Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-19 / 117. szám

Összekötő irodák Pamindzsonban Észak és Dél-Korea tegnap megnyitotta a Panmindzson ne­vű határmenti településen régen várt összekötő irodáit, hogy ez­zel is elősegítse a decemberben megkötött megnemtámadási szerződés foganatosítását — kö­zölte a dél-koreai nemzeti újra- egyesítési minisztérium nyilat­kozata. Az észak — dél összekö­tő irodák azért fontosak, mert ezek az első olyan intézmények, amelyek a két Korea által meg­kötött hivatalos megegyezés je­gyében születtek. Ecuadori halasztás Két, a politikai színkép jobb­közepén elhelyezkedő jelölt kapta a legtöbb szavazatot vasár­nap az ecuadori általános válasz­tásokon az elnökjelöltek verse­nyében. Mivel egyik jelölt sem szerzett abszolút többséget, a kö­zép-amerikai ország új államfő­jének személye csak a második, július 5-én sorra kerülő forduló­ban dőlhet el. Az első forduló­ban Sixto Duran Ballen, az ecua­dori Köztársasági Egység Pártjá­nak jelöltje végzett az első he­lyen. Katonai akció Thaiföldön Szucsinda Kraprajun thaiföldi miniszterelnök helyi idő szerint vasárnap éjféltől rendkívüli álla­potot vezetett be a távol-keleti országban. Intézkedését meg­előzően 200 ezren tüntettek Bangkokban a jelenlegi kor­mány távozását követelve. A kormányfő — az AFP hírügy­nökségjelentése szerint — utasí­tást adott a hadseregnek, hogy erővel számolja fel a kormányel­lenes megmozdulásokat. A la­kosság és a katonák összecsapá­sában az egyik helyi kórház köz­lése szerint legalább 212 személy megsebesült, hárman életüket vesztették. Meg nem erősített hí­rek szerint azonban legalább 20 emberéletet követelt a katonai akció. Rend van Los Angelesben Kivonják a Nemzeti Gárda egységeit Los Angelesből. Erre Pete Wilson, Kalifornia állam kormányzója adott utasítást va­sárnap — jelentette a Reuter. A Nemzeti Gárda egységei az ápri­lis utolsó napjaiban kirobbant súlyos zavargások megfékezésé­hez nyújtottak segítséget a helyi rendőrségnek. A Duna maradjon! Bécsi tárgyalás — magyar álláspont A magyar fél álláspontja változatlan, csak akkor ül Bécsben tárgyalóasztalhoz, ha Csehszlovákia hi­vatalosan bejelenti a „C” variáns munkáinak, vagy­is a Duna-elterelés előkészületeinek felfüggesz­tését. A tárgyalások megkezdése előtt ez esetben is az Országgyűlés jóváhagyását kéri a kormány, mert a jelenlegi felhatalmazása a szerződés egyoldalú megszüntetésére szól. A munkák felfüggesztését szombaton sem vállal­ta a csehszlovák fél — mondotta Király Miklós kor­mányfőtanácsos az MTI érdeklődésére. Magyaror­szág valójában egy nemzetközi jogot súlyosan sértő cselekmény, a Duna-elterelés előkészítésének leál­lítását kéri. Nehéz indokolni tehát, hogy egy ilyen természetes és nyilvánvaló feltételt miként nevez­hetnek Csehszlovákiában ultimátumszerű követe­lésnek. Hétfőn Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter bejelentette a Parlamentben, hogy a keddi plenáris ülésen napirend előtt tájékoztatja a témakörről a képviselőket. Fidel szerint az állami gazdaságoké a jövő Jaj, a kubai feketézőknek! A törvény teljes szigorával kell fellépni azokkal a kistermelők­kel szemben, akik terményeiket az állami felvásárló hálózat meg­kerülésével, „feketén” értékesí­tik — hangoztatták a kubai Me­zőgazdasági Kistermelők Szö­vetségének vasárnap Havanná­ban befejeződött háromnapos kongresszusán. A tanácskozáson több alkalommal felszólalt Fidel Castro államfő is. Adatokkal igyekezett alátámasztani azt a mostanában többször kifejtett véleményét, hogy nagyobb fejlő­dőképességük miatt az állami gazdaságoké a jövő a mezőgaz­daságban. Eszerint az idei év első négy hónapjában az állami szek­tor 20,8 százalékkal, a szövetke­zeti 20 százalékkal növelte telje­sítményét, az egyéni gazdálko­dók viszont 8,1 százalékkal ke­vesebb terményt szolgáltattak be mint tavaly ilyenkor. (MTI) A Der Spiegel ellen Eljárás Teheránban Az iráni hatóságok megtiltották, hogy bevigyék Iránba és ott árulják a Der Spie­gel hamburgi maga­zin legutóbbi számát, mert abban interjú olvasható Salman Rushdie indiai szár­mazású brit íróval, a „Sátáni versek” szer­zőjével. Ezen kívül a tehe- ráni kulturális és isz­lám orientációs mi­nisztérium sajtóköz­leménye elítélte azt is, hogy a Der Spiegel május 11-i számában „gyanús rajzok” je­lentek meg egy Kho­meini imámot ábrá­zoló karikatúrával együtt. Az iráni radikáli­sokhoz közel álló Abrar című lap ugyanakkor hevesen ostorozza a Der Spie­gel „összeesküvé­sét”, amellyel „meg­sértette az iszlám for­radalom szent érté­keit”. Ismeretes, hogy Salman Rushdie őri­zet alatt él rejtekhe­lyen Angliában, ami­óta a néhai Khomeini imám az iszlám tör­vényre hivatkozva halálra ítélte őt a „Sá­táni versek” című kö­tetéért. (MTI) Hurd ígérete a líbiaiaknak Korrekt per lesz Líbiának teljes egészében és egyértelműen végre kell hajtania a Biztonsági Tanács határozatait, ami annyit tesz, hogy ki kell adnia azt a két állampolgárát, akiknek a Lockerbie-ügyben való szerepére néz­ve bizonyítékaink vannak — szögezte le Douglas Hurd brit külügymi­niszter kairói sajtóértekezleten. Egyúttal biztosítani igyekezett Tri- polit afelől, hogy a két líbiai pere korrekt módon zajlana le, esetleg az Arab Liga megfigyelőinek részvételével. Hurd Kairóban, ahová Szaúd-Arábiából érkezett, Hoszni Muba­rak egyiptomi elnökkel és Eszmat Abdel-Megiddel, az Arab Liga fő­titkárával tárgyalt, elsősorban a líbiai válságról, amely nem mozdult ki a holtpontról azóta, hogy a BT határozatának jegyében április kö­zepétől büntetőintézkedések sújtják Tripolit. A karmester beteg Václav Neumann, a Csehszlo­vák Filharmonikusok vezető karnagya nem vezényelheti az idei „Prágai Tavasz” rendezvé­nyeinek záró hangversenyét. A neves karmestert ugyanis a kö­zelmúltban enyhébb lefolyású agyvérzés érte, — jelentette a Rudé Právo. A „Prágái Tavasz” június elsején esedékes záró hangversenyét, amelyen Beet­hoven IX. szimfóniája csendül majd fel, előreláthatólag Dennis Russell brit karmester vezényli. Mivel azonban Russellnek aznap délelőtt Bonnban a „Walkür”-t kell vezényelnie, ezért végleges döntés csak a jövő héten születik. T egnap vette át hivatalát Kla­us Kinkel, az NSZK új kül­ügyminisztere. Az 56 éves sza­baddemokrata politikus az ápri­lis végén váratlanul lemondott Hans-Dietrich Genscher utóda­ként és „szellemi örököseként” került a külügyminisztérium élé­re a kormányzó koalíciós párt­ok megállapodása értelmében. Klaus Kinkel 1936. december 17-én született a reutlingeni já­rásbeli Metzingenben, apja bel­gyógyász orvos. 1956-ban érett­ségizett Hechingenben, majd 1960-ig jogot tanult Tübingen- ben, Bonnban, majd Kölnben. A kölni egyetemen doktorált 1964-ben, második jogi állam­vizsgáját 1965-ben tette le. 1965 és 1970 között előbb a szövetségi közigazgatási hivatalban, majd a balingeni járási igazgatásban dolgozott. 1968-ban a bonni szövetségi belügyminisztérium­ba került, ahol a közbiztonságért felelős részlegben és a belpoliti­kai munkacsoportban tevékeny­kedett. Az ifjú és tehetséges hi­vatalnokra felfigyelt a tárca nagytekintélyű irányítója, Hans- Dietrich Genscher és 1970-ben személyes referensévé léptette elő, majd 1974-ig a miniszteri hi­vatal vezetője volt. Amikor 1974 májusában Genscher lett a kül­ügyminiszter, magával vitte fel­fedezettjét is. Kinkel 1974 máju­Bosznia Meg akarják osztani Mostart Szünet nélkül tartanak a har­cok Mostarban, a Neretva part­ján fekvő dél-boszniai városban, amelynek birtoklásáért már he­tek óta elkeseredett harcokat vívnak a szerb erők a muzulmán — horvát köztársasági gárdával. A szerbek, akik maguk mögött tudják a hadsereget, meg akarják osztani Mostar városát, s a bal­parti részt az itt tervezett szerb területhez akarják csatolni. A köztársasági erők természetesen szembeszállnak ezzel a törekvés­sel, s a küzdelemben a fél város már romhalmazzá vált, s Mostart lassan második Vukovárként emlegetik. Szarajevóból az éjszaka nem érkeztek Belgrádba katonai je­lentések. A boszniai fővárosban csak száz ENSZ-megfigyelő ma­radt, az ENSZ-törzsparancs- nokság kiünttetett épületét fran­cia katonák őrzik. Az ő feladatuk lesz a humanitárius segélyek út­jának biztosítása is Szarajevó körzetében. A szarajevói harcokban a hét­végén életét vesztette Jordi Pu­jol, az Avui című spanyol lap fo­tóriportere. David Brauchli, az AP amerikai hírügynökség fotó- riportere pedig megsebesült. Pu­jol az első külföldi újságíró, aki a tíz hete tartó boszniai háborúban a harcok áldozatául esett. Hor­vátországban 23 újságíró halt meg a frontvonalon. Irán ugyanakkor kérte, hogy hívják össze az iszlám országok külügyminisztereinek rendkívüli értekezletét a „bosznia-hercego- vinai muzulmánok lemészárlá­sának” megvitatása céljából — jelentette hétfőn a teheráni rá­dió. (MTI) Ausztria-lottó A Lottó Unió Kft. tájékoztatása szerint a 20. játékhét nyerőszá­mai: 4, 5, 22, 26, 33, 36, a pótszám 43. A jokerszám: 093682 A nyereményjegyzék: az 1 darab 6 találatos szelvényre 11011430 schillinget fizetnek, az 5 találatos pótszámmal 367 047 schillinget, az 5 találatos 11739 schillinget, a 4 találatos 286 schillinget, a 3 találatos 26 schillinget ér. Telitalálatos Joker-szelvény nem volt. Genscher örökében sától három éven át a külügymi- nisztériumi vezérkart irányítot­ta, majd 1977 és 1979 között a minisztérium tervezői stábját ve­zette, minisztériumi igazgatói rangban. 1979. január 1-jén nem kis meglepetést okozott kinevezése a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) elnökévé. A nagyhatal­mú elődök: Wilhelm Gehlen és Gerhard Wessel tábornokok után Kinkel volt a szövetségi hír­szerzés első civil főnöke, egészen 1982-ig. Vezetése alatt a szolgá­lat sikeres akciókat hajtott végre, talán a legfontosabb az NDK hír­szerzési manővereit feltáró „Csendes Hadművelet” (’’Stiller Operation”) volt 1979-ben. Az 1982 októberi hatalomváltás után a „politikai tudor prototí­pusaként” emlegetett Kinkel pá­lcája igazságügy-minisztériumi államtitkárként folytatódott. A lelkiismeretes, alapos, komoly jogi ismeretekkel és tudással ren­delkező Kinkel — 1991. január 18-tól már igazságügy-minisz­terként — döntő befolyást gya­korolt a ma is hatályos idegen- rendészeti törvények megalkotá­sára, s szerepet játszott a német­német egyesülési szerződés ki­dolgozásában is. Á szabaddemokratákkal rég­óta szimpatizáló Kinkel csak 1991 februárjában csatlakozott hivatalosan az FDP-hez, amely­nek parlamenti frakciója és tá- gabb vezetősége — Lambsdorff pártelnök javaslatával szemben — őt jelölte külügyminiszternek. Van valami jelképes abban, hogy a tervek szerint napra pon­tosan 18 évvel Genscher hivatal­ba lépését követően vette át a né­met diplomácia irányítását. — Klaus Kinkel onnan foly­tathatja, ahol én abbahagytam — üzente Hans-Dietrich Genscher a Nordsee-Zeitung 1992. május 1-jei számának hasábjairól „Mi­niszterváltás igen — irányvonal­váltás nem” című cikkében. Az új német külügyminiszter nős, felesége Ursula Vogel, há­rom lánya és egy fia van. Szabad­idejében szívesen teniszezik — és fát vág. Humorára jellemző, hogy színvakságára utalva azt mondotta: „Éppen csak meglá­tom a pirosat es a zöldet, de leg­jobban a sárgát ismerem fel”. (A sárga az FDP és Genscher ked­venc pulóverének színe.) (MTI) A moszkvai bukott puccs föllendülést hozott Kétszáz éves a New York-i tőzsde Kétszáz évvel ezelőtt, 1792. május 17-én nyitotta meg kapuit a világ egyik legjelentősebb tőzsdéje, a New York-i Wall Street, amikor a 24 alapító ügynök aláírta az úgynevezett buttonwood, azaz platánfa­egyezményt (amely az aláíráskor tinta gyanánt használt növényről kapta a nevét). A szerződésben az aláírók kötelezettséget vállaltak arra, hogy rögzített összegű jutalékért bonyolítanak minden egyes üz­letet, illetve alkalmazkodnak a „becsületes kereskedelmi gyakorlatokhoz”. E két fő kitétel közül az el­ső olyannyira időtálló volt, hogy csupán 1975. május 1-jén számolták föl. A volt haditengerészeti technikus a Szovjetunióba szökött ACIA Kennedy gyilkosáról 1817. május 8-án a tőzsde új szabályozást fogadott el, illetve új cégnevet, a New York Stock and Exchange Board-ot, amely 1863-ban rövidült le a jelenlegi New York Stock Exchange-re. Jellemző a tőzsde fejlődésére, hogy az első időkben — 1868 ok­tóber 23-tól kezdve — az ügynö­kök naponta összesen 7-8 ezer dollárt kínáltak eladásra, míg 1987. szeptember 21-én, az ed­digi rekordeladást produkáló na­pon 1,15 millió dollár cserélt gaz­dát. Ügynöki — alkuszi — fel­adatokat kezdetben csak az ala­pítók láthattak el, míg ma már 42 bróker dolgozik a Wall Streeten. A tőzsde első krachját 1871. szeptember 18-án élte meg; ami­kor csődbe ment a Jay Cooke and Co. vállalat: ekkor 12 napra be is kellett zárni a tőzsde kapuit. 1886. december 15-e újabb emlékezetes dátum a Wall Street életében: ekkor lépte át ugyanis első ízben az egymilliót a gazdát cserélt részvények száma — ösz- szesen 1,2 millió értékpapírt ad- tak-vettek. 1914. július 31-én, az első vi­lágháború kitörésekor a tőzsde ismét bezárt, és csak december 14-én nyitott ki újra. 1929. október 29-én újabb krach vette kezdetét: az árfolya­mok szinte összeomlottak, a tőzsde legfőbb barométere, a Dow Jones pedig 11,7 százalékot vesztett értékéből. 1932-ben a tőzsdén megforduló tőke értéke 32 milliárd dollár alá esett, míg a krach előtt még meghaladta a 90 milliárd dollárt. Két évvel később aztán elfo­gadták az első szövetségi szintű törvényhozói szabályozást, amely a mai napig vezérli a pénz­piacok működését. Ezután a Wall Street hosszú-hosszú fel­lendülést ért meg, amelyet már csak az 1987. október 19-én be­következett újabb krach szakí­tott meg. Ezen a napon a Dow Jones 508 pontot vesztett érté­kéből, ami rekordnak számított. Ennek ellenére e válság gazdasá­gi következményei nem voltak végzetesek, ámbár így is három év kellett a tőzsde fölépülésé­hez. Jelenleg napi 180 millió darab értékpapír fordul meg a Wall Streeten, s az ott jegyzett 1885 vállalat össztőkéje eléri a 3700 milliárd dollárt. A Dow Jones-indexet 1884- ben hozták létre; jelenleg a 30 legfontosabb értékpapír árfolya­mának változásából számítják. Kezdetben csupán 12 részvény­ből kalkulálták, s értékét első íz­ben hivatalosan 1884. július 3-án tették közzé a The Wall Street Journal elődjében, a The Custo­mers Afternoon Letter című szaklapban. Az index 1906. január 12-én lépte át először a 100 pontos kü­szöböt. 1916-ban 20-ra, 1928 októberében pedig 30-ra emel­ték az alapjául szolgáló részvé­nyek számát. Az ipari részvé­nyek alapján jegyzett Dow Jones ma olyan részvények árfolyam- változásait mutatja, mint a Dis­ney, a Boeing, vagy a General Motors cégéi. Külön indexet ve­zetnek a szállítási, és egy harma­dikat a közszolgáltatási vállala­tok részvényei alapján. 1929. szeptember 3-án, a'20- as években virágzott spekulációs hullám nyomán a barométer 381,17 ponttal újabb rekordot döntött, hogy aztán két hónap­pal később, október 28-án egy csapásra 13 százalékot, 38,33 pontot zuhanjon. A visszaesés aztán folytatódott, és 1932. júli­us 8-án, az Egyesült Államok nagy gazdasági depressziójának idején alig 41,22 ponton veszte­gelt. Három év alatt így összesen 89 százalékot vesztett értékéből. Innen azonban újabb nagy föl- emelkedés vette kezdetét, amelynek során 1956. március 12-én már 500, 1972. november 14-én pedig 1000 pont fölött, 1003,16 ponton tanyázott az in­dex. 1987. január 17-én 2500 pont fölé emelkedett, ugyanez év augusztus 25-én pedig elérte a 2700 pontot. 1987. október 19- én azután ismét jelentősét zu­hant — 508 pontot, vagyis 22,6 százalékot: ennél nagyobb esést eddigi történetében még nem je­gyeztek föl. Újabb kétévi lassú gyógyulás után visszatért 2700 pont fölé, majd tavaly augusztus 23-án át­lépte a 3000 pontos álomhatárt is. Ezt a hirtelen föllendülést az elbukott moszkvai puccs hatásá­nak tulajdonítják. Azóta csupán egyszer, november 15-én muta­tott gyöngélkedést az index, azt követően viszont rekordot re­kordra halmozott. A legutolsó rekordot alig néhány napja, má­jus 11-én jegyezték föl, 3397,58 ponttal. A CIA titkos dokumentumo­kat hozott nyilvánosságra Ken­nedy elnök meggyilkolásával kapcsolatban. Ettől azt reméli, hogy tisztázza magát a vádak alól, amelyek szerint része lett volna a gyilkosságban. A nyilvánosságra hozott 34 dokumentum csak első része egy „iratáradatnak”, amely a követ­kező hónapokban önti el az újsá­gokat. A CIA-nak mintegy 300 ezer oldalnyi anyaga van a me­rényletről. Peter Éarnest CIA- szóvivő kijelentette a Reuter brit hírügynökség tudósítójának: „Azt hiszem, most nyugvópont­ra jutnak a találgatások, amelyek szerint a CIA előre tudott volna a tervezett gyilkosságról”. Harold Weisberg azonban, aki hat köny­vet írt a Kennedy-gyilkosságról, azt mondta: „Az erőfeszítésnek ez a hegye egeret szült.” Weisberg csodálkozását fejezte ki, hogy miért nem adták át a CIA-anya­got a Warren-bizottságnak, ame­lyet a merénylet vizsgálatával bíztak meg. Az Earl Warren fő­bíró vezette bizottság azt állapí­totta meg, hogy Lee Harvey Os­wald egyedül ölte meg Kennedy elnököt. Egy képviselőházi bi­zottságkésőbb, 1979-ben arra az eredményre jutott, hogy a bizo­nyítékok két gyilkosra utalnak. Robert Gates, a CIA igazga­tója úgy nyilatkozott, hogy az ügynökség által önként közzétett dokumentumok eltörölnek min­den gyanút, amelyet a „JFK” cí­mű film hangoztatott. A most nyilvánosságra hozott iratok Oswaldnak a gyilkosság előtti életére vonatkoznak. A CIA ügynökei ugyanis 1959 óta figyelték Oswaldot, amikor is a volt haditengerészeti technikus a Szovjetunióba szökött. A megfi­gyelt Oswald 1962-ben tért visz- sza titokban az Egyesült Álla­mokba, és néhány hónappal a gyilkosság előtt Mexikóba uta­zott. Mary Ferrell, egy dallasi kuta­tó, aki több ezer hivatalos doku­mentumot gyűjtött össze a me­rényletről, a CIA által közzétett anyagot jelentéktelennek tekin­ti. „Azt hiszem, azt akarják, hogy behunyjuk a szemünket, és azt állapítsuk meg, amit nem tettek.” Az amerikai kongresszus egyéb­ként valószínűleg egy öttagú bi­zottságot fog alakítani. A bizott­ság feladata lesz eldönteni, hogy a Kennedy-gyilkossággal kap csolatban milyen doku­mentumok hozhatók nyilvános­ságra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom