Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-12 / 36. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. február 12., szerda Védjük holmijainkat Ki, mit vár a ’92-es évtől? Az elmúlt év bizonyára sokaknak szerzett örömet, és bánatot. A szilveszteri koccintás után a legtöbben biztosan felsóhajtottak, vajon mit is hoz a jövő? Ennek alapján tettem fel a kérdést tanáraimnak: mit várnak az 1992-es esztendőtől? Göntérné Lipták Zsuzsanna (osztályfőnök):- Békét, az infláció megállítását, a tervezett közoktatási törvény megváltoztatását és egészséget. Hercsik Mária (földrajz, biológia): - Jó egészséget! Sóvári László (történelem): - A gazdasági helyzet javulását. Mosoni István (technika): - Ne legyen rosszabb, mint a 91- es volt. Bughart Lange (német): - Az országokban békét, az embereknek munkát, ennivalót és egészséget. Katona Mária (rajz): -Békességet és jó megélhetési törvényeket. Sándor András Salgótarján. Petőfi Ált. Isk.ö,A Mi is megpróbáljuk védeni holmijainkat a lopástól. Hogyan? Ügyeletes munkát végzünk. Van egy vezető ügyeletesünk, akinek nem kell bemenni az órákra, hanem kint kell ülnie az alsós és felsős folyosók találkozásánál. Feljegyzi annak nevét, aki kijön az óráról: hová megy, hány órakor. Ha vendég jön, be kell irányítania az igazgatói irodába. Ezenkívül van még két-két folyosóügyeletesünk is, akik az alsós és felsős folyosón találhatók. Az ő munkájuk az, hogy a szünetekben - a hetesek kivételével - mindenki kimenjen az udvarra, vagy a folyosóra, vagy éppen fordítva. Ha a diákok nem engedelmeskednek, tanáraink segítik munkánkat. E rendszer kialakításával reméljük sikerül elemünk, hogy ne essen kár cipőinkben, ruháinkban. Túri Mónika Dejtári Általános Iskola Bombariadó iskolánkban Délután kezdődött ez az egész. Valaki telefonált iskolánkba, hogy a bejárati ajtónál bombát rejtett el és az érintésre robban. Nagy volt a félelem. Levonultunk az udvarra, megígérve, semmihez nem nyúlunk. A kihívott rendőrök gyorsan megérkeztek, mindent átkutattak, s megnyugtattak: nincs mitől félnünk. Az ismeretlen telefonálótól nem volt szép, hogy felizgatta a tanulókat. Valószínű nincs gyermeke, ha ilyen lépésre szánta el magát. Ne tegye többé! Doros Eszter St. Rákóczi Iskola Ép testben - ép lélek A Nagybárkányi Általános Iskola az egészséges életmód jobb megismerésére versenyt rendezett. A 4. osztálytól a 8. osztályig öt fős csapatok vettek részt a vetélkedőn. A játékos feladatok között voltak: répaevőverseny, plakáttervezés, egészségügyi totó. A verseny végéig lehetett elkészíteni a Makk Marci bélyegzőt, melyet a csapat legügyesebb kezű játékosa faragott krumpliból. Nagyon érdekes feladat volt az olyan dalok, mondókák, versek gyűjtése is, amelyben ehető és elkészítve fogyasztható zöldségek és gyümölcsök vannak. Az első helyezettnek járó szép művészeti albumot a 6. osztály szerezte meg. A versenyt általános megelégedésünkre minden csapat egy-egy hatalmas tányér répa elfogyasztásával zárta. Mészáros Karina, Obreczány Éva, Malomhegyi Gyula Könnyűzenei koncert Iskolánk diákjai egy vidám kikapcsolódásnak könyvelhetik el azt a délelőttöt, amikoris egy csodás koncert megtartására együttes érkezett Balassagyarmatról. A műsorban sok szép dal hangzott el, köztük közkedvelt filmzenék is. Amikor ismerős dallam csendült fel együtt énekeltünk és tapsoltunk. Mondani sem kell, hogy a hangulat remek volt, s mindenki jól érezte magát. Csordás Anita Trepinszki Franciska Körzeti Ált. Isk. Magyamándor Összeült a Diákönkormányzat Apróhirdetés LAKÁS Egy szobás, katonaságra néző, összkomfortos lakásomat rózsadombi, a legrosszabb esetben Balaton parti villára cserélném. „Gyere őrült! Ujjé a kokszban nagyszerű!” jeligére a kiadóba. GÉPKOCSI Alig használt PL-es barna, koszos Trabantomat Nike cipőre cserélném. Jelige:„Láb- busz” KULTÚRA Modem Talking lemezt papírzsebkendőre cserélném Jelige: „Csöpögő világban élünk" Húrozás nélküli trombitámat vízipisztolyra cserélném. Jelige: „Egy húron pendülünk” A lehető legrövidebb időn belül milliomos szeretnék lenni. Minden megoldás érdekel! Jelige:,, Fortuna” RUHANEMŰ Alig használt farmeromat eladnám hálózsáknak. Jel- ige:„Tehénke” Újonnan („testi” óráról) érkezett tornacipőm matek házira cserélném. Jelige:„New Chema- tox” VEGYES Öngyilkossági ügyekben fo- ruljon bizalommal a Dunába! Szükséged van ötösre? Próbálkozz a Lottón! Rózsaszín parókámat lila zoknira cserélném. Jelige: „Én tudom mitől döglik a légy” Csábi Annamária. Balassagyarmat. Szántó Kovács János Gimnázium Összeállította: Kovács Margit Könyvbemutató és vásár Az International Language School Salgótarjáni Nyelviskola szervezésében a LONGMAN Kiadó hétfőn és kedden tankönyv- bemutatót és vásárt tartott a Salgótarjáni sportcsarnokban. Társadalomkép - a politológus szemével Irány Európa? (Ferenczy-Europress)A rendszerváltás során számtalanszor felvetődött a kérdés, hogy merre megyünk: Európa vagy a Balkán felé? Reményeink szerint a kérdés természetesen költői. Más ügy persze, hogy a hőn áhított Európa kinek, mit jelent valójában. Könnyen kiderülhet, hogy mindenkinek mást, egyeseknek fejlődést, másoknak csak üres szlogent. Egyfelől itt van vágyaink Európája - nyugalmával, kiegyensúlyozottságával, jólétével, prosperáló gazdaságával, demokratikus parlamentarizmusával és nem utolsó sorban magas szintű kultúrájával. Másfelől itt vagyunk mi, egy nyugtalan, kiegyensúlyozatlan régió tengelyében, nem kevés aggodalommal és félelemmel, gyorsan romló életfeltételekkel. Sok a kedélyvesztett, borúlátó ember, aki nem elégszik meg a reményteli jövő ígéreteivel. Ezt mutatja az a tény, hogy a lakosság egy része csöndes szkepticizmussal és távolságtartással szemléli az eseményeket. Voltaképp ez az, ami reményekre adhat okot. A magyar társadalom tömegei rendkívüli türelemmel, ha úgy tetszik, méltósággal viselték el az eddigi terheket. Úgy látszik, hogy a társadalom képes lehet a polgári értékrend elfogadására. Á rendszerváltásnak minden bizonnyal az lenne a legnagyobb hoza- déka, ha kialakítaná a civil társadalmat. Talán éppen ennek vagyunk tanúi manapság. Mert, az eredeti kérdéshez visszatérve, nem kell innen ide vagy oda, Keletre vagy Nyugatra mennünk. Nem kell az ilyen-olyan példákat, "testvéreket" követnünk, másolnunk. Itt nálunk, Kelet-Európa tengelyében kell a polgári társadalmat megteremtenünk. Ennek alapfeltétele azonban az, hogy az országos fórumokon és a helyi önkormányzatokban egyaránt európai politikai kultúra uralkodjék. Ebben az esetben komoly esélyünk nyílhat arra, hogy a Balkán helyett Európába tartsunk. Böhm Antal A Salgótarjáni Diákönkormányzat legutóbbi összejövetelén - tíz iskola diákönkormányzatának húsz képviselője részvételével - megvitattuk a közoktatási törvénytervezetnek a diákokat legjobban érdeklő részeit. A tanulók jogaival, kötelezettségeivel, valamint a diákönkormányzattal kapcsolatosan kialakult véleményünket, javaslatainkat továbbítottuk a minisztérium felé. Salgótarjáni Diákönkormányzat Beszélgetés Hrúz Dénessel, a Madách-díjas Düvő együttes vezetőjével Az eredeti hangzáshuséghez ragaszkodnak A külföldiek rajonganak a magyar népzenéért REJTVÉNY Ha a hét kérdésre válaszolva beírod a helyes feleletet, az ábrán látható, megvastagított, átlós sorban megkapod azt a beküldendő nevet, amely az 1912. április 14-én történt eseményhez kapcsolódik. 1. A kukorica régebbi neve. 2. Borsod megye székhelye. 3. Árbocra szerelik. 4. Kuba fővárosa. 5. Déligyümölcs. 6. Nyugat-európai nép. 7. Rab, fogoly. A rejtvényt Takács Zoltán, a Petőfi iskola tanulója készítette. Megfejtéseiteket az ő címére küldjétek február 20-ig: 3100. Salgótarján. Füleki út 120. Legutóbbi fejtörőnk helyes megfejtése: „Gyéres tanár úr Nyilas Misinek - Légy jó mindhalálig — Móricz Zsig- mond - Az is tolvaj, aki az emberek bizalmát meglopja.” Könyvjutalmat nyertek: Varga Péter, Salgótarján Pécskő út 12/b. Fries Piroska, Salgótarján Pécskő út 3. Vas Gyöngyvér, Salgótarján Virágos út 10. 1992. január 24-én Balassagyarmaton rendezett ünnepségen adták át többek között a salgótarjáni Dűvő Együttesnek az idei Madách-díjat. Ä jeles elismerést követően egy próbán beszélgetttünk a napokban Hrúz Dénessel, a kitüntetett zenekar vezetőjével.- Hogyan „áll fel” ma az együttes?- Négyen muzsikálunk a Dű- vőben. Andrássy Ferenc a korelnök, ő 35 éves. A Kodály Zoltán Általános Iskola ének-zene tagozatán szerette meg a muzsikát. Kilenc éve tagja a zenekarnak. Bőgőzik, tekerőzik és cim- balmozik. A zeneiskolában népi hangszereket tanít. Nős, egy gyermek édesapja. Szabó István 25 éves. Szabó Gáspárnál tanult hegedülni a salgótarjáni zeneiskolában. Tizenegy éve tagja a zenekarnak. Brácsázik és bőgőzik. Még nőtlen, szüleivel él Salgótarjánban. Hrúz Szabolcs, a testvéröcsém 21 esztendős. 6 is Szabó Gáspárnál tanult hegedülni. Hat éve tagja az együttesnek. Hegedűi és brácsázik. Nőtlen, szüleimmel él Salgótarjánban. Jómagam Hrúz Dénes vagyok, 34 éves. Mint a többiek, én is Szabó Gáspárnál tanultam vonóshangszeren. Alapító tagja vagyok az együttesnek. Hegedülök, brácsázok, dudálok, furulyázom, és szólistája vagyok a Dűvőnek.- Milyen tájegységek zenéjét játsszák?- Az egész magyar nyelvterületet átöleli muzsikánk. Egy-egy híres falu vagy tájegység dalait kötjük csokorba. Többnyire dalcsokraink címei is utalnak a tájegységekre. Például: Táncok Kalocsáról, Egy pár tánc Szászcsávásról, Nagy- sajói dallamok, Méhkeréki emlékezés, Rimóci csárdások, Rábaközi nóták, Székelyföldi falujárás, Gömöri hallagó és csárdás.- Élőből, hangzóanyagról vagy kottából tanulják a számaikat?- Legjobb az, ha élőben találkozhatunk öreg parasztmuzsikusokkal. Kezet fogunk, elbeszélgetünk velük, aztán ha meghúzzák a vonót, játékuk minden rezdülését elleshetjük. Az élőben való tanulás olyan pluszt ad, amelyet semilyen technika nem pótolhat. Nem éppen olcsó mulatság fölkeresni a távoli tájak öreg muzsikusait, de valahol megéri. Többször gyűjtöttünk hangszeres népzenét a Felvidéken és Erdélyben is. Többségében cigánymuzsi- kusok zenélnek a falvakban, ez már régi hagomány. De nagy köztük a különbség. Mifelénk'a palóc vidékeken a cigányzenészek inkább műzenét játszanak „magyar nótákat”, melyeket városi zeneszerzők komponáltak. Feldolgozásaikban is a klasszikus összhangzattan szabályaira támaszkodnak. Erdélyben egészen más a helyzet. A cigányzenészek jobban azonosulnak az ősrégi parasztmuzsikálással. Igazi népdalokat játszanak hagyományos népi kísérettel.- Miben különbözik egy-egy tájegység népzenéje egymástól?- Az erdélyiek például olyan szép régi lassú keserveseket tudnak, hogy beleborzong, ha hallja az ember. Nálunk Palócföldön a friss, új stílusú dalok dominálnak. Nekem a mi palóc zenénk tetszik a legjobban.- A Dűvő együttes az eredeti hangzáshűséget követi vagy inkább a feldolgozásokat szereti?- Elsősorban az eredeti hangzáshűséghez ragaszkodunk, de sikeresek feldolgozásaink is.-Ha hallgatom az együttes kazettáit, változatos játékuk tetszik a legjobban.- Sok módon törekszünk a változatosságra. Számos népi hangszert megszólaltatunk. Itt van példaként a kontra. A zenekarok mindegyike háromhúros kontrával játszik. Mi pedig kontrázunk hegedűvel, 4 húros brácsával és háromhúros brácsával egyaránt. A hangnemeket jobban váltogatjuk, mint más zenekarok. Abban a hangnemben játszunk, amely az adott falunak, tájegységnek a sajátja.- Hogyan fogadják a magyar zenét külföldön?- A külföldiek rajonganak a magyar népzenéért. A magyar népzene változatossága, bravúros játéka szinte felüdíti a lágy, egyszerű, egysíkú népzenéhez szokott nyugat-európaiakat.-Tudom, hogy sok országban megfordultak.- Európában szinte mindenütt. Csak Albániában, Angliában, Svédországban, Norvégiában és Portugáliában nem voltunk. Európától már távolabbra is eljutottunk. Izraelben például kétszer jártunk. Főleg tánccsoportokat kísértünk. Legszorosabban a Nógrád Táncegyütteshez kötődünk, de kísértük már a kiskőrösieket, a miskolciakat, a nyíregyháziakat, a százhalom- battaiakat.- Sokat szerepelnek Nógrád- ban is.- Naponként gyakorolunk, szeretjük a hangszereinket. Mindent alárendelünk a muzsikálásnak. És elmegyünk a legkisebb falvakba is, ha hívnak. Kevés hely van Nógrádban, ahol ne szerepeltünk volna.- Mire a leginkább büszkék?- Megjelent egy nagylemezünk Belgiumban, két kazettánk, az „Asszony, asszony, ki a házból” és a „Ha” Magyarországon. De büszkék inkább másra vagyunk. Arra, hogyha belelendülünk, nem tudnak olyan számot kérni tőlünk, amit ne tudnánk eljátszani. Sosem esünk kétségbe. Nagy Zoltán