Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-21-22 / 69. szám

4 HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE 1992. március 21-22., szombat-vasárnap

Melyik volt a matematika százada?

„Becsöppentem egy igényes tantestületbe”

Beszélgetés a Németh László-díjas Kapás Józsefnével

Kapás Józsefné

Március 15-e alkalmából most először adták át a Németh László-díjakat március 13-án Budapesten, a Parlament kupolatermében. A kitüntetettek között ott volt Kapás Józsefné, a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium igazgatóhelyettese, matematika-fizika szakos tanár, aki húsz általános- és középiskolai pedagógussal egyetemben vette át a díjat dr. Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási minisztertől, szakmai és nevelési tevékenysége elismeréseként.

Kapás Józsefnét munkahelyén kerestük föl.-A Bolyai János Gimnáziumnak csaknem ötszáz diákja van, kétharmaduk lány. Szere- tik-e az ön által tanított matematikát a tanulók?- A gyerekek többsége szívesen foglalkozik a matematikával. Ennek egyik oka talán az, hogy a magyar felsőoktatási intézmények hetven százalékában, így a műszaki és a közgazdasági egyetemen, a tudományegyetemek természettudományi karain is matematikából felvételi vizsga van.-Ez azt jelenti, hogy a továbbtanulni szándékozók többsége természettudományos érdeklődésű?- Nem. Sőt, van egy fordulat. Az utóbbi időben ugyanis az idegen nyelvek tanulása került előtérbe, fgy például műszaki pályákra kevesebben jelentkeznek, a közgazdasági érdeklődés körülbelül megegyezik a korábbi évekével, viszont többen

jelentkeznek a bölcsészkarokra, egy-egy idegen nyelvvel párosítva valamely szakot, és mind többen érdeklődnek a jogi pálya iránt, úgy látszik, egzisztenciális okokból.- Eszerint hosszú távra az egyik legbiztosabb egzisztenciát kínálja a jövő Magyarországán is „a jognak asztala"? Azaz, még inkább „jogász nemzet” leszünk?- Ezt nem tudom megmondani. Az érdeklődés mindenesetre tény.- Ön viszont matematika-fizika szakos tanár lett. Családi indíttatásból?- Valószínűleg csak így alakult. Tarcalon születtem, édesapám kereskedő volt. Tokajban érettségiztem, Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szereztem diplomát 1966-ban. Utána mindjárt ide kerültem Salgótarjánba, az akkor átadott Bolyai gimnáziumba, ahol 1966 szeptemberében kezdődött meg a tanítás. Érdekes, hogy két öcsém is mérnök lett, a lányom pedig matematika-angol szakos tanár. Ő most Kanadában dolgozik, a fiam viszont másodéves orvos- tanhallgató Budapesten.-Egy mondás szerint, a végéhez közeledő XX. század a fizika százada, a XXL pedig a biológia százada lesz. Bizonyára minden évszázadra még több más jelző is érvényes lehet. Mindenesetre, ha az említett két jelzőnél maradunk, melyik századra mondhatjuk, hogy a matematikáé?- Önmagában talán egyikre sem, egyébként pedig szinte mindegyikre. A matematikát már az ókori görögök művelték. A természettudományokban nem is lehet kikerülni.-Mi az a matematika, amit ma a gimnáziumokban tanítanak?- A tananyag lényegileg már a XVII-XVIII. században kialakult, ezek ismert matematikai

felfedezések voltak. Ezeken kívül van a matematikának néhány újabb ága, amelyekből kóstolót kapnak a gyerekek. Ilyen például a valószínűségszámítás. így tehát a matematikán belül oktatott témakörökhöz tartoznak az algebra, a függvények, az egyenletek, a trigonometria, a sík- és térgeometria, a koordináta-geometria, a differenciál- és integrálszámítás, a sorozatok (számtani és mértani sorozat), a végtelen sorok, és így tovább.- így már érthető, hogy a

nemzetközi diákolimpiákon a magyar gyerekek jól szerepelnek. Hol állunk most a nemzetközi mezőnyben?-Az országok sorrendjében hosszú idő az első öt között szerepelünk.-A tanításon kívül foglalko- zik-e matematikai kérdésekkel?- Nem nagyon, de nem is készültem erre. Szeretek tanítani. Egyébként a tanítás munkaidőm húsz százalékát teszi ki. Az idő többi része az igazgatóhelyettesi teendők ellátására kell, gyakran még nem is elegendő.-A gimnázium tantestületének alapító tagjai közé tartozik. Hogyan kezdődött tanári, egyúttal bolyais pályafutása?- Mindjárt a kezdet kezdetén

osztályfőnök lettem. Eszes, jó közösséget irányíthattam négy évig. Utána rövidesen, vagyis 1970 szeptemberétől igazgató- helyettesi megbízást kaptam, azóta csak matematikát tanítok. Belecsöppentem 1966-ban egy jó szakmai felkészültségű, igényes tantestületbe. Új volt maga az iskola is. Izgalmas volt az itteni követelményrendszer kialakítása mind tantárgyi, mind pedig nevelési szempontból. Sok örömmel járó, izgalmas feladat volt a tantestülettel és a diákokkal közösen az iskolai

hagyományok kialakítása. Mint kezdő tanár, sok segítséget kaptam a kollégáktól. Különösen az igazgatóhelyettesi tevékenység eredményessége nem képzelhető el csapatmunka nélkül.-A Bolyai gimnázium fiatal iskola, mégis történetének huszonhat éve során a megye egyik legvonzóbb középiskolájává vált. Hogyan történt ez?- Eredményeinkre valóban büszkék lehetünk. Amit eddig elértünk, folyamat eredménye. E folyamathoz tartozik, hogy egy időben, a hetvenes évek elejétől 1978-ig tagozatos osztályaink működtek a természettudományos tárgyakban (matematika, fizika, biológia, kémia), és voltak speciális tantervű, idegen

nyelvi osztályaink (angol, orosz). Az új iránt fogékony tantestületről lévén szó, a gyerekek érdekében mindig kerestük a hatékonyabb lehetőségeket. A fakultációs rendszerű oktatást 1978-ban vezettük be. Ez azt jelenti, hogy a tanulók pályaválasztásuknak megfelelően a harmadik és a negyedik évfolyamon választhatnak két elméleti tantárgyat, amit heti két-két többletórában órarendi keretek között tanulhatnak. Ez az utóbbi években nem kötelező. Egyébként nyelvi órákból is választhatnak: angolt, németet, franciát, oroszt, latint, heti plusz két órában. Iskolánkra a kezdetektől jellemző volt, hogy a természettudományok mellett kiemelt helye volt a nyelvoktatásnak. Már elég régóta gyakorlattá vált nálunk, hogy tanulóink közül többen egy, vagy két idegen nyelvből középfokú állami nyelvvizsgát tesznek tanulmányaik befejezése előtt. Ez a tendencia napjainkban tovább erősödik. Volt olyan tanulónk is, aki már másodikban állami nyelvvizsgát tett. Megemlítem még, hogy nálunk is folyik számítástechniai oktatás a „technika” tantárgy keretén belül az első két évfolyamon, csoportbontásban. Kezdő és haladó fokon jól működik a számítás- technikai szakkör is. Számító- gépes programokat egyébként több tantárgy oktatásában használunk. Ezen kívül most folyik a könyvállományunk feldolgozása számítógépre. Programjaink egy részét itt készítjük, a többit átvesszük.- Idén 26 éves ez a gimnázium Salgótarján „tetején”. Időközben a föld is mozgott alatta, falai is megrepedeztek. A helyreállítási munkálatok jó részét már elvégezték, kisebb részük még hátra van. Nemrég jelentette meg a „Köznevelés” a magyarországi gimnáziumok sorrendjét a felvettek és érettségizők aránya szerint. E szerint,

az ország 184 gimnáziumából a Bolyai az előkelő 31. helyen szerepel, messze megelőzve Nógrád megye valamennyi más gimnáziumát. Ez a tény önmagáért beszél, és rangot jelent. Azt is jelzi, hogy Nógrádban már-már létezik a bolyais hagyomány. Mi a lényege?- E hagyománynak több ösz- szetevője van. Ide tartozik az említett sorrend is. Ez azt jelenti, hogy évenként tanulóink kilencven százaléka jelentkezik egyetemi, főiskolai továbbtanulásra. Az első menetben diákjaink 55-60 százalékát fölveszik. Hagyományaink közé tartozik több tartalmas, színes iskolai rendezvény és eseménysorozat is. Például évenként megtartjuk az elsősök napját, május elején pedig a Bolyai-napok zajlanak. E több napon át tartó esemény- sorozat idején összegeződik a tanév minden eredménye, a diáknap, a szalagavató hangulatát nem is részletezem, és mindez csak néhány példa, a teljesség igénye nélkül. Iskolagalériánk kiállításai a város érdeklődő közönsége előtt is nyitva állnak, most például Iványi Ödön emlékkiállítása látható nálunk. Ily módon is megpróbálunk bekapcsolódni Salgótarján szellemi életébe.- Mit jelent a Németh László-díj a Bolyai gimnázium tanárának és személy szerint Kapás Józsefének?- Ezt a két dolgot én nem tudom kettéválasztani. Szép ez'a szakmai díj, különösen azért, mert Németh Lászlóról nevezték el. Németh László tanügyi reformjai minden pedagógus számára útmutatóak, igényességre, munkaszeretetre, egymás kölcsönös megbecsülésére, a tanítványok tiszteletére nevelnek. E pedagógiai program mindazon törekvést tartalmazza, amelyek megvalósítása a jelen és a jövő számára napjainkban is égetően aktuális.

—mér

A kitüntetett, tanítványai körében

A magyar nyelv és az irodalom különösen alkalmas a helyes világnézet kialakítására

„Kötődöm Palócország fővárosához

Találkozás a Madách-díjas Nyéki Lajos profeszorral

L

áthatóan hazajött. Vidáman lép be barátjával a művelődési központ ajtaján - felszabadultan, mintha nem vendége, de mindennapi látogatója lenne a balassagyarmati kulturális intézménynek. Sokan köszöntik őt ismerősen. Professzor úrnak szólítják. Nyéki Lajos dr. ma magyar nyelvet tanít Párizsban, a Keleti Nyelvek Főiskoláján.- Születésem óta kötődöm Palócország fővárosához - ül le mellém is az első kérő szóra, s folytatja is, mintha már legalább fél napja beszélgetnénk. - Kötődöm Madárhoz. Egyesz- tendös sem voltam még, amikor szüleim a róla elnevezett utcába költöztek: innen járattak elemi iskolába, innen a gimnáziumba, s innen mentem Budapestre is, hogy bölcsészetet tanuljak.

Már a diákévek alatt írogatni kezd. Igaz jobbára csak az asztalfióknak: nem egyezik

ugyanis a rendszerrel, s a rendszer nem tűri a renitenseket; egy-egy Lafontaine-fordítást nem számítva, nem juttat levegőt a fiatalembernek.-Jobb is tán, hogy nem közöltek semmit tőlem - révedezik el a negyven évvel ezelőtt történteken a professzor. - Szégyelltem volna. Nem az írást,

hanem, hogy jónak tartják. Azok!

Nyéki Lajos hazatér, s egykori iskolájában, a Balassiban magyar és francia nyelvet tanít.- Hogyan egyeztette össze - akadékoskodom - politikai nézeteit, gondolkodását, egész benső énjét azokkal a követelményekkel, amiket az akkori idők középiskolai tanáraitól várt el a rendszer?- Eleinte nehezen, később pedig mind könnyebben. - Lenyel egy kortyot a közben kihozott kávéból, s tudom, ugyanezt a szempárt, benne ugyanezt a tüzet látták egykori diákjai is a gimnáziumban. - Magam választottam ezt a mesterséget, s a magyar nyelv és irodalom különösen alkalmas, hogy nagy egéniségeink példáján minden tiltás ellenére a helyes világnézetet és gondolkodásmódot alakítsuk ki a diákokban. Aki hallott egyet is Petőfi, vagy Illyés előadásaimból, a végigvezetett párhuzamokból, az előtt nem lehetett kétséges, melyik a helyes út. Én így fogtam fel a tanári hivatás lényegét, s külön örülök, hogy az idő végül is engem igazolt.

Nyéki Lajos nem sokáig tanít Balassagyarmaton. Négy év elteltével Budapestre helyezik:

igazgató lesz egy kollégiumban.

1 956 őszét mutatta ekkor a naptár. S a sors ez egyszer neki kedvezett. Feleségét korábban deportálták - Heves megyében töltött négy esztendőt. Nagyrédén -, nem lehetett tudni, nem csapnak-e le rá ismét a gazemberek, ha mégis letörik a forradalmat. Engedelmeskedtek tehát a legelső hívó szónak: férj és feleség Franciaországba, Párizsba utazott.

— Jó is, hogy kimentünk akkor. - Lelassul kicsit a mondatfűzése, mikor erősen visszaviszi gondolatait. Nem mintha keresnie kellene a szavakat: az emlékezéstől van. Kék szemeit ösz- szehúzza kissé: - Ha akkor idehaza maradunk, börtönbe kerülök, biztos vagyok benne. Nem tudtam volna már tartani a számat: kiabáltam volna, s azonos sorsom lett volna a többiekkel, akik a pokol poklát járták meg a forradalom utáni években.

Nyéki Lajos tehát Párizsba megy. Jól beszéli az ország nyelvét, így barátainak tanácsára az egyik legjelentősebb kulturális intézmény, az Alliance Francaise párizsi központjánál jelentkezik. Előbb elvégzi az intézmény belső tanárképző tanfolyamát, s mint ígéretes

munkaerőt a titkárságra helyezik. Űrlpokat tölt, ügyeket intéz, de - bár szeretné - nem adnak neki katedrát. Különleges engedélyért folyamodik, míg végül is megszánják: külső óraadó lesz: franciát tanít franciául egy soknációs közösségnek. Sikerrel. A kezdeti két hónapos próbaidőből így aztán - másfél év híján - húsz esztendős munkaidő lett.

Egyetlen percig nem adja fel magyarságát. Benne él a franciában, beleveti magát a magyar nyelvbe. Az általános nyelvészet érdekli.- Soha nem tagadtam meg az elméletet. Vallom, hogy csak akkor nyernek tetteink értelmet, ha levonjuk belőlük a következtetéseket. Aki nem így cselekszik, favágást csinál. S minthogy magyarországi elindítóim - Pais Dezső, Gürei Miklós, Eckhard Sándor - kiváló filológusok voltak, egyenes utam vezetett a nyelvészet felé.

A doktorátus következik ezután „A ritmus és kommunikáció általános kérdései a magyar nyelvben” címmel 1971-ben.- S mi történt ezután?- Följebb vitte Isten a dolgom a ranglétrán, de sokáig maradtam a professzori cím alatti szinten, míg aztán

1990-ben az állami doktori címet is megvédtem - ugyancsak nyelvészetből. Ekkor neveztek ki egyetemi tanárrá, aminek köszönhetően nem kellett 65 éves koromban nyugdíjba vonulnom: ma is aktívan dolgozom, tanítok.

S

zép életút, már eddig is szép. És eredményes. S ezt - annyi év után - a szülőföld is elismeri: Dr. Nyéki Lajos az idei Madách-dí- jasok egyike.- Tudja, barátom, azt szoktam mondani, hogy Magyarországnak van egynéhány tucatnyi nagykövete a világban, de még többen vagyunk mi, akik „kis” követekként tesszük dolgunkat - ugyancsak a nagyvilágban, ugyancsak a magyar hazának. Mondhatnám persze más szavakkal is: nem csak nekem szól ez a kitüntetés - biztos vagyok benne. Szól azoknak is - mindazoknak -, akik egy embertelen világban, egy emertelen gazdaságpolitika ellen protestáltak, ám száműzötten is magyarok maradtak. Erről van szó, semmi többről!

* * *

Este 7 körül lehetett: jócskán túl voltunk már a beszélgetésen, mikor sor került a díjak átadására. Korill Ferenc, Nógrád meNyéki Lajos professzor köszönetét mond a Madách-díj átvétele alkalmával

gye közgyűlésének elnöke olvasta a neveket: Dr. Nyéki Lajos, Oroszlánné Mészáros Ágnes és a Dűvő Népzenei Együttes.

Példaértékű, amit külön-kü- lön tettek a megye kultúrájáért.

A

z első közülük dobogóra állt az aktus végeztével. Megköszönte illendően az őt ért megtiszteltetést, a díjjal járó pénzösszeget pedig nyomban felajánlotta a helyi gimnázium francia nyelv-oktatására.

Hatalmas virágcsokorral köszönte meg neki az iskola igazgatónője.

Olyan volt ez, mint a mesében . . . Hubai Grúber Miklós