Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-16-17 / 115. szám

6 HÍRLAP HÉTVÉGI MAGAZIN 1992. május 16-17., szombat-vasárnap A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP 1845 és 1853 között Csesztvén élt Madách Imre. A kúriájában berendezett múzeumot szívesen látogatják a túristák.-RT­„Elmondom, hogy ez Magyarország legbájosabb vidéke ..., ihlető és ihletett táj. Ihlető, mert itt szíttá magába a múlt és a jelen álomképeit és a jövő riadalmait Madách Imre, töltötte fel édes tragikummal beszélyeit és regényeit Mikszáth Kálmán. Ihletett, mert itt van Salgótarján, az or­szág első megtervezett új városa, amely egy évszázadig csak nevében volt város, a valóságban bányászfalu és nyo­mortelep.” (Boldizsár Iván) jedelemmé választották 1705- ben. Balassagyarmaton, a volt vármegyeháza a leginkább meg­tekintésre ajánlott épület. Ha a megye városaival folytatjuk a sort, Pásztón nem lehet ki­hagyni a helytörténeti múzeum­nak is helyet adó, III.Béla által alapított középkori cisztercita apátság, s az Európában is rit­dantei pokoljárásának vízióit láttatja. Nógrád megye roppant gaz­dag volt nemesi kastélyokban és kúriákban, amelyek közül né­hányat felújítottak a tanácsok, -de jó részük napjainkban is az idő pusztításának vankitéve. Több kúriának országos vi­szonylatban is művelődéstörté­Mit nyújt Nógrád az idelátogatónak? Látnivaló tehát van bőven megyénkben, s minden túlzás nélkül el lehet mondani, nincs olyan település e-tájékon, amely ne tudna kuriózumokkal szolgálni az arravetődőknek. Természetesen azok is meg­találják a kedvükre való szóra­kozást, akik nem a történelem, a múlt szárnyain való időutazást választják, hanem az élő folk­lórra kíváncsiak. Ez utóbbira nyújtanak lehetőséget a Megyei Közművelődési Központ által megrendezésre kerülő progra­mok. Ilyenek a Rárósi kulturális napok júniusban, amely a nép­tánc, népzene, hagyományőrzés témaköreivel foglalkozik, vagy a Terényi nemzetiségi talál­kozó, melyet 1976-tól rendez­nek meg a községben, igaz az utóbbi időben csak kétévente. Persze kedvező változás itt is tapasztalható, mivel ’92. június 28-ától kezdve, minden évben szeretnének helyet biztosítani a találkozónak, amelyen a ha­zánkban élő szlovák és német nemzetiségi öntevékeny művé­szeti csoportok adhatnak szá­mot tudásukról. A találkozó népszerűségére jellemző, hogy a szereplők száma gyakran eléri a háromszáz főt is, akik közt megtalálhatóak a szomszédos Szlovákia képviselői is. A ren­dezvény hagyományosan meg­lepi a nézőközönséget egy-egy ismertebb előadóművész pro­dukciójával is. Előzetes infor­mációk szerint, az idén Cseh­szlovákiából érkezik a lepetés. A találkozó helyszíne egyéb­ként, a falu határában húzódó Drahák dűlőben megépített sza­badtéri színpad, ahol a szép számú közönség pénztárcájára nem csak a büfésátrak, hanem az ilyen alkalmakkor megszo­kott kézműves kirakodóvásár is kacsingat. A program egyéb­ként istentiszteletekkel kezdő­dik, amelyet az evangélikus templomban szlovákul, a kato­likus templomban pedig magya­rul tartanak meg. Ezt követően a találkozón bemutatkozó 10- 15 csoport hangulatos, a külön­féle népviseletektől tarka felvo­nulása, majd a fellépések kö­vetkeznek, amelyet az esti órákban szabadtéri bál követ. Hasonló eseménye lesz me­gyénknek a Bánki nemzetiségi találkozó, amelyet már hagyo­mányosan, több mint húsz éve megrendeznek, s az augusztusi Palóc szőttes népművészeti ta­lálkozó Hollókőn. Nógrád megye bár ném tudja felvenni a versenyt a műemlé­kekben oly gazdag dunántúli tá­jegységekkel, tőkét kovácsol az emiatt kisebb számban iderán- dulókból: rendelkezik mind­azokkal az erényekkel, vagyis a csenddel, nyugalommal, ame­lyek előfeltételei annak, hogy valaki elvonuljon a világ zajá­tól, s feltöltődjék, erőt merítsen élete további részéhez, munká­jához, mindennapos küzdelme­ihez. Természetes dolog, hogy az embert nem elégíti ki a csend, a pihenés, s ha erre a tájékra jön kikapcsolódni, azért szeretné valamelyest megismerni az itt élő embereket, az errefelé élő hagyományokat, népszokáso­kat, s a történelem vasfogát tú­lélt épületeket, műemlékeket. Szerencsére, azért nem kell a szomszéd megyébe mennünk, hogy láthassunk egy-egy ne­mesi kúriát, kastélyt, vagy kö­zépkori várat. Ami ez utóbbia­kat illeti, egész csokorra való uralja megyénk magaslatait, hisz Nógrádtól Hasznosig, Bu­jáktól Salgóig nem egy düle- dező példány áll még, hirdetvén a végek dicsőségét. Az egyik legismertebb, a nagy költőnk. Arany János által megénekelt Drégely vára, idén ünnepli szomorú történetének 440. év­fordulóját. 1552-ben történt, hogy Ali, a vitéz budai basa, megostromolta, s elfoglalta a 'Szondi György által védett vá­rat, amely 40 évig maradt a tö­rök kezén. Ha a kiránduló ked­vet kap egy végvár megtekinté­sére, s megmássza a romokhoz vezető utat, csodás élményben lehet része. Az ormokról elébe tárul a vidék megkapó termé­szeti szépsége, a Börzsöny, a Cserhát vonulatai, bércei, a Mátra lejtői, a gyönyörű erdő­ségek, amelyek lombsátrai ki­rándulásra termett helyeket rej­tenek, ahol sétálva az ember tü­deje szinte újjászületik az ózon­dús levegőben. Aki pedig még többet sze­retne, annak megyeszerte fel­lelhetőek a helytörténeti múze­umok, tájházak, amelyek min­den igényt kielégítően hozzák testközelbe a tájegység népszo­kásait, népi hagyományát, kul­túráját, a máig élő népviseletet, a népi élet hétköznapjainak re­likviáit. Nógrád megyének több olyan települése is van - így Buják, Hollókő, Kazár, Rimóc, Érsekvadkert, Nagylóc, Var- sány —, ahol a hétköznapokon is visszaköszön a palóc népvise­let. Érdekes program Nógrád kaságnak számító oskolamester háza, és a romkert megtekinté­sét. Innen csak egy ugrás Tar, ahol a XIII. századi templom freskóin a XV. századi hűbérúr, Tari Lőrinc Írország földjén, a Szt. Patrick barlangban volt neti szerepe van. így például Csesztvén az egykori Madách-, vagy Horpácson a Mikszáth kú­ria. Irodalmi emlékhelyként tartják számon Mohorát is, ahová sokat járt Mikszáth az itt élő főszolgabíró leánya, Mauks Ilona kedvéért. A csehszlovák határ mentén fekszik Ipolytamóc, amelynek Európa hírű ősnövény-és ősál- latnyomai igazi kuriózumként lepik meg az idelátogatókat, igazán kellemes környezetben. A szorospataki Mátra fogadó a kirándulók kedvelt pihenőhelye A lükéi millenniumi emlékfasor természetvédelmi terület. megye műemléképületeinek megszemlélése. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány, a megyehatáron túl is számon tartott épület. A sor elejére kí­vánkozik a világörökség része­ként nyilvántartott hollókői ófalu, amely ritaság számba megy műemlékegyüttesével. A palócházak mellett érdekes lát­nivaló a táj, s a falu nyugalma fölött őrködő kora-középkori vár maradványai. A településtől nem messze található Szécsény, ahol a ferences templom és ko­lostor, valamint a napjainkban Kubinyi Ferenc Múzeumnak otthont adó Forgách-kastély kí­nál látnivalót. Ez utóbbi köze­lében terül el a Borjúpást, ahol H. Rákóczi Ferencet vezérlő fe­Megújuló árak - megújuló választék a CENTRUM ÁRÚHÁZBAN! CENTRUM ACTIVE sportruházati termékek, sporteszközök most kedvezőárakon: Ajánlatunkból: -szabadidőruhák -sportcipők -gördeszkák -sporttáskák -tollaslabda készlet -ping-pong ütők -kézi súlyzók -ping-pong készlet -görkorcsolya cipővel 2.290 1.590 2.190 2.100 650 350. 390. 990. 2.190. .-Ft-tól-Ft-tól-Ft-tól-Ft-tól-Ft-tól-Ft-tól-Ft-tól Ft-ért-Ft-ért BILLERBACK hálózsákok a Lakástextil Boltban. VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT ! (3945) ÚJRA MEGNYÍLT BALASSA­GYARMATON A TÜNDE PRESSZÓ! Zenés szórakozóhe­lyünkön színvonalas kiszolgálással, mérsékelt árakkal, különleges italokkal, cukrász- süteményekkel, üdítőitalokkal várjuk kedves vendégeinket 1 í NÓORÁDKER RT. .AlGOTAfcJ/ MÁJUS 18 an Hétfőn 9.00 órakor MEGNYITJUK Salgótarjánban a Pécskő Árúház földszintjén, Nógrád megye legszebb PAPIR-IRÓSZER SZAKÜZLETÉT. Bejárat a Rákóczi útról. ÜJ nyitva tartás: hétfőtől-péntekig 7.30-18.00-ig szombaton 9.00-12.30-ig. Szaküzletünkben találja meg a leggazdagabb választékot, ezt Önnek látni kell! ®) (3944)

Next

/
Oldalképek
Tartalom