Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-16 / 167. szám

HELYZETKÉP A TERMELŐSZÖVETKEZETEK ARATASI MUNKÁLATAIRÓL — 5. oldal NOGRAD MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA HÍRLAP 1992. JÚLIUS 16. CSÜTÖRTÖK III. ÉVFOLYAM 167. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Mai számunkban^ ismét: ’ Gyermek- szépség­verseny! a 4. oldal & Antall József fogadta Németh Bélát Antall József miniszterelnök tegnap hivatalában fogadta Né­meth Bélát, az FKgP főtitkárát, továbbá Cseh Sándor és Le- hoczky Gyula alelnököket. Né­meth Béla az 50 perces megbe­szélés után az MTI munkatársá­nak csak annyit volt hajlandó el­árulni: a találkozóra az FKgP- politikusok kérésére került sor. Hozzátette: pártja minden szin­ten mindenkivel tárgyal, de a le­hetséges folytatás időpontjáról még nem állapodtak meg. Nem küldtek vissza... Kedden egyetlen jugoszláviai állampolgárt sem küldtek vissza a „beléptetési feltételek hánya miatt” a magyar határról mondták az MTI-nek tegnap a Határőrségen. A hírügynökség azzal kapcsolatban érdeklődött a határhelyzet iránt, hogy a Bel­ügyminisztérium döntése értel­mében keddtől elméletileg senki sem léphet be Magyarországra Horvátország felől, ha nem ren­delkezik érvényes útiokmányok- kal. A magyar hatóságok ezt vá­laszlépésnek szánták arra a hor- vát bejelentésre, hogy Zágráb nem fogad be több menekülőt, a területen tartózkodókat pedig harmadik országokba iránjatják. A rák ellen Hazánkban az összes haláleset 70-80 százalékát két betegség: a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek okozzák. A rákos esetek gyakoriságát te­kintve hazánk a nemzetközi sta­tisztikákat is vezeti. Az adatok önmagukért beszélnek, és arra figyelmeztetnek, hogy ezen a helyzeten mielőbb változtatni kell — mondta terveivel kapcso­latban dr. Kásler Miklós, az Or­szágos Onkológiai Intézet új fő­igazgatója, aki munkatársaival konkrét lépéseken dolgozik azért, hogy a jövőben csökken­jen a rákos megbetegedések szá­ma. A tankönyvellátásról A biztonságos tankönyvellá­tásért a művelődési tárca — az idén először — a Tankönyvkiadó Vállalaton kívül más könyvkia­dókkal is szerződést kötött. A tankönyvkiadó monopóliumát megtörő cégek közül a miniszté­rium már megkötötte a szerző­dést a Műszaki, a RO-KA Bt., a Holnap és a Calibra Kiadóval, a Kartográfiai, valamint az Orszá- Továbbképzó, Taneszközfei- és -értAesítő Vállalattal. A termelői árak Az ipari termelői árak a bel­földi és az exportértékesítést fi­gyelembe véve májusban 10,8 százalékkal voltak magasabbak, mint az elmúlt év, azaz 1991 má­jusában — állapította meg a KSH. A belföldi értékesítés ár­szintje 8,6 százalékkal, a külke­reskedelmi értékesítésé pedig 14,5 százalékkal nőtt ugyaneb­ben az időszakban. A Zsanett Ruhaipari Leányvállalatnál hosszú ideje betöltetlen a tizenként munkahely Ellentmondásos helyzet a szécsényi körzetben Munkaerőhiány és állástalanság Érdekes dolgok esnek meg Nógrád megyében: az ember nem is tudja eldönteni, hogy sírjon, vagy nevessen. Közismert ugyanis a munkanélküliség magas rátája, ami Szécsényben és környékén az országos csúcsot döntögeti. Ennek ellenére - akármilyen meglepő - a szintén a szécsényi körzethez tartozó Hollókőn munkaerőhiánv van! Legalábbis a Zsanett varro­dában, ahol tizenkét embernek tudnának munkát adni. Igaz. ez csepp a tengerben, de elgondol­kodtató, miért nem tölthető be ez a néhány állás a környék te­kintélyes létszámú állástalan se­regéből? Erről beszélgettünk néhány érintettel. A hollókői Zsanett Ruházati Leányvállalat vezetője Buttkai Ist\’án.- Pillanatnyilag hányán dol­goznak itt?- Ötvenen vagyunk, a fizikai és az alkalmazotti létszámmal együtt, bár az utóbbi kategória csak két főből áll: személyem­ből és az adminisztrátorból.- Feltételezem jórészt a hely­beliek kaphatnak itt munkát.- Mindössze hét hollókői dolgozónk van! A többség a szécsényi körzetből jár ide, de jönnek a Pásztó, Ecseg, Csécse vonalról is néhányan.- Más üzemekre inkább a munkaerőhiány jellemző. Eny- nyire jól megy az üzlet?- Nem panaszkodhatunk. Szerencsére van piac, a nyugati vevő pedig elégedett a mun­kánkkal, a megrendelő ragasz­kodik a Zsanett varrodához. Nyolc német áruház várja a termékeinket! (Folytatás a J. oldalon) ,Szigorítás” \& v4 | \ Nincs negatív visszhang A magyar Külügyminisztéri­umhoz eddig semmilyen „nega­tív reakció” sem érkezett diplo­máciai csatornákon azzal a dön­téssel kapcsolatban, hogy Ma­gyarország keddtől szigorúbb re­zsimet vezetett be a határátlépés rendjében Horvátország irányá­ba — mondta tegnap Herman Já­nos külügyi szóvivő. Ugyanak­kor többen hivatalos formában kérték Budapest döntésének pontos ismertetését. Hazánk vi­szont a zágrábi nagykövet útján Horvátországtól kért részletes tájékoztatást arról a hétfői dek­larációról, miszerint a délszláv köztársaság nem fogad be több menekültet, és a már ott-tartóz- kodókat harmadik országokba irányítják. A döntés végrehajtá­sának körülményeire vonatkozó magyar kérdésre még nem érke­zett válasz Zágrábtól. A szóvivő megerősítette, hogy az úgyneve­zett Közép-Európai Kezdemé­nyezés (a volt Hexagonale) szombaton Bécsben összeülő kormányfői konferenciáján Ma­gyarország és Ausztria javasolni fogja, hogy a volt Jugoszlávia te­rületén hozzanak létre a mene­kültek számára úgynevezett biz­tonsági zónákat. Magyarország: BBB-plusz A japán hitelminősítő intézet, a Japan Credit Rating Agency Ltd. (JCR) tegnap megerősítette Magyarország tavaly megszerzett „BBB-plusz” hitelképességi besorolását. A besorolás közvetlenül ar­ra a 280 milliárd yenes kötvénykibocsátásra vonatkozik, amelyet a Magyar Nemzeti Bank legutóbb hajtott végre, de „a magyar gazdaság átfogó elemzésén alapul”. Az AP-DJ beszámolója szerint a JCR em­lékeztetett a magyarországi gazdasági reformok terén tapasztalható haladásra — beleértve a privatizációt is —, továbbá a gazdaság stabili­tására, az EK államaival folytatott kereskedelem bővülésére, a Ma­gyarországra irányuló külföldi beruházások növekedésére és az or­szág külföldi adósságának csökkenésére. Júniusban: 0,6 százalék Júniusban a fogyasztói árak májushoz képest 0,6 százalék­kal, viszonylag kis mértékben emelkedtek. így az utolsó 12 hó­nap során az éves áremelkedés mértéke 20,6 százalék volt. Ugyanebben az időszakban a múlt esztendőben még a havi áremelkedés mértéke 2,1 száza­lék körül alakult, és az éves árnö­vekedés elérte a 38,6 százalékot. Júniusban az átlagosnál jobban drágultak a szeszes italok és a do­hányáruk, a ruházkodási cikkek, a tartós fogyasztási cikkek és az üzemanyagok. Csökkentek vi­szont a zöldség- és gyümölcs­árak, s így az élelmiszerek árin­dexe 99,4 százalék volt. Robbanás gyújtogatásból Felrobbant egy élelmiszer- és italboltot is magában foglaló épület tegnapra virradóra Nagy- kállóban. Az eddigi vizsgalat megállapítása szerint a robbanás gyújtogatásból eredő tűz miatt következett be. A létesítménybe ismeretlen tettes hatolt be, majd benzint locsolt szét, amit meg­gyújtott. A lángok gyors tovater­árukészlettel együtt. A nagy erőkkel kivonult nyíregyházi tűzoltóknak így nem volt lehető­ségük a mentesre. A becsült kár mintegy kétmillió forint. Jelentés a magyar gyermekek helyzetéről adatok Napjainkban nem kurrens té­ma a gyerek, éppen ezért nem is reménykedünk abban, hogy ki­adványunknak konkrét gyakor­lati haszna lesz. Célunk, hogy a törvényalkotók, a szakma és a közvélemény figyelmét felhívjuk a gyermekek egészségét és ezen keresztül a társadalom jövőjét veszélyeztető legfontosabb té­nyezőkre — jelentette ki Papp György, a Jelentés a magyar gye­rekek helyzetéről — 1991 című kiadvány felelős szerkesztője a kötet tegnapi bemutatóján. A Gyermekérdekek Magyar- országi Fóruma által kiadott je­lentés megdöbbentő adatokat tartalmaz a gyermekek egészsé­gét leginkább veszélyeztető há­rom betegségcsoport — a légző­szervi, a mozgásszervi, valamint a szív- és érrendszeri megbetege­dések — előfordulásának gyako­riságáról. A múlt században még ritka betegségnek számító tüdő­asztma például napjainkra a gyermekkor és a fiatal felnőttkor leggyakoribb idült megbetege­déseinek egyikévé vált. A kiadvány szerzői a sajtótájé­koztatón nem tudtak egyértelmű választ adni arra a kérdésre, ho­gyan változott a magyar gyere­kek egészségi állapota a korábbi évekhez képest, ugyanis össze­hasonlító adatok nem állnak ren­delkezésükre. Eörsi Mátyás ügyében Megindult a nyomozás A Budapesti Ügyészségi Nyo­mozóhivatal a miniszterelnök feljelentése alapján július 13-án nyomozást rendelt el dr. Eörsi Mátyás ([SZDSZ) országgyűlési képviselő ügyében, nagy nyilvá­nosság előtt elkövetett, hivatalos személy megsértése vétség ala­pos gyanúja miatt — mondta az MTImunkatársának érdeklődé­sére dr. Bócz Endre, a Fővárosi Főügyészség vezetője szerdán. Hozzátette: a nyomozó szerv a büntetőeljárást azt követően in­dította meg, hogy a hivatalhoz megérkezett az Országgyűlés el­nökének értesítése a Képviselő mentelmi jogának felfüggeszté­séről. Az MTI igazságügyi tudó­sítójának értesülése szerint a képviselőt előreláthatólag egy héten belül hallgatják ki gyanúsí­tottként. Mi volt a halál A tatabányai kórházban a gerincfestéssel összefüggő halálese­tek körülményeit vizsgálja a Győri Igazságügyi Orvosszakértők Iro­dája. Az előzmény: a kórházban egy rutinvizsgálat nyomán rosszul lett 5 beteg, akiknél gerincfestést végeztek, s a vizsgálatok után náluk görcsös roham jelentkezett. Ketten meghaltak, egyikük súlyos álla­potba került. Az ügyben a rendőrség államigazgatási eljárást rendelt el. Az elkészült iratokat elküldték a végleges szakértői vélemény ösz- szegzése végett az említett orvosszakértői iroda vezetőjének. Szembesülni kell a tényekkel A kormány az 1991. decem­beri ÉT-megállapodásokban ke­veset mert vállalni, és azok nagy részét sem teljesítette — hangzott el a LIGA szakszervezetek teg­napi sajtótájékoztatóján. A szak- szervezeti konföderáció szüksé­gesnek tartotta, hogy tájékoztas­sa a közvéleményt álláspontjá­ról. A LIGA elkészítette értéke­lését a folyamatokról, melyben megállapítja: alaptalanok voltak azok az elképzelések, amelyek a reálbérek szinten tartását, az életszínvonal romlásának megál­lítását, a beruházások növekedé­sét, a munkanélküliség növeke­dési ütemének lassulását prog­nosztizálták. A LIGA elvárja, hogy a kormány szembesüljön e tényekkel, és adjon választ egye­bek mellett arra: fenntartja-e to­vábbra is célként a szociális piac- gazdaság kiépítését, milyen hatá­sokkal számol a munkanélküli­ellátások szűkítésével, milyen eszközökkel biztosítja a minimál­bérek kifizetésének garanciáit? Jön a tandíj? Meddig nyújtózkodhatnak a felsőoktatási intézmények 1993-ban? Az 1993-as évre szóló költ­ségvetésben az oktatás — azon belül is a felsőoktatás és a kutatás —, a szociális szféra, a honvéde­lem, valamint a közbiztonság él­vez majd prioritást — ezekkel a biztató szavakkal kezdte mon­dandóját Pongrácz Tibor, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára tegnap a Művelődé­si Minisztériumban, a Felsőokta­tási Érdekegyeztető Tanács ülé­sének szünetében megtartott saj­tótájékoztatón. Ezen a felsőok­tatási intézmények jövő évi költ­ségvetésének várható alakulása volt a fő téma. Hamarosan azonban az is vilá­gossá vált az újságírók előtt, hogy — legalábbis az oktatás esetében ról van szó, hiszen a következő évi költségvetést igen nehéz feltéte­lek mellett tervezik. A Pénzügy­minisztérium azt az álláspontot képviseli, hogy a felsőoktatás fi­nanszírozásának több csatornán keresztül kell történnie, nem sza­bad csupán az államkasszára szá­az előzetes kalkulációk szerint ha­vonta átlagosan 2 ezer forint len­ne diákonként A sajtótájékoztatón Kálmán Attila kultuszminisztériumi ál­lamtitkár, valamint Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgo­zók Szakszervezetének elnöke egyaránt hangsúlyozta: a tandíj bevezetése nem ronthatja a hall­gatók esélyegyenlőségét, azaz bevezetése csak megfelelő ösz­töndíjrendszer kidolgozásával történhet. A sajtótájékoztatón nem derült ki, hogy várhatóan mekkora anyagi támogatásra számíthat az oktatás az 1993-as költségvetésből. Változások a szociálpolitikai kiadásokban Halmozódnak a megoldatlan problémák Változások várhatók jövőre a szociálpoli­tikai kiadásokban. Az államháztartás szoci­álpolitikai jellegű kiadásai ugyanis eddig gyorsan növekedtek, ám ennek ellenére erő­södnek a társadalmi feszültségek, halmozód­nak a megoldatlan problémák. Ezért a Pénz­ügyminisztérium szerint mérsékelni, illetve a rászorultakra kell korlátozni az állami sze­repvállalást a szociális szférában. A lakosság összes nettó jövedelmén belül az elmúlt évelcben tovább növekedett a pénz­beli és természetbeli társadalmi jövedelmek aránya. Ez a viszonyszám 1990-ben még 40 százalék volt, tavaly már elérte a 41 százalé­kot, és az idén 42 százalékra bővült annak el­lenére, hogy a pénzügyi vezetés éppen az el­lenkezőjére törekedett. Azt tartotta kívána­tosnak, hogy a munkajövedelmek növekedé­se váljon meghatározóvá. Ez a törekvés nem valósult meg, mindeddig nem kezdődött meg a szociális ellátó rendszerek átalakítása. A pénzügyi kormányzat szerint minimális kö­vetelmény, hogy jövőre már ne növekedjen tovább a szociális jövedelmek aránya. Emel­lett szükség van prioritások kijelölésére is. A fontossági sorrendben első helyen a munka- nélküliek támogatása, a munkanélküliség szociális következményeinek hatékony keze­lése áll. Ugyancsak a legfontosabbak közé tartozik a nyugdíjazottak ellátásának, a értékállóságának' fenntartása, amellett javítani kívánják az oktatás, az egészségügy feltételeit is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom