Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-29 / 255. szám
1992. október 29., csütörtök ARCOK - HARCOK HÍRLAP 7 Melyik az igazi életformája - lelkész, vagy szállodavezető? „Akkor éreztem magam igazán jól, amikor nem ezt csináltam” Lelkész volt, de megtért és kizárták a templomból. A Hit Gyülekezetének szimpatizánsa és elutasítja az abortuszt. Mátis András, aki februártól a Sziráki Kastély Szálló vezetője.- Melyik az ön igazi életformája, a lelkészi vagy a kastélyi?- Egyiket sem nevezném életformának. A lelkészi az hivatás, a kastélyi pedig szenvedély. A kastély a legalsóbb tudatomban úgy jön elő, mint egy titkos folyosó, amin ha átmegyek, eljutok olyan helyekre, olyan emberekhez, élményekhez, amit a lelkészi hivatás mozgástere nem biztosít. Ugyanakkor nem biztos, hogy olyan területe ez az ember életének. amely feltétlenül hasznos. nem biztos, hogy ezek azok a kapcsolatok, amelyek előbbre viszik az én karrieremet, mert függetlenül attól, hogy most mit csinálok, az eddigi életemet mérlegre téve biztos vagyok abban, hogy én akkor éreztem magam igazán jól, amikor nem ezt csináltam. Akkor volt nyugodt a lelkiismeretem, amikor azt a munkát végeztem, amire elhívásom volt. Az, hogy én most nem lehetek lelkész, nekem fogyatékosságom.- Mekkora csapás volt önnek a lelkészi állásról való lemondás, azzal együtt, hogy az adott helyzetet részben ön idézte elő?- Nem olyan egyértelmű, hogy én idéztem elő, de hogy ebben nagy szerepem volt, az tény. Rólam szól az, hogy „megtért az evangélikus lelkész”. Teljes biztonsággal ki merem jelenteni, hogy ma Magyarországon nem minden lelkész megtért keresztyén. Ha ma Magyarországon a történelmi egyházakhoz tartozó lelkészek közül valaki megtér, az nagyon kínos momentum. Mert az azt feltételezi, hogy tehát akkor ő nem megtért emberként kezdte a pályáját. Mátis András- Lelkésznek lenni hivatás, és ebből nem fog „kiszállni”, ahogy most elhallgatom. Nem mondhatjuk azt, hogy hátat fordított ennek. Ugyanakkor egy olyan állást hagyott ott, amivel akkor már nem értett egyet.- Akkor mégis egy kicsit hátat fordítás, a múltamnak is, már ami konkrétan a lelkészi tevékenységemet illeti. Azt hiszem, elhiszi nekem, hogy a lemondás nem egy boldog pillanatomban hozott döntés volt.- Megkérdeztem volna mint evangélikus lelkészt is, mi a véleménye az abortusztörvényről?- Ha a nő nem házasságban él, akkor azt mondom, ne akarja azt a terhességet megszakítani, amely terhesség olyan állapotban jött létre, amely Istennek amúgy sem tetsző. Akkor már nincs joga beleszólni az illetőnek. En nem fogadok el házasságon kívüli kapcsolatot, ami esetleg terhességhez vezethet. Én az ige felől közelítem meg ezt a kérdést. Nekünk hét gyermekünk van. egyik sem volt nem várt. Nálunk nem volt családtervezés. Itt Magyarországon nekünk egyáltalán nem volt kecsegtető jövőnk. Nálunk ismeretlen probléma volt, hogy akarunk-e gyereket? Ugyanis egy házasságon belül, hajó az a házasság, ki fog alakulni az életnek olyan ritmusa, hogy hiszem és tudom azt, az Úr gondoskodik arról, hogy ne legyenek váratlan gyerekek.- Ezt én nem hiszem.- Én biztos vagyok abban, hogy aki Istennek tetsző házasságban él, ezt így el tudja fogadni Istentől. Minden más helyzetben konfliktusok halmaza áll elő: probléma lesz a lakás mérete, a férj keresete, probléma lesz az is, hogy én alkalmas vagyok-e anyának.- Véleményekből már lehet tudni, hogy egyes parlamenti képviselők, akik a szigorított változatot támogatják, azt mondják, nem azon kell vívódni, hogy megszülessen-e a gyerek - olyan családban kell élni, hogy ez ne lehessen kérdés. Ez ott sántít, hogy nagyon idilli, miközben vezetjük a válási statisztikákat.- Ha valaki azzal érvel, hogy azért kell az abortuszt liberáli- sabban felfogni és elrendelni, mert van egy ilyen indok, hogy jobb a gyereknek, ha meg sem születik, mert eleve rossz körülmények közé kerülne, akkor azt .mondom, megint rosszul közelítettük meg a kérdést. Fogadja el tőlem, hogy csak olyan házasságban garantálja Krisztus a gyermek és a szülő jó kapcsolatát, amely az ő akarata szerint jött létre. Ahol nem krisztusi módon alakulnak ki, ott nem lehet jó gyümölcse a házasságoknak. Ott beteg gyerekek, nem várt gyerekek születnek. A szerencsétlenségünket ne akarjuk megmagyarázni, hanem rúgjuk ki az életünkből és döntsünk. Ha rossz házasságban élünk, azt meg lehet javítani azzal, ha megtérünk, és attól kezdve más felfogás szerint fogunk élni. És attól kezdve lehet, hogy vágyakozni fogunk az után a gyermek után, akitől eddig rettegtünk. Dudellai Ildikó Kis magyar ünneprontó Parlamenti krónika: napirenden kívüli és gyakran azon belüli szócséplés, magyarázkodás, variációk elhatárolódásra, el utasításra, terhességmegszakításra, s a szükséges szavazat- többség híján érvénytelen szavazásra. Bős-Nagymaros: gerjesztett, nem ritkán bősz viták, duzzadó vízszint, folyóparti tüntetések, dátumok a sakktáblán, s valaki (hágai) bíróságért kiált. Csak a Duna hallgat: „őt" senki sem kérdezte. Éhségsztrájk: tehát parlamentáris eszközökkel nem megy . . Csendes forrongás, kalória- számlálással , étrend: plusztabletta, ásványvíz, kávé. Életide- genség, fásultság. Az év fotója (lehetne): sajtófotó-történeti ritkaság, az elnök a Parlament lépcsőjén. A vaku fényénél tágra nyílt pupillák sötétje, bennük a döbbenet iszonya. Mögötte két alak lesütött tekintettel, mélyen előregörnyedve. (m.j.) Kórház a válság szélén Utálhatnák egymást úgy is, hogy nem csinálnak sportot az érzelemből, miközben azt mondják, elsőbb a közérdek. Nem fair a játék, ha a harcban álló felek egyike főnök, másika beosztott, még ha a beosztottat igazgatónak hívják is. Jó lenne tudatosítani, hogy a főnökség felelősséggel is jár, nem csak hatalommal. Tragédia persze nem történik az ő „győzelme” esetén sem. Az igazgató legfeljebb elmegy, a betegek meg a környező városokban gyógyulnak. Veszett már több is. Nem először fordulna elő a magyar történelemben, hogy kicsinyes önös érdekünktől vezényelve nem látunk holnapra. A történelemkönyvek nem jegyzik majd az eseményt. Esetleg beszélnek majd egy ideig róla Pásztón. (d.i.) A hét telitalálata 13+1 _ Frisch Oszkárhoz 1- Nem fárasztó, hogy minden nap ingázik Szécsény és . Salgótarján között?- Nem igazán, bár egy korábbi időszakban én javasoltam - de nem azért mert Salgótarjánra haragszom -, hogy a megyei földművelésügyi hivatal működjön inkább Szécsényben, mégiscsak közelebb a mezőgazdaság napi gondjaihoz. 2- Egyébként hallom másfelé is sokat utazgat. . - Valóban. Idén jutottam el például először nyugatra, ezt megelőzően pedig segélyszállítmánnyal jártam Erdélyben két alkalommal is, még 1989 decemberének végén, amikor lőporfüst szaga volt mindenütt a levegőnek. 3- Miért visel szakállat? . - Mert azt mondják, hogy e nélkül tíz évvel fiatalabb lennék, ezért levágatásával megvárom a nyugdíjaskort. 4- Sok mindennel foglalkozik, többek között egy lakóhe- . lyén megjelenő újságot szerkeszt.- Mindenki tudja, hogyan kell rúgni a tizenegyest, de amikor odakerül, akkor nehebbnek tűnik a feladat. Nos, hasonló okból tartom magam újságíróként ma még amatőrnek. 5 -Mégis az ön által szerkesztett Szécsényi Újságnak . már a tengerentúlon is híre van.-Való igaz, hogy az Ausztráliában megjelenő Magyar Élet című lap már tallózott cikkeinkből. 6- Állítólag kiválóan zenél. • - Legutóbb még egyetemi éveim alatt játszottam el az éppen Gödöllőre látogató Fidel Castronak gitáron a Quantanamé- rát, de önkritikát gyakoroltam. Azóta esetleg szerenádot adtam, hölgyeknek. 7- Otthonában négy hölgy is van: a feleség és a három • leányzó. Jól kijönnek?- Mindannyian jól tudják, hogy Tarjánban egy hivatalt vezetek, otthon pedig hivatalból vezetek ... 8- Véleménye szerint a megyei földművelésügyi hivatal • élén miért nem kisgazda pártállású ember iH?- Mert ez nem politikai, hanem kimondottan szakmai kérdés. Egyébként pedig, ha jól emlékszem, pályázat útján kerültem ebbe a beosztásba. 9- Egyáltalán ön gazdálkodik? . - „Kisgazdálkodom”. Van két hold földem, krumplitermesztéssel foglalkozom. 1 fi - Mikor kapált utoljára? X • - Inkább rúgkapáltam, s mint mindig, ezúttal is az újságírók ellen.- Hogyan szervezne meg egy új típusú gazdaságot. X X . - Nem a a cégtáblát átfestése lenne a döntő. 1 - Milyen feladatot vállalna ebben az ön által elképzelt X zL, . gazdaságban ?- Bármilyet is vállalnék, először alaposan felkötném a nadrágszíjamat, mert kemény munka következne. 1 Q -Az idei nagy aszályok után vízgazdálkodási szakmér- X . nőkként mit javasolna a megyében?- Kellenének „vizes" beruházások, de nem olyanok, mint a Bős-Nagymaros. i 1 - Mondja, ön valóban ennyire ért a mezőgazdasághoz? i X - Annyira biztosan, mint néhány zsurnaliszta az újságíráshoz. Vaskor István Ardeal interzis — Erdély tilos A román külügyminisztérium hivatalos anyagokban megtiltotta az „Erdély” kifejezés használatát. Mi erről a véleményük, és mit gondolnak, hogyan folytatódhat ez? Erre kértünk válaszokat. Magyarok Hazafias Világ- szövetsége AlbertJánoselnök:- Aki magyarnak érzi és vallja magát, csak azt válaszolhatja, hogy ez felháborító. A régi módszer folytatódik: a magyarok elrománosítása, illetve Erdélyt úgy betelepíteni román lakosokkal, hogy Trianon kérdése fel se merülhessen. Egészen más külpolitikai alapállásból meg lehetne oldani ezt a kérdést. Ha valaki felelősen gondolkodik. meg kell hogy találja ezt az utat, de ez a felelősség a parlament és a kormány részéről is hiányzik. Ez az intézkedés a legdrasztikusabb dolgokkal folytatódhat, iskolák és az anyanyelv betiltásával. Én nagyon félek, hogy belekerülhetünk még fegyveres konfliktusba is. Magyarországi Románok Szövetsége, Petrusán György elnök: - Nyilván nem tudok ezzel egyetérteni, értelmetlen intézkedés volt. Ezek a politikai indíttatású és céltudatos megszorító intézkedések roppant politikai rövidlátásról tesznek tanúbizonyságot. Az erdélyi magyarságnak akartak figyelmeztetésként jelzéseket küldeni -ez nagyon buta fenyegetés. Romániának árt ez nagyon sokat, és nem a kisebbségnek. Szerintem nem folytatódik ez a folyamat, mert a megalakítandó kormány,sem tudja felvállalni a nacionalista vonalat. Ez elszigetelné Romániát. Magyarok Világszövetsége, dr. Szeredi Ervin, anyaországi elnökségi tag: - Óvatosak vagyunk ebben a kérdésben, de hogy nem értünk egyet vele, az természetes. A keddi elnökségi ülésen hozunk testületi állásfoglalást. D. I. Ez itten kérem, Magyarország Az ’56-os sajnálatos események - második felvonás Közhellyé vált az ,,’56-os sajnálatos események” kifejezés, mondják már hallás után azok is, akik csak a történelemkönyvből ismerték a forradalom történetét, meg azok is, akiknek ezért már nem volt érdemes kinyitni a történelemkönyvet, mert időközben átértékelődött a történelem. Az ’56-os sajnálatos események '56-ban zajlottak le - először. Minthogy rajtam kívül álló okok miatt én is a történelemkönyvből tanultam erről az időről, aligha érdemes állást foglalnom róla. De mostanában egyre gyakrabban jut eszembe az a néni. akit egy rádiós riporter állított meg az utcán, hogy megkérdezze, mit szól az oda-vissza tüntetésekhez. Nem mert szólni semmit, mert szerinte „’56 is így kezdődött”. Aztán jött október 23-a, az ünnep, és jött volna az ünnepi beszéd, ami elmaradt. Maradt az emlékezetekben a Kos- suth-téri élőkép, vagy a tévés közvetítés, és Antall József miniszterelnök mondata:- Nem örülünk ennek a sajnálatos eseménynek. Lehet sajnálatosnak minősíteni az eseményeket, mint ahogy ezt azóta többen is tették a kormánypártból, én ijesztőnek tartom. Nem a pillanat, hanem a jelenség miatt. Nem egyszerűen Göncz Árpád kapott pofont. Maradt a kérdés, hová tart ez az egyre egységtelenebb ország, maradt az egyre napibb félelem, maradt Antall József mondata. És Göncz Árpád arca. - Dudellai Hogyan szorítsuk vissza az anyanyelvi képzést? / Állítólag helyzeti előnyt jelent a kéttannyelvü iskolatípus A kisebbségi oktatás problémái régen és ma Nem lesznek jó szocialista hazafiak a nemzetiségi gyerekek, ha minden tantárgyat az anyanyelvükön tanulnak - állította egy minisztériumi osztályvezető 1961-ben. Hogyan tanulnak, hogyan tanuljanak és tanítsanak ma, és mi lesz a kisebbségi képzés jövője Magyarországon? Erről a tanárokat, diákokat, a nemzetiségi kisebbséget egyaránt érintő és érdeklő kérdésről beszélt dr. Töttössy Istvánná, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium etnikai és nemzeti kisebbségi főosztályának vezetője Salgótarjánban, a Magyar Demokrata Fórum megyei szervezete által rendezett fórumon, amelynek idézett előadása a kisebbségi oktatás problémáival foglalkozott. Honnan szerezted ezt a Ceausescu-féle diktátumot? Magyarországon 1961 -ben megjelent egy körlevél - mondta bevezetőjében az előadó -, egy minisztériumi osztályvezető körlevele, ami a korábbi kisebbségi oktatási rendszert egyszerűen felszámolta. Függetlenül mindenféle életben lévő törvénytől, a körlevél kimondta, hogy hátrányos helyzetben vannak a nemzetiségi tanulók, hiszen nem jutnak hozzá korszerű ismeretekhez, lehetetlen. hogy megállják a helyüket, nem tudnak bekapcsolódni az ország építő munkájába, nem lesznek jó szocialista hazafiak akkor, ha minden tantárgyat az anyanyelvükön tanulnak, a magyar nyelvet pedig idegen nyelvként tanulják. Odaadtam ezt a levelet néhány határon túli kollégának, akik nem látták, ki. és mikor írta. Az erdélyiek kivétel nélkül azt kérdezték, honnan szerezted meg ezt a Ceausescu-féle diktátumot? Sikerült felszámolni a kéttannyelvü iskolarendszert Abban az időben egész Kelet-Európábán ilyen helyzetbe próbálták hozni a nemzetiségi oktatást, csak nyilván, ahol több százezer ember anyanyelvi oktatását kellett visszaszorítani, ott ez a folyamat lassabb ütemben ment. Magyarországon 1968-ig sikerült teljesen felszámolnia kéttannyelvü iskola- rendszert. Ez azt jelenti, hogy jelenleg Magyarországon a nemzetiségek úgynevezett nyelvet oktató iskolákba járathatják a gyerekeiket, vagyis az anyanyelvűket idegen nyelvként tanulják. Ez jellemző a nemzetiségi iskolák döntő többségére. Az 1970-es évektől fokozatosan vezették be Magyarországon a kéttannyelvü iskolákat, ahol az alsó tagozatosok mindent az anyanyelvükön tanulnak. a felső tagozatban pedig bizonyos tárgyakat oktatnak így. Itt átlépünk a harmadik típusba, a kéttannyelvűbe, itt anyanyelven történelmet, irodalmat tanulnak a gyerekek. Ez helyzeti előnyt jelent állítólag, ha tovább akar tanulni. Ehhez az elgondoláshoz alkalmazkodott a tanárképzés is. Cél: áttérés a teljes anyanyelvű oktatásra A pedagógusképzés a nemzetiségiek számára azt jelenti, hogy például szlovák, német, szerb szakos lehet, de azt nem jelenti, hogy szerb nyelven matematika szakos lehetne. Szeretnénk elérni, hogy a tanárképzésben alapvető változás történjék. A célunk, hogy fokozatosan teljesen áttérjünk a teljes anyanyelvű nemzetiségi oktatásra. Ehhez biztosítani kell 'a feltételeket, de ezt erőltetni nem szabad. (dudellai)
