Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-14-15 / 63. szám

1992. március 14-15., szombat-vasárnap BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Munkanélküliség Március 19-én, csü­törtökön délután 15 órakor, a városháza ta­nácskozó termében ülésezik legközelebb Bátonyterenye képvi- selő-testülete. Kecskés János, a munkaügyi központ bátonyterenyei kiren­deltségének vezetője a foglalkoztatottság ala­kulásáról, és a munka- nélküliség kezeléséről tájékoztat. Dr. Balázs Ottó terjeszti elő a he­lyi népszavazásról és népi kezdeményezés­ről szóló rendelet-ter­vezetet, majd Szom­széd Tamás, a műve­lődési, oktatási és sport bizottság elnöke tesz javaslatot a városi szintű ünnepségek és megemlékezések rend­jére. Javaslat hangzik el a helyi támogatások odaítélésére, ennek felelősei Vitkóczi Márta igazgatási osz­tályvezető és Divéki Józsefné, a LTB el­nöke. A kurblis halála Ismertető a vállalkozókról Hiába tűnik muzeális értéknek, a lucfalvai pol­gármesteri hivatal dolgozói - nagy bosszúságukra -még az ezerkilencszázkilencvenkettedik év harmadik havában is kurblis telefonnal állnak összeköttetésben a nagyvilággal. A cégbíróság március negyedikén jegyezte be a salgótarjáni székhelyű Kelet-Nógrád COM Táv­közlési és Telekommunikációs Részvénytársasá­got. Több önkormányzat mellett a Műszertech­nika Rt. és a Magyar Távközlési Vállalat tagja a cégnek. A lucfalvai önkormányzat 110 ezer forin­tos részjeggyel csatlakozott a társasághoz, amely folyamatosan küldi ki a befizetési csekkeket, és 1993-ra ígérte a kiépítés befejezését. Lucfalváról hetvenkilenc, Nagykeresztúrról negyvenkét telefonigénylés érkezett be a polgár- mesteri hivatalba. Városi cégkönyv Bátonyterenye polgármesteri hiva­talának közremű­ködésével, a MÉ- DIAMIX Kiadó gondozásában je­lent meg a Városi cégkönyv. Mint Nagy Mi­hály polgármester írja a kiadvány elő­szavában, a vállal­kozó kedv opti­mizmust jelent, és erre ma különösen szükség van. Az önkormányzat olyan feltételeket igyekszik teremteni, amelyek ösztönzik a vállalkozásokat. Egyik ilyen kezde­ményezés a cég­könyv is, amelynek célja, hogy meg­könnyítse a lakos­ság mindennapos ügyeinek intézését, választékot kínáljon a vállalkozók tevé­kenységéből, és nem utolsó sorban bemutassa, népsze­rűsítse Bátonytere­nye vállalkozó pol­gárait. A kiadvány a vál­lalkozók név- és címjegyzéke mellett tartalmazza a körzet telefonszámait, va­lamint a képvi­selő-testület adó­zással kapcsolatos rendeletéit. Horgászhírek Bővítik a hivatalt Kisbárkány polgármesteri hivatala és orvosi rendelője egy épületbe került, de a helyi önkor­mányzat változtatni szeretne ezen a szűkös állapo­ton, ezért bővítést határoztak el. Legutóbbi testületi ülésükön a képviselők úgy döntöttek, hozzátoldanak a létesítményhez. Az építkezés kiadásaival a már elfogadott költségve­tésben is számolnak. Lucza Sándor polgármestertől kapott informá­cióink szerint két helyiséggel és egy folyosóval lenne nagyobb az épület, ezen kívül a padlásteret is átalakítanák, oda a folyosóról vezet lépcső - az elképzelések szerint. Ebben a variációban áthelyeznék az orvosi ren­delőt, és könyvtár működtetésére is lehetőség nyílna. Árajánlatokat már kapott a kisbárkányi önkormányzat, de a megvalósítás még várat ma­sára, hiszen csak a tanulmánytervek készültek el. (dió) Új variáció a történelemre Nemzetiségi iskola Kommunista után keresztényi hitvallás? • Mátraterenye-Homoktere- nye. Horgászcikkekkel bővítet­ték az olcsó áruk boltja kínála­tát. A hét közepétől már boto­kat, orsókat, horgokat, kapás­jelzőket, zsinórokat is vásárol­hatnak a helybéliek. A horgászokhoz kapcsolódik következő hírünk is. Ä Tóaljai Horgász Egyesület március 14-én, szombaton reggel nyolc órától tart társadalmi munkana­pot a homokterenyei tó körül. A tó és a horgásztanya környéké­nek rendezése mellett padok el­helyezéséhez, szeméttárolók kihelyezéséhez, faültetéshez várják a tagokat és a segítőket. A kisbárkányi Fórumot rendeznek az önkormányzatokról Bátonyterenye. Nógrád me­gye valamennyi polgármesterét, jegyzőjét, valamint a megyei közgyűlés elnökét és főjegyző­jét is meghívták arra a tanács­kozásra, amelyre március 17- én, délelőtt 9 órától kerül sor az Ady Endre Művelődési Köz­pontban, és amelynek szerve­zője a köztársasági megbízotti hivatala. A program keretében dr. Skultéty Sándor, köztársa­sági megbízott tájékoztat az ön- kormányzati munka elmúlt évi tapasztalatairól, a hatásköri tör­vénnyel kapcsolatos tudniva­lókkal pedig dr. Petrik János ismerteti meg a résztvevőket. Üj gazda a fogadóban Tavaly kezdték meg Lucfalván az új nemze­tiségi iskola kútalapo- zási munkáit. Az in­tézmény kivitelezésé­nek befejezését 1993- ra tervezik. Az építke­zésen a budapesti köz­pontú EM-BER Építő­ipari Fővállalkozási és Beruházási Kft. dolgo­zik. A készülő iskola tel­jes beruházási költsége ötvenötmillió forint. A költségvetési törvény értelmében nemzeti­ségi iskola építéséhez hatvan százalékos saját-Olyan a jö­vőnk, mint a Szovjetunió múltja: bizony­talan. Jó néhány évvel ezelőtt je­gyeztük fel ma­gunknak ezt az „aranyköpést”, kedvenc történe- lemtanámőnk többi vicces mondása mellé. Akkoriban még ezt is csak any- nyira vettük komolyan, mint magát a tanulást, de azóta, sajnos, kitörlődött a „vicces” a mondásból. A jö­vőnk is bizonytalan, meg a múl­tunk is. Javított változat Készülőben van az oktatási törvény. Éles vitákat hallunk a koncepcióról, hosszas fejtegeté­seket az egyes történelmi sze­mélyiségek történelmi szerepé­ről, az események más-más megközelítéséről, és a hallgató sokszor már zavarban van. Hallgatom egyik este a Kos- suth-klubot. Abban is egy csa­lódott tankönyvírót, aki vissza­kapta a kéziratát. Azzal az úrral esnek egymásnak, aki lektorálta az iratokat, és - természetesen - nem értett egyet velük. Végül is a műsor tetszik, csak a helyzet nem. Annál is inkább nem, mert a műsorvezető utal egy másik tankönyvíróra, aki parlamenti képviselő, zárójelben MDF-es. Ez képezi a következő vita tár­gyát. Van, aki az utalt szerző védelmére kelve határozottan jelenti ki, az nem számít, hogy az illető úr párttag. Alakul a történelem. A par­lamenti ellenzék szerint az okta­tási rendszer elkötelezett, még­pedig ideológiailag.- Nem végzünk semmit - így Fodor Gábor -, ha Marx he­lyébe a kereszténységet helyez­zük, ha a kommunista elkötele­zettség után a keresztényi elkö­telezettséget várják el a peda­gógusoktól. A veszély szerinte az, hogy a szaktudást fel­áldozzák az ide­ológia oltárán. A példák között szerepel az is, hogy Göncz Ár­pád véletlenül kimaradt a tan­könyvből, a szerzők csak Antall Józsefről tesznek említést. Rendszer- vált(oz)ás ide vagy oda, így utólag örülök, hogy egyszerűen csak a tan­könyvet kellett megtanulnom. Az ős- és ókor változatlan Deák Viktortt a nagybátonyi Erkel Ferenc Általános Iskola 25 éves orosz-történelem sza­kos tanárát kérdeztük a fentiek­ről.- Nekem könnyű dolgom van, mert csak ötödikben taní­tok történelmet. Az ős- és ókor évszámai, történelmi személye- ségei, összefüggései nem vál­toztak, és a magyar történelem kezdetén sincsenek lényeges vi­ták. Van kialakult véleményem. Ha odajutok, azt együtt tanítom a tankönyvvel. A salgótarjáni Gagarinban a gyakorlat alatt Marxékat tanítot­tam. Ugyan kiegészítő részként szerepeltek a könyvben, de megtanítottam és számonkér- tem. Az újkori történelem két nagy társadalomtudósának tör­ténelmi jelentősége van, az egyértelmű. Pozitív irányban gondolkodtak. Azt nem láthat­ták, hogy mi lesz később, és nem tudhatták, hogyan magya­rázzák majd az eszméiket. Nem kell követ dobni rájuk, de a képüket sem kell kitenni a falra. Az mindenképpen rossz, ha a gyereknek kételkedie kell a tan­könyvben, ha rádöbben, hogy amit az okos bácsik és nénik le­írtak, nincs is egészen úgy. Dudellai Ildikó Fotó: Gyurkó Péter Deák Viktor Nyolcadik lakó - a kígyó A ház beázik, a tetőt lefújja szél. Amikor ősszel a Nagybátony határában lévő Alsó-Katalinra látogattunk, a felháborodott la­kók így összegezték helyzetü­ket: istállóban is lehet lakni. Tény, hogy egyáltalán nem bi­zalomgerjesztő a hely. Amikor fél év után újra megkerestük őket, a düledező házak, kiesett téglák, kitörött üvegek ugyanar­ról a nyomorról árulkodtak. Első megjegyzésünket: kívülről semmivel sem jobb a helyzet, az alsó-kataliniak azzal egészí­tették ki: belülről sem.- Nálam a kígyó még mindig ott van, jóasszony! - közli Pál Gyuláné. - Megyek a tanácsra, azt mondják, menjek az IKV-hoz. Ott azt mondják, menjek a tanácsra. Állatok Pál Istvánnénál is laknak:- A spajzba nem merek tenni semmit! Tele van egérrel, meg patkánnyal! Tóth András és Pál István is bekapcsolódik a beszélgetésbe:- Mit érnél vele, ha a város­ban kapnál lakást! Ki se tudnád fizetni a rezsit!- Én nem azt mondom, hogy nem jó itt lakni, mert a levegő jó, de a ház beázik, a tetőt lef­újja a szél. Csinálják meg ezt!- Olyan nagy lyukak vannak a házon, hogy el se’ hinné! Fá­val tömjük be őket! Mióta az eszem tudom, ehhez a házhoz nem nyúltak. Vécét csináltak, Hp í*7t mí*q nőm pucolják.-A vécébe se merek már bemenni. A múltkor az ember­nek ordítottam, gyere már, itt van a kígyó!- Megmondom őszintén, le­nézik az embert, mert cigány.- De arról meg ki tehet?- Ha felidegesítenek, felsze­dem az összes padlót, beviszem a tanácsra. Nézzék meg, ha ide nem jönnek ki! Röpke életképünk olvas­mánynak talán szórakoztató le­het. Az ott élőknek más a véle­ményük ... — Dudellai — kápolnáért • Cégbírósági bejegyzésre vár a Kisbárkányi kápolnáért elne­vezésű alapítvány, amelyet öt­százezer forinttal indított az ön- kormányzat. A hívek most egy régi falusi házból átalakított ká­polnában tartják miséiket, az új kápolna építését a falu felső ré­szén lévő harangtorony mellé tervezik. Egy másik beruházásról is döntött a község képviselő-tes- tülete. A Bedepusztán lévő, használaton kívüli iskolához útalapot építened rn'"','ev száz-százMsz- méteres szaka­szon. Kiállítás és videofilm • Szuha-Mátraalmás. Vasár­nap nyitották meg a művelődési házban a Mátrai tájakon elneve­zésű kiállítást. A látogatóknak az Asszonyfarsang Mátraalmá- son című videofilm megtekinté­sére is lehetőséget biztosítanak. A kiállítást Barják Gyula bá­tonyterenyei gyűjtő képeslapja­iból rendezték meg. erőt kell felmutatni, és emellé a kormány negyven százalékos céltámogatást biztosít - részletekben. Ennek az a módja, hogy az önkormány­zatnak évente kell be­nyújtania a pályázatot. 1991-ben hárommillió 700 ezer forintot nyer­tek, és a hírek szerint az ez évi pályázat is átkerült már a kormány rostáján. Az iskolásokat hely hiányában már az óvo­dában és a nevelői szobákban is tanítják. A szorospataki Mátra fogadót 1990-ben újította fel a bátonytere­nyei városgazdálkodási vállalat. A szállás-férőhelyeket egy apartman kivételével meghagyták. A szerződés szerint öt évig a VGV az üzemeltető, de március 16-tól bérbe adják a fogadót, amelyben 200 adagos konyha is működik. fotó: gyurián Nemzetiségi klub Február végén, har­mincnégy fővel alakult meg Mátraalmáson a Nemzetiségi Klub, Stork Györgvné vezetésével. A klub ideiglenesen a mát- raalmási művelődési ház­ban kapott helyet, de a szuhai önkormányzat már vásárolt egy épületet, amit ebben az évben alakítanak ki klubcélokra. A Nemze­tiségi Klub első összejeve- telére - amely egyben a társaság alakuló ülése is volt - a szlovák Dobra Niva hagyományőrző cso­portot hívták meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom