Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-27-28 / 151. szám

6 HÍRLAP HÉTVÉGI MAGAZIN 1992. június 27-28., szombat-vasárnap Néhány év múlva juthat idő a sebek gyógyítására: a gázé a jövő Környezetbarát kocsikat tervez a VW NÓGRÁDI HÍRLAP Ha nem édes, egyébként csíp Egy fél évezred paprika-történelem Rangos szakemberek adtak randevút egymásnak a budapesti Hilton Szállóban megrendezett „The Prince of Wales” nemzetközi gazdasági fórumon, ahol a vendégek Kelet-Európa gazdasági problémáira keresték a megol­dást. A riói világtalálkozó után természetesen a környe­zetvédelem és az ipari termelés kapcsolata volt a közép­pontban. Dr. Carl H. Hahn, a Fórum egyik vezető szemé­lyisége, a Volkswagen AG elnöke megérkezése után exlu- zív interjút adott a Ferenczy- Europressnek. Mindannyian emlékszünk gyermekkorunk kedves játé­kára, a piros ruhás, hosszú orrú, bohókás sapkájú Paprika Jan­csira. Az egyébként hamisítat­lanul magyarnak hitt figura más-más néven Európa sok or­szágában szórakoztatja a bá- bozó gyerekeket. Az olasz Maccaroni, a brit Jack Pudding és a holland Pickelhering mind-mind Paprika Jancsi ro­konai. A legismertebb magyar fű­szernövény termesztése 275 esztendővel ezelőtt kezdődött a Szeged környéki kertekben. Ám európai őshazájába, Spanyolor­szágba félévezreddel ezelőtt ér­kezett. Kolumbusz expedíciójá­nak hajóorvosa. Chanoa hozta Amerikából ajándéknak az első paprikamagokat. Uralkodónő­jének, Spanyol Izabellának azt is elmondta a doktor, hogy az Antillákon - amit akkor Indiá­nak hittek - gyógyszernek használják a növény terméséből készült italt. Bár mindez ötszáz éve történt, megbízható adatok szerint Rómában már jóval ko­rábban tudtak a paprika gyó­gyító erejéről. Néró császár há­ziorvosa, Dioscerides már az időszámítás szerinti első szá­zadban írt a különös hatású nö­vényről. Izabella kertjében azonban eleinte csak a dísznövények kö­zött díszlett a pimienté, vagyis a paprika. Az Amerikából hozott csodanövény pályafutása - olasz hajósok közvetítésével - a Balkán-félszigeten folytatódott. Ott nevezték el görög borsnak, pepeprinck, piperinek, illetve a szlávok piperkének, peperké- nek. Valószínű innen származik a magyar nyelvben meghono­sodott paprika. A török hódoltság idején az Az ✓ ev arcai A Look of the Year - modell­verseny győzte­sei. Idén először két győztese is volt június 9- én, a Budapest Kongressszusi Központban megtartott „Év arca” című mo­dellversenynek. Felvételünkön a két első helye­zett Király Éva (balra) és Töl­gyesi Zsuzsa. MTI-fotó: Bruzák Noémi életével játszott az, aki paprikát termesztett a kertjében. Még­sem mondtak le róla a magyar parasztok, sőt egyre inkább kedvelték a belőle készült le­csót. Kereskedelmi cikké akkor vált a paprika, amikor a napóle­oni háborúk idején nem lehetett borsot kapni. Gyógyításra is mind gyakrabban használták. A háromnapos hideglelés ellen - a maláriához hasonlított a megbe­tegedés - az Alföldön paprikás pálinkát ittak. Idővel a tudományos kutatás is igazolta az ősi tapasztalatot. A múlt század utolsó harmadá­ban Hőgyes Endre orvostudós mutatta ki, hogy a paprika csí­pősségének hatóanyaga, a cap­saicin javítja az emésztést. Mint ismeretes, Szent-Györgyi Al­bert pedig azért kapott Nobel- díjat, mert több mint fél évszá­zada kimutatta, hogy a papriká­ban C-vitamin van. Miért lett a magyar konyha világszerte ismert, első fűszere a paprika? A kérdésre nehéz vá­laszolni. Az biztos, hogy míg a többi fűszerből általában csak késhegynyit szabad az ételbe tenni, addig az édesnemes és csípősségmentes fajtákból fél kiló gulyáshoz bátran adhatunk két kávéskanálnyit is. Fino­mabb, étvágygerjesztőbb lesz tőle. A paprika jellegzetes csí­pőssége főleg a külföldieknek kellemetlen. Hosszú ideig tartó nemesítéssel sikerült előállítani az édesnemes fajtát. Napjaink­ban már hét-nyolc féle paprikát termesztenek a hagyományos körzetekben Szeged, illetve Ka­locsa környékén. Az utóbbi vá­rosban pedig önálló múzeum­ban ismerhetik meg a látogatók a fűszernövény termesztésének történetét.-A környezetvédők azt állít­ják, hogy a világ legádázabb el­lensége a motorizáció. Az egyik legnagyobb európai autógyár első embere el tudja fogadni ezt az álláspontot?- Természetesen igen. Az au­tógyártás valóban mérhetetlneül sok természeti kincset „fo­gyaszt”. nem beszélve az elége­tett üzemanyag tonna-milliárd- jairól. De hozzá kell tennem: mi, gépkocsigyártók, mindig tudatában voltunk a világgal szemben viselt felelősségünk­nek. Nincs olyan autógyár, ame­lyik ne tartaná mindennél fonto­sabbnak az autós és a környezet védelmét.- Ameddig az autó autó, ad­dig füstöl és mindenféle káros anyaggal szennyezi a levegőt. Vagy mégsem ?- Rió után kétségtelenül megváltozik a világ. Nem aka­rok mások nevében beszélni, de a holnap automobiljai már nem ugyanazok lesznek, mint a ma­iak. Kutatók százai dolgoznak nálunk is azon, hogy megtalál­ják a környezetre ártalmatlan üzemanyagot, a hozzávaló mo­tort, az újra feldolgozható alkat­részeket. De a környezetvéde­lem a „hagyományos” üzem­módú kocsik tervezőitől is más­fajta szemléletet követel. Nem titok: a VW kocsik anyagának 75 százaléka ma már újra fel­használható anyagokból áll, ké­szülnek 3-5 liter üzemanyagot fogyasztó motorok is, a klíma- berendezések hajtógázmente­sek, a kibocsátott szennyező- anyag mennyisége szinte mér­hetetlenül alacsony lesz.- A többiek is ugyanígy gon­dolkodnak?- Nincs más választásuk. Meg kell mentenünk a világot, a természetet, a Földet körülvevő levegőt.-Mindez meglehetősen fur­csán hangzik egy budapesti szálloda halijában. Az ország anyagi gondokkal, munkanélkü­liséggel küzd, a szociális biz­tonság megteremtéséhez sincs elegendő pénz, nemhogy a kör­nyezet védelmére.- Közép Európában újra kell építeni a gazdaságot, és ez az itt élő emberek számára új lehető­séget teremt. Néhány év múlva biztosan jut majd erő a termé­szet sebeinek begyógyítására is. Amikor a nagy nyugati gazda­sági konszernek Kelet-Európá­ban új termelési kapcsolataikat építik, nagyon rövidlátóan jár­nak el, ha nem a legkorszerűbb gépeket, a legújabb technoló­giát telepítik. Csak a korszerű gépek, közlekedési eszközök, telekommunikációs berendezé­sek, számítógépek alkalmazása rövidítheti le a gazdasági fel­zárkózás elkerülhetetlen folya­matát.- Önök ezt az üzletpolitikát követik?-A VW ebben a térségben kezdettől úgy jár el, mintha nyugati partnerekkel próbálna új üzleti kapcsolatokat építeni, mintha ezek a gyárak ugyanazt a teljesítményt, ugyanolyan fel­tételek mellett, ugyanolyan környezeti mércével mérve tel­jesítenék. Meggyőződésem, csak ezzel a megközelítéssel ér­hető el, hogy ezek az országok a világpiac egyenrangú partnerei lehessenek.- Találkozott Kádár Béla külgazdasági miniszterrel is. Megtudhatnánk, miről tárgyal­tak?-Kádár úrral gazdasági kér­désekről beszéltünk. Elsősorban arról, miként tudnánk szélesí­teni a magyarországi beszerzé­seink körét. Kétségtelenül a mi hibánk, hogy eddig még nem mértük fel pontosan, mire képe­sek a magyar vállalatok, milyen kooperációs kapcsolatokat le­hetne kiépíteni. Konszernünk tíz éve két millió autót gyártott, tavaly már több mint 3,1 mil­liót, s az idén szeretnénk meg­haladni a 3,5 milliót is. Azt hi­szem, nem kell bizonygatnom, hogy ilyen helyzetben mennyire fontos nekünk a piacteremtés lehetősége. Jó volna szélesíteni a termelés mellett a kereske­delmi kapcsolatokat is.- Az egyik gazdasági elemző azt írta Omol: családi kötődé­sei miatt érdeklődik intenzíven Kelet-Közép-Európa iránt. Ezt hogyan kell értelmezni?- Ausztriában születtem, de a család a dél-csehországi Bud- weisből származik. Az egykori Monarchia területén igen széles a rokonságunk. Édesapám az I. világháborúban a 337-es ma- gyar gyalogosregimentben szolgált, kitűnően tudott ma­gyarul. Én ebből már semmit sem örököltén. Még valamit nagyon bánok: 60 évet megél­tem, de most vagyok először Budapesten. (somfai) Vallásokat és kultuszokat minősítenek Időben szólunk” 11 A TEDISZ (Tel­jes Evagéliumi Di­ákszövetség) 28 ol­dalas füzetében is­merteti a napjaink­ban egyre divato­sabb, általuk ha­misnak minősített vallásokat és kultu­szokat. Az „Időben szó­lunk” című kiad­vány információkat, tudnivalókat tartal­maz a „hamis” val­lásokról és kultu­szokról. Tartalmazza a pa­rapszichológia, az asztrológia, a Je­hova tanúi, a mor­monok, a hinduiz­mus, a buddhizmus, a Krisna tudat, a Sri Chinmoy, a Transz­cendentális Meditá­ció és a Sathya Sai Baba tanokat, cá­folva azok igazság- tartalmát. Az ismer­tetett tanok több­sége a hívők vagyo­nát, keresetének je­lentős hányadát kí­vánja megszerezni és sok esetben a szektaalapítók gaz­dasági érdekeit szolgálják. Különösen szél­sőséges esetekről is szól a füzet. Például Jim Jones, aki ma­gát Krisztussal azo­nosította, 900 meg­tévesztett embert vezetett a dzsun­gelbe, ahol meg­mérgezte őket, majd öngyilkos lett. A kis füzet fi­gyelmet érdemel, mert tömören meg­fogalmazott értéke­lései eligazítanak ezekben az eszme- rendszerekben. Többet füstölünk, mint a nyugatiak Perújrafelvételt sürgetnek a reklám-embargó ügyében! A privatizáció elég gyakran szolgál kellemetlen meglepe­tésekkel az érintetteknek, köztük is első helyen a munkavál­lalóknak. Szerencsére ellenkező előjelű példák is vannak - legalább is ez derült ki az Egri Dohánygyár új tula jdonosai, az Austria Tabak és a Philipp Morris (amely egyébként a világ egyik legnagyobb fogyasztási cikk-gyártója) vezető magyarországi képviselőinek legutóbbi tájékoztatójából. A patinás - s mi tagadás, el is öregedett — Egri Dohány­gyárban fél év alatt 20 millió dollár értékű beruházást haj­tottak végre, s ennek kézzel­fogható jeleként már megje­lent a cigi-piacon új termé­kük. a Helikon 2000. Az már üzemi „belügy”, de nem mel­lékes. hogy a gyártástechno­lógia korszerűbbé, szervezet­tebbé vált, javult a termelé- kenyseg, a fizetések pedig - a két evvel ezelőttihez viszo­nyítva - az inflációt ellensú­lyozó emeléseken túlmenően átlag 30 százalékkal növeked­tek. Ürömcsepp a sikeres priva­tizáció poharában, hogy nincs mód termékeik magyaror­szági népszerűsítésére, mert - mint köztudott - egészségká­rosító hatása miatt - tilos a cigaretták reklámozása. S noha ez nemcsak elfogadott, hanem általánosan helyeselt embargó, a nyugati tőke egri reprezentánsai elgondolkoz­tató érvekkel kérdőjelezik meg e tilalom indokoltságát.- A reklámstopról szóló rendelkezések még abban az időben fogalmazódtak meg, amikor Magyarországon szinte nyomokban sem volt föllelhető a piacgazdaság - mondja Gin nnszegi Gábor, a vállalat eg\i igazgatója. Ma viszont létezik, működik, s ebben a versenyhelyzetben igenis van helye és létjogo­sultsága a felelősen alkalma­zott reklámnak. Mit értsünk azon, hogy „fe­lelősen" ?-Például azt, hogy iskolák közelében nem reklámozzuk I közi. dohányipari termékeinket; vagy hogy a legnagyobb ha­tású médiumot, a televíziót nem vesszük igénybe a füs­tölnivalók propagálására. A műholdas adásokban úgyis láthatunk eleget. . .- Csakúgy, mint a Ma­gyarországon idegen nyehen megjelenő és forgalmazott lapokban. De alapvetően nem is ennek a felemás kettőség­nek a fenntartását, vagy meg­változtatását kellene mérle­gelni. Sokkal inkább azt a tényt, hogy az ilyen, vagy ha sonló tiltások inkább pótcse­lekvések, mint hatékony esz­közök. Esetünkben statiszti­kák bizonyítják, hogy a volt szocialista országokban, ame­lyekben általában szigorú reklámstop volt, jóval többen és többet szívnak, mint Nyu- gat-Európában, ahol liberáli­sak az előírások.- Gyakorlati tapasztalatok igazolják azt is, hgy a rek­lám-embargó huzamos idejű fenntartása esetén a nikotinos termékek fogyasztása ugyan nem csökken, de a hazai gyártmányok forgalma visz- szaesik, s egyidejűleg nő a külföldi termékek iránti ke­reslet. S ha ez a folyamat ná­lunk is fölerősödik, annak el­sőként a magyar dohányter­melők látják kárát. Nem pusz­tán önérdekű, hanem racioná­lis érvek támasztják tehát alá az Egri Dohánygyár kezde­ményezését. hogy sürgősen vegyék revízió alá ezt a tiltó rendelkezést és enyhítsenek a merev embargón. (szóma)

Next

/
Oldalképek
Tartalom