Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-27-28 / 151. szám
1992. június 27-28., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP 7 A Nógrád együttes Belgiumba, Ausztriába és Párizsba készül A táncházban nincs uborkaszezon-Ez volt a legjobb évünk, mióta Salgótarjánban vagyunk mondja a Hájas házaspár. Eredeti szándékom szerint évad végi „leltárt” készíteni mentem a salgótarjáni táncházba s a látvány, amely fogadott, megerősíteni látszott elképzeléseimet. A nagyteremben - amely a táncház „lelke” - minden a feje tetején állt: festettek, renováltak, mint ilyenkor szokás a kulturális intézményekben. Csakhogy itt nem lesz nyári szünet, derült ki hamarosan abból a beszélgetésből, amelyet Hájas Tiborral, a Nógrád táncegyüttes szakmai irányítójával és feleségével, Hájasné Nagy Anikóval, a táncház vezetőjével folytattam. — Ez a felújítás már elengedhetetlen volt - mondják szinte egymás szavába vágva - de csak néhány napos ez a kényszerszünet. — Augusztusban ugyanis Belgiumba utazunk egy nemzetközi néptáncfesztiválra — veszi át a szót Hájas Tibor. - Szeptemberben Budapesten az első alkalommal megrendezésre kerülő borfesztiválon veszünk részt. Ősszel előbb Ausztriába megyünk, majd pedig Párizsba, ahol a Hollókő bemutatkozik rendezvénysorozaton veszünk részt. Aztán pedig már a téli programok - a megyei néptáncantológia. majd az iskolásoknak szánt karácsonyi műsorok — következnek __ — Valóban rendkívül ígéretes tervek ezek, de nézzünk egy kicsit visszafelé is - kérem a művészeti vezetőt. Milyen évadot hagytak maguk mögött? — Ez volt a legjobb évünk amióta Salgótarjánban vagyunk. 1989. november elsején érkeztünk és a barátságos fogadtatás ellenére is meg kellett fizetnünk a tanulópénzt. Lényegében senkit nem ismertünk, be kellett illeszkednünk az új környezetbe.- Ráadásul éppen akkor kezdődött a rendszerváltás, aminek következtében ezernyi változás történt a különböző posztokon - teszi hozzá Nagy Anikó. — Ezért mindig újabb és újabb nevekkel, személyekkel kellett megismerkednünk, de volt olyan időszak is, hogy senki illetékest nem találtunk ...-Mivel igazolható, hogy sikeres évük volt - fordulok újra Hájas Tiborhoz.-Lehetetlen mindent szám- bavenni, de néhány dolgot feltétlenül érdemes kiemelni. Mint a KISZÖV által patronált együttes megkaptuk a művelődési minisztérium dicsérő oklevelét. Ősszel a nagykállói, a közelmúltban a gyöngyösi fesztiválon a második helyet szereztük meg, de a zsűrik dicsérő szavai alapján akár mindkét helyen lehettünk volna elsők is. De említhetném azt is, hogy a TV Folk Színpad című sorozatához felvettek tőlünk anyagot, kísérő zenekarunk a Düvő együttes pedig rádió, tévé és lemezfelvételeket készített.- Gratulálok mindehhez, s minden hátsó gondolat nélkül kérdezem: mennyiben változott meg az együttes stílusa, mióta ön irányítja a művészeti munkát?- Tisztelem és építek arra a hagyományra, amelyet Mlinár Pál megalapozott, de arra törekedtem, hogy folyamatosan felújítsuk, kiegészítsük repertoárunkat. A korábbiakból sok palóc és békési koreográfiánk van, én igyekeztem más területeken mélyre ásni. Sikerült eredeti erdélyi forrásokat felkutatni és közvetlen kapcsolatokat kialakítani ott élő emberekkel.- Több helyen is olvastam, hogy válságban, de legalábbis hullámvölgyben van manapság a népművészet, a táncházmozgalom. Mintha a helyi tapasztalatok mást mutatnának?- Szerencsére nálunk tényleg más a helyzet. A gerincnek tekinthető 12 felnőtt pár mellett se szeri se száma azoknak a gyermekcsoportoknak, amelyekkel foglalkozunk. Bemutatójukra már nemcsak a József Attila Művelődési Központ nagyterme, hanem a városi sportcsarnok is kicsinek bizonyult. Nagyon eredményesnek bizonyul a Gagarin iskolával való kapcsolatunk, ahol a művészeti nevelés keretében úgynevezett felmenő rendszerben működő gyermekcsoportjaink már szinte az egész alsó tagozatot átfogják.- Kellemes helyzetben vagyunk hiszen időnként a sok gyermek elhelyezése, beosztása okoz gondot az egyetlen igazi próbatermünkben - teszi hozzá ismét Nagy Anikó.- És a anyagiak terén sem szűkölködnek? - teszem fel a manapság kikerülhetetlen kérdést a táncház vezetőjének.- Nem dúskálunk a pénzben, de panaszra sincs okunk. Az önálló intézménnyé lett táncház évi mintegy négymilliós költségvetését zömében a salgótarjáni önkormányzat biztosítja. Természetesen mi is igyekszünk saját bevételekkel (tandíj, terembérlet, ruhakölcsönzés, fellépti díj, pályázatok,szponzorok révén) hozzájárulni.- De ebből a pénzből csak mintegy 6-700 ezer jut a Nóg- rádra. Az ország más részein némelyik rivális együttes annyit kap, mint nálunk a táncház egész költségvetése - egészíti ki most a férj a feleségét.- Az nem jelent néha problémát, hogy korábban megyei csoportként, módszertani központként is működtek?- Előfordul, hogy olyan feladatra kérnek, amelyet csak akkor tudunk teljesíteni, ha valaki biztosítja a szereplés anyagi hátterét - mondja Hájas Tibor. - Egyébként a megyével, a kulturális intézményekkel való jó kapcsolatunkat a Nógrádi nép- művészeti egyesület biztosítja.-Mindent figyelembe véve hogyan érzik magukat Salgótarjánban? - kérdezem a Jászberényből áttelepült házaspárt.- Most már jól, hiszen az együttes tagjaival már nemcsak munka-, hanem baráti kapcsolatban vagyunk. Sőt a civil életben is megtaláltuk a barátainkat - mondják egybehangzóan. Csongrády Béla Árpádházi Szent László király ünnepén A XVIII. században épült búcsúszentlászlói kegytemplom- „Amikor a magyarok meghallották — olvassuk a gesztaí- rónál —, hogy Magnus (Géza) király meghalt, egész sokaságuk öccséhez. Lászlóhoz gyűlt, és egy értelemmel, közös szóval és egyetértő akarattal őt választották az ország kormányzására. Tudták, hogy fel van ruházva a tökéletes virtusokkal, hite szerint katolikus, kiváltképpen kegyes. bőkezű adakozó, szeretettel teljes.” Az isteni gondviselés adta őt a magyar nemzetnek, az első szent király halálát követő négy évtizedes viszály után. Tehetsége sorsdöntő volt népe történelmében. Kiváló uralkodói képességével, vitézségével, életszentségével kivezette a magyarságot a belső vészek örvényéből és megmentette a külső ellenségek támadásaitól. A magyar nemzet és az egyház szolgálata jutott kifejezésre abban, amikor István, Imre és Gellért ereklyéit (1803) felemeltette. így adott a magyar népnek saját nemzetéből szenteket, példaképeket. A kor szelleme, László nagy tekintélye és egyházias gondolkodása eredményezte, hogy a Szabolcsba (1092Hjen, éppen 900 éve) összehívott zsinaton tilalmazták az egyházi javak elidegenítését, rendezték az ünnepek és böjtök megtartását: szabályokat léptettek életbe az erkölcsi élet védelmére, mind a házasságon belül, mind azon kívül. Alakja a magyar legendák hőse lett. A magyar költészetben sokan foglalkoztak vele. Erdély védőszentjeként ünnepelték a szenttéavatása 800. évfordulóján. Ő alapította a zágrábi és nyit- rai püspökségeket és Búcsú- szentlászló első kápolnája is Szent László király idejében épült. A Zala megyei - Búcsú- szentlászló - község Dunántúl egyik legnagyobb búcsújáró helye: egyetlen kegyhelyünk. amely nevében is viseli a „búcsú” megjelölést. Ferences templomának főoltárképe helyi Szent László-legendát beszél el. Ferences kolostora folyosóin pedig egykori ferences barát olajfestmény-sorozat látható Szent László király életéről, a XVIII. század közepéről. Vác déli részén, a Duna parthoz közel is áll egy búcsújáró kegytemplom: a Vác-Hétká- polna. A kegyhely keletkezése összefügg Vác városa legendás eredetével. A Salamon királlyal háborúzó Géza és László hercegek a mogyoródi csata (1074) előtt e tájon tartózkodtak. Lászlónak. a későbbi szent királynak látomása volt: angyal szállt le az égből és királyi koronát tett Géza fejére, jelezve, hogy az uralkodás joga az övé. Géza fogadalmat tett: ha győz, templomot építtet. A győztes csata után pedig egy szarvas jelent meg nekik, agancsain égő gyertyákkal. E jelenetet Kálti Márk képes krónikája is megörökíti, és innen származik a kegyhely középkori neve: Maria de Cervo, azaz szarvasról elnevezett Boldogasszony. A Budai hegyvidék szép tájain régebb óta vonzó nevezetesség a szabadághegyi Szent László plébániatemplom, mely nemcsak a nagy királyra, hanem itt, az egykori Svábhegyen - a múlt század közepétől - élő, lakó Jókai Mór és Eötvös József írókra is emlékeztet, mert részt vállaltak a templom létrejöttében. Jókai Mór Túl a láthatáron című kötetében a „Millieu du siede” c. elbeszélésében állít emléket - személyes tapasztalatai alapján — e templom felépítéséről. A hívő katolikus vallási közösség mindig templomokat is épít és tart fenn önazonossága megőrzésére. A meglévő közösségek nemcsak renoválják Istennel való kapcsolatuk helyét, hanem igyekeznek lépést tartani az idők változásaival. Századokon át vallás- és egyháztörténelmet őriznek. A magyarországi katolikus templomok gazdag eligazítást nyújtanak - a keresztény ismeretben szegény évtizedek után - hívő és kívülálló magyarnak és külföldinek egyaránt. Híven tükrözik a katolikus hazai egyházművészet évezrednyi formálódását. Történetük hitelesen jellemzik a lezajlott változásokat Magyarországon az államalapítástól napjainkig. Szent László kultuszával, a templomi képzőművészet sokféle megjelenítésével találkozhatunk hazánkban és a történelmi Magyarország egész területén, hisz közismert, hogy a történeti határokat messze kilométerek választják el a Trianonban kijelölt válaszvonaltól. Vas megye délnyugati csücskében fekszik Velemér, melynek szélén apró, késő román kori katolikus templom áll. E falusi templomot Aquila János, olaszos iskolázottságú mester festette ki 1378-ban. A falfreskó képsorában, a magyar szentek közt Szent László alakja is ritka, régi üzenetet hordoz: az olasz - trecento - ta- nultságú mester reneszánsz-humanista gondolkodásmódját. A Bükk hegység nyugati részén, a Bélkő lábánál elterülő ciszterci apátságot és templomát a XIII. század első felében alapították, építették; de a Szent Imre oltárépítmény - közte Szent László szobra - már későbbi korszakban Hartmann József kassai szobrász alkotása, 1748-ból. A Szent István király uralkodása első évtizedében alapított győri püspökség mai püspöki székesegyházában a gótikus átalakítás idejéből jelentős a templom oldalához 1400 körül épített Héderváry-kápolna, melyben Szent László király nagyhírű hermáját (XV. sz. eleje) őrzik. A hazai gótikus ötmösművészet remeke, egyik első példája a magyarországi sodrony zománc-tec hn i kának. Figyelemre méltók még a főhajó úgynevezett „fekete oltárai”, ónból készült domborművekkel. A bal oldali ónoltár Szent Lászlót ábrázolja Szent István sírjánál (Mollinarolo, 1760 körül). Az esztergomi prímási székesegyház. a Bazilika az ország legnagyobb, rangban legelső székesegyháza. A főhajótól elválasztva, a déli oldalában találjuk az 1506 és 1511 között épült Bakócz-kápolnát. Vörösmárványból faragott díszeivel az olasz reneszánsz legszebb hazai alkotása. A carrarai fehér márvány oltárát Ferrucci készítette 1517 körül, míg a rajta lévő királyszobrok, Szent István és Szent László alakját a múlt század derekán mintázták. Az egri érseki főszékesegyház egyik mellékoltárképe is Szent Lászlót ábrázolja (Kräcker János Lukács festette); míg a bazilika főhomlokzatához vezető monumentális hatású, szobrokkal díszített lépcsősorán is az előtérben áll - Szent István mellett - Szent László király szobra (amelyeket a velencei Marco Casagrande faragta). A Dóm tér Szeged monumentális épülete, városképi jellegzetessége a neoromán stílusú dóm, a Fogadalmi templom. A székesegyházi főkapuzat bejáratdíszítő nagy szobrai Szent István és Szent László, bent pedig külön is láthatunk egy Szent László oldalkápolna oltárt. A püspöki székesegyház nemzetközi hírű nevezetessége, az egyházzenei hangversenyek rendezésére is használt orgona, Európa egyik legnagyobb orgonája. Felsorolni is hosszú lenne a megannyi Szent László-ábrázo- lást katolikus templomainkban. Budapesten a Szent István Bazzilika főhomlokzat timpanonja szoborcsoportjában Szent László hódolata is ábrázolt a Patrona Hungeriae előtt, de a templombelsőben is gyönyörködhetünk Fadrusz János: Szent László szobrában, a kupola egyik pilléréinél. A lechneri szecessziós-magyaros törekvéseket mutató kőbányai Szent László plébánia- templom főoltárképe - Zsol- nay-majolikával díszített oltárépítménybe helyezve - Szent László apoteózisát ábrázolja. Miskolci Szent Péter és Szent Pál Mindszenti, vagy alsóvárosi plébániatemplom mellékoltárképe (1879) Szent László király hódolata. A Bódva patak partján emelkedő dombon álló XIII. sz. elején épült tornaszentandrási plébániatemplom töredékesen megmaradt freskók képciklusában a diadalív északi falán Szent László király attribútumaival. Szent István alapította egyházmegye legkorábbi székes- egyháza is a mai kalocsai érseki székesegyház helyén állt. A hajó Szent István és Szent László szoborral díszített. Mária Terézia királynő 1778-ban a Raguzából visszaszerzett Szent István-ereklyék közül a fejereklye őrzését bízta Székesfehérvárott a püspöki székesegyházra. Mellékkápolnái és mellékoltárai a magyar szentekhez kapcsolódnak, köztük a Szent László vizet fakaszt a sziklából c. kép. Míg Püspökszentlászlón (Baranya megye) - a hagyomány szerint - még Szent László király egy vadászat emlékére kápolnát építtetett. Ma is áll egy 1797-ben épült Szent László kápolna. Dr. Domonkos János
