Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-29 / 255. szám

1992. október 29., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 A Nógrádker ismét kitalált valami újat Kevesebbet fizet, többet kap Tanácsot is szívesen adnak a készséges eladók. Kép: Gyurián Nyakunkon a tél. Maholnap arra ébredünk, hogy tartósan farkasordító hideg köszönt ránk. Nem győzünk meleg ha- cukát magunkra ölteni. Akinek abban az örömben lehet része, hogy gépkocsit üzemeltethet, nem kell sokat nyűglődnie azon, hogy rájöjjön: jobb ma felkészíteni a kocsinkat a hide­gebb időszakra, mint holnap reggel a szétfagyott hűtő, a ki- nyithatatlan zárak, a jeges, átha­tolhatatlan ablak miatti ideges­kedéssel kezdeni a napot. Aki úgy döntött, s jól döntött, hogy megelőzi a fagy okozta károkat, nehézségeket, annak melegen ajánljuk a Nógrádker Járműal­katrész és gumiáruk boltját (ko­rábban az OMW benzinkút mel­lett volt) Salgótarjánban, a Bajcsy-Zsilinszky út 7-13 szám alatt, a piac mögött. Mint Gombos LAszló boltve­zetőtől megtudtuk, ha ebbe a kicsiny, de jól ellátott boltba tér be a vásárló, akkor több okból is jól jár. Egyrészt megvásárol­hatja a gépkocsi téli üzemelteté­séhez szükséges dolgokat, úgy, mint fagyálló folyadékot, hideg­indító, jégoldó spray-ket. Más­részt a Lada, Dacia, Skoda, Trabant és Wartburg alkatré­szek szerkezeti és karosszéria elemeit, 30 százalékos áren­gedménnyel kínálják itt a re­ménybeli vevőknek. Az autós társadalom minden­napos szükségleti cikkeiből: gyertya, légszűrő, izzók, teljes választék áll rendelkezésre. Természetesen azok sem ma­radnak hoppon, akik a kétkere­kűek szerelmesei, mivel a mo­pedek és kerékpárok alkatrészei sem hiányoznak a boltból. A zsűri döntése egyértelmű volt Gyarmaton a vándordíj A 120 éves fennállását ün­neplő mezőtúri Petőfi dalkör szervezte október 23-án, azt a dalostalálkozót, amelyen a ba­lassagyarmati dalosok is vissza­térő szereplők. Ez alkalomból Gounod. Ko­dály, valamint Bárdos Lajos művekkel léptek a nagyszámú közönség elé. Szólót énekelt: Csábi István, Méhes Imre. Or­gonán közreműködött: Per- neczky Zsolt. A kórust vezénylő Ember Csaba pedig egyben az összkar egyik dirigense is volt. Az 1990. évi siker után a Fa- sang Árpád zeneszerző által ve­zetett, szakemberekből álló zsűri - egyhangú döntéssel — újabb két évre a Balassagyar­mati Dalegyletnek ítélte oda a találkozó vándordíját. A kiskatonák sem bújnak angyalbőrbe (Folytatás az F oldalról)- Túl szépen hangzik ez így. A valóságban is így lenne?- Ha kételkedik, kérdezzen meg másokat is - folytatja. - Nem azt mondom, hogy eseten­ként elő nem hallatszik a tiszt torkából a magas „c”, de értse meg, hogy ez egy adott helyzet­ben indokolt is lehet. Beszélgetőpartnereink azt is elmondják, hogy különböző he­lyekről, különböző felkészült­ségű fiatalemberek kerülnek össze a laktanyába, akiket egy­formán kellene kiképezni a had­seregbeli feladatukra. A tisztek feladata nem egyszerű, hiszen a mai kor honvédjét kell nekik megformálni.- Külső körülmények nem játszanak közre a honvédség belső problémáiban?-A sorkatonai szolgálat le­töltésére beengednek olyan fia­talokat, akik fizikailag nem fel­elnek meg a követelményeknek - mondja kérdésemre immár egy tiszt, Laczkó János száza­dos. - Tudok olyan esetet, hogy egy fiatalembernek az egyik lába centiméterekkel rövidebb volt a másiknál, mégis bevonul­tatták. Egy volt osztálytársam, aki válogatott öttusázó volt, ál­talános fizikai gyengeség miatt maradt ki a honvédségből.- Tehát nem megfelelő az egészségügyi szűrés a sorozás­kor?- A tapasztalatok szerint sem a sorozásnál, sem a bevonulás­nál számos esetben nem derül ki, hogy valakinek valamilyen baja van - válaszolja Antovics József őrnagy. - Az orvos hiába kérdezi, hogy van-e valakinek valami baja, nem merik mon­dani. Csak amikor már itt van­nak bent a katonák akkor derül ki, hogy az „A” kategóriás ka­tona nem bírja a terhelést.-Könnyű azt hibáztatni, aki nincs itt. Inkább arról beszél­jünk, hogy itt bent a laktanyá­ban minden rendben van-e? In­formációink szerint kibírhatat­lan sorakozókat és gyakorlato­kat tartanak, a tisztek minősít­hetetlenül viselkednek, s hogy nem jut étel minden katonák­nak. Erről hogyan vélekednek?- Nézze, semmi okunk véde­kezni, mert nincs miért - szól közbe Fodor László százados. - Ami a kibírhatatlanságot jelenti, valóban akadnak sorakozók, megerőltető gyakorlatok. Nem mindenki bírja, de őket tisztes­séggel ellátja az egészségügyi szolgálat. Ezért nem érhet sen­kit semmiféle megkülönbözte­tés. Lehet az is, hogy minősíthe­tetlen hang előfordul, de ezt egyre kevésbé engedhetik meg maguknak a hivatásos tisztek: ha ezért leszerelik, vajon hová megy dolgozni? Hogy nem jut étel mindenkinek? Nevetséges. Gondolja, hogy ott, ahol kétezer emberre főznek, valakinek nem jut enni? Beszéltünk leszerelt kato­nákkal is, akik elmondták, hogy noha parancsnokaik kemény emberek voltak és szigorúak, mégsem gondolnak rájuk ha­raggal. Nagy Gábor egykori honvéd így fogalmazott:-Nekem a nagyanyám egy­szer elmondta, hogy aki nem volt katona, azt nem is nézték embernek a faluban. Nos, a se­regben engem és társaimat is emberségre tanítottak. Kemény volt a kiképzés, a szolgálat, de emberséges. Nekem az a véle­ményem, hogy a hadseregben tisztek és honvédek együttesen, egy célért dolgoznak, egymás mellett békében. Pádár András Jeszenszky Géza külügyminiszter szerint: Tudatlanság azt állítani, hogy romlott a szomszédos országokkal való viszonyunk- Megváltozóban van a kis- nemzet-tudat, mert lassan azt tapasztaljuk, hogy Magyaror­szág a térség legnagyobb or­szága - mondta Jeszenszky Géza külügyminiszer, aki a „szlovák-magyar válság ide­jén” tartott fórumot hétfőn Ba­lassagyarmaton. Kijelentette, óriási jelentősége van, hogy az ország nyugalma, stabilitása megmaradjon, ezt nem szabad kicsinyes érdekektől vezérelve feláldozni. Úgy vélte, miközben sikerrel fogadtattuk el magunkat a Nyu­gattal, szembekerültünk azzal, hogy a ’89-es év végi remények nem váltak valóra. Kiemelve a karácsonyi romániai eseménye­ket, ezt mondta:- Azt hittük, aberráció, de sajnos, a példa elterjedt. A délszláv konfliktust párat­lan történelmi tragédiának mi­nősítette a külügyminiszter, hozzátéve, „megtanulta a világ, hogy vannak kisebbségi kérdé­sek”. Hangsúlyozta, tudatlanság azt állítani, hogy 1989 óta rom­lott Magyarország viszonya a szomszéd államokkal. Arról van szó, hogy felerősödött a tü­relmetlenség.- Magyarországot hét állam veszi körül, ebből öt új - foly­tatta Jeszenszky. Kapcsolatain­kat így értékelte: néggyel igen jó a viszonyunk, hárommal nem annyira, mint szeretnénk.- A szlovák-magyar vi­szonyt Bőssel lehetett elrontani - állapította meg, s megje­gyezte, a kérdést nem a magyar politika tette nemzeti vitává. Itt elhangzott egy közjáték is:- Remélem, van itt képvise­lője a szlovák kormánynak, leg­alábbis valaki, aki jelent. A szlovákoknak nagyobb kárt okoz a Duna elterelése, mint Magyarországnak, mondta a miniszter, és így indokolt:- Például összetörhet a gát. Szocialista konstrukció, nem bízhatunk benne. Jeszenszky Géza felelősségre vonta az európai országokat, akiktől nem kaptunk támogatást ez ügyben, és akik „csak akkor figyeltek fel, amikor már a vészharangot kongattuk”. Az akció politikai káráról is szólt:- Nem tudom, lehet-e ezek után visegrádi egyezményről beszélni? Varsóval, Prágával és Budapesttel marad háromszög a háromszög? (dudellai) Nem mindennapi izgalmakat éltek át a szülök Erdélyben rekedtek a bolyaisok Nem mindennapi izgalmakat okozott a Bolyai János gimná­zium egyik negyedik osztályá­nak kirándulása. Ugyanis teg­nap reggel hét órákor érkeztek vissza Erdélyből, kicsit később, mint tervezték. Mint utólag ki­derült, kár volt idegeskedni, hi­szen nem történt semmi baj - persze könnyű ezt mondani egy szülőnek ...-Köszönet illeti a diákok szüleit - mondta Szabó Ist­vánná, a gimnázium igazgató­nője. Megértéssel vették tudo­másul a történteket, vagyis azt, hogy gyermekeik nem érkeztek meg időben. Egyedül egy nagy­papa türelmetlenkedett sokat, de ennek ellenére megpróbált összeköttetést teremteni a prog­ramban szereplő városokkal. Az utazást egyébként komoly előkészítés előzte meg: ebből a célból rendezett értekezleten va­lamennyi érintett szülő belee­gyezett a kirándulásba, pedig számítani lehetett arra, hogy nem megy majd minden simán. Amikor a jelzett időpontban nem érkeztek meg, és a kül­ügyminisztériumban érdeklőd­tem felőlük, azzal „nyugtattak meg”, hogy Romániában az ilyesmi nem ritkaság, a rossz üzemanyagellátás és a kiépítet­len úthálózat miatt. Hozzátet­ték, hogy baleset, komolyabb dolog nem történhetett velük, mert arról tudnának, és legjobb, ha majd 24 óra múlva érdeklő­dünk újra ... Segített s Somos­kőújfalui határőrség is. Ők a romániai határátkelőket hívo­gatták végig telefonon, és ér­deklődtek, hogy esetleg megér- keztek-e oda. Ennyit a kirándulás kalandos részéről - ilyesmire az ember még hosszú évekkel később is örömmel gondol vissza - de mit láttak és tapasztaltak a résztve­vők? Erről beszélgettünk a kí­sérő tanárokkal, Pálfalvai Zol­tánnal, és Széky Miklóssal.- Egy német-magyar-román utazási iroda szervezésében ke­restük fel Erdélyt - mondta Pál­falvai Zoltán. - Volt helybeli idegenvezetőnk, és az ellátásra, a szállásra sem szólhatunk egy szót sem. Nem történt semmi­féle atrocitás, nem szereztünk rossz tapasztalatokat sem. A ké­sés oka meglepően egyszerű: olyan új buszt kaptunk, ami nem bírja a hegyet... Amíg sík vidéken utaztunk, nem is volt gond, de a harmadik napon nyilvánvalóvá vált, hogy nem érkezünk vissza időben. Ekkor megpróbáltunk telefonálni, de bizony ez sem volt egyszerű, az ottani telefonhelyzet katasztro­fális. Érzelmileg, tudatilag sokat jelentett ez a kirándulás. Jártunk Kolozsváron, a házsongárdi te­metőben, és megnéztük a város nevezetességeit. Voltunk Ma­rosvásárhelyen, ahol a valóban gyönyörű magyar-román szín­házat is láttuk. A Székelyföldön ellátogat­tunk a Torjai büdösbarlanghoz, .és láttunk ott egy tőzeglápot, amelyen húsevő növények is élnek - vette át a szót Széky Miklós. - Ezek után „vágtat­tunk" fel a Gyilkos-tóhoz, közel a dupla idő alatt, mint arra szá­mítottunk. A Békás-szoroshoz már nem jutottunk el. Végül azt a gyakorlatot követtük, hogy ahol a sofőr benzin után járt, ott néztünk körül. A vegyes vállalatként mű­ködő utazási irodát mindenkép­pen köszönet illeti, hiszen min­dent megtettek az érdekünkben, nem az ő hibájuk, hogy telefo­nálni nem tudtunk. Arról sem tehettek, hogy a határon 11 órát kellett várakoznunk. Vajon a diákok hogy fogták fel a kalandot, és milyen véle­ményük alakult ki a látottakról?- Sűrű volt a program, de a nagy részét sikerült teljesíte­nünk - mondta P. /.. - Egysze­rűbb lenne azt elmondani, hogy mi maradt ki - sajnos ezek kö­zött van Bolya község is.-Talán az volt az egyetlen tévedés, hogy nem vettük figye­lembe azt, hogy Erdély kele­tebbre van, és előbb besötétedik - vette át a szót G. B.. - Ko­lozsvári egyetemista kísért minket, aki a környék jó isme­rője. Az átélt izgalmak, tortúrák ellenére, szép élményekben, gazdag utazásban volt részük tanároknak és diákoknak. (Faragó Z.) Kendőzetlen szegénység A tarjáni butiksor előtt fej­kendős asszony kéregét: bi­zonytalanul oldalazva közelíti meg a kiszemelt nőt, s fojtott hangon odasúgja: az Isten meg­áldja, adjon egy kis pénzt, majd imádkozom magáért. A meg­szólított alig érti a szavakat, s mikor felismeri a helyzetet, ijedten hátrál. Fejét rázva mondja a kéregetőnek: „Nekem sincs, éppen most költöttem el.” — s zavartan néz a félig telt szatyrára. A fejkendős nekibá­torodva ostromolja: akkor ab­ból adjon. A nő lopva szétnéz, s látja, pár méterre hasonló jele­net bonyolódik. Nem tud más kiutat: megszaporázza lépteit, s a kendőzetlen szegénység láttán ijedten menekül... (m.j.) Traffipax • Október 29-én, szerdán, 6 és 14 óra között a Salgótarján - Kishartyán útvonalon a 22-es számú úton. illetve a Salgótar­ján Budapesti út és Karancsla- pujtő közötti, 2206-os számú úton, valamint a Salgótarján Bajcsy-Zsilinszky út, Mátra- szele, Homokterenye, Nádúj­falu közötti szakaszon, 14 és 22 óra között a Salgótarján - Pásztó útvonalon, a 21-es számú főúton és a Pásztót Hasznossal összekötő úton lehet ellenőrzés. Cserkésztett • Salgótarján. A halottak napi készülődés jegyében, a salgótar­jáni Sirály cserkészcsapat tagjai október 24-én a régi közteme­tőben rendbe tették a 25-ösök emlékére állított domborművet. Hasonló munkát végeztek So­moskőn. ahol az ottani temető­ben egy ’48-as honvéd Somos- keői Somoskői István elfelejtett sírhantját gondozták. Fiatal házasoknak • Magyarnándor. Rászorult­ság alapján, figyelembe véve a jövedelmi viszonyokat és a szo­ciális helyzetet, a községben az idén 6-8 fiatal házast juttattak 50-80 ezer forint támogatáshoz az első lakás megvásárlása cél­jából. A támogatottak 35 éven aluli fiatalok. Súlyadó • Dejtár. Igaz, nem nagy ösz- szegű bevételt jelent, de mégis hozzájárul a költségvetésben foglalt elképzelések teljesítésé­hez a központilag elrendelt sú­lyadó. Ezen a címen a személy-, a teherautó- és az utánfutó-tu­lajdonosok 300 ezer forintot fi­zettek be az önkormányzatnak. Ruhagyűjtés • Salgótarján. A mátraszelei független cigányszervezet veze­tősége ruhagyűjtési akciót szer­vez a rászorulók számára októ­ber 31-én és november 1-én a volt Kemerovó-lakótelepen 8-tól 17 óráig. A vendég: Szűcs Judit • Buják. A művelődési házban október 30-án, 20 órai kezdettel megrendezésre kerülő disco vendége, Szűcs Judit lesz. Megnyitják a határt • Ipolytarnóc. Halottak nap­jára ideiglenesen ismét megnyí­lik a határ a település és a szlo­vákiai Kalónda között. Az átke­lőhelyet a hét végén, szombaton és vasárnap reggel nyolctól este hatig vehetik igénybe. Iskolai Mitsubishi • Balassagyarmat. A kereske­delmi és vendéglátóipari szak­munkásképző intézet a közel­múltban Mitsubishit vásárolt. Az autó elsősorban a bolti és a konyhai beszerzések megköny- nyítését szolgálja, de természe­tesen az intézmény diákjait és tanárait is szállítja. Családok támogatása Nőtincs község önkormány­zata anyagi támogatásban is ré­szesíti a különféle családi ese­ményeket. A segélyekre azok az állampolgárok jogosultak, akik legalább három éve állandó, be­jelentett nőtincsi lakással ren­delkeznek. Első házasságkötés­kor például a családi élet meg­kezdésének segítésére 3000, il­letve gyermek születése esetén szintén 3000 forint juttatás ad­hat az önkormányzat. Az elhalá- lozottak temetéséről gondosko­dók 2000 forint temetési se­gélyre jogosultak. A „Községért” emlékplaket­tel kitüntetett elhalálozása ese­tén az önkormányzat a temetés kiadásaihoz tízezer forinttal já­rul hozzá. A fenti költségekhez az önkormányzat a polgármes­ter előterjesztése alapján, az éves költségvetés elfogadásakor gondoskodnak. Kíváncsiskodó Feljelentést tehetnek Kíváncsiskodónk tegnapi kérdését egy balassagyarmati olvasónk tette fel telefonon, többek nevében is. Problémá­juk a következő: a Madách li­getben álló épülettömbjük egyik lakója állandóan böm­bölő zenével zavarja a többiek nyugalmát. A csendháborítót többször kérték már arra, hogy kisebb hangerő mellett élvezze a zenét, de mindeddig hiába. Mit tehetnek, kihez fordulhatnak ilyen panaszuk­kal? A kérdésre Benkó András őr­nagy, a balassagyarmati rend­őrkapitányság helyettes veze­tője adott választ.- Az elmondottak alapján va­lóban előfordulhat csendháborí- tás. A panaszosok ilyen, sza­bálysértésnek minősülő esetben feljelentést tehetnek, különösen ha nyugalmukat a késői órákban zavarják. Megfelelő technikával rögzítve, vagy pedig tanúk által igazolva nyílik erre lehetőségük kapitányságunkon. Pinczéné Fábián Eszter, Patak, Ifjúság út 12 szám alatti lakos tette fel következő kérdésünket. Telefonkészülé­két ugyanis nem tudja hasz­nálni, olyan erős a kagylóból hallható alapzaj. Mivel ikerte­lefonról van szó, hasonló gon­dokkal küzd a másik készülék tulajdonosa, Varga László is. A Matáv illetékeseit megke­resték már panaszukkal, de azt a választ kapták, hogy ká­belhiba miatt nem folytatható beszélgetés. Néhány napon be­lül átadják rendeltetésének a dejtári crossbarközpontot, de az ikertelefonok továbbra is használhatatlanok maradnak. Miért nem cserélik ki a hibás kábelt?

Next

/
Oldalképek
Tartalom