lourdes-ban Padova körülbelül 250 ezer lakosú város Vicenza és Velence között az észak-olasz síkságon, mesés tudományos, kul- túrhistóriai múlttal. Olyan nevek kötődnek a városhoz, mint Titus Liviusé, a római történetírás atyjáé, Donatellóé, a szobrászé, a festők közül Giottóé, Mantegnáé. Giotto itt találkozott a költő Dantéval. Egyetemét - a joghallgatók fellegvárát - 1222-ben alapították. Két évvel korábban itt lépett be a ferences rendbe a huszonöt éves portugál, aki Assisi Szent Ferenc legjobb tanítványa lett, és Szent Domonkoshoz hasonlóan évekig Franciaországban prédikált az albigens és a katar eretnekek ellen, akit páduai Szent Antalként tisztelnek a katolikusok. Halála után egy évvel, 1232-ben avatták szentté a csodálatos gyógyítások és halottfeltámadások emberét, aki - mint Ferenc a madarakhoz - érthetően szólt az őt figyelmesen hallgató halakhoz, mivel Rimini gőgös lakói nem voltak rá hajlandóak. Ez a jelenet egyébként látható a padovai Szent Antal- bazilika egyik festményén. A galambok százaival benépesített templomtéren megcsodáljuk Donatello Gattamelata - egykori hadfi - lovasszobrát, melyről az iskolai képzőművészeti órákon, a televíziós népszerűsítő sorozatokban oly sok szépet hallottunk, tanultunk. A templomi séta lenyűgözi a zarándokokat; illetve nem csak őket, hanem azt a tucatnyi utazót is, aki inkább emberi kíváncsiságból, kulturális érdeklődésből vállalta a tíz napos, több mint háromezer kilométeres utat. Az épületen kupolás és minaretszerű vékony tornyok magasodnak, keleties benyomást keltve. A hozzáépített kolostor folyosóin élvezzük a kellemes őszi napot, csodáljuk az udvar közepén díszelgő, számunkra ismeretlen magno- lia-fát. Ezt az élményt már pluszba kaptuk a szervezőktől. Szerencsésen töltöttük a második éjszakát is a buszon. Igaz, többen - a sok járkálás és a hosszú ülések miatt - fájlalták a lábukat, némelyek lába be is dagadt, de más baj nem történt. Az imádkozás, a Pireneusok lábánál fekvő Lourdes előtt felerősödve, végigkísér bennünket a zarándoklat első állomásáig. A hívők komolyan veszik vállalásukat. S ebben igazán erősek és verhetetlenek, netalán irigylésre méltóak is annak, aki oly sok szép szót hallott szerény tettek kíséretében. Ezek az emberek most vizsgáznak maguk és a társaik előtt. Mert ugyan jártak már zarándokúton, de sohasem jártak olyan messze, mint most, sohasem vettek nyakukba olyan fáradtságot, annyi kényelmetlenséget (tisztálkodni még a luxusbuszon sem lehet), mint ezúttal. Lourdes meglepi az idegent. Nem szürke, sótlan és bigott városka, hanem párját ritkító ékszerdoboz. Annyi lakosa van, mint Balassagyarmatnak, de a fedett vásárcsarnoka nagyobb, mint Salgótarjáné, bámulatosan gazdag árukínálattal. Nagyon sokan az idegenforgalomból élnek. Rengeteg a látnivaló. Öt múzeumot számlálnak a városban, egy gyönyörű neogótikus katedrálist, egy csaknem 25 ezer embert befogadó földalatti bazilikát. A sebes folyó völgyében meghúzódó gondozott házak fölé fenséges, egyszerre kopár és zöldellő hegyormok emelkednek. A föld alatti templom 1956 és 1958 között épült. Építészei között magyar is található: Vágó Péter. Aztán vonzerőnek ott maga a barlang, ahol a Szent Szűz 1858. február 11-én először megjelent. Majd még tizenhét- szer, a legszegényebb család írni-olvasni nem tudó 14 éves leánykájának, Bernadette Sou- birousnak. A „hölgy” - így hívta Bernadette a látomást - felnőtthöz illően magázta őt, és közvetítésre kérte: tartsanak bűnbánatot az emberek. A látnokot sokan és sokáig csúfolták, mígnem a helybeli kemény szívű és fejű plébános 1864-ben igazoltnak fogadta el a szavait. Az apró, vézna leány Neversbe került intézetbe, tudásra tett szert, s itt halt meg 1879. április 16-án asztmában, illetve tüdő- és csonttuberkolózisban. Nemhiába mondta neki a „hölgy”, aki a hoszas kérdezősködésre csak annyit mondott, ő a szeplőtelen fogantatás: „Nem ígérhetem, hogy boldoggá teszem ezen a földön, csak a másikon.” Bernadettte méltósággal viselte a sok fájdalmat, és úgy vélekedett, boldogabb a betegágyában, mint a királynők a trónusukon. A nógrádi zarándokcsapat megérkezésének estéjén részt vett a gyertyafényes nemzetközi misén, melyen a hat nyelven beszélő egyházi személyiségek között Mocsáry Csaba etesi plébános is szóhoz jutott. Felemelő érzés volt hallani a magyar szavakat, a magyar imát, a szülőhelytől oly távoli földön. A plébános másnap aztán önálló magyar misét mutatott be a székesegyház Szent Anna kápolnájában. Ez újabb elégedettséggel töltötte el a híveket. A mise befejező aktusaként egymás után hangzott el a pápai, a magyar és a székely himnusz. Lourdesban, a mintegy kétezer kilométerre fekvő híres zarándokhelyen, jó volt magyarnak lenni. Sulyok László (Folytatjuk) Mit mutatnak a felmérések? Izgalmas választási finis Röviddel az amerikai elnök- választás előtt mind szorosabb a verseny, bár a jelek változatlanul arra utalnak, hogy Bili Clinton, a demokratapárti jelölt legyőzi George Busht. A feszültséget növeli, hogy az elnök ellen további, megalapozottnak tűnő gyanú merült fel az Irangate- ügyben, s egyúttal Ross Perot, a független jelölt Bushék elleni személyes vádjaival gondoskodik további izgalomról. A CNN és az USA Today napilap felmérése szerint Clinton 41, Bush pedig 40 százlékot kapna azoktól, akik várhatóan szavaznak majd. (Az amerikai választóknak általában csak a fele megy el voksolni). Az ABC tévé este 41:37, a CBS hálózat 45:35 arányban mutatta győztesnek Clintont, a Newsweek hírmagazin felmérése pedig 41:39 százalékarányt mutat. A szamok megtévesztőek: az amerikai közvetett választási rendszerben egy államban az szerez meg minden elnökválasztó elektort, aki a szavazatok többségét kapja. így számítva viszont e felmerések szerint Clinton szilárd többségben reménykedhet. Az eredmeny mindenesetre a vártnál szorosabbnak ígérkezik, így a jelöltek az utolsó napokban hevesen folytatják a kampányt. Bush elnök — felidézve, hogy az 1976-os választáson a demokrata Jimmy Carter csak kis többséggel győzte le a republikánus Gerald Fordot — meg reménykedik, hogy sikerül behoznia hátrányát. Az elnök számára mindenesetre kínos fejlemény az újabb vádemelés Caspar Weinberger, Ronald Reagan elnök egykori védelmi minisztere ellen az Irangate-ügyben. A sok éve húzódó perek, vizsgálatok azt derítik fel: kik felelnek azért, hogy Irán annak idején törvény- sértő módon amerikai fegyverekhez juthatott. Bush mindeddig tagadta, hogy annak idejen — mint alel- nök — tudott volna a súlyos visz- szaélésekről. Weinberger feljegyzései azonban világosan rögzítették, hogy Bush reszt vett a fegyverszállításokról folyt fehér házi tárgyaláson, és azokat — ellentétben a kormány más tagjaival — támogatta. Az elnök a CNN hírtévének adott nyilatkozatában azt mondta, hogy az üléseken valóban ott volt, támogatta a fegyvereladást Iránnak — de nem tudta, hogy mindez amerikai túszok kiszabadítását szolgálja. Ki lesz a negyvenkettedik? Elnökválasztási anziksz Az első amerikai elnökválasztást több mint 200 évvel ezelőtt, 1789-ben rendezték. A következő elnökválasztást három év múlva, pontosan 200 éve, 1792- ben tartották, s azóta négyévenként van elnökválasztás az Egyesült Államokban; az idei, 1992- es sorrendben az ötvenkettedik lesz. Az elmúlt 200 év alatt számtalan érdekes eredmény született. A legszorosabb küzdelem 1800- ban folyt, amikor mind Thomas Jefferson, mind Aaron Burr 73 elektori szavazatot kapott, 1796- ban John Adams 71:68 arányban győzött Thomas Jefferson ellen. Az amerikai elnökválasztások történetének legnagyobb arányú győzelme Franklin Delano Roosevelt nevéhez fűződik, aki 1936-ban 523 elektori szavazatot szerzett, míg ellenfele, Alfred Landon mindössze nyolcat. Az Egyesült Államoknak eddig pontosan negyven elnöke volt. 1992-ben mégis a 42. elnököt választják, mert egyszer előfordult, hogy ugyanaz a személy két elnöki periódust töltött ki, de egy ciklus kihagyásával. Grover Cleveland 1885-1889 és 1893- 1897 között volt az ország első embere, ezért őt a történetírásban kétszer, külön sorszám alatt szerepeltetik, s úgy emlékeznek rá, mint az USA 22. és 24. elnökére. Valamennyi elnök fehér bőrű férfi volt. Közülük 17 republikánus, 13 demokrata, 4 demokrata-republikánus, 4 whig és 2 fö- deralista. Valamennyi elnök az Egyesült Államokban született, a legtöbben — nyolcán — Virginia államban. Bush massachu- settsi, államának 4. elnöke, az ő elnökségével hozta be Massachusetts a szintén négy elnököt adott New York államot. Ha 1992-ben Clinton nyer, ő lesz az első arkansasi születésű elnök, Perot pedig a harmadik texasi. A legidősebb korban Ronald Reagan lett elnök, ő 69 évig és 349 napig várt a sikerre, a legfiatalabb, J. F. Kennedy 43 éves és 236 napos volt, amikor elnök lett. Nála is fiatalabb korában lépett hivatalba Theodore Roosevelt, de őt nem választották, hanem mint William McKinley elnök alelnöke, annak meggyilkolása után került a Fehér Házba. Theodore Roosevelt 42 éves és 322 napos volt akkor. A négyéves elnöki periódust 11 elnök töltötte ki maradéktalanul, tíz elnöknek nem sikerült ez. A legrövidebb ideig, mindösz- sze 32 napig William Henry Harrison volt elnök. A kétszer négy éves elnöki periódust eddig kilencen töltötték ki, három perióduson át, 12 évig Franklin Delano Roosevelt volt az USA elnöke. A legtöbb elnök foglalkozását tekintve ügyvéd vagy farmer volt, egyetlen katonaként William Henry Harrison lett elnök, egyetlen színészként Reagan, újságíróként Harding, mérnökként Hoover. A legtöbb elnök az episzkopális egyház híve volt, de sokan voltak presbiteriánusok is, s volt négy unitárius, három baptista, három metodista elnök is. John F. Kennedy római katolikus volt. Családi állapotuk szerint csak egyetlen elnök, James Buchanan volt agglegény, egyébként valamennyi elnök nős volt. Bush elnök négy fiát és egy lányát is beleszámítva, a 40 elnöknek összesen 89 fia és 59 lánya született, hat elnöknek nem volt gyereke, a legtöbb pedig John Tylernek, aki nyolc fiúval és hét lánnyal büszkélkedett. Az amerikai történelemben egyszer fordult elő, hogy apa és fia is elnök lett — John Adams és John Quincy Adams nevéhez fűződik ez az egyedülálló eset. William Henry Harrison elnök unokája, Benjamin Harrison szintén elnök lett, s e nagyapa-unoka párosítás szintén egyetlenegyszer fordult elő az amerikai elnökök történetében. A most ringbe szálló három elnökjelölt közül Bush teniszezni és futni szeret, azonkívül horgászik, s ez utóbbi tekintetben a legtipikusabb amerikai elnök. A horgászat mellett a legkedveltebb elnöki hobbi a ló, illetve a lovaglás — Perot is ezt vallja —, valamint az úszás és a golf — Clinton ezeket kedveli. A volt elnökök közül egyedül állt hobbijával Eisenhower, aki bridzselni és festeni szeretett, Truman, aki zongorázott, és Nixon, aki a bowlingért rajong. A 40 elnök közül 31 halt meg természetes halállal, nyolcán hivatali idejük alatt, közülük négyen — Lincoln, Garfield, McKinley és Kennedy — gyilkosságnak estek áldozatul. Legtovább — 90 évet és 247 napot — John Adams élt, legfiatalabb korában — 46 évesen és 177 naposán — Kennedy elnök halt meg. A legtöbb elnök júliusban halt meg, míg májusban egy sem. Az USA nemzeti ünnepen — július 4-én — három elnök hunyt el, ráadásul J. Adams és Jefferson még ugyanaznap is: 1826. július 4-én. Utoljára 1973-ban temettek (ex)elnököt, akkor Lyndon Johnson halt meg San Antonió- ban, s a nevét viselő texasi Johnson City-ben helyezték örök nyugalomra. Jelenleg négy exel- nök él: Nixon, Ford, Carter és Reagan. Közülük Reagan a legidősebb, ő 1911-ben született, az egyidős Nixon és Ford 1913-ban, Bush elnök pedig Carterrel egykorú, mindketten 1924-ben látták meg a napvilágot. (MTI)
