Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-05 / 184. szám

1992. augusztus 5., szerda MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Az iskolakezdésre elkészül Befejezéséhez közeledik a sóshartyáni általános iskola bővítése és korszerűsítése. Az egy tanterem­mel bővülő intézményt vizesblokkal is ellátják. A munkálatok várhatóan augusztus közepére feje­ződnek be, jelenleg a derítőtartályt emelik be a helyére az építők. - Fotó: Rigó Tibor ­Sajtótájékoztató a felügyelőségen A legvédettebb fogyasztó: a tájékoztatott fogyasztó Kistelepülések vezetőinek eszmecseréje Béren A Fogyasztóvédelmi Főfelü­gyelőség Nógrád Megyei Cso­portja közel egy éve jött létre azzal a céllal, hogy a fogyasztók kiszolgáltatottságát enyhítse. Létrejöttét a korábbi ellenőrzési rendszerek megszűnése indo­kolja. Nógrádban a felügyelő­ségen nyolcán dolgoznak. Káka György, a felügyelőség megyei vezetője elmondta, hogy az idei első fél évében a legtöbb szabálysértés a palac­kozott italokat árusító boltokkal kapcsolatban érkezett be az egészségügyi szabályok meg­sértése miatt. A discont jellegű áruházak mintegy kilencven százaléka jogtalanul használja ezt a kereskedelmi formát. A sikeres munka érdekében a felügyelőség igen fontosnak tartja az együttműködést az ön- kormányzatokkal. hiszen a pa­naszok jó része még oda érkezik be. Fliányzik azonban a társa­dalmi ellenőrzés s kevés állam­polgár ismeri a jogait. Ezért is fontos a tájékoztatás a felügye­let munkájáról. V. E. (Folytatás ar /. oldalról) miénk nagyon hasonlít az „eu­rópai” önkormányzati törvé­nyekhez, az ördög azonban mindig a részletekben lakozik: igen nagy nehézséget okoz pél­dául, hogy túl szűk a mozgástér. A különféle dekoncentrált szer­vek száma - amelyekkel a kap­csolattartás elengedhetetlen - meghaladja a két tucatot.- A jelen nehéz viszonyai kö­zött ilyenkor hajlamosak va­gyunk hízni a jövőben. De mi­lyen ez a jövő?- Nem sok jót ígér a követ­kező költségvetési előirányzat sem: a Pénzügyminisztérium­ban már nagyon kardoskodnak a kétkulcsos ÁFA bevezetése mellett, (amiben megszűnne a nulla kulcs), a fogyasztói árnö­vekedést tekintve csak ez négy százalékot jelenhet. Ha ehhez hozzávesszük az inflációt, az energiaárak növekedését, akkor komoly többletet jelent az in­tézmények működtetése is. Ké­szülnek olyan „dobásra”, hogy az önálló településeknek eddig automatikusan járó kétmillió fo­rintot elvennék. A mostani öt­ven százalék helyett csak 30 vagy 40 százalékot áramoltat­nának vissza a településeknek az ott képződő személyi jövede­lemadóból. Az összejövetel résztvevői sem maradtak szótlanok az el­hangzottakkal kapcsolatban. Sok dolog érdekelte őket. Le­ginkább a kétmillió tervezett el- vétete ...- Az „átkos múltban” telepü­lések egész sorát kényszerítet­ték, hogy közösködjenek - mondta Wekler Ferenc -. Még az sem volna szerencsés lépés, ha csak a továbbiakban leváló „új” településektől vonnák meg ezt az összeget, de úgy nem pre­ferálni a szétválást, hogy most mindenkitől megvonni ezt a pénzt - ez már a létezést veszé­lyeztetheti. Legalábbis óriási plusz teher ...- A településfejlesztési lehe­tőségekről mi a véleménye?- Egyelőre nem szerepel a tervekben annak a káosznak a megszüntetése, ami ez ügyben jelenleg is van: 260 különféle alap létezik, ahová pályázhat­nak. Ez az átláthatatlanság úgy tűnik, változatlan marad, míg nem találnak helyette valami jobbat. A „Kupa-módszer”, mely abban áll, hogy egy kulcs- pozícióban álló miniszter egy terület parlamenti képviselője­ként külön pénzt teremt a térség fejlesztésére, járhatatlan, és „sportszerűtlen”.- A települések közbiztonsá­gát javítani lehetne, ha lenne a falvakban külön rendőr . . .- Tény, hogy a közbiztonság szilárdságával gondok vannak, de ugyancsak az önkormány­zatnak kell állni ennek a költsé­geit is, egészen a szolgálati la­kásig.- Mi a véleménye a rendsze­res, illetve rendkívüli segélyek­ről - amit, ha nem adnak meg az igénylőnek, most már a bíró­sághoz is mehet az ügyfél? Ho­lott sokhelyütt a padagógusok és az alkalmazottak béremelé­sére sincs keret. . .- Az egy jogállamban nem feltétlenül baj, hogy vélt, vagy valós sérelméért a bíróságon ke­reshet jogorvoslatot. Gond olyan munkanélküliekkel lehet, akik nem is akarnak dolgozni, és személyes sértésnek veszik, hogy „sorsuk jobbításához” nem hajlandó hozzájárulni az önkormányzat. Ez falun külö­nösen kellemetlen, mert nem egy helyen vezetett már komoly konfliktushoz egy-egy ilyen el­utasítás.- Mit tehetnek az önkor­mányzatok. ha azt akarják, hogy ne romoljon tovább a helyze­tük?- A múltban a Baranya Me­gyei Faluszövetség létrehozói között voltam. Ez csak azért ér­dekes, mert egy hatalmas felis­merést adott, ami a jelenre is al­kalmazható: ez a több, mint 3000 önkormányzat összesen több ember és nagyobb vagyon felett rendelkezik, mint a kor­mány. A problémákat pedig csak összefogva lehetne orvo­solni. Egy érdekszövetség kere­tein belül . . . Balázs József Traffipax • Augusztus 5-én, szerdán 10 és 18 óra között a 2303-as út Salgótarján - Mátraszele - Ná­dújfalui szakaszán, Bátonytere- nye - Vizslás - Újlakpuszta kö­zött a 23-as úton, valamint a 21-es főúton Salgótarján Bajcsy-Zs. és Füleki úti szaka­szán lehet számítani sebesség­ellenőrzésre. Fogadónapok • Salgótarján. A városi ön- kormányzat tisztségviselői a következő napokon tartják fo­gadónapjukat: Detre Jenő al­polgármester augusztus 12-én, dr. Oravecz Péter jegyző au­gusztus 26-án. A fogadónapo­kon mindkét alkalommal a vá­rosháza 116-os szobájában dél­előtt 8-12, illetve délután 14-16 óráig várják az állampolgáro­kat. Kivitelezőt keresnek • Borsosberény. A harminc­éves sportöltöző helyett újat kezdtek építeni tavaly a köz­ségben. A tetőszerkezet azon­ban már nem készült el. Az ön- kormányzat úgy döntött, hogy október közepéig az építkezést be kell fejezni. Most a kivitele­zőt keresik. Felújítások • Sámsonháza. A községi óvoda, a posta és az ifjúsági klub egy épületen belül talál­ható. Néhány nappal ezelőtt megkezdődött a tetőszerkezet teljes felújítása, ami mintegy egymillió forintba fog kerülni. A kivitelező a bátonyterenyei városgazdálkodási vállalat, a munkálatokat augusztus 15-ére szeretnék befejezni. Keveset fizet a gabona • Nógrádsáp. A helyi tsz. több mint háromszáz hektáron ter­melt kalászosokat. A napokban végeztek az aratással, most fo­lyik a Szalma betakarítása. Az őszi búza valamivel több, mint 2 tonnát, a tavaszi árpa 2 és fél tonnát termett hektáronként. Ez az eredmény egy tonnával ke­vesebb a szokásos termésátlag­nál, noha műtrágyázták is a ta­lajt. A munkákat körültekintően és takarékosan végzik, hiszen minden fillér számít. A szalmát a tagoknak értékesítik. Bajor fiatalok Nógrád megyében A cigányoknak is tenniük kell jobb sorsukért Mátraszelén a Phralipe füg­getlen cigányszervezet látta vendégül a nyolc fős, 16-18 év közötti fiatalokból álló bajor küldöttséget, akik a kelet-eu­rópai német ifjúsági szövetség tagjaiként érkeztek Magyaror­szágra, Nógrád megyébe. A csoport vezetője, Wolf­gang Lebok elmondotta, hogy Németországban több évszá­zados múltja van a cigányság ellen irányuló fajgyűlöletnek, amely leküzdésért a cigányok­nak is tenniük kell. Ugyanazok a jogok illetik meg őket, mint bármely másik állampolgárt, így rajtuk áll, mire viszik az életben. Ám ennek ellenére jobbára korán abbahagyják a tanulást, hogy aztán lakókocsi­jaikon vándorolva az ország­ban, kereskedelemmel foglal­kozhassanak. — Hogyan dolgozza fel a német társadalom a kelet-eu­rópai „ népvándorlást? ”- Nem ment zökkenő nélkül a cigányok érkezése, akik zömmel Lengyelországból és a volt Csehszlovákiából érkez­tek Németország keleti felébe, ahol szálláshelyeket, parkoló­kat építettek számukra, ám a városokon kívül. A jövevé­nyek így azonnal érezhették a hátrányos megkülönböztetést.- Miként kerültek kapcso­latba Nógrád megyével?- Először a Phralipévei is­merkedtünk meg. Ezt köve­tően felhívást tettünk közzé, kik lennének azok a jelentke­zők, akik a magyar cigányság életét és mindennapjait köz­vetlen közelről megnéznék.- Milyenek az első tapaszta­lataik?- Eddig kedvezőek a be­nyomásaink. Mindenütt szere­tettel fogadtak bennünket. Fafaragók Gyarmaton Kusnvár Tamás barátságban van a fával. Fotó: Rigó Tibor Fafaragókkal találkoztunk a minap. Hétfőtől bő egy hétig Balassagyarmaton, a Jókai úti 6. számú keresztény óvoda udva­rán hódolnak szenvedélyüknek. Játszótéri játékokat készítenek a gyermekintézménynek.- Az óvoda vezetője, Mészá­ros Istvánné nyert meg bennün­ket a jó ügynek - mondta ottjár- tunkkor Egri István, a népmű­vészet mestere, kenyérkereső foglalkozását tekintve a MÁV helybeli üzemének műszerésze. - Régóta ismerjük egymást, mindketten alapító tagjai vol­tunk a fiatal népművészek stú­diójának. Szóval találkozá­sunkkor arról beszélgettünk, hogy szeretné kiváltatni a vas­ból készített játékokat fára. Per­sze, ehhez pénzre volna szük­ség, mert a mai világban aligha végez bárki is közösségi mun­kát. Szerintem azért ma is akadnak ilyen emberek, mond­tam én, mire az óvónő rákérde­zett: ”Te eljönnél dolgozni?” Igen, feleltem, s ezután kezdetét vette a szervezés. Balassagyarmaton bő egy év­tizeddel ezelőtt rendezték meg először a fafaragók megyei tá­borát. Akkor és még évekig tu­catnál többen jöttek össze, s a többi között Nógrádgárdony- ban, Diósjenőn, Kele- csény-pusztán, Szügyben vertek tanyát, s áldoztak szép hobbi­juknak. (Mészárosnénak éppen a szügyi játszótér fából készített játékai nyerték el a tetszését, s adták az ötletet a példa követé­sére - K.L.). Idővel a feltételek romlottak, s már csak egy-két felnőtt és négy-öt gyermek vett részt az együttléteken. Az idei napközis rendszerű, immár VII. megyei kézműves tábor viszont ismét értelmes célt adott a fafa­ragók számára, s ennek tudható be, hogy újfent a régi szép idő­ket idézi a létszám.- Számítógépes műszerész­nek tanulok, de nagyon szeretek faragni - felelte érdeklődésemre a 15 éves Kusnyár Tamás, aki egy bálnát idéző rönkbe ülőké­ket vájt vésőjével. - Talán azért kedvelem, mert merőben más, mint a számítógép szerelése. Aztán az is jó érzés lesz, hogy elmondhatom, ezt a játékot én csináltam. A bal lábát elvesztett és így rokkantnyugdíjas Frank Antal alapító tagja a fafaragók csapa­tának, s egyike a legjobbaknak. A Nógrádkövesden élő férfit a fia is elkísérte a táborba, s hasz­nosan segédkezik: kézbe adja a szerszámot, lehántja a fa héját.- Szívesen tettem eleget a felkérésnek - jelentette ki a haj­dani vonatvezető. - A faragott játékokkal örömet szerzünk az óvodásoknak. Persze, nekünk is maradandó élmény, hogy újra együtt lehet baráti társaságunk. Társa a 25 éves, szakmája szerint esztergályos Paróczi Sándor, aki mostanság munka- nélküli, ennélfogva futja idejé­ből a táborozásra. Ám vannak itt többen is, akik a mindennapi munkájuk mellett vállalkoztak a játékok faragására. Az alkotás lehetősége olyan vonz- erő, melynek nem tudnak, igaz, nem is akarnak ellenállni. Eközben megérkezett Mészá­ros Istvánné, aki nem győzte di­csérni a formálódó műveket.- Nagyon boldog vagyok, hogy sikerült „összehozni” a fa­faragókat, akik csodálatos játé­kokkal ajándékozzák meg az óvodánkat - mondotta, s csak úgy sugárzott a tekintette. - Ezek a lelkes, jóérzésű, önzet­len emberek Vaszariné Kovács Tünde tervei alapján teknősbé­kát, lovacskát, kost, krokodilt, kisvonatot, bálnát faragnak a fába, amelyet a szülők hoztak. Mindannyiuknak hálás vagyok. A lakóknak külön is köszönöm a megértésüket. Egri István vette át a szót:- Annyi a fa, hogy el sem fogy. A tábor tehát 1993-ban is folytatódik. Remélem, sikerül a hagyományoknak jobban meg­felelő helyet találnunk. Vagyis jövőre újabb fareme­kek születnek. Alkotóik, s az azokat birtokba vevő gyerekek megelégedettségére. (kolaj) Korszerűsödött a pásztói OTP Pár napja fejeződött be a pásztói OTP épületének bőví­tése. Az ott lakók szerint kissé zajos volt az átalakítás. Az ok­ról kérdeztük Zeke László fiók­vezetőt:- Valóban megtörtént a bőví­tés, amelynek oka a technikai háttér korszerűsítése volt. Mint minden átalakítás, ez is zajjal járt, amiért utólag elnézést ké­rek a lakóktól.- A kamatok mérséklésével csökkennek-e az OTP betétek?- Nem, hiszen ez a változás valamennyi pénzintézetnél életbe lépett. Viszont a szokott­nál többen érdeklődnek, ke­resve a számukra legjobban megtérülő befektetést.- Hogyan vált be az Ausztria Lottó bevezetése?- Régi lakossági óhaj telje­sült ezzel. Korábban más váro­sokba jártak a szelvényeket le­adni a fogadók. Tódor Sándor Kíváncsiskodó Nem kötelező a vízbevezetés Szalmatercsen tavaly szer­ződést kötöttek a lakosokkal, hogy harmincezer forintos költséggel bevezetik nekik a vizet. A gerincvezeték elké­szült, s most újabb tízezer fo­rintot követelnek tőlük a rá­kötésért. Ezt sérelmesnek tar­ják és többen is kérdezik a polgármestertől, hogy mire kell a tízezer forint?. E kérdésre a szabadságon levő polgármester helyett, Saját Béláné körjegyzőtől kértünk vá­laszt:-A pilinyi elosztótól Szal- matercsig bejuttatott vízveze­tékrendszer telkenkénti költ­sége volt az említett harmince­zer forint. Az utcáról a lakásba való bekötés költsége tízezer fo­rint. De nincsen szó követelés­ről. Mindenki szabadon dönt­het, figyelembe véve az anyagi lehetőségeket, hogy most, vagy esetleg jövőre kezdi meg a víz­bekötést. Egyébként az önkor­mányzat költségére kapta meg minden család a vízóráját, an­nak vaskereteit szintén ingyen a polgármester készítette. Megjegyzem még, hogy a tíz- ezer forintos bekötési költ­ség általános forgalmi adóját mindenki visszaigényelheti majd.- Egy bátonyterenyei zene- pedagógus olvasónk pana­szolta és egyúttal kérdezte, - de mások is jelezték telefonon e problémát -, hogy miért ké­sik a megyei TAKISZ-nál (Területi Államháztartási Közigazgatási és Információs Szolgálat) a gyermektartásdí­jak kiutalása?

Next

/
Oldalképek
Tartalom