Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-15 / 218. szám
Az ENSZ-közgyűlés ülésszaka elé Ma kezdődik a negyvenhetedik Háromszáz börtönőr 100 rabra „Alcatraz” a Földközi-tengeren Az olasz maffia tagjai nincsenek bilincsbe verve, mégis kényelmetlenül érezhetik magukat, miután a Paolo Borsellino bíró ellen elkövetett merénylet utáni éjszakán kivezették őket palermói celláikból, és egy kis Földközi-tengeri szigeten lévő börtönbe szállították őket. Az olasz igazságszolgáltatás így igyekezett változtatni azon a helyzeten, hogy a maffiafőnökök a börtönből is tovább irányíthassák szervezetüket. Az ENSZ hat fő szerve közül a közgyűlés az egyetlen, amelyben minden tagállam képviselteti magát (a delegációk legfeljebb öt főből állhatnak), és ugyancsak az egyetlen, amelynek munkájában minden tagállam egyenlő jogokkal vehet részt. A közgyűlés az Alapokmány értelmében a legszélesebb tanácskozási és javas- lattételi hatáskörrel rendelkezik, amit csak egy kitétel korlátoz: a Biztonsági Tanács felkérése nélkül olyan válságokkal vagy viszályokkal nem foglalkozhat, amelyek megoldásán a BT már munkálkodik. A közgyűlés rendes ülésszaka minden év szeptemberének harmadik keddjén kezdődik, és a karácsonyi szünetig tart. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a Biztonsági Tanács nem állandó tagjainak, a Gazdasági és Szociális Tanács tagjainak megválasztása, a világ- szervezet költségvetésének jóváhagyása, a tagállamok pénzügyi hozzájárulásának megállapítása, a szakosított intézmények költségvetésének felülvizsgálata. A közgyűlés a BT-vel közösen, annak javaslata alapján határoz az új tagok felvételéről, a tagok jogainak és kiváltságainak felfüggesztéséről, az ENSZ-ből történő kizárásokról, a főtitkár megválasztásáról. A közgyűlés minden tagjának egy szavazata van. A szeptember 15-én kezdődő 47. ülésszak napirendjén több mint 150 pont szerepel. Közöttük vannak a regionális válságok, leszerelési és biztonsági kérdések, az emberi jogi és humanitárius ügyek, az ENSZ békefenntartó akciói, a nemzetközi jogi és a világgazdasági kérdések. Meghamisított fordítás A román külügyminisztérium meghamisított, eltorzított fordításban terjeszti az Egyesült Államokban Hámos Lászlónak, a New York-i magyar emberjogi bizottság elnökének a Magyarok Világszövetsége ülésén elhangzott felszólalását. Hámos, miként az MTI washingtoni tudósítójával közölte, Adrian Nastase külügyminiszternek küldött levelében tiltakozott a hamisítás ellen. A román fordítás — szöges ellentétben az elhangzottakkal — azt tartalmazza, hogy az amerikai magyarság mindent el tud érni, amit csak akar, és ők akadályozták „tüntetések ezreivel”, hogy Románia megkapja a kereskedelmi kedvezményt. A bukaresti fordítás azt a képtelen állítást adja Hámos szájába, hogy az amerikai magyarságnak döntő szerepe lehet abban, elismeri-e az Egyesült Államok az önálló Szlovákiát. Elszigetelni — ez volt a jelszó, amelynek alapján az olasz hatóságok megfelelő szigetbörtön után kutattak. Egy földközi-tenf eri Alcatrazt kerestek a San rancisco-i öbölben fekvő fegy- ház mintájára. Mint emlékezetes, az Alcatrazban őrizték az ’30-as évek legismertebb amerikai gengsztervezéreit. Az olasz Alcatrazt egy Pianosa nevű szigeten találták meg, Toscana partjainak közelében. — Mintha Afrikában lennénk! Csak azért hoztak ide bennünket, hogy megzabolázzanak — dühöngött Pippo Calo, a maffia főpénztárosa, amikor egy parlamenti bizottság meglátogatta Pianosát. Az elszigetelés láthatóan sikerült. A sziget életét a legszigorúbb rend szabályozza. 