Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-10 / 59. szám

1992. március 10., kedd MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Pénteken színes lap Hűséges olvasóink emlé­kezhetnek, hogy a múlt év decemberében már megjelen­tettünk - próbaként - egy szí­nes lapszámot. Most újra szí­nesben jelentkezünk, megte­remtve a drágább előállítási mód szükséges költségeit. Nemzeti ünnepünk előtt, március 13-án - ismertetve a tervezett megyei megemléke­zéseket - sok színes hírfotó­val és hirdetési képpel kerül a Nógrád Megyei Hírlap olva­sóink kezébe. Szombati szá­munk pedig a szokásos terje­delemben és előállítási mód­ban emlékezik meg az 1848-49-es forradalom- és szabadságharcról. Beiratkozások Gyarmaton Balassagyarmat Város Ön- kormányzatának jegyzője érte­síti a szülőket, hogy a város te­rületén az óvodai és általános iskolai beiratásokra valamennyi alsófokú iskolatípusban már­cius 19-20-21-én (csütör- tök-péntek-szombat) kerül sor. A beiratkozás az első két napon 8-17 óráig, az utolsó napon 8- 12 óráig tart. Szombatra virradóra, feltehetően erejük teljében lévő ismeretlen tettesek merő szórakozásból fel- döntötték Salgótarjánban a megyeháza kerítésének tizenkét kőoszlopát. A feljelentést az intézmény gondnoka megtette, s azóta az ominózus oszlopok is helyükre kerültek. Az elkövetőkről ugyanez még nem mondható el. Csökkenő lopások Nagylóc. Csökkent az utóbbi időben a lopások és a betörések száma a településen. Ez a nem­régiben megalakult polgárőr­ségnek köszönhető, akik éjsza­kai járőrszolgálataikon őrzik a község nyugalmát, és a rendőr­séget is segítették már használ­ható információkkal. Az ön- kormányzat 50 ezer forinttal, a helyi magánvállalkozók pedig kisebb adományokkal járultak hozzá a közbiztonságot szolgáló szervezet fejlesztéséhez. Mátrai tájakon Mátraalmás. Március 8-án nyílt meg Barják Gyula képes­lapgyűjtő kiállítása Mátrai tája­kon címmel a községi művelő­dési házban. Jóváhagyott bérfejlesztés Érsekvadkert. Az önkor­mányzat költségvetési rendelete alapján január elsejétől vissza­menőleg minden, költségvetési- leg a hivatalhoz tartózó szerv dolgozója 20 százalékos bérfej­lesztésben részesült. Kicsi, hamis kínaiak (Folytatás az 1. oldalról)- A tiltott határátkelést meg­kísérlők közül egyébként a leg­több román állampolgár, igaz tavaly összesen 23 ország „kép­viselőivel” volt dolgunk — hangsúlyozta Lukács József. - Mint elmondta, egyre növek­szik a közel- és távol-keletiek, valamint a kínai és a vietnami határsértők száma. Lapunk kérdésére válaszolva az ezredes elmondta, hogy a ha­társértők felderítésében, elfogá­sában különösebb atrocitásra nem került sor. Mindössze egy alkalommal kellett a szolgálat­ban lévő határőrnek az ellen­szegülővel szemben gázsprayt alkalmaznia. Lukács József ezredes, tájé­koztatójának további részében részletesen elemezte gazdálko­dási tevékenységüket, a határ- rendészeti igazgatóság személyi fejlesztésének elképzeléseit. Ismertette az ideiglenesen nyit- vatart(hat)ó határátkelőhelyek működési rendjét, a balassa­gyarmati átkelő átépítésének fo­lyamatát, bővítését, majd az új­ságírók további kérdéseire vála­szolt. (vaskor) Megjelent a Nagyoroszi Hírek Megjelent a Nagyoroszi Hírek idei első száma. A má­sodik évfolyamába lépett, s a polgármesteri hivatalban szerkesztett kis alakú négyol­dalas híradó figyelemre méltó tartalommal került a települé­sen élő érdeklődő lakosok ke­zébe. Az idei első számban az önkormányzat számol be a képviselőtestület döntéseiről, majd az 1992. évi tervekről és lehetőségekről. Folytatódik a Nagyoroszi múltjával foglal­kozó helytörténeti sorozatot, s beszámolnak arról, hogy a nagyoroszi fiatalok csatlakoz­tak a Fiatal Sasok Országos Szövetségéhez. Továbbra is pusztítanak a Végre itt a tavasz. Bár meg kell mondani: eljövetelének maximum a szerelmesek Őröl­nek, a tűzoltók véleménye hom­lokegyenest ellenkező. Nem vé­letlen, hogy március 9-től or­szágos tűzgyújtási tilalmat kel­lett elrendelni - ha csak átme­neti időre is. Salgótarján tűzoltóparancs­noka, Nagy László alezredes döbbenetes adatokkal szolgált. Csak a mögöttünk hagyott hét végén 53 esethez kellett vonul­niuk, 657 hektáron pusztítottak a lángok. Előállt olyan helyzet a salgótarjáni tűzoltóságon, ami­kor akár a városközpont is porig éghetett volna, tekintettel arra, hogy minden kocsijuk úton volt - oltogatni a felelőtlen emberek által meggyújtott tüzeket. Ez egyáltalán nem vicc - de régen rossz, ha az emberekre már csak az gyakorol hatást, ha egyszer tényleg „első oldalas” tömegka­tasztrófa történik. A jelek azt mutatják, a nemtörődömségnek nincsenek határai. Megnyugtató, hogy tüzet je­lezni már tudunk. Ezzel aztán ki is fújt a tudományunk, mert há­rom-négy négyzetméteres tüze­ket is a tűzoltóságnak jeleznek - de az oltást meg nem kezdenék semmi pénzért, vagy ha igen, már csak akkor, ha saját házuk, kocsijuk, családjuk van közvet­lenül veszélyeztetve a lángok­tól. Ha ilyen veszély nincs, hát nem oltanak ... Az sem jut eszébe senkinek, hogy csak erdőtől kétszáz mé­terre, felügyelet mellett, és tűz­oltásra alkalmas eszközökkel felszerelkezve lehet gazt égetni! Illetve: lehetett volna. Nem így tettek. Az eredmény önmagáért beszél: százezres, milliós tűzká­rok maradtak a gyújtogatok után. Mert több tűz helyszínén nem várták meg a szirénázva jövő segítséget! A tarjáni tűzoltóknak 4, azaz négy gépjárműfecskendőjük van. Ezekkel most tényleg úton vannak éjjel-nappal. Fejlesz­tésre nincs pénz, még a fecs­kendőcserékre sem telik, az egyedüli üdvözítő megoldás az lenne, ha elővigyázatosak len­nének az emberek. De ez az il­lúziók világa. Vasárnap délután tarjánban a FOK-GYEM Bajcsy úti raktárában keletkezett olyan tűz, ami csaknem négymilliós kárt okozott. A négy fecsken­dővel azonban épp úton voltak, egyik autójukat 20 kilométerrel távolabbról kellett visszafordí­tani. Mindaddig nem tesznek semmit az emberek a jelek sze­rint a tűzesetek megelőzéséért, míg nem saját családjukat ért Félreértett üzletkötés Tarjánban (Folytatás az 1. oldalról) hetett másrészt, azt nyilván nem vártam el, hogy a tárgyalá­sok résztvevője legyek, de hogy az információkból is kirekesz­tettek, azt nehezen tűrtem.- Visszatérve az eredeti gon­dolatunkra: mivel foglalkozik a kft.?- Egy évvel ezelőtt is tudtam, hogy a káeftének elsősorban a privatizációban lennének üzleti sanszai. A vagyonkezelés meg­várja a káeftét. Pillanatnyilag a privatizáció és az adótanácsadás a fő tevékenysége.- És mi van a vagyonkezelés­sel?- Az a stratégiai cél. De amíg kialakul a vagyonkezelési kon­cepció, ebből kell megélnünk. Ez valamikor év közepe tájára várható. Egyébként senkit nem ért váratlanul, hogy nem a va­gyonkezeléssel indítottunk.-Most nem általánosítanék, de miután a kft. az önkormány­zat vagyonkezelő káeftéje, en­gem például váratlanul ért, hogy éppen azzal nem foglalko­zik.- Ebben igaza van, csak­ugyan így harangozták be. Nyilván így is lesz, a kérdés, hogy mikor? A privatizációval tényleg jobb híján foglakozunk, mert nem annyira élvezetes pri­vatizálni, mint gondolják.- Ön szerint mi a válasz a „mikor” -ra?- Nézze, ha az önkormányzat tisztségviselőit kérdezné, ők bi­zonyára azt mondanák: készül a koncepció. Én meg merem koc­káztatni, nincs az önkormány­zatnál egyetlen kompetens sze­mély, aki egyszer is átgondolta volna, mit lehet kezdeni az ön- kormányzat vagyonával. Igen jelentős vagyoni elemek telek­könyvi szempontból tökélete­sen kaotikusak. Potenciális va­gyonkezelőként csak remélni tudom, hogy a hivatal előbb-utóbb rendezi ezt, ez ugyanis nem üzleti kérdés.- Felmérték már a város va­gyonát?- Javaslatot tettem Zsély András polgármesternek: ha a vagyon összességét nem is merné felmérni a káefté, annak a vagyonrésznek az értékelésére vállalkozna, amelyik forgalom- képes, és az önkormányzat úgy gondolja, hogy nem tartós be­fektetésként kezeli. Annak az elképzelésnek, hogy mi a leg­célszerűbb kezelési mód, még a csírája sincs meg.- Nem üti egymást az önkor­mányzat vagyonkezelési irodá­jának és az önök káeftéjének te­vékenysége?-Nem, mert nincs munka- megosztás.- Na persze. De ha lesz?- Nem fogjuk egymás érde­keit keresztezni. Roppant cso­dálkoznék rajta, ha az iroda portfolio szerződést tudna ke­zelni költségvetési szervként. Ez nem rátermettségi, egysze­rűen formai kérdés. Detre Jenő alpolgármestert (az egykori előterjesztőt) erede­tileg három olyan konkrét kér­déssel kerestük volna meg, ame­lyek a kft. ügyvezetőjével folyta­tott beszélgetésünk során merül­tek fel. Am a helyzet (így a kér­désfeltevés is) módosult. Kis hí­ján azt mondhatnánk: mintha nem is ugyanarról a káeftéről beszélgettünk volna.- Ön szerint mi célt szolgál a Dunaholding-Salgótarján Kft.?- Elsősorban a privatizációt szolgálná. Időközben létrejött az önkormányzat vagyonkezelési irodája, de a vagyon igazi mű­ködtetése profi céget kíván. A Dunaholdingot továbbra is arra ösztönözzük, hogy keresse az újabb piacokat.-Fia jól értem, az önkor­mányzat versenyezteti a va­gyonkezelést?-Természetesen.- Ezek szerint félreértés, hogy a Dunaholding-Salgótar­ján Kft. az önkormányzat va­gyonkezelő káeftéje?- A káeftének joga van a va­gyonkezeléshez. De bolond az az önkormányzat, amelyik egyetlen céget bíz meg a va­gyonkezeléssel. A legelőnyö­sebbet választjuk.-Ez azért érdekes, mert a káefté egyértelműen számol a vagyonkezeléssel.-Tudom, hogy a Dunahol- ding ezt szerette volna, de szá­munkra ez lehetőség, és nem kötelesség.-Kellett ez a káefté az ön- kormányzatnak?- Kellett. Ha nem kellene, a testület nem fogadta volna el. Mindig a cél a meghatározó, és az jó volt. Fel kell gyorsítani a privatizációt, és beindul a fel- számolási üzletág is. Arról pe­dig szó sincs, hogy ez a káefté lenne a vagyonkezelőnk.-Mikor lesz vagyonkezelési koncepciója Salgótarjánnak?-Már tavaly is napirenden volt, de akkor még törvényi szinten sem szabályozták az önkormányzatok vagyonát, és a megyével sem tudtuk rendezni a dolgainkat. Áprilisban kerül újra napirendre, javaslatként. De ez nem alapja a káefté mű­ködésének. Dudellai Ildikó Bűnügyi krónika Lopnak, rongálnak, betörnek Az elkövetők továbbra is dolgoznak megyeszerte - bár e hét végén mintha „részmunkaidőben” foglalkoztak volna, vissza­vettek a tempóból. Továbbra is a vagyon elleni bűncselekmé­nyek vezetik a „top-listát”: rongálások, betörések, lopások. Százezres „tekerés” Galgagután Bár még a hó első napjaiban követhették el a lopást, csak hét végén futott be a feljelentés a balassagyarmati kapitányságra: Galgaguta külterületén ismeret­len tettesek egy kábeldobról 160 folyóméter alumínium ká­belt tekertek le. A kár értéke meghaladja a 120 ezer forintot. A salgótarjáni rendőrkapi­tányságnak ad munkát az az is­meretlen rongáló, aki egy nyu­gati személygépkocsit (de nem Trabantot) rongált meg a Vö­rösmacska bár előtt: bezúzta szélvédőjét és megkarcolta a jármű mindkét oldalát. Hogy mivel lett jobb neki e 70 ezer forintos károkozással, azt talán maga sem tudja. Ugyancsak Tarjánban tör­tént: az Arany János úton valaki feltört egy személygépkocsit. Az illető bízhat a természetes gyógymódokban, hiszen az au­tóból negyvenezer forintnyi gyógynövényt tulajdonított el. Gyerünk a moziba be Ha nem is a moziba, de a Nógrád Megyei Moziüzemi Vállalat irodájába tört be a me­gyeszékhelyen egy ismeretlen, ajtórács kifeszítés módszerével. Nem tudni, mit keresett, de a módszere segítségével csak nyolcszáz forint összértékű aprósághoz jutott, kisebb hasz­nálati tárgyakat vitt magával tá­vozáskor. Ehhez képest Pásztón tetemes volt a kár: O. Ferencné Kölcsey úti lakásából egy do­hányzóasztalt és egy széket lop­tak el az éjjel, ajtón át érkező betörők.- Legolcsóbb a zöldség éjjel! - így okoskodhattak azok, akik V. Sándorné zöldségesboltját keresték fel, míg a tulaj aludt. Kávét, zöldségféléket vittek el. 24 ezer forint a kár. Hívatlan látogatók a Pécskő Áruházban Ezúttal nem a Sztereo boltot nézték ki maguknak a betörők Salgótarján központjában: az ugyancsak Nógrádker tulajdon­ban lévő Pécskő Áruházba ha­toltak be hétfőn hajnalban. A bűncselekmény miatt kis késés­sel nyitott az áruház, de részle­teket délutánig nem sikerült megtudnunk a kár nagyságáról. Balázs J. lángok Kíváncsis kodó Vitatható a névadó tragédiáról, vagy akár „csak” anyagi javaik odaveszéséről ol­vashatnak azokon a bizonyos első oldalakon. A tűz pedig egyre több: idén januárban 8, februárban 68, március első ki­lenc napjában 92 alkalommal mentek oltásra csak Salgótarján tűzoltói. A parancsnok az ada­tok sorolásán kívül már nem tu­dott mit mondani, mert amit le­hetett, azt már megtették. Tájé­koztattak, oktattak, kértek, kö­nyörögtek. Mindhiába. Nem farkast akarnak kiáltani - de lehet, hogy a farkas mégis eljön. Sajnos biztosak abban, hogy a tűzgyújtási tilalom alatt sem ülhetnek a babérjaikon. Szirénázó autóik mindennapo­sak lesznek az utakon. Ha csak nem támad fel mindenkiben a felelősségérzet. De vajon egyál­talán feltámad-e? Balázs József Kiről nevezték el az Erzsé­bet teret, és a névváltoztatás előtt milyen körben végeztek közvéleménykutatást? - A kérdésre Kun Zsuzsa képvi­selő adott feleletet.- A tér a két világháború kö­zött kapta ezt a nevét, nem tudni, hogy pontosan kiről. Két feltételezés él ezzel kapcsolat­ban. Az egyik verzió szerint Er­zsébet magyar királyné, Ferenc József császár felesége a né­vadó, a másik elképzelés szerint Jankovich Antal helyi földbir­tokos Erzsébet leánya adta a tér nevét. Később, 1945 után Sza­badság térré keresztelték, majd a hetvenes évek közepén Palócz Imréről nevezték el a teret. A kérdés második részével kapcsoltában sokszor elmond­tam, véleményem szerint az ut­canévváltoztatás nem népsza­vazás kérdése. Közvéleményku­tatást nem végeztünk a változta­tás előtt. A Városszépítő Egye­sület, a Múzeumbaráti Kör, a Nógrádi Történeti Múzeum, a Bányászattörténeti Társaság va­lamint a pártok képviselői köré­ben vitattuk meg ezt a kérdését, de a döntést a város képviselői hozták meg. Kíváncsiskodónk mai kér­dését többen is feltették: mi a különbség az állami végkielé­gítés és a végkielégítés között, ugyanis az adóhivatal szak­emberei nem fogadják el az igazolást, ha nem szerepel rajta az „állami” szó. Miért? Valóban lényegbeli eltérés van a két fogalom között?

Next

/
Oldalképek
Tartalom