Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-27-28 / 151. szám
6 HÍRLAP HÉTVÉGI MAGAZIN 1992. június 27-28., szombat-vasárnap Néhány év múlva juthat idő a sebek gyógyítására: a gázé a jövő Környezetbarát kocsikat tervez a VW NÓGRÁDI HÍRLAP Ha nem édes, egyébként csíp Egy fél évezred paprika-történelem Rangos szakemberek adtak randevút egymásnak a budapesti Hilton Szállóban megrendezett „The Prince of Wales” nemzetközi gazdasági fórumon, ahol a vendégek Kelet-Európa gazdasági problémáira keresték a megoldást. A riói világtalálkozó után természetesen a környezetvédelem és az ipari termelés kapcsolata volt a középpontban. Dr. Carl H. Hahn, a Fórum egyik vezető személyisége, a Volkswagen AG elnöke megérkezése után exlu- zív interjút adott a Ferenczy- Europressnek. Mindannyian emlékszünk gyermekkorunk kedves játékára, a piros ruhás, hosszú orrú, bohókás sapkájú Paprika Jancsira. Az egyébként hamisítatlanul magyarnak hitt figura más-más néven Európa sok országában szórakoztatja a bá- bozó gyerekeket. Az olasz Maccaroni, a brit Jack Pudding és a holland Pickelhering mind-mind Paprika Jancsi rokonai. A legismertebb magyar fűszernövény termesztése 275 esztendővel ezelőtt kezdődött a Szeged környéki kertekben. Ám európai őshazájába, Spanyolországba félévezreddel ezelőtt érkezett. Kolumbusz expedíciójának hajóorvosa. Chanoa hozta Amerikából ajándéknak az első paprikamagokat. Uralkodónőjének, Spanyol Izabellának azt is elmondta a doktor, hogy az Antillákon - amit akkor Indiának hittek - gyógyszernek használják a növény terméséből készült italt. Bár mindez ötszáz éve történt, megbízható adatok szerint Rómában már jóval korábban tudtak a paprika gyógyító erejéről. Néró császár háziorvosa, Dioscerides már az időszámítás szerinti első században írt a különös hatású növényről. Izabella kertjében azonban eleinte csak a dísznövények között díszlett a pimienté, vagyis a paprika. Az Amerikából hozott csodanövény pályafutása - olasz hajósok közvetítésével - a Balkán-félszigeten folytatódott. Ott nevezték el görög borsnak, pepeprinck, piperinek, illetve a szlávok piperkének, peperké- nek. Valószínű innen származik a magyar nyelvben meghonosodott paprika. A török hódoltság idején az Az ✓ ev arcai A Look of the Year - modellverseny győztesei. Idén először két győztese is volt június 9- én, a Budapest Kongressszusi Központban megtartott „Év arca” című modellversenynek. Felvételünkön a két első helyezett Király Éva (balra) és Tölgyesi Zsuzsa. MTI-fotó: Bruzák Noémi életével játszott az, aki paprikát termesztett a kertjében. Mégsem mondtak le róla a magyar parasztok, sőt egyre inkább kedvelték a belőle készült lecsót. Kereskedelmi cikké akkor vált a paprika, amikor a napóleoni háborúk idején nem lehetett borsot kapni. Gyógyításra is mind gyakrabban használták. A háromnapos hideglelés ellen - a maláriához hasonlított a megbetegedés - az Alföldön paprikás pálinkát ittak. Idővel a tudományos kutatás is igazolta az ősi tapasztalatot. A múlt század utolsó harmadában Hőgyes Endre orvostudós mutatta ki, hogy a paprika csípősségének hatóanyaga, a capsaicin javítja az emésztést. Mint ismeretes, Szent-Györgyi Albert pedig azért kapott Nobel- díjat, mert több mint fél évszázada kimutatta, hogy a paprikában C-vitamin van. Miért lett a magyar konyha világszerte ismert, első fűszere a paprika? A kérdésre nehéz válaszolni. Az biztos, hogy míg a többi fűszerből általában csak késhegynyit szabad az ételbe tenni, addig az édesnemes és csípősségmentes fajtákból fél kiló gulyáshoz bátran adhatunk két kávéskanálnyit is. Finomabb, étvágygerjesztőbb lesz tőle. A paprika jellegzetes csípőssége főleg a külföldieknek kellemetlen. Hosszú ideig tartó nemesítéssel sikerült előállítani az édesnemes fajtát. Napjainkban már hét-nyolc féle paprikát termesztenek a hagyományos körzetekben Szeged, illetve Kalocsa környékén. Az utóbbi városban pedig önálló múzeumban ismerhetik meg a látogatók a fűszernövény termesztésének történetét.-A környezetvédők azt állítják, hogy a világ legádázabb ellensége a motorizáció. Az egyik legnagyobb európai autógyár első embere el tudja fogadni ezt az álláspontot?- Természetesen igen. Az autógyártás valóban mérhetetlneül sok természeti kincset „fogyaszt”. nem beszélve az elégetett üzemanyag tonna-milliárd- jairól. De hozzá kell tennem: mi, gépkocsigyártók, mindig tudatában voltunk a világgal szemben viselt felelősségünknek. Nincs olyan autógyár, amelyik ne tartaná mindennél fontosabbnak az autós és a környezet védelmét.- Ameddig az autó autó, addig füstöl és mindenféle káros anyaggal szennyezi a levegőt. Vagy mégsem ?- Rió után kétségtelenül megváltozik a világ. Nem akarok mások nevében beszélni, de a holnap automobiljai már nem ugyanazok lesznek, mint a maiak. Kutatók százai dolgoznak nálunk is azon, hogy megtalálják a környezetre ártalmatlan üzemanyagot, a hozzávaló motort, az újra feldolgozható alkatrészeket. De a környezetvédelem a „hagyományos” üzemmódú kocsik tervezőitől is másfajta szemléletet követel. Nem titok: a VW kocsik anyagának 75 százaléka ma már újra felhasználható anyagokból áll, készülnek 3-5 liter üzemanyagot fogyasztó motorok is, a klíma- berendezések hajtógázmentesek, a kibocsátott szennyező- anyag mennyisége szinte mérhetetlenül alacsony lesz.- A többiek is ugyanígy gondolkodnak?- Nincs más választásuk. Meg kell mentenünk a világot, a természetet, a Földet körülvevő levegőt.-Mindez meglehetősen furcsán hangzik egy budapesti szálloda halijában. Az ország anyagi gondokkal, munkanélküliséggel küzd, a szociális biztonság megteremtéséhez sincs elegendő pénz, nemhogy a környezet védelmére.- Közép Európában újra kell építeni a gazdaságot, és ez az itt élő emberek számára új lehetőséget teremt. Néhány év múlva biztosan jut majd erő a természet sebeinek begyógyítására is. Amikor a nagy nyugati gazdasági konszernek Kelet-Európában új termelési kapcsolataikat építik, nagyon rövidlátóan járnak el, ha nem a legkorszerűbb gépeket, a legújabb technológiát telepítik. Csak a korszerű gépek, közlekedési eszközök, telekommunikációs berendezések, számítógépek alkalmazása rövidítheti le a gazdasági felzárkózás elkerülhetetlen folyamatát.- Önök ezt az üzletpolitikát követik?-A VW ebben a térségben kezdettől úgy jár el, mintha nyugati partnerekkel próbálna új üzleti kapcsolatokat építeni, mintha ezek a gyárak ugyanazt a teljesítményt, ugyanolyan feltételek mellett, ugyanolyan környezeti mércével mérve teljesítenék. Meggyőződésem, csak ezzel a megközelítéssel érhető el, hogy ezek az országok a világpiac egyenrangú partnerei lehessenek.- Találkozott Kádár Béla külgazdasági miniszterrel is. Megtudhatnánk, miről tárgyaltak?-Kádár úrral gazdasági kérdésekről beszéltünk. Elsősorban arról, miként tudnánk szélesíteni a magyarországi beszerzéseink körét. Kétségtelenül a mi hibánk, hogy eddig még nem mértük fel pontosan, mire képesek a magyar vállalatok, milyen kooperációs kapcsolatokat lehetne kiépíteni. Konszernünk tíz éve két millió autót gyártott, tavaly már több mint 3,1 milliót, s az idén szeretnénk meghaladni a 3,5 milliót is. Azt hiszem, nem kell bizonygatnom, hogy ilyen helyzetben mennyire fontos nekünk a piacteremtés lehetősége. Jó volna szélesíteni a termelés mellett a kereskedelmi kapcsolatokat is.- Az egyik gazdasági elemző azt írta Omol: családi kötődései miatt érdeklődik intenzíven Kelet-Közép-Európa iránt. Ezt hogyan kell értelmezni?- Ausztriában születtem, de a család a dél-csehországi Bud- weisből származik. Az egykori Monarchia területén igen széles a rokonságunk. Édesapám az I. világháborúban a 337-es ma- gyar gyalogosregimentben szolgált, kitűnően tudott magyarul. Én ebből már semmit sem örököltén. Még valamit nagyon bánok: 60 évet megéltem, de most vagyok először Budapesten. (somfai) Vallásokat és kultuszokat minősítenek Időben szólunk” 11 A TEDISZ (Teljes Evagéliumi Diákszövetség) 28 oldalas füzetében ismerteti a napjainkban egyre divatosabb, általuk hamisnak minősített vallásokat és kultuszokat. Az „Időben szólunk” című kiadvány információkat, tudnivalókat tartalmaz a „hamis” vallásokról és kultuszokról. Tartalmazza a parapszichológia, az asztrológia, a Jehova tanúi, a mormonok, a hinduizmus, a buddhizmus, a Krisna tudat, a Sri Chinmoy, a Transzcendentális Meditáció és a Sathya Sai Baba tanokat, cáfolva azok igazság- tartalmát. Az ismertetett tanok többsége a hívők vagyonát, keresetének jelentős hányadát kívánja megszerezni és sok esetben a szektaalapítók gazdasági érdekeit szolgálják. Különösen szélsőséges esetekről is szól a füzet. Például Jim Jones, aki magát Krisztussal azonosította, 900 megtévesztett embert vezetett a dzsungelbe, ahol megmérgezte őket, majd öngyilkos lett. A kis füzet figyelmet érdemel, mert tömören megfogalmazott értékelései eligazítanak ezekben az eszme- rendszerekben. Többet füstölünk, mint a nyugatiak Perújrafelvételt sürgetnek a reklám-embargó ügyében! A privatizáció elég gyakran szolgál kellemetlen meglepetésekkel az érintetteknek, köztük is első helyen a munkavállalóknak. Szerencsére ellenkező előjelű példák is vannak - legalább is ez derült ki az Egri Dohánygyár új tula jdonosai, az Austria Tabak és a Philipp Morris (amely egyébként a világ egyik legnagyobb fogyasztási cikk-gyártója) vezető magyarországi képviselőinek legutóbbi tájékoztatójából. A patinás - s mi tagadás, el is öregedett — Egri Dohánygyárban fél év alatt 20 millió dollár értékű beruházást hajtottak végre, s ennek kézzelfogható jeleként már megjelent a cigi-piacon új termékük. a Helikon 2000. Az már üzemi „belügy”, de nem mellékes. hogy a gyártástechnológia korszerűbbé, szervezettebbé vált, javult a termelé- kenyseg, a fizetések pedig - a két evvel ezelőttihez viszonyítva - az inflációt ellensúlyozó emeléseken túlmenően átlag 30 százalékkal növekedtek. Ürömcsepp a sikeres privatizáció poharában, hogy nincs mód termékeik magyarországi népszerűsítésére, mert - mint köztudott - egészségkárosító hatása miatt - tilos a cigaretták reklámozása. S noha ez nemcsak elfogadott, hanem általánosan helyeselt embargó, a nyugati tőke egri reprezentánsai elgondolkoztató érvekkel kérdőjelezik meg e tilalom indokoltságát.- A reklámstopról szóló rendelkezések még abban az időben fogalmazódtak meg, amikor Magyarországon szinte nyomokban sem volt föllelhető a piacgazdaság - mondja Gin nnszegi Gábor, a vállalat eg\i igazgatója. Ma viszont létezik, működik, s ebben a versenyhelyzetben igenis van helye és létjogosultsága a felelősen alkalmazott reklámnak. Mit értsünk azon, hogy „felelősen" ?-Például azt, hogy iskolák közelében nem reklámozzuk I közi. dohányipari termékeinket; vagy hogy a legnagyobb hatású médiumot, a televíziót nem vesszük igénybe a füstölnivalók propagálására. A műholdas adásokban úgyis láthatunk eleget. . .- Csakúgy, mint a Magyarországon idegen nyehen megjelenő és forgalmazott lapokban. De alapvetően nem is ennek a felemás kettőségnek a fenntartását, vagy megváltoztatását kellene mérlegelni. Sokkal inkább azt a tényt, hogy az ilyen, vagy ha sonló tiltások inkább pótcselekvések, mint hatékony eszközök. Esetünkben statisztikák bizonyítják, hogy a volt szocialista országokban, amelyekben általában szigorú reklámstop volt, jóval többen és többet szívnak, mint Nyu- gat-Európában, ahol liberálisak az előírások.- Gyakorlati tapasztalatok igazolják azt is, hgy a reklám-embargó huzamos idejű fenntartása esetén a nikotinos termékek fogyasztása ugyan nem csökken, de a hazai gyártmányok forgalma visz- szaesik, s egyidejűleg nő a külföldi termékek iránti kereslet. S ha ez a folyamat nálunk is fölerősödik, annak elsőként a magyar dohánytermelők látják kárát. Nem pusztán önérdekű, hanem racionális érvek támasztják tehát alá az Egri Dohánygyár kezdeményezését. hogy sürgősen vegyék revízió alá ezt a tiltó rendelkezést és enyhítsenek a merev embargón. (szóma)