300 börtönőr és hivatalnok ügyel fel a 100 rabra, akik között ott van Michele Greco szuperfőnök is. Az őrök egy része kénytelen a parton lakókocsiban aludni, mert az öreg börtönben nincs elég hely. Egyetlen idegen sem közelítheti meg a szigetet egy mérföldnyi távolságon belül. Kétévi elzárás fenyegeti azt, aki ezt a rendeletet megszegi. Még a börtön igazgatóját is fémdetektorral vizsgálják meg, amikor belép az épületbe. Százhatvankét további maffiózót Asmara szigetén helyezték el — írja a DPA német hírügynökség. Ez a sziget Szardínia északkeleti csúcsa közelében fekszik. Az asinara-i börtönben raboskodtak korábban a Vörös Brigádok terroristái is. A II. világháború idején katonai börtöntábornak használták. Az asinara-i börtön lakója a többi között Pietro Vernengo és Franco Madonia, annak a szervezetnek a tagjai, amelyet Giovanni Falcone és Paolo Borsellino bírák meggyilkolásával vádolnak. Az 52 négyzetkilométer területű Asinara polgári lakosai egyébként panasszal éltek a hatóságoknál, mert rossz néven veszik, hogy szigetük, amelyet korábban sok turista keresett fel, most rossz hírbe keveredik. Néhány nappal ezelőtt egy 300 hektárnyi bokros terület növényzetét tűzvész pusztította el. Sokan feltételezik, hogy a tűzvész összefügg a maffiavezérek jelenlétével. Kiszabadítják a rabokat A Boszniába érkező új ENSZ- csapatok akár az etnikai tisztogatásban való részvétel vádját is kockáztatják, de kiszabadítják a szerb fogolytáborokból a mintegy 8000 életveszélyben lévő, javarészt mohamedán rabot — így nyilatkozott Belgrádból a BBC-nek Lord Owen, a Jugo- szlávia-konferencia közös piaci társelnöke. Hamis hírek a táborokról? A jugoszláv kormány hamarosan azzal a kéréssel kíván élni, hogy nemzetközi bíróság ítélkezzen azok felett, akik hamisan azt terjesztették, hogy Jugoszlávia területén koncentrációs táborok vannak. Beszámolójában a Tan- jug azt jelentette, hogy a hamisan terjesztett hír hivatalosan először Alija Izetbegovicbösnyák államfőtől származott. Élelmiszersegély Szomáliának Az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszt által bejelentett segélyterv szerint a két szervezet további 200.000 tonna élelmiszert szállít Szórnál ia éhínség sújtotta övezeteibe. A Reuter jelentése szerint a szállítmányokat az elkövetkezendő négy hónapban folyamatosan juttatják el a mintegy hárommillió éhezőnek. Meghalt Anthony Perkins Szombaton Holywoodban elhunyt Anthony Perkins amerikai filmcsillag. Perkins márciusban töltötte be 60. életévét, és családjának tájékoztatása szerint szerzett immunhiányos betegségben, AIDS-ben szenvedett. Anthony Perkins, aki mindenekelőtt Alfred Hitchcock: Psycho című filmjében játszott szerepe miatt vált világhírűvé, feleséget és két gyermeket hagyott hátra. A Fényes Ösvénytől a rács mögé Perui rádió- és televíziótársaságok értesülése szerint a perui hatóságok elfogták Abimael Guzmant, a Fényes Ösvény elnevezésű szélsőbaloldali terrorista szervezet vezetőjét. Hivatalos forrásokból a hírt nem erősítették meg. A maoista eszméket valló szervezet 1980-ban kezdett fegyveres harcot a kormány ellen, s azóta több mint 25 ezer ember esett áldozatául a politikai erőszaknak Peruban. Japán dupla segélye Japán megduplázza a volt szovjet köztársaságoknak megajánlott segélyösszegeket, hogy el lehessen kerülni a várható téli megrázkódtatásokat a térségben. Százmillió dolláros, élelmiszerből és gyógyszerből álló segélyt ad Tokió a Független Államok Közössége 11 tagországának, illetve Grúziának. Ez kétszerese annak az összegnek, amit Japán a FÁK megsegítését célzandó ajánlott fel. Csak üzemanyagért utaznak Belépési tilalom jugoszlávoknak Csak a török vendégmunkások és más tranzitutasok számára maradt nyitva ajugoszláv-bolgár határ, a jugoszláv utazókat a bolgár oldalról péntek délután óta visszafordítják — úja hétfői számában a belgrádi Politika, amelynek cikkét a Tanjug hír- ügynökség ismertette. A belgrádi lap tudósítása szerint Kis-Jugoszláviában a bolgár határ előtt, Gradinánál személyautók százai vártak vasárnap az átjutásra. Hírek szerint a bolgár oldalon azzal magyarázták a jugoszlávokat érintő belépési tilalmat, hogy ENSZ-megfigyelők egy csoportja ellenőrzi a Szerbia és Montenegró ellen hozott szakciók végrehajtását. Más források szerint viszont — mint a Politika úja — a jugoszláv utasokat egyszerűen azért nem engedik be a határon, mert csakis üzemanyagért utaznak a szomszédos országba. A jugoszláv vámőrség arról tájékoztatta a belgrádi lapot, hogy bolgár részről nem informálták őket a határ esetleges lezárásáról. A Szocialista Internacionálé Csatlakozási kérelmekről döntenek Szeptember 15-17. között Berlinben tanácskozik a Szocialista Internacionálé (SZÍ) 19. kongresszusa, amelyen több újonnan alakult kelet- és közép-európai párt csatlakozási kérelméről is döntenek. A Szocialista Internacionálé (Socialist International — SI), a szociáldemokrácia nemzetközi szervezete, magát a világ legrégebbi és legnagyobb politikai pártszövetségének tartja. Noha ebben a formájában csakr41 éve létezik, a Szocintern jogelődjének vallja az 1864 és 1876 között létezett I., és az 1889-ben alakult II. Intemacionálét is. A II. Inter- nacionálé az első világháború után, 1919-ben kettészakadt: a kommunista pártok megalakították a Kominternt, a III. Inter- nacionálét, az irányvonalukat elvető pártok pedig létrehozták a Munkás és Szocialista Internaci- onálét, amely 1940-ben szűnt meg, amikor a német csapatok elfoglalták a szervezet székhelyét, Brüsszelt. A második világháború után a COMISCO, a Nemzetközi Szocialista Konferencia Bizottság fáradozott a nemzetközi szociáldemokrata mozgalom újraélesztésén: erőfeszítéseinek eredményeképpen jött létre 1951. június 30. és július 3. között a frankfurti Pál-templomban, az 1848-as német parlament tanácskozási helyén a Szocialista Internacionálé. A Szocialista Internacionálé legfőbb testületé a kongresszus, amely általában kétévente ülésezik, a köztes időszakban a munkát a londoni székhelyű titkárság, illetve a tagállamok képviselőiből álló iroda irányítja. Emellett évente egyszer üléseznek a pártok vezetői is. Egy-egy országot több párt is képviselhet a Szocintemben, de új párt csak akkor csatlakozhat, ha ehhez azok a pártok is hozzájárulnak, amelyek abból az országból már tagjai a szervezetnek. (Az OKP utódpártjának, a Demokratikus Baloldal Pártjának felvétele azért késett egész a mostani kongresszusig, mert ezt az Olasz Szocialista Párt megvétóztad A SZÍ tagjai az első időben túlnyomórészt európai pártok voltak, de a szervezet sikerrel terjesztette ki tevékenységét a fejlődő országokra, így mára már mind az öt földrészről vannak tagjai és regionális szervezetei. A vezető szerepet még ma is a német, a brit és a svéd szociálde- .mokrata pártok játsszák. A Szocialista Internacionálé elnöke 1976 óta a nemzetközi szociáldemokrácia talán legnagyobb alakja, Willy Brandt. Ez meghatározta a szervezet arculatát: a politika globalizálását és demokratizálását, ökológiai keretekbe ágyazott gazdasági együttműködést, a fejlődő országok segítését tűzték ki célul. Röptében megmentett gyermek Valószínűleg élete legemlékezetesebb focis emléke marad az amerikai New Haven-i Javon Saucier-nek az a „fogása", amit harmincméteres támadófutás ntán hajtott végre: elkapta az ablakból kizuhanó hároméves szomszéd kisfiút. Az alig hatéves Javon a házuk előtti parkolóban focizott, amikor észrevette, hogy szomszédjuk kisfia lakásuk második emeleti ablakából lóg ki, de már kezei csúsznak le az ablakpárkányról. A kis hős — ahogy nemes cselekedete után kezdték szólítani a környékbeliek Javont — az ablak alá futott. Látván, hogy nincs ideje segítséget hívni, felkiáltott a kisfiúnak, hogy engedje el magát. Javon karjaiban kapta el a zuhanó gyereket. Az AP jelentése szerint egyiküknek sem esett baja. A szerencsésen „esett” gyermek szülei elmondták: kisfiúknak megtiltották, hogy lemenjen a játszótérre, mire az az ablakon próbált megszökni — furcsán-sikeresen. Gépkocsi-biztosítás kárpátaljaiaknak Jeszenszky segítségét kérik A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöksége levélben fordult Magyarország külügyminiszteréhez a Kárpátaljáról Magyarországra utazók kötelező gépkocsi-biztosítása ügyében. Az utóbbi időben többen sérelmezik — állapítja meg levelében a KMKSZ elnöksége —, hogy a magyarországi hatóságok a gépkocsik biztosításának összegét 30, azaz harminc napra fizettetik meg a határon átkelőkkel akkor is, ha azok csak néhány napra lépik át a határt. (Például a kishatárátlépők csupán 7 napra érvényesek.) Ez az intézkedés a KMKSZ véleménye szerint jogellenes, és hátrányosan érinti a kárpátaljai magyar kisebbségnek az anyaországgal való kapcsolattartását is. A KMKSZ elnöksége kéri Jeszenszky Géza külügyminisztert, hogy vizsgálja meg az ügyet, és járuljon hozzá annak mihamarabbi, a kárpátaljaiak számára is kielégítő rendezéséhez. A listaállítás kínjai Az utolsó pillanatban, de csak kínkeservesen született meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Hargita megyei jelöltlistája a szeptember 27-i választásokra. Nem mintha más megyékben nem lett volna vita, vételkedés, korteskedés, gyűlésezés, virrasztás — de Hargita volt a csúcs, és a csata, amelynek eredménye sokakban hagyott keserű szájízt, alighanem folytatódik még, túlnyúlik a választásokon. Hargitától távol nehezen érthető a történet. Minél több résztvevőt hallgatott meg e sorok írója, annál bonyolultabbá vált a kép. De éppen mivel lesz még szó ezekről a vitákról, érdemes mégis legalább vázlatosan papírra vetni a történteket. Kezdődik pedig minden ott, hogy Romániában megyénkénti listás, arányos választási rendszer alapján jelölhetik ki a szavazók a képviselőket és a szenátorokat. Ez azt jelenti, hogy a lista első helyén (nagyobb lélekszámú magyar lakosság esetén: helyein) szereplő jelöltek megválasztása bizonyos, viszont minél hátrébb kapnak helyet, annál kisebb az esély. Kovásznában és Hargitán, a két magyar többségű megyében (75, illetve 85 százalékos ezekben a székely ség aránya) választják a legtöbb magyar honatyát, de a sorrend itt is meghatározó. A háttér másik vonulata az a vita, amely az RMDSZ sorain belül, illetve bizonyos esetekben azon kívül folyik, mondhatnók — némi leegyszerűsítéssel —, alapvetően két iskola hívei között. Az egyik szerint a hatalommal szemben kivívott kompromisszumokon keresztül visz az eredményesebb út a magyar kisebbség jogainak megóvásához, míg a másik szerint ezeket éppenséggel az erélyesebb követelések, az önrendelkezés és az autonómia különböző koncepciói melletti bátor kiállás és sürgős mozgósítás érheti el — bár ez is váltja ki egyben a hevesebb román nacionalista- soviniszta ellenállást is. Mindkét gondolati iskola számos árnyalatban fejeződik ki, ezeket pedig különböző személyiségek tervezetei, nyilatkozatai, fellépései képviselik. A harmadik tényező pedig éppen Hargitán az, hogy még Ceausescu idején átszervezték a régi megyebeosztást. így szűnt meg a külön- külön Gyergyó, Udvarhely és Csík, hogy Hargita megyébe fogják össze a hármat. S míg az RMDSZ másutt megyénként szerveződik, itt ismét a csíki, udvarhelyi és a gyer- gyói „székekben” csoportosult a tagság. Csakhogy az előbb vázolt gondolati iskolák tekintetében korántsem volt egységes a három „szék” választmányainak álláspontja, ráadásul a városok és a vidéki tagság véleménye is eltért — az utóbbiak többsége inkább a „radikálisokhoz” húzott. Az eltérések akkor éleződtek ki, amikor meg kellett határozni a hargitai jelölteket: bármiféleképpen szerveződtek ugyanis a „székek”, az országos választási elnökség csak egy listát fogad el Hargita megyéből az RMDSZ részéről. A különböző székeknek tehát meg kellett volna egyezniük — ehelyett egymással vételkedő listákat határoztak meg, amelyeken nem annyira az összetétel, mint inkább a biztos befutók sorrendje változott. Itt a választmányok, ott a tagságot képviselő elektorok határozatára hivatkoztak. Az RMDSZ elnöksége a Kolozs megyei Szék faluban próbált megállapodásra jutni, éjszakába nyúló vitán is eredménytelenül. Akkor szigorú határidőt szabtak a hargitai választmányoknak, hogy egyezzenek meg augusztus 26-án délig, mivel az országos választásra 27-én éjfélig be kell nyújtani ajelöltek névsorát. Ezt követte Csíkszeredán az egész éjszakába nyúló vita, eredménytelenül. Ekkor az elnökség többsége Csíkszeredán maga javasolt új listát. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke erre a végső tanácskozásra nem ment el, csak faxon üzente meg álláspontját. Viszont a döntés a kezében maradt: Székedi Ferencet, a Csíkszeredái RMDSZ-el- nököt ő hatalmazta fel arra, hogy benyújtsa a végleges listát a hatóságoknak, és ekkor még egy módosításra került sor az elnökség Csíkszeredán összegyűlt tagjainak javaslatához képest. Az utóbbiak ezért közleményben jelentették be, hogy a távol maradó elnök magatartását az etikai bizottság elé kívánják tárni — maga Domokos Géza pedig a másik póluson a „kényszerhelyzettel” indokolta, hogy a Székedi Ferencnek adott meghatalmazás révén a maga kezében őrizte meg a végső döntést. Egyszóval elégedett ember aligha maradt a hosszú vita végén, és sokan tartanak attól, hogy a romániai magyar nyelvű sajtóban és a román televízió magyar adásában széles nyilvánosságot kapott vita esetleg nehezítheti az RMDSZ választási mozgósítását. Hogy így lesz-e vagy sem, eldől szeptember 27-én. A vita hetei és hónapjai után most a kampány összefogása szükséges, ha az RMDSZ meg akar maradni a magyarság egészének reprezentatív és országosan is számottevő képviselőjeként a politikai porondon, a parlamentben és a szenátusban. (MTI) Veszélyben a segélyküldemények Csak Splftig szállít az ENSZ Az ENSZ csak Splitig szállít légi úton segélyküldeményt Boszniába, s az adriai várostól Szarajevóig teherautókkal viszik az élelmiszert és gyógyszert a nélkülöző polgároknak — jelentette be Michael Keats, az ENSZ menekültügyi főbiztosságának szóvivője Zágrábban. Az első küldemény — mintegy 170 tonna szállítmány — már meg is érkezett Splitbe. A Szarajevóba irányuló közvetlen légihidat valószínűleg azért nem tudják most felújítani, mert Radovan Karadzic boszniai szerb vezető mereven elzárkózott a katonai repülések betiltását szorgalmazó tervtől. Ezt az ENSZ-erők a hét végén indítványozták, mivel a boszniai szerb hadsereg gépei veszélyeztetik a humanitárius szállításokat is, amellett, hogy állandóan fenyegetik Bosznia muzulmán körzeteit. Karadzic közölte, hogy a boszniai szerbek kivonulnak a rendezésről szóló háromoldalú tárgyalásokról, ha a katonai repüléseket betiltanák. Szerinte nem lehet azt követelni, hogy a szerbek ne nyújtsanak fedezetet szárazföldi erőiknek, mert ez „megbontaná az erő- egyensúlyt”.
