Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-22-23 / 250. szám

1992. október 22-23., csütörtök-péntek MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Méltó díszben Október 23-a, az 1956-os for­radalom és szabadságharc kez­detének és a Magyar Köztársa­ság kikiáltásának napja. A me­gye településein lázas előkészü­letek folynak a a kettős ünnep­ről való méltó megemlékezésre. A közterületek, az intézmé­nyek dekorálásáról, az alka­lomhoz méltó külső megjele­nésről az önkormányzatok igyekeztek gondoskodni. Kívánatos lenne, hogy a la­kóközösségek. a nem önkor­mányzati intézmények is hozzá­járulnának az ünnepi hangulat­hoz az épületek zászlózásával, dekorálásával. Olvasóink figyelmébe! • • Ünnepi megjelenés Lapunk mai számának két oldalát szenteltük az 1956-os forradalomról és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltá­sáról való megemlékezésnek. Pénteken, október 23-án a Nógrád Megyei Hírlap nem jelenik meg. Október 24-én, szombaton a szokásos hét végi számunkkal állunk olva­sóink rendelkezésére. A szerkesztőségben pénte­ken és vasárnap ügyeleti szol­gálat dolgozik. Német szakértő megyénkben A lehetőségek kapujában Salgótarján önkormányzatá­nak képviselői ígéretet tettek arra, hogy összeállítják azoknak az ingatlanoknak a jegyzékét, melyet pontosan meghatározott céllal nyugati, elsősorban német vevők körében értékesítenének. - Többek közt ez is elhangzott azon a sajtótájékoztatón, melyet a salgótarjáni önkormányzat rendezett az alkalomból, hogy a Frídrich Naumann Alapítvány szervezésében német szakértő járt a városban. Dr. Manfred Wegner, a né­metországi Erft-tartomány re­gionális gazdasági fejlesztő és támogató társaság ügyvezető igazgatója személyében egy olyan cég képviselője érkezett megyénkbe, amely céget tíz német város összefogása nyo­mán egy régió gazdasági fej­lesztési feladatainak megoldá­sával bíztak meg. A német szakember látogatá­sának elsődleges célja az volt, hogy otthoni tapasztalataik alapján a gazdaság fejlesztésé­nek és támogatásának lehetősé­geivel, a városi pénzügyek fel- használásának módjaival, va­lamint a város vagyongazdál­kodásának kérdéseivel kapcso­latos információkkal segítse a salgótarjáni szakapparátusban dolgozókat. A helyi vállalkozóknak és üz­letembereknek is lehetőségük nyílt arra. hogy találkozzanak dr. Wegnerrel. Ekkor bár konk­rét megegyezések nem szület­tek. a német szakember felaján­lotta, hogy néhány salgótarjáni cég marketing koncepcióit köz­vetíti német üzletemberek felé, ezáltal ígéretes kooperációk előtt nyitotta meg az utat. Dr. Zséíy András, a város polgármestere elmondta: a ta­lálkozó kapcsán felvetődött an­nak a gondolata, hogy az ön- kormányzaton belül egy. a gaz­dasági kibontakozást segítő ta­nácsadót alkalmaznának, aki a német tapasztalatokkal is meg­ismerkedve segíthetné mind az önkormányzat, mind a város vállalkozóinak munkáját. Dr. Manfred Wegner salgó­tarjáni látogatását követően Bá- tonyterenyére utazott. Nógrád megyei programja pedig októ­ber 22-én Balassagyarmaton ér véget. (fenyvesi) Felelőtlenség a támogatás megvonása A zenei oktatás jövőjéről A Magyar Zeneiskolák Szö­vetsége legutóbbi közgyűlésén a zenei oktatás finanszírozása is szóba került. Ember Csaba, a szövetség önkormányzati bizottságának elnöke, a balassagyarmati Ró­zsavölgyi Márk Zeneiskola igazgatója elmondta, hogy nyil­ván valóan egyre többet kell vállalniuk a szülőknek és az ön- kormányzatoknak, ám ezzel párhuzamosan ma még nem ke­rülhet sor az állami támogatás mértékének csökkenésére. Ugyanis a helyi közösségeknek elsősorban gazdaságilag kell megerősödniük ahhoz, hogy a számukra fontos kulturális érét­keket valóban hatékonyan tud­ják támogatni. Addig azonban - tehát az ob­jektív feltételek megteremtődé- séig- nem lenne szabad be­szélni az állami támogatás megvonásáról, mert az az alsó­fokú zenei oktatás el lehetetle- nedését eredményezné. A konferencia alkalmával nemzetközi kapcsolatok kiala­kítására is lehetőség adódott. Je­lenleg ügy néz ki. hogy a Nóg­rád megyei Koncert fúvószene­kar 1993-ban ismét külföldön, konkrétan Izraelben vendégsze­repelhet. Kinek és mire jó a kárpótlási jegy? (Folytatás az 1. oldatról) illeti: ha valaki az elvett földjé­ért bizonyos összeghez jut kár­pótlási jegy formájában, de az illető már 70-80 éves, és netán autót vesz ezért az unokájának, én ebben különösebb hátrányt nem látok.-A kárpótlási törvény előké­szítésekor az élt a köztudatban, hogy Magyarország a kisterme­lők országa lesz, ehhez biztosít lehetőséget a törvény. Ugyan­akkor az látszik, hogy nem kell a föld az embereknek. Amikor meghozták a törvényt, akkor is azzal számoltak már, hogy a kárpótoltak ebből aranyat vesz­nek, és egyes vállalkozók jól járnak? — Amikor a törvény készült, akkor is arról volt szó, hogy Magyarországon farmergazda­ságokat vagy teljesen új típusú szövetkezeteket hozzanak létre. Ha azt nézzük, hogy milyen az igény a földek iránt, Nógrád megyében meglehetősen ala­csony, ez valószínűleg azzal függ össze, hogy nem kedvező adottságú a terület, az ország déli megyéiben mindig sokkal többen jelentkeznek árverésre. — De az semmiképpen nem lehetett cél, hogy egy vállalat majd az olcsón felvásárolt kár­pótlási jegyekből privatizálja magát. — A jogalkotók eleve nem számolhattak azzal, hogy valaki 20 százalékért adja el a kárpót­lási jegyét. Azt, hogy ennek kapcsán egy vállalatot az ott dolgozók privatizálnak, én biz­tatónak érzem. — Akinek nem kell a föld, az nyilván örül, hogy legalább pénze lesz. De hogyan lesz itt akkor új típusú mezőgazdaság? — Meggyőződésem szerint lesz. Az 1992. évi kettes tör­vény minden termelőszövetke­Ingyenes a busz- A gyerekeket felenged­ték a hátsó ajtón, én meg percekig lyukasztgattam a jegyeket az első ajtónál - meséli egy salgótarjáni óvónő, aki (Volános infor­mációink szerint) nincs egyedül abbéli tévedésével, hogy csoportos utazás ese­tén a gyerekeknek már né­gyéves kortól buszjegyet kell venniük. A tévhitet Ba­csók Lajos, a Volán sze­mélyszállítási üzletágveze­tője oszlottá el:- Egyedül abban az eset­ben kell menetjegyet venni az óvodásoknak, ha az óvoda különbuszt kér a Vo­lántól. Egyébként akár egyénenként, akár csopor- , tosan utaznak, rájuk is a díj­szabás érvényes, tehát hat éves korig, illetve az iskola megkezdéséig díjtalanul utazhatnak. Csak a kísérő­nek kell jegyet váltania. Jó ha ezt a gépkocsiveze­tők is tudják. (d. i.) zetet kötelezett arra, hogy kia­lakítsa a részaránytulajdonosok földalapját, elkülönítse az ál­lami tulajdonú földalapot, a kárpótlási törvény 17. paragra­fusában meghatározott 20-30 aranykorona kiegészítést, és a kárpótlási földalapot. Ez utóbbi az összes téesz terület 40-50 százalékát teszi ki, a megyei kárrendezési hivatalok ezt árve­rezik el. Azt a földterületet, amely az árverések lebonyolí­tása után megmarad, a szövet­kezetek a vagyonnevesítés sza­bályainak megfelelő alkalmazá­sával a tagok tulajdonába köte­lesek adni. Ez a földterület mindenképpen magántulaj­donba kerül.- Tehát amikor az emberek azon mérgelődnek, hogy mi lesz a mezőgazdasággal, azt nem kell kapcsolatba hozni a kárpót­lási törvénnyel?- Nagyon negatív hatást vált ki az emberekben a termelés visszaesése, de ott tartunk, hogy csak annyival csökkent a mező- gazdasági termelés, amennyivel az exportunk csökkent, tehát ez az ellátást nem veszélyezteti.- Mit szól ahhoz, miszerint a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy az emberek nem a jövővel - a mával foglalkoznak?- Sokan gondolnak a jövőre. * * *- Elfogadhatónak tartják-e, hogy szinte bármit lehet vásá­rolni a kárpótlási jegyekért, és ez volt-e a kárpótlási törvény célja? Percze József, az Agrárszö­vetség elnöke:- Sok minden eltér az eredeti szándéktól, ugyanakkor a kár­pótlási jegyet arra használják, amire akarják, itt kezdődik az állampolgári szabadság. A kia­lakult helyzet azt mutatja, hogy az emberek nem a jövővel, ha­nem a mával foglalkoznak. Na­gyon kevesen akarnak gazdál­kodni, akinek a kárpótlási jegy­ből van néhány tízezer forintja, azt tartja biztosnak, ha abból tartós fogyasztási cikket, eset­leg élelmiszert vásárol. Deák Pál, a Mezőgazdasági Termelők Szövetségének tit­kára:-Jónak tartom a felhasznál­hatóság kiterjesztését. Lehető­séget kell adni a kárpótlás kü­lönböző formáira, hiszen ki-ki más területen szenvedett hát­rányt. Logikusnak tartom, hogy állami vállalatoknál részvényt vásárolnak és helyeslem az élet­járadékot is. Amit viszont prob­lémának tartok: a földtulajdon­jog és a földhasználati jog szét­válik, ha bérbeadási céllal vásá­rolnak földet, és hosszabb távon ez jelentős költségnövelő té­nyező lesz a termékek árában. Olyan problémát is látok, hogy miután nincs nagymértékű jö­vedelem ma a mezőgazdaság­ban, a föld hosszabb időn ke­resztül műveletlen marad, és nem tudom, ez kinek jelent előnyt? Fenes László, a Független Kisgazdapárt helyettes főtit­kára, megyei elnök:- Ez a kárpótlási törvény nem a mi pártunk törvénye. Bár a koalíció törvényeként kezel­ték, egyedül az MDF-é volt (ez is). A kormánykoalícióból azért léptünk ki, mert világossá vált, hogy ez nem a vidék érdekeit szolgálja. Az Antall-kormány- nyal már nem vállalhattuk a bu­kást, A tulajdonrendezés elcsú­szott egy más irányba Magyar- országon, ez elhibázott lépés volt a kormány részéről. A me­gyében is látni, hogy általában kevesen jelennek meg a licite­ken, ez a kulcskérdés.- Dudellai Ildikó ­Traffipax • Október 22-én, csütörtökön reggel 6-tól délután 2-óráig a 21. számú főúton Salgótarján és Jobbágyi térségében, délután 2 órától este 10 óráig Salgótarján és Kishartyán közötti útszaka­szon, valamint Salgótarján bel­területén, a Budapesti és a Bajcsy-Zsilinszky úton lesznek traffipaxos ellenőrzések. Október 23-án, pénteken 10-től 20 óráig Balassagyarmat - Szügy - Magyarnándor - Becske - Nógrádkövesd - Ga- lagauta térségében a 2108. sz. útvonalon várható sebességel­lenőrzés. Ünnepi buszjáratok • A Nógrád Volán járatai ok­tóber 23-24-25-án a munkaszü­neti napra érvényes menetrend szerint közlekednek. Kivételt képeznek a salgótarjáni helyi já­ratok, amelyek 24-én szabad­napi menetrend alapján indul­nak. A megyeszékhelyen októ­ber 23-án az utcai futóverseny miatt 9.45-től 11.30-ig nem áll­nak meg a buszok a Fő téri megállóban, a postai aluljáró­ban történik a le- és felszállás. Emlékmise • Balassagyarmat. Október 23-án 11 órától a főplébánia templomban emlékmisét tarta­nak Kubicza István (Nógrád vármegye főjegyzője, alispán helyettes, az egyházközség al- elnöke, az Emericana vezető­ségi tagja) nyugdíjba vonulásá­nak 50. évfordulója alkalmából. Az emlékmisét Raab Lajos, volt hittanár celebrálja. Fellép a Szent Felicián kórus is. Mini menza • Kalló. Az önkormányzat fél milliós ráfordítással egy 30 fő ellátására alkabnas, melegítő konyhás étkezde kialakítását látta gazdaságosnak. Ez a kisis­kolások örömére már üzemel is. Ugyanakkor áz Időközben 'mégnövekedett' í Kény ele "hatá­sára. pályázatot adtak' be egy nagyobb kapacitású konyha és menza kialakítására; Néptándoktatás • Szécsény. A városi művelő­dési és ifjúsági centrum C-kate- góriás néptáncoktatói tanfo­lyamot hirdetett nemrégiben. A kurzus november 6-7-én indul, jelentkezéseket azonban még elfogadnak. Munkaülés • Balassagyarmat. Ma délután az ünnepi tanácskozás előtt munkaülést tart a város képvi- selő-testülete. Két fontos sze­mélyi kérdésben várható dön­tés. Kinevezik a városgazdál­kodási vállalat és a Palóc Regi­onális Kereskedelemfejlesztő és Tanácsadó Kft. ügyvezető igaz­gatóját. Tárlatnyitás • Cered. Balogh Erzsi salgó­tarjáni festőművész alkotásait bemutató kiállítás nyílik októ­ber 22-én délután a községi fa­luházban az e napon tartott megemlékezést követően. Trófeák a Dózsában A cserháti vadásztársaság és a balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola Természetvédelem és vadászat címmel rende­zett kiállítást az iskola sportcsarnokában, amelyet október 25-éig tekinthetnek meg az érdeklődők, naponta 8-tól 16 óráig. A kiállí­tás, - amelyet Cseh Marcell, a vadásztársaság elnöke nyitott meg - amellett, hogy napjaink egyik legégetőbb problémáját, termé­szeti környezetünk nagymérvű pusztulását hivatott bemutatni, láttatja az Ipoly és a Cserhát vidékének vadgazdálkodását és a nemutatja a vadászat eredményeit is. Képünkön a kiállított tró­feák egy része látható. Kép: Pénzes Géza Városszéli Kíváncsiskodó Közös érdek: a jobb adatszolgáltatás A testület dönt róla Az elmúlt 3-4 évben a társa­dalmi és gazdasági változások oly mértékben felgyorsultak, hogy elkerülhetetlenné vált az adatszolgáltatók nyilvántartá­sának korszerűsítése. A Központi Statisztikai Hiva­tal ezért egy olyan - egységesen kialakított - kérdőívvel kereste meg Nógrád megyében is a gazdálkodó (vállalkozó) szer­vezeteket, amelynek segítségé­vel pontos képet szerezhet a vál­lalkozók tevékenységéről, a vál­lalkozások jól karakterizálható szerkezetéről, telephelyeiről, a foglalkoztatottak létszámáról, tervezett beruházásairól, és mindazon alapinformációkról, amelyek lehetővé teszik az adatgyűjtési rendszer korszerű­sítését, rugalmas és célorientált kialakítását. A statisztikusok tehát pontos, ha úgy tetszik naprakész infor­mációkat szeretnének „begyűj­teni” a jogi és nem jogi szemé­lyiségű vállalkozásokról. A szakemberek egy olyan kérdőí­vet alakítottak ki, amelynek ki­töltése nem okoz nehézséget és feltételez egy kölcsönösségen alapuló konstruktív kommuni­kációt. A hivatal munkatársait tehát kettős cél vezette: egyrészt fel­mérni a „privatizáció forradal­mából” következő jelentős vál­tozásokat, másrészt, hogy az adatszolgáltatókat előre, idő­rendi sorrendben és tételesen tá­jékoztathassa az elkövetke­zendő évben kialakított adat­gyűjtéseiről. A KSH megyei igazgatósága a társadalmi-gazdasági élet sze­replőitől olyan együttműkö- dést-együttgondolkodást kér, amely mindkét fél munkáját megkönnyítve, képes lesz a hi­teles információrendszer kiala­kítására. Mindez csak az adat- szolgáltatók támogatásával ér­hető el. kápolna Balassagyarmat. Véglege­sen eldőlt, hogy hol épül fel az új római katolikus kápolna. A képviselő-testület erre a célra a Honti és a Perczel Mór utca ke­reszteződésénél lévő 70 ezer négyzetméteres területből 3000 négyzetméternyit adományoz az egyháznak. Az város önkor­mányzata vállalta, hogy a terü­let megosztásának vázlatát el­készíti, ezt követően kerülhet sor az ajándékozási szerződés megkötésére. Az átadásra ke­rülő területen a talajmechanikai vizsgálatokat is az önkormány­zat végezteti majd. A kápolna építés tervdokumentációját Va­dász György építész készíti. Kíváncsiskodónk tegnapi kérdését egy bátonyterenyei olvasónk tette fel, aki 1991 áprilisában kapott arra ígére­tet, hogy a kisterenyei Zagyva utat járhatóvá teszik. Ez azonban azóta sem történt meg, ami azért is kellemetlen, mert így a szemétszállítás sincs megoldva az utcában, hiszen ezt csak burkolattal fe­dett utcákban tudják biztosí­tani. Mikorra lesz végre jár­ható a kisterenyei Zagyva út? A választ a bátonyterenyei polgármesteri hivatal műszaki osztályának vezetője, Bálint István adta.- Az említett bejelentés kap­csán elkészült a Zagyva út épí­tési terve, a kivitelezésre vonat­kozóan azonban a képviselő tes­tület hoz határozatot. Az 1993-as költségvetés tárgyalá­sánál dől el, hogy hány utat tud­nak építeni a településen, és ek­kor határozzák meg a kivitele­zés sorrendjét is. Következő kérdésünket egy Lehoczky Károly nemti bá­nyász nyugdíjas tette fel: Mi­kor fizetik az 1990-91-es el­maradt szénpénzt? Igaz-e, hogy a ’90-es különbözet ösz- szege nem több 900 Ft-nál?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom