Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-22-23 / 250. szám
4 HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE 1992. október 22-23., csütörtök-péntek Nógrád megye önerőből képtelen lenne talpon maradni Mikor érkezik meg a kormánytámogatás? Helyi bankokat javasol a kormány Egységben az eró Ha az ember egymaga kénytelen nekigyűrközni valamilyen nehéz feladatnak, sokkal több erőt, energiát pocsékol el. mintha ugyanazt többen, bizonyos munkamegosztással végzik el. Közös erővel minden könnyebb, még az önkormányzatok munkája is: a mai pénzszűkében egy térség, régió összefogása csodákat teremthet. A kormány Nógrád megyét segítő félmilliárd forintos támogatása egyelőre várat magára, pedig jelen viszonyaink között mielőbb szükség lenne rá. A téma kapcsán kapcsán beszélgettünk dr. Bilecz Endrével, megyénk (független) országgyűlési képviselőjével, aki résztvett a döntés előkészítésében, s ezúttal elmondta a félmilliárd forint hasznosításával kapcsolatos elképzeléseket.- Milyen okok indokolták Nógrád megye támogatását?- A hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatását elősegítő kormányprogramok egyik fajtája az a fél-félmilliárdos központi támogatás, amit Szabolcs már megkapott, Nógrád, Borsod és Békés pedig remélhetőleg még az idén megkap. A pesszimista híresztelések ellenére tehát mi is kapunk rendkívüli kormánytámogatást, mivel megfelelünk a szigorú elvárásoknak. Megfelelünk, mert nagyon magas a munkanélküliek aránya. Megfelelünk, mert gyengén fejlett Nógrád infrastruktúrája. Megfelelünk, mert lassú a privatizációnk és magunktól nem tudjuk a megye gazdasági szerkezetét átalakítani. Összegezve azt mondanám. hogy Nógrád megye önerőből képtelen lenne talpon maradni. Hasonló a helyzet a többi említett térségben is. A félmilliárdos támogatás felhasználási programjának pontos kidolgozásához nekünk is egy évre volt szükségünk. Mára már minden elkészült - most a kormányon a sor: hagyja jóvá a javaslatokat és kezdődjön el az összegek folyósítása! Akánnilyen nehéz is az ország pénzügyi helyzete. Nógrád további gazdasági leszakadását, visszafejlődését most kell megakadályoznunk. Én a kormány részéről eddig segítőkészséget és teljes megértést tapasztaltam.- Mi várható megyénk gazdaságában a félmilliárd forintos támogatástól.-A félmilliárdos rendkívüli Lapunk olvasói gyakran találkozhatnak egy-egy cikk alatt Mező Sándor aláírásával. A Salgótarjánban élő, ma már nyugdíjas férfi hosszú évek óta, kifinomult kritikai érzékkel hívja fel a figyelmet a társadalmi visszásságokra, és az élet minden területén megtalálható ellentmondásokra. Vajon milyen cél vezérli? Honnan az indíttatás? Mit szeretne elérni? Mező Sándor ugyanis nem tesz különbséget senki és semmi között: széles látókörrel reagál valamennyi, mindennapjainkat érintő kérdésre. Milyen ember is vajon Mező Sándor?-Mesélne az életéről? Bizonyára ez is hozzájárult mai szemléletének kialakulásához.- Debreceni származású vagyok. Nagyon szegények voltunk, de azért szerencsére tanulhattam. Mivel minden bizonyítványom jeles volt, a hatodik elemiből átmehettem a debreceni Református Kollégiumba. A háború aztán közbeszólt: legyőztek minket, de a zsidóknak valóban felszabadulást hozott a vöröshadsereg. Akkoriban beléptem a MADISZ-ba, 16 évesen pedig az MSZMP-be. Az eszme igazán szép. ezt mondom még ma is, de a gyakorlat valahogy félresikerült... '48-ban aztán a párt delegált állami tűzoltónak. Akkoriban én voltam a legfiatalabb ebben a munkakörben Magyarországon. Kétszer fenyítettek meg a három hónapos iskola ideje alatt. támogatás nem csodaszer, hisz ahhoz ez a tekintélyes összeg is kevés. Emellett az önkormányzatok más, rendes központi támogatást is kapnak. A rendkívüli ötszázmilliót ezért olyan célokra kell felhasználnunk, amilyenekre más forrásokból nem tudunk meríteni. Másrészt ezt az összeget kötelesek leszünk a gazdaság átalakítására, új munkahelyeket teremtő beruházások előfeltételeinek biztosítására fordítani.- Melyek ezek az előfeltételek?- Erről folytak a viták, hiszen sok-sok lehetőség hiányzik Nógrád megyében a gazdaság élénkítéséhez. Ha viszont túlságosan szétaprózzuk a pénzt, akkor egyik gondunkat sem oldjuk meg. Mi most a legfontosabb és mi oldható meg ebből a pénzből? - ezt kellett eldönteni. Válaszunk lényege: a termelést közvetlenül elősegítő infrastruktúra fejlesztése a legjobb befektetés ma Nógrádban. Célszerű ezért a rendkívüli félmilliárd majdnem felét, mintegy 230 millió forintot a helyi víz- gazdálkodás fejlesztésére, a helyi vízminőség védelmére áldozni. Ez konkrétan a következőket jelenti. Egy: a Piliny - salgótarjáni, a Kishartyán - benczurfalvai és a Bátonytere- nye - mátraterenyei vízvezeték megépítését. Kettő: a bárkányi völgy és Cered környéke helyi vízellátásának javítását. Három: Mátrakeresztes környékének ivóvízellátását, szennyvíztisztítását. Négy: Bánk és Rétság csatornázását, szennyvízének tisztítását, végül pedig a dejtári vízbázis fokozott védelmét. Vegyük hozzá ehhez, hogy másik központi pénzalapból 1994— ben befejeződik a Duna vizének átvezetése Nőtincs - Bércéi - Bér - Csécse - Hasznos vonalán Salgótarjánig. Mindez e— gyütt Nógrád megye komoly vízgondjainak csaknem teljes megoldását eredményezheti.- Az ön által felsoroltak mellett jócskán akadna még felAmivel nem értek egyet, azt ugyanis mindig kimondom, és ez így volt akkoriban is. Egyszer szóvá tettem, hogy miért kellett a tűzoltóságnál áttérni a bajtárs megszólításról az elvtársra? Nem mindenki volt ám párttag! Ráadásul annak idején az elvtársat valami felsőbbrendű megszólításnak éreztem! Másodszor meg falujáráson bementem a templomba a helybeliek után. Ezt a feletteseim persze nem nézték jó szemmel. Az iskola után visszakerültem Debrecenbe. Onnan azért jöttem el, mert gyanúba keveredtem egy ÁVO-s miatt. Utáltuk őket, de azért volt egy ismerősöm közöttük. A kollégáim megláttak egyszer, amint a laktanya előtt várom, és utána félni kezdtek tőlem. Azt hitték, hogy besúgó vagyok ... Fájt a szívem, de mivel akkoriban kerestek egy sofőrt Salgótarjánban, a tűzoltósághoz, ide jöttem. Két évig békében dolgozhattam, közben '51-ben megnősültem. '52-ben aztán, egy reggelen, amikor a laktanyába mentem, szólt a párttitkár, hogy előző napon kizártak a pártból. Nagyon meglepődtem: állítólag ugyanis meghazudtoltam Rákosi elvtársat! Ennek az a valóságalapja, hogy a brossúrák között találtam egyet, mely szerint '46-ban tartott egy beszédet Debrecenben. Mondtam, hogy nem igaz, Rákosi nem érkezett meg akkor, pedig vártuk őt. Felszólítottak, hogy gyakoroljak adat, fejlesztési tennivaló megyénkben?- Ez természetes. Például a gázhálózat fejlesztése Szécsény egész körzetében és a délnyugat-nógrádi falvakban a munkahelyteremtő beruházások elemi előfeltétele. Mintegy százmillió forintot ajánlatos erre költeni. Itt is fontos megjegyezni: más pénzekkel kiegészítve a korszerű gázellátás ezzel a beruházással Nógrád nagyobb részére terjed ki. Néhány helyi út (Bér - Buják - Ecseg stb.) építése és Szécsény környékén a telefonhálózat fejlesztése megérne hatvan-hetven millió forintot.- Itt álljunk meg egy fontos pontnál: az úgynevezett nem termelő infrastrukturális fejlesztéseket miért nem a rendkívüli kormánytámogatásból javasolják megfizetni?- Én élesebben fogalmazok: a salgótarjáni kórház fejlesztése, vagy a dejtári vízhálózat megóvása a sürgősebb? Mert az nyilvánvaló, hogy mindegyik fontos lenne. Hasonlóan nagy probléma a berceli iskolaépület azonnali befejezése. Vagy a falusi gázellátás fejlesztése most a sürgősebb? A javaslat mindkét esetben az utóbbit támogatja. S azért teszi, mert a vízkészlet védelme, a gázberuházás, lehetőséget teremt új termelőegységek beindítására, ezáltal több ember későbbi foglalkoztatására. Ez nem jelenti, hogy a kórház- és iskolafejlesztését nem kell támogatni, de ezekre más pályázatokat is be lehet adni. Viszont a megye gazdasági összeomlásának meggátolása érdekében most sürgősebb a termelő infrastruktúrák azonnali fejlesztése.- Ha jól számolunk, 100 millió forinttal még nem „számoltunk el."- Ezt az összeget hasonló okok miatt érdemes vállalkozásfejlesztésre, illetve a garantáltan exportképes bogyósgyümölcsök hűtőkapacitásának bővítésére rászánni. Mellesleg önkritikát, de a saját igazamat többre becsültem! Visszavettek később az MSZMP-be. Iskolára, kerültem ugyanis Pestre, ahol vegyesen voltunk pártagok és párton kívüliek. Megkérdezték, hogy miért nem kérem a visszavételemet? Elmondtam, hogy mi történt, erre javasolták, hogy kérdezzük meg Rákosit! Tiszteltem a beosztását, de nem tartottam tőle, hiszen ő is ember! Elmentünk tehát a központi bizottsághoz. Rákosi végül nem fogadott, de kiüzent, hogy azt a beszédét valóban nem Debrecenben mondta... Az iskolán újra akadtak gondjaim. Rengeteget tanultam, igyekeztem minél jobb eredményt elérni. Hétvégeken sem jártam haza, és tanultam éjszakánként is. Sosem felejtem el: hárman voltunk kiváló tanulók. Avatás előtt behívtak bennünket az irodába, és közölték, hogy mi hadnagyok leszünk, a többiek pedig alacsonyabb rendfokoza- túak. Avatáskor viszont törzsőrmester lett belőlem! Úgy ért, mint egy arculcsapás. Kiderült az is, hogy miért: előtt való napon ugyanis Moszkvicsokat hoztak az iskolába. A többiek elkezdték dicsérni, hogy milyen jó kocsi, én meg erre megjegyeztem, hogy akkor a miniszterek miért járnak Chevroleten? Ezért rámfogták, hogy kozmopolita vagyok . .. Egyébként a társam se lett hadnagy: az utolsó pillanatban Dr. Bilecz Endre megjegyzem: erről az egész félmilliárdos javaslatról egy rosszat biztosan nem lehet elmondani: hogy ez Salgótarján és a városok fejlesztési programja a megye és a faluk rovására. A javaslat Nógrád egészét kívánja fejleszteni, az összegek nagy többsége a falusi infrastruktúrát fogja javítani. És most erre van szükség a legsürgőseb- ben!- Ön aktív résztvevője volt a döntés előkészítésének. Mennyi az ön felelőssége?- A javaslat vitájának minden eddigi érdemi fázisában részt vettem. Tárgyaltunk polgármesterekkel, szakértőkkel, országos vezetőkkel, parlamenti képviselőkkel. A javaslat végső formájának kialakításában dr. Skultéty Sándor köztársasági megbízott hivatala és az Ipari- Kereskedelmi Minisztérium vállalt meghatározó szerepet. Aktív résztvevőként a döntéselőkészítés jó és rossz oldaláról is vállalom a rám jutó felelősséget. Most már azonban a gazdasági kabinet és a kormány gyors, pozitív döntése a legfontosabb számunkra, hogy a félmilliárd forintot azonnal Nógrád megye talpon tartására fordíthassuk. Vaskor István kulákot találtak a családfájában. Visszakerültem Salgótarjánba, és előadó lettem a megyei tűzoltóságon. Amikor '54-ben úgy döntöttem, hogy szeretnék állást változtatni - kevés volt a pénz - nem engedték. Valakitől kaptam egy ötletet, hogy írjak levelet a sajtónak, - ez ugyanis szigorúan tilos volt - és akkor majd leszerelnek. Megírtam tehát a panaszomat a Ludas Matyinak. Egy hónapon belül el is küldtek . . . Sofőr lettem a kiegen - mint a parancsnok gépkocsivezetője, többet tudtam a belső ügyekről, mint bárki. Hű kommunista voltam, elhittem mindent, amit mondanak, de bántani senkit sem bántottam a másféle meggyőződéséért. Egysze valamilyen ünnepség volt, és a tisztek berúgtak, mint a disznó. Akkor egy ÁVÓ-s így szólt hozzám: „belőled akartuk csinálni Magyarország legfiatalabb tűzoltó ezredesét, de te nem veszed észre környezetedben az ellenséget!” Közvetlenül az 56-os forradalom előtt a parancsnokkal felmentünk Pestre. A Honvédelmi Minisztérium előtt két-három- szor annyi orosz tábornokot láttam, mint magyart... Innen nem tudom pontosan, hogy hová mentünk, de valahová a nyugati határra - akkor szedték fel az aknazárat. Úttalan utakon autóztunk, ahol ráadásul letakarták a helységnévtáblákat is! Mellettem egy alezredes ült, aki- De van-e szándék, van-e törekvés a térségek ilyen ön- szerveződésére? - kérdeztük Loydl Tamást, a Belügyminisztérium területfejlesztési és kommunális főosztályának vezetőjét.- Sajnos ma még nem mondhatom, hogy az ország minden térségében, minden körzetében így gondolkodnak az önkormányzatok. De szerencsére egyre több azoknak a száma, akik már felismerték „az egységben az erő” igazságát: akik eljutottak idáig, saját maguk ismerték fel ennek szükségszerűségét, nem kellett egyik minisztériumnak sem szorgalmazni ezt a lépést. A Velencei tó környékén már működik a Regionális Tanács, szerveződik 60 balatoni önkormányzat is.-Miért nem ösztönzi senki ezt a fajta egymásra találást?-Az önkormányzati önállóság szent, ebbe senki nem kíván beleszólni. A különféle tárgyalások eredményeként azonban eljutottunk odáig, hogy megszületett egy kormány-állásfoglalás ez ügyben, szorgalmazva az úgynevezett regionális fejlesztési bizottságok felállítását, amelyekből létre jöhetne egy országos szervezet, mondjuk egy regionális tanács...- Mi volna e tanács feladata?-Úgy gondoltuk, hogy e tanácsban helyet kapnának mind a kormány, mind az önkormányzatok képviselői, s közös erővel munkálkodnának egy- egy térség fejlesztésén. Valami ilyesmi történt Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében, ahol a térség számos gondjára már ilyen összetételű szervezetek keresik a közös megoldást. A Balaton környékén a köztársairányított, hátul pedig, a parancsnok mellett Maiéter Pál, akit később kivégeztek ... '56-ban aztán Tarjánban nem sok történt. Hallottuk, hogy mi volt Pesten, de amikor november 4-én bejöttek ide is az oroszok, rájöttem, hogy ez nem ellenforradalom volt! A megye pártvezetői meg, akik elmenekültek Szlovákiába, hősként jöttek vissza ... Egy alkalommal elkezdték szidalmazni Maiétert, meg Pálinkás őrnagyot, aki Mindszenti!y bíborost kiszabadította, hogy hazaárulók. Erre felálltam, megmondtam a véleményemet, és a kályhába dobtam a párttagsági könyvemet azzal, hogy ilyen emberekkel egy pártban én nem leszek ... December 8-a, a vérengzés előtt a kiegparancsnokkal felmentünk Pestre. Egy magnószalagot vitt, amelyre felvettek egy, a forradalmi tanáccsal kapcsolatos tiszti megbeszélést. Amikor ezt elmondta, kilöktem őt a kocsiból, és siettem haza, figyelmeztetni az érintetteket. Nem menekültek el, azzal, hogy nem csináltak semmit.. . Feketelistára kerültem emiatt, de a börtönt megúsztam, pedig többször próbáltak letartóztatni különféle ürügyekkel. A Volánhoz kerültem dolgozni, mint buszsofőr. Szinte hetente kaptam a fegyelmiket, egészen '63-ig. Akkor majd egy hónapig békén hagytak, ezért bementem reklamálni az elmaradt fenyítés miatt.. . sági megbízott vezetésével dolgoztak ki - olyan környezetvédelmi közös javaslatot a helyi önkormányzatok, amelyet megküldték az illetékes miniszternek is, kérve, hogy a nevükben is terjessze azt a kormány elé elfogadásra.- Maradjunk a Balaton példájánál. Ha mondjuk létrejönne egy a térség és a kormányzat érdekeit koordináló fejlesztési tanács, milyen pénzügyi háttér- intézményekkel rendelkezne ?-Valamiféle részvénytársa-- sági alapon működő befektetési bank létrehozására gondolunk, amely hiteleket, garanciákat biztosítana - és vállalna a térségben, emellett, mint vállalkozó, egyes feladatokat maga is elvégezne. Ez az intézmény - szakembergárdájával - a szakmai, pénzügyi kontrollt is biztosítaná és egyben garantálná, hogy a beruházások a lehető leggazdaságosabb feltételek mellett valósuljanak meg.- A részvénytársasághoz is pénz kell, méghozzá nem is kevés. Az önkormányzatok aligha tudnak ekkora alaptőkét összeadni. . . .- Már több bank is érdeklődött a lehetőségek iránt, hiszen felismerték, hogy a Balaton, vagy bármely más térség fejlesztése a legjobb beruházások közé tartozik.-Másutt a világon van már erre példa ?- Franciaországban 1860 óta működik ez a rendszer. Az ottani intézmények nemcsak finanszírozzák a térségi beruházásokat, hanem az önkormányzatokkal együttműködve azok valamennyi fontos döntését gazdasági szempontból véleményezik is_ K.T. Mező Sándor, a Nógrád Megyei Hírlap, és az országos lapok állandó .sajtólevelezője Ami a levelezésemet illeti, minden a szélsőséges megnyilvánulást elítélek, legyen az akár jobb, akár baloldali. Különösen haragszom azokra, akik a magyarságtudatot kiölték belőlem! Leveleket évtizedek óta. mindig is írtam. Meg nem jelentették mindet, de legalább néhány ember elolvashatta őket a lapok szerkesztőségeiben. Néha sérelmes dolgokat is tapasztaltam: például Zsély polgármester úr milyen jogon hivatkozott rám egy levelében? Nem járultam hozzá, és „Mező Sándor bátyám” sem vagyok neki! A politikában és a gazdaságban nagyon nehéz az átmenet, egy-két év alatt nem lehet rendbehozni négy évtized bűneit. Meggyőződésem, hogy minden levelem egy-egy apró kavics a demokrácia felé vezető út építésén. Nagyon sok, hozzám hasonló ember ír leveleket, igazságérzettől vezérelve, jobbító szándékkal, és erre szükség is van ahhoz, hogy tisztábban láthassanak hiszékeny, ám becsületes honfitársaink! Faragó Zoltán Meghazudtolta Rákosi elvtársat, párttagsági könyvét a kályhába dobta, feketelistára került, de a börtönt megúszta „Őrzök fenyegetődző leveleket - ez is eredmény!”
