Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-12 / 36. szám

1992. február 12., szerda MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Kórházi kalamajka Pásztón A parasztot már sokszor becsapták (Folytatás az 1. oldalról) Ehhez csatlakozott a belgyó­gyászati osztály vezetője, aki kifogásolta, hogy olyan sze­mély bírálja a kórház belső rendjét, aki nem él benne. Jávor Péter sebész 189 kollégája vé­leményét tolmácsolta: sem az előterjesztés tartalmát, sem a stílusát nem tudják elfogadni, mint ahogy a mögöttes értelmét sem. Olyan döntés készül - mondta -, amely a dolgozók demokratikus választás során megfogalmazott véleményét te­szi félre. Nem szabad elfelejteni a megtakarításokat, és az egyre növekvő szakképzettséget, ami a jelenlegi vezetésnek, és az igazgatónak köszönhető - foly­tatta. Visszautasítják azt a meg­állapítást, miszerint nem sike­rült fenntartani a kórházi rendet. Úgy vélik, az előterjesztett ada­tok nem felelnek meg a való­ságnak, és nagymértékben ront­ják a kórház hitelét. A „nem aktuális” vélemény­hez többen is csatlakoztak, majd Harer Magda osztályve­zető főorvos ( annk idején maga is pályázó volt) emlékeztette a pásztói képviselőket a tavalyi igazgatóválasztásra, ahol az or­vosok Novák László mögé áll­tak. Gál Gizella úgy látta, egy részfoglalkozású igazgató csak nehezítené a jelenlegi a helyze­tet. Novák László úgy vélte, hogy az egészségügyi rendszer kalamajkáját látjuk kicsiben Pásztón. Rögtönzött párbeszé­dekben kollégáival együtt cá­folta a tisztifőorvos és a pol­gármester állításait, így például az ágykihasználtságot. Azt a kérdést is feltette, hogyan lehet előre tervezni, ha a keddi kine­vezést csütörtökön visszavon­ják? A vita lapzártakor még nem ért véget, a további fejlemé­nyekről tájékoztatjuk olvasó- inklat. — Dudellai — (Folytatás az 1. oldalról)-Ha valamit ennyire akar­nak - illetve nem akarnak -, annak nyomós oka kell legyen!-Van is! Egykor Szilaspo- gony gazdag falu volt. Az em­berek szerettek itt élni, megvolt mindenük. Nézze meg, mit ho­zott ez az együttélés: az embe­rek vagy elvándoroltak, vagy teljesen elszegényedtek. Tudja fene, mikor tudunk mi felke­rülni a cerediek szintjére? Talán soha. Rengeteg a lemaradásunk.- Hogy segítene ezen egy önálló szövetkezet?- A község 90 százaléka tsz- tag volt. A nagy téeszből lega­lább húsz százaléknyi részt képviselünk. Ela a falu egy em­berként kilépne, akkor a nyug­díjas tagjainknak tudnánk jutta­tást is adni - és ez nem utolsó dolog, mert a 450 lelket szám­láló községünk harmada nyug­díjas.- Ez rendben is van, de miből adnának?- Alakult egy építő és keres­kedelmi Kft a faluban. 60 száza­lék magánerőből, és 40 százalék önkormányzati részesedéssel. Tevékenységi körébe tartozik a mezőgazdaság is, sőt még a külker jogot is megszereztük. Ennek a léte is megkönnyít- hetné az önálló szövetkezet in­dulását. Bár, még lehet, hogy nem szövetkezeti formát válasz­tanánk.- Csak a válás biztos esze­rint?- Hát, sok még a bizonyta­lansági tényező. Tudja, a pa­rasztot már sokszor becsapták, még egyszer nem lehet. Minden taggal el kell beszélgetni, aztán falugyűlés elé kell vinni a dol­got, s csak minősített többség Kérdések az adózásról Ötödik esztendeje, hogy együtt élünk a személyi jövedelemadóval, próbál­tuk megszokni, ha már nem is tudjuk szívünkből szeretni. Miire valamelyest megtanuljuk a jogszabá­lyok körét, éppen elröp­pen egy év, és a pénzügyi kormányzat máris módo­sítja az adótörvényt. Lapunk az elkövetkező hetekben megpróbál se­gítséget nyújtani az adófi­zető állampolgároknak olyan kérdésekben, me­lyeket jó, ha ismerünk. Figyelje lapunkban az adó-tanácsadót! esetén lehet válni. De az sem lehet mellékes, hogy az új vál­lalkozás — bárhogy hívják is — munkahelyeket teremthet, lega­lább huszonötöt, bár az még bi­zonytalan, támogatja-e az állam a munkahelyteremtő vállalko­zásunkat?- Miből akarnak megélni?- Ha megkapjuk, ami nekünk jár - és remélem, hogy így lesz —, akkor már nem veszhetünk el. Állattenyésztésből, növény- termesztésből, erdőművelésből nem halnánk éhen. Két erőgép­pel, 1 kombájnnal, 1 pótkocsis teherautóval már tudnánk mit kezdeni, gép nem is kellene több. Ha az állatállományt néz­zük, azaz, hogy mi ment itt tönkre, siralmas a helyzet: va­lamikor 160 ló, egy gulya, vagyis 250 marha, és egy konda, tehát 200 sertés volt a fa­luban. Ma se sertés, se marha nincs! És még a saját földjéért is fűbért fizetett a falu, hogy ka­szálhassunk az állatainknak. Látja, ezért kell lépni mielőbb. Addig, míg marad valami a té- esz vagyonából, amiből része­sedhetünk. Kérdés, hogy ren­dezzük Cereddel a szétválást! És hogy látják mindezt Cere- den? Természetesen egész más­képp. Erről tanúskodik Kissi- mon Győzőnek, a Ceredvölgye Termelőszövetkezet elnökének véleménye:- Egy felelősen gondolkodó vezetőnek figyelembe kell ven­nie a tagság érdekeit! Szilaspo- gonyból jelenleg öt aktív téesz- tag van, a többi nyugdíjas. Az öt pogonyi legjobb tudomásom szerint nem akarja a válást! Én nagyon sajnálnám, ha mégis így történne, de személy szerint nem tartom életképesnek ilyen Ságújfalu. A szemétszállítás megemelt díja 600 forint a köz­ségben. A helyi önkormányzat képviselő-testülete viszont úgy döntött, hogy nem növeli to­vább a lakosok terheit, tehát környezetben ezt az önállósu­lási tervet.- Szabad tudni, miért?- A mai Magyarországon növénytermesztésből és állatte­nyésztésből megélni nem lehet. Mi sem abból tartottuk fenn magunkat, mert azt el kell mon­dani, hogy nem zártunk rossz évet. 1991-ben egymillió feletti nyereséggel zártunk, amit a mű­szaki ágazatnak, és a 3700 hek­tárnyi erdőnek köszönhetünk. Ezekből ugyanis meg lehet élni.-Elvileg azt is mondhatná: hadd menjenek!- Csak akkor tennék ilyet, ha nem érdekelne a tagság sorsa. De érdekel. Egyébként ha menni akarnak, abból a 13 mil­lióból is vállalják a rájuk eső részt, amit majd az idén kell ki­fizetnünk, a több éve közösen felvett hitelekre! Zárásként csak annyit: egyértelműen arról van szó, hogy néhány pogonyi hangadó erőlteti az önállósulást. Tudják, hogy a két község kö­zött még nem fejeződtek be a szétválás vagyonjogi vitái, s ezért most tovább bonyolítják a helyzetet, minden tekintetben a szétszakadást erőltetik. * * * Két falu - két külön néző­pont. Kinek van itt igaza? Ez a „haragszom rád” játék egyáltalán nem játék. A tag­ság issza meg a levét, bárki­nek adjon is igazat, ha végül vagy ehhez, vagy ahhoz csat­lakozik, de a _ választott út csődbe visz. Állást foglalni életveszélyes, dönteni kell. Az­tán választ ad mindenre az idő. Bár lehet, hogy már egy ki­csit későn... Balázs József maradnak a tavalyi költségek. A díjkülönbözetet - 100 forintot - mindenki helyett befizeti, a het­ven éven felüli, egyedül élő emberek esetében pedig ennél többet: 350 forintott vállal át. Elnökváltás a KDNP-nél • Balassagyarmat. Solti Mik­lós, a balassagyarmati KDNP elnöke megbízatása alóli fel­mentését kérte a napokban. A tagság ezt elfogadta, ugyanak­kor tiszteletbeli elnökké válasz­totta. Solti Miklós utódja Va- szari András lett. Képviselői beszámoló • Cered. Február 15-én, 18 órától a faluházban Speidl Zol­tán országgyűlési képviselő be­számol az eddig végzett munká­járól. Ezt követően tájékoztató hangzik el a kárpótlásról és a szövetkezetek átmeneti szabá­lyozásáról szóló törvény végre­hajtásával kapcsolatos felada­tokról, valamint a telefonháló­zat fejlesztésének helyzetéről. Fogadónap • Pásztó. Tóth Sándor or­szággyűlési képviselő tájékoz­tatja választópolgárait, hogy fo­gadónapját február 15-én 10 órakor tartja a városházán. Nyugdíjasok küldöttközgyűlése • Salgótarján. A Nógrád Me­gyei Nyugdíjasok Érdekvé­delmi Szervezete február 14-én, délelőtt 10 órától a Társadalmi Egyesülések Szövetsége szék­házának I. emeleti tanácskozó termében tartja küldöttközgyű­lését. Beszámoló hangzik el az elmúl évi munkáról, majd eztán megválasztják az új vezetősé­get. Fórum az új szövetkezeti törvényről • Az Önkormányzatok Mátrai Szövetségének közgyűlésére február 13-án, délelőtt 9 órától kerül sor, a gyöngyöstarjáni polgármesteri hivatalban, ahol dr. Pecz Miklós tart előadást a szövetkezeti és a kárpótlási tör­vény aktuális kérdéseiről. Min­den érintett hivatal képviselőjét várják. Gombár Csaba Mátraterenyén • Gombár Csaba, a Magyar Rádió elnöke február 12-én, szerdán 18 órától a mátratere- nyei általános iskola könyvtárá­ban, a népfőiskolái sorozat ke­retében, „Milyen társadalom a miénk?” címmel tart előadást. Ez a válialkozásbarátság? Nyílt levelet juttatott el szerkesztőségünkbe Rázsó István, a salgótarjáni ipartestület ügyvezetője, melyet az országgyűlési képviselők részére címzett. íme a levél: Ipartestületünk minden év végén bizakodva várja, hogy az önök által „támogatott” vállalkozásbarát jogalkotás szelle­mében korszerű, egyértelmű, áttekinthető, stabil, az átlagos magyar állampolgár vállalkozó számára könnyen alkalmaz­ható törvényeket alkotnak, segítve ezzel a kényszer szülte vállalkozói kedv kibontakozását, megtartását. Vártuk ezt a lehetőséget, hogy év végén (pl. novemberben) fel tudunk készülni a következő év változásaira. Sajnos ja­nuár közepén kezdhettünk hozzá a január 1 -tői érvényes mó­dosítások megismeréséhez, és megdöbbenve, keserűen láttuk, hogy az egyéni vállalkozókat igen hátrányos diszkriminatív rendelkezések érintik. Legjobban a 47. paragrafus szerinti 3 százalék SZJA előleg levonása irritáló! Maga a tény ellen, mértéke ellen is tiltakozunk, de a végre­hajtás módja az, ami sérti az egyéni vállalkozók önérzetét, a vállalkozói szabadság tisztaságát.- Miért kell más gazdálkodó szervezeteket, vállalkozókat bevonni az SZJA előlegfizetési rendszerbe?- Ha a 25 százalék AFA fizetésre alkalmasnak találtatik az egyéni vállalkozó, miért nem lehet őrá bízni az előleg befize­tését?- Megértjük, hogy kellene a folyamatos állami bevétel, de a vállalkozók gazdálkodásához is kell a forgó tőke, a 38 szá­zalékos hitel nem segítség!- Az önök által megszavazott módszer igen növeli az admi­nisztrációt, s gondolom az APEH számítógépes feldolgozása sem fogadta kitörő lelkesedéssel a több ezer-tízezer könyve­lési tételt!- Utánvételes áru szállításnál vajon a megrendelő vissza- küldi-e a „kockás" papírt a levont adóelőlegről?-Vajon Önök megkérdezték-e a „tanácsadóikat" miként lehet végrehajtani illetve mivel jár a törvény végrehajtása?- Tudták-e, hogy ezzel mennyire lehetetlenné teszik az egyéni vállalkozókat? További kérdésekre gondolni sem merünk, mert feltételez­zük. hogy az „év végi hajrá” okozta ezt a módosítást. Kérjük, vizsgálják felül saját döntésüket, az önök által hangoztatottak szellemében: „hogy társadalmunk megbecsüli, segíti az. egyéni vállalkozókat”. Sintérek a városban Pásztó. A Köz- szