Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-27 / 253. szám
HATEZER LÁTOGATÓJA VOLT A NÁNDORI REGIONÁLIS VÁSÁRNAK — 5. oldal BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. OKTÓBER 27. KEDD III. ÉVFOLYAM 253. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Csökkent a kárpótlási jegyek árfolyama Igen enyhén csökkent a kárpótlási jegyek súlyozott átlagára a múlt héten. A Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. bizományosi forgalmában kialakult átlagár a címérték 74,24 százaléka volt — tájékoztatta a BÉB Rt. illetékese hétfőn az MTI-t. A hétfőtől csütörtökig tartó tört hét alatt 36 millió 253 ezer forint címértékű kárpótlási jegyet forgalmazott a brókercég. Az adatok szerint a forgalom ugyan nem érte el a megelőző hét csúcsértékét, ami több mint 68 millió forint volt, de még így is növekvő tendenciára utal. (MTI) Többórás vita az incidensről Várható volt: a Parlament hétfői ülésén az október 23-i, Kossuth téri, nagy port kavaró incidens volt a téma. A napirend előtti első felszólaló, Antall József kormányfő szólt a Du- na-meder eltereléséről, majd a pénteki események kapcsán leszögezte: a kormány sajnálatosnak és mindenkor elítélendőnek tartja, ha ünnepeken kerül sor olyan jelenségre, amely azok hangulatát megzavarja. Sajnálatos, ha a köztársasági elnökkel történik hasonló incidens. Ám Antall József határozottan visszautasította ama célzásokat, amelyek a kormányt, illetőleg a koalíciót bármiféle kapcsolatba hozták az eseménnyel. A további részletekről lapunk 2. oldalán olvashatnak összeállítást. Feldolgozót épít a nógrádmegyeri téesz A csirkének felesleges a retúr jegy A munkahelyteremtő beruházás nem ismeretlen fogalom Szécsényben és környékén. A foglalkoztatás tekintetében negatív csúcsokat felmutató térség gond jain maga a város és a környező települések új létesítmények telepítésével próbálnak enyhíteni. Rimócon például az említett címen szociális bolttá alakítják a volt pártházat. A nógrádmegyeri önkormányzat gondozóház megépítéséhez nyert pénzt pályázaton. S ugyanitt, a helyi téesz rövidesen üzemet épít, ahol tíz főt foglalkoztathatnak. Magyarország külügyminiszterét Nógrád megye és Balassagyarmat vezetői fogadták Fotó: Rigó Jeszenszky Géza előadása Balassagyarmaton nem volt ilyen lehetőség Eurotechnika ’92 Elsősorban a gazdasági kapcsolatok elmélyítése és a cégek közötti szorosabb együttműködés kialakítása a célja a Budapesti Műszaki Egyetemen hétfőn megnyílt háromnapos kereskedelmi kiállításnak, amely az Eu- rotechnika ’92 elnevezést viseli. A bemutatón mintegy 60 jelentős cég főként Nagy-Britanniá- ból mutatja be kínálatát. Ez magában foglalja az elektronikát, a távközlést, a gépészetet, a közlekedést, az oktatást és a menedzsmentet, az egészségügyet, valamint a kutatást és fejlesztést. Több a csőd az iparban A csődeljárásban érintett válla- latoknáltöbb mint 200 ezren dolgoznak, 54 százalékukat az ipari vállalatok, 29 százalékukat a mezőgazdasági üzemek foglalkoztatják — állapítja meg a Pénzügyminisztérium idei gazdasági folyamatokról szóló tájékoztatója. A bíróságok január Tjétől augusztus végéig 3658 csődbejelentést regisztráltak országszerte. Az érintett állami hitelezők leggyakrabban az APEH s a Vám- és Pénzügyőrség. Az egyezségi tárgyalásokon az APEH mintegy 6 milliárd forint adótartozásra kötött megállapodást. Halálos mérgezés a gépkocsiban Szeged külterületén vasárnap délelőtt H. Zoltán 33 éves és F. József 40 éves szegedi MÁV- rendészek szolgálatuk közben pihenőt tartottak az UAZ típusú gépkocsijukban. Annak belső benzines fűtését bekapcsolták, majd elaludtak, ám a keletkező szén-monoxid hatására elvesztették eszméletüket, és meghaltak. A rendőrség megkezdte a baleset körülményeinek vizsgálatát. Magyar elnököt választott az ECOVAST A vidék fejlesztésével, táji, építészeti, környezeti és települési védelmével foglalkozó európai szervezet, a Falvak és Kisvárosok Európai Tanácsa (ECOVAST) belgiumi közgyűlésén két évre magyar szakembert, dr. Román András építészmérnököt, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal osztályvezetőjét választotta meg elnökének. Krutyina Istvánná, a termelőszövetkezet idén megválasztott elnökasszonya a tervük születésének történetét fontos előzmények felelevenítésével kezdi:- Rendkívül mozgalmas hónapokat éltünk meg a nyáron, hiszen zajlott a szövetkezet átalakulása. Az eredmény: 143 tagból mindössze nyolcán váltak ki, 135-en együtt maradtunk. Tudtuk, hogy a gyors cselekvésen múlik, lesz-e esélyünk vagy sem arra, hogy a mai agrárhelyzetben megkapaszkodjunk. A meglévő értékeinkben gondolkodva, a csirkefarmunk adta az ötletet. A naposcsibét ugyanis Hernádról hozzuk, s a vágni valót feldolgozásra oda viszik vissza. Aztán a hús egy része ismét ideutazik ... De minek annyit - és ilyen drágán - utaztatni a csirkét?! - vetődött fel bennük a gondolat. Hiszen a haszonból - mivel leveszi a feldolgozóipar és a kereskedelem - nekik így alig csurran-cseppen valami.- Ha már „leült" az ipar körülöttünk. a megtermelt javainkat a végtermékig hasznosítanunk kell. helyben - mondja az elnökasszony. - Ezért határoztuk el: csirkefeldolgozót létesítünk. A pénzügyi fedezet megteremtésére szinte kínálta magát a megyei munkaügyi központ munkahelyteremtő beruházásokra szóló pályázata, mellyel feltétlen élni kívántak a megye- riek. Csakhogy nagyon szorított az idő . . . Mohács óta Tegnap este a balassagyarmati Mikszáth művelődési központ vendége volt dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter. Aktualitást adott látogatásának, hogy Balassagyarmat, mint határszélre szorult város, többszörösen megszenvedte a vasfüggöny következményeit, ami a kommunista államokat is elválasztotta egymástól. Ez a hátrány igazából a negyvenes évek végén jelentkezett, és a haSalgótarjánban és vonzás- körzetében 1990. júniusában minden bejelentett álláshelyre 1,4 munkát kereső jutott. Egy évvel később ez az arány csaknem 13 volt, míg 1992. szeptemberében már 75 munkanélkülit tartottak nyilván minden munkahelyre - állapítja a megyei munkaügyi központ tájékoztatója, a megyeszékhely munkanélküliségi helyzetéről és várható hatásairól. Ez a tájékoztató jelentés volt hétfőn Salgótarján város önkormányzata képviselő-testületi ülésének egyik napirendi pontja. A jelentést készítő Szabó Kálmán, a munkaügyi központ tár ma sem köti össze a szomszéd népeket. Rendkívül fontosnak ítélte, hogy a kormány tagjaként megismerje az itteniek véleményét, és mint kifejtette, „a rossz hírek és a problémák felvetése őt jobb munkára sarkallják.” „Magyaroroszág, és a magyarság négyszáz éven keresztül Bécset hibáztatta, utána pedig negyven éven át Moszkvát.” - mondta a miniszter. „Ma már vezetője rövid szóbeli kiegészítését követően Detre Jenő alpolgármester szóban mondta el a jelentéshez előterjesztését arról, hogy az önkormányzatnak mi a szerepe és feladata a város foglalkoztatáspolitikájában, a munkanélküliség kezelésében. A munkaügyi központ tájékoztatója mindenekelőtt leszögezi, hogy a város munkaerő-piaci helyzete csak a vonzáskörzetével együtt szemlélhető helyesen, a befelé ingázás miatt. A népesség, az aktív keresők, az inaktív keresők száma és aránya, mind azt mutatják, hogy a várost és körzetét egy (Folytatás a 3. oldalon> csak saját magunkat hibáztathatjuk. A lehetőség azonban óriási, hiszen hosszú idő óta először nincsenek idegen csapatok Magyarországon.” A napi politikával kapcsolatban megjegyezte: „Nem elterelni kell a figyelmet műbalhékkal! A Parlamentben kellene politizálni, nem pedig az utcán!” A külpolitikában Magyárországot ma már a nyugati demokráciákkal azonos szinten emlegetik. Fekete Doboz: kábelen A Fekete Doboz Kft. önálló kábeltelevíziós műsorgyártásba kezd—jelentette be Pesty László főszerkesztő, sajtótájékoztatóján. A megkötött szerződések alapján 5 budapesti, 13 vidéki kábeltelevízió sugározza november 4-től a Fekete Doboz műsorait. Az egyelőre heti két órában jelentkező adás gerincét politikai és kulturális magazinok alkotják. Az Asszoció című szociálpolitikai magazin a legégetőbb szociális gondokkal, az Artéria pedig elsősorban az alternatív kultúra eseményeivel foglalkozik. A bel- és külpolitikai műsorok a főszerkesztő szándékai szerint a teljes függetlenség, az objektivitás és a sokoldalúság jegyében készülnek majd. A kelet-európai események feldolgozásában nagymértékben támaszkodnak a Fekete Doboz Kft. egy hónapja működő moszkvai irodájának tudósításaira. A műsor — tartalmában — közszolgálati, de a finanszírozását kereskedelmi alapon oldják meg, reklámbevételekből fedezik a gyártás költségeit. A novemberben induló adást kísérletinek szánják. Amennyiben sikeres lesz, januárban heti négy, vagy akár nyolc órában jelentkeznek. (MTI) (Folytatás a 3. oldalon) Hazánk kapta a legtöbb hitelt A Világbank megnyitotta budapesti irodáját Hazánk 10 éve lépett be a Világbankba, s ez alatt az időszak alatt a nemzetközi pénzintézet több mint 3,1 milliárd dollár kölcsönt adott hazánknak. A budapesti iroda egyúttal a Világbank közép-kelet-európai képviseletét is ellátja, ami egybeesik azzal a kormányzati céllal, hogy Budapest a térség regionális pénzügyi központja legyen — mondta Kupa Mihály hétfőn, a Világbank budapesti irodájának megnyitóján. A pénzügyminiszter emlékeztetett: a múlt évtizedben a Világbanknak nagy szerepe volt Magyarország fejlődésében. A nemzetközi pénzintézet hazánkat főleg az ipari struktúra átalakítását, a mezőgazdaság, az egészségügy, a távközlés, a pénzügyi rendszer, s az energia- szektor finanszírozását célzó kölcsönökkel támogatta. Nagy szerepe volt abban is, hogy a rendszerváltás idején hazánknak sikerült túljutnia az akkori pénzügyi nehézségeken. Hangoztatta továbbá, hogy a nálunk folyó privatizációt, a szociálpolitika, s az infrastruktúra fejlesztését továbbra is nagymértékben segítheti a Világbank budapesti irodája. Kemal Dervis, a Világbank közép-kelet- európai főosztályának igazgatója közölte: Magyarország élenjárt a Közép-Kelet-Euró- pában zajló rendszerváltásban, s a Világbank szakemberei bíznak abban, hogy az ország a ' jövőben is a térségben zajló folyamatok élén halad. Kiemelte: a térségnek juttatott világbanki hitelkeretből Magyarország kapta a legtöbbet az elmúlt években. 1990-ben 270 millió, 1991-ben 400 millió dollárt folyósítottak, idén összesen 450 millió dollárt biztosít a nemzetközi pénzintézet. Képviselő-testületi ülés Salgótarjánban Növekvő munkanélküliség
