Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-29 / 255. szám

8 HÍRLAP ÉG-IGÉRÖ 1992. október 29., csütörtök Edda lesz, van és volt! Hétfőn végre jó Hold kelt fel! Az Edda Müvek „Akarunk téged Attila, ne­künk kell az Edda Művek! A hitvallásod sokak számára ér­ték! Úgy csináljátok az erősí­tést, hogy érteni lehessen a szö­vegeket, mert mi is veled aka­runk énekelni!” - írta egy kö­lyök. aki a véredből lett, de rossz hold kelt föl, mikor szüle­tett. talán ezért van az, hogy nem értetted meg őt. Az emlé­kek fogva tartanak, és nehezen engednek. Nagyon nehezen. Pontosan négy napja annak, hogy „jó hold kelt fel”, így a salgótarjáni ifjúsági művelődési házban találkozhattak az EDDÁ-val a nógrádiak is. A maiak persze nem sejtik, hogy volt, mikor még „bűnnek" számított, ha a diákok kiplaká- tolták: Edda lesz, van és volt. Ma már megírhatjuk: igazuk lett a srácoknak: Edda van! És leg­alább olyan jó. mint anno. Pa­taki Attila pedig semmit nem változott. Az a Pataki, aki elvá­laszthatatlan része és egyben feje a zenekarnak. Az évek múlhattak, de ő maradt.- Mi az, amire igazán büszke leszel, ha egyszer majd vissza­tekintesz életedre?- Egyetlen dologra: remélem elmondhatom majd, hogy em­berként éltem. Nálam csak ez a kategória létezik, nincs szerb, zsidó, szlovák, német, esetleg cigány. Vagy ember valaki, vagy nem. Szép eszme az euró­paiságé, de szerintem tágabb törvények szerint kellene él­nünk: egyetemes emberi érté­kek figyelembevételével.- Vallásos vagy?- Ha az érdekel, hívő ember vagyok-e, igen. Katolikus.- Mi az, amire inspirálni akarjátok a fiatalokat?- Emberként élni, hinni és elviselni a másságot. Ezek ma különösen fontosak, ma amikor a zűrzavar kezd eluralkodni kö­rülöttünk.-Látsz lehetőséget a kitö­résre?- A családi indíttatás megha­tározó, de mindenki megtalál­hatja a maga útját, ha akarja. Mi a magunk eszközével, a dalaink szövegében próbáljuk becsem­pészni a reményt, a hitet.- Ha a daloknál tartunk, mire készültök most?-November 18-áig tart még a turné, de jövő hónap közepén már remélem, hogy a boltokban lesz az új dupla kazettánk: „Az Edda két arca” címmel. Az egyiken egy élő koncert felvé­tele, a másikon pedig a legszebb lírai számaink szerepelnek majd.-A koncertkörúton bejárjá­tok az egész országot, eldugott kis helyeken is felléptek. Miért?- Nem felejtettem el. honnét indultam, számomra fontos, hogy találkozzak azokkal a gye­rekekkel, akik a mi zenénket szeretik. Elmegyünk minden­hová, mert egyszerűen örülök, ha meghallgatnak, ha játszha­tok. Fenyvesi Egy iskola, ahol diákköztársaságban élnek Leányzó az elnök Az ifjú „elnökasszony” Több éve, hogy Kovács Tibor igazgató úr fejében megszüle­tett a gondolat, azóta pedig az általa vezetett intézményben, a bátonyterenyei Erkel Ferenc Ál­talános Iskolában működik a megye első és eddig egyetlen diákköztársasága. Hasonlóan, mint az életben, a gyerekek képviselőiből épül fel a parlament, minden osztály de­legálhat ide három embert. A köztársaság elnökét azonban nem a parlament, hanem köz­vetlenül az iskolások választják. A jelöltek a szavazás előtti napon ismertették a köztársaság polgáraival programjaikat, ezt követően, pontosan egy hete annak, hogy a szavazás alapján eldőlt, idén ki vezeti majd a gyerekek önkormányzatát. A tanulók többsége a nyolca­dikos Letovai Szilviára voksolt, így ő lett diákköztársaság har­madik elnöke, akit később ün­nepélyes keretek közt iktattak mandátumába. A frissen meg­bízott elnök „asszony” nem ígérgetett felelőtlenül, csak a biztosan megvalósítható felada­tokra koncentrált. Egyetlen konkrétumról tett említést: az iskola tanulóinak november kö­zepétől „sulirádió” szolgáltat majd rendszeres adást. Mint az életben, itt is meg­alakul a kormány, létrejönnek a felelős minisztériumok, élükön a diákminiszterekkel, akik a sportért felelős diáktanács kivé­telével valamennyien nyolcadi­kosok. A parlament első ülésén, amely szintén pontosan egy hete volt, megválasztották a kormány szóvivőjét is. iktor Válaszol Program soroló Salgótarján. Október 30-án, este 6-tól Techno-Wave buli lesz az Ady Endre Művelődési Házban, este 7-től Sziámi koncert az Gere- lyes Endre Ifjúsági Művelődési Központban. November 2-án este fél 8-tól a Galaxisban jazz klub lesz, amit a József Attila Művelődési Központ (JAMK) szervez. November 3-án este 6-tól Blues klub az Ady Endre Műve­lődési Házban. November 4-én. este 5-től a JAMK belső klubjában Buda László hegymászó élménybe­számolóját hallgathatják meg. Balassagyarmat. Október 31-én este 8-tól, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ Rock Táncházában az It’s only dance lép fel. Pásztó. November 3-án este 6 órától a művelődési központban Buda László tart élménybeszámolót. Bátonyterenye. November 2-án. 17 órától az Ady Endre Művelődési Köz­pontban dr. Szomszéd András „Egy palócfalu történeté”-ről tart előadást. Különleges küldemény érke­zett a minap szerkesztősé­günkbe: nem csak a boríték, a levél tartalma is érdekes volt. „Nyaranta egy hónapot min­dig a Szentendrei-szigeten, Szi­getmonostoron töltünk, ahol van egy apró házunk. Most, au­gusztus végén sem maradhatott el ez a program, ami néha dög unalom. Néha. Mert ha átme­gyek Szentendrére, mondjuk vásárolni, nagyon hamar elsza­lad az idő. így volt ez azon az estén is, mikor észre sem vet­tem, hogy az utolsó komp is el­úszott. Ott álltam a szatyorral a rév lépcsőjén és éppen azon töprengtem, hogy most hogyan jutok vissza a szigetre, mikor megszólított egy fiú. Az volt az érzésem, hogy ismerem vala- honnét, nagyon régóta ismerem őt, és szeretem. Hülyeség, de tényleg ezt gondoltam. Lényeg, hogy vele aludtam és megtör­tént, ami megtörtént. Anyám meg apám nem tudták mi van velem, sík ideg volt mind a kettő, na és mikor hazaértem, jól kiosztottak. Két nappal ké­sőbb már jöttünk is haza. Mikit - így hívták a srácot -, nem tud­tam megkeresni, pedig nagyon hiányzik még most is, de őriz­nek, mint egy „írón Maident”. Csakhogy azóta kiderült, óriási gubanc van! Amióta Mikivel voltam, nem „jött meg”, tehát úgy néz ki. terhes vagyok. Or­voshoz nem mentem el. nagyon félek, mert csak októberben fo­gom betölteni a tizennyolcat, ráadásul érettségi előtt állok. Jó kis érettségi előtt, nem? Mit csináljak? Szóljak az anyám­nak? De ő kipréseli a lelkemet ezért. A barátnőmnek mondtam el eddig a dolgot, ő tanácsolta, írjak ide. Ez az utolsó remény­ségem.” Kedves „Lebabázzak?” je­lige! Enyhe öniróniád nem men­tesít a felelősség alól, és ha csak halogatod azt, hogy orvoshoz menj, azzal nem fog rendeződni a dolog! Sőt! Szóval most azonnal keress fel egy nőgyó­gyászt, mert magaddal tolsz ki. ha nem ezt teszed! A szüléidét pedig talán meg kellene próbál­nod beavatni a titokba! Nagy bajban megértőbbek, hidd el! Azt persze ne várd, hogy meg­dicsérnek a történtekért, de biz­tos vagyok abban, hogy segíteni fognak majd neked! A Váciban nem höbörögnek, hanem cselekednek! Leomlanak a kifogáshegyek Itt kérem szépen semmi sem történik! Itt megállt az élet! Itt nem érdemes kezdeményezni, mert a tanárok úgysem egyez­nek bele! Mert már próbálkoz­tunk, mert hányszor elutasítot­tak, mert nem akarják megér­teni, nekünk mi a jó. Lassan már mi magunk sem tudjuk, mit is akarunk valójában, hiszen ezen fölösleges gondolkodni. Értsétek meg végre, úgy sem lehet itt semmit tenni! Ha pedig így indulunk a dol­goknak, akkor tényleg ásó meg kapa! A kifogáshegyeket azon­ban egyik sikeres ismerősöm ezzel a gondolattal szokta le­bontani: „Nincs elérhetetlen cél, csak a hozzá vezető utat kell megtalálni." A bátonyterenyei Váci Mi­hály Gimnáziumban jutott eszembe mindez, mikor az egyik negyedikes lánnyal arról beszélgettem, hogy most mire készül náluk a diákság. Szavai­ból az derült ki, szinte semmire. Azaz október 30-án lesz a gó­lyabál, azt szervezik. Az első­sök műsorokat adnak majd elő, végül diszkó lesz este kilencig. Sokan azt szeretnék, ha tovább Daróczi, az egyik szervező tartana a program, de a tanárok ezt úgysem engednék.- Szóltunk erről az osztály- főnökünknek is - mesélték a második b-sek -, ő azonban,azt mondta, a tanári kar ebbe nem egyezik bele. Oravecz László igazgatót is megkérdeztük ezzel kapcsolat­ban:-A helyzet azért nem eny- nyire egyszerű- A gimnáziu­munk specifikuma, hogy a tanu­lóink túlnyomó többsége Kiste- renye környéki településekről jár ide, az utazásuk megoldása gondot okoz. Tapasztalatból mondhatom, hogy emiatt a ta­nulók nem maradhatnak sokáig egy-egy ilyen rendezvényen.- Mi történne abban az eset­ben, ha a diákság döntő több­sége most mégis azt kérné, hogy tovább tartson a gólyabál?- Ha ez valóban tömeges igényt takarna, semmi akadálya nem lenne ennek. Nincs lehetetlenség - legfel­jebb tehetetlenség - vallja az is­kola két rádiósa, Daróczi Valen­tin és Szederkényi Csaba, akik felvállalták, hogy egyfajta köz­véleménykutatást szerveznek a témával kapcsolatban. A gim­názium diákönkormányzatának segítségét is kérték, végül - több összejövétel és beszélgetés után - megszületett a kompro­misszumos, de ésszerűnek tűnő javaslat, amit Ágoston Csaba, a diákönkormányzat vezetője tárt az intézmény vezetője elé. Az igazgató úr pedig támogatta az ötletet: Így ha valóban ott marad a gólyabálban a diákság zöme, tovább tartják-.-azt. (f.á.) ... és ahol most bontakozhat ki a demokrácia Rólad és veled! Amikor ő még kis srác volt A szőke szépség és a polgármester „Nem kell ecsetelni egyetlen Európához tartozni akaró honfi­társamnak sem, hogy a demok­ráciára oly nagy szükség van, mint a levegőre.” Az idézet egy középiskolai tanár tollából való, és nem szorul magyarázatra. Nem meglepő tehát, hogy a sal­gótarjáni Bolyai János Gimná­zium diáksága is úgy gondolta, szükségük lenne egy közülük való emberre, aki képviseli őket az iskolavezetők, a tantestület és a szülői munkaközösség ülé­sein. Az, hogy ki lesz ez a diák, még nem dőlt el. Szavazást kell tehát kiírni, és akire a tanulók legalább 51 százaléka voksol, az lesz az elnök. Ezen az elkép­zelésen nyilván finomítani kell, hiszen ebben az esetben ahány ember, annyiféle javaslattal áll­hatna elő. így az önként jelent­kezőkön a sor, akik közül, prog­ramjuk megismerését követően választhatnak a diákok. Ha pedig megvan a diákigaz­gató, több jó dolog megvalósu­lásának megnő az esélye. Pél­dául ki az a gimnazista, akinek még nem jutott eszébe, hogy ta­nárát ő maga válassza meg? Nyilván mindenki azt szeretné, ha kedvence tanítaná! Sajnos azonban az ötletet ma még megoldhatatlan, mert az óra­rendet szinte lehetetlen lenne így összeállítani. De ha már ez a javaslat nem is, legalább né­hány más „földönjáró”elképze­lés keljen életre az álmok vilá­gából.” Alexi Zsuzsa, a Bolyai egyik elsőse így látja a diák­igazgató választás kezdetét. Ő már azok közé tartozik, akik nem szemlélik érdektelenül, mi történik velük. Az ő fejük felett nem intézkedhetnek róluk! Vajon mit szól mindehhez az az intézmény igazgatónője, Szabó Istvánné? — Örülök, hogy a diákság komolyan kezd foglalkozni sa­ját ügyeivel. Úgy vélem, egy valóban működő, a diákok által szervezett önkormányzat szük­séges egy középiskola normális működéshez, mert ez nevelők­nek fontos visszajelzést ad, a diákok számára pedig az ön­megvalósulás egyik lehetősé­gét. Remélem, a jól felfogott érdekünkben komolyan együtt tudunk majd működni.- Vannak nagyon intelligens emberek, akik ritkán szólalnak meg, de ha mondanak valamit, akkor biztos, hogy érdemes rá­juk figyelni, mert valami oko­sat mondanak. Dr. Káldor An­dor országos hírű farmakológus Németh Gyurka is ilyen volt, rá mint meste­remre emlékszem. A profesz- szor amellett, hogy hatalmas szakmai ismerettel rendelke­zett, nem felsőbbrendű „lény­ként”, hanem igazán humánus emberként élt, így nem csak szakmailag, emberileg nagyon sokat tanulhattam tőle. Dr. Németh György Balassa­gyarmat polgármestere vallott így arról az emberről, aki egyik legjelentősebb tanítója volt, aki elindította őt az orvosi pályá­ján.- Példaképe talán egész pá­lyafutását meghatározta. De bármennyire is felnőtté, meg­fontolttá válik valaki, hajdanán ő is volt gyerek, és mint a cse­meték általában, ő is követett el néhány csínyt. A polgármester úr például mikor kapta élete első írásbeli figyelmeztetését és miért?- Élénken emlékszem az esetre. 1957. szeptemberében voltam első osztályos. A har­madik tanítási napon azonban egy kis papírlappal kellett szü­leim elé járulnom, ellenőrző hí­ján erre írták a figyelmeztetést, amiért szünetben a pad tetején ugrándoztam. Nem mondhat­nám, hogy ez egyben az utolsó figyelmeztetés volt, amit kap­tam, de azt hiszem összességé­ben nem voltam rossz.-Azt tartják, hogy bár egy gyermek apró, nagyon sok mindent tud, talán ösztönösen is. Bizony gyakran bontakozik ki kisiskolások közt is óriási vonzalom, úgymond diákszere­lemként. Ön mikor és kibe volt életében először szerelmes?- Már ötéves koromban is tetszett egy leányzó. De egy kislány érdekes mód. elég ele­ven él bennem a mai napig. Az általános iskola hetedik osztá­lyába jártam és egy szép szőke ötödikes teremtés, a nevét pon­tosam nem tudom, valamilyen Erzsikének hívták, feltűnt ne­kem. Egy iskolai rendezvényen mesejelenetet adtuk elő, a da­rabban én játszottam az öreg Dr. Németh György polgármester királyt, ő volt Csipkerózsika, a lányom. Együtt jártunk a pró­bákra, engem pedig rabul ejtett kedvessége. Az egyik próba szünetében aztán „csillapítha­tatlan” vágyat éreztem, hogy tudtára adjam, mit érzek iránta. Mit mondjak, miután színt val­lottam, nem omlott a nya­kamba.- így, hosszú idő távlatában nyilván sok minden szebbnek tűnik. Gyerekként másként lát­juk a világot, de ezzel együtt is nagyon szép korszaka ez leg­többünk életének.-fenyvesi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom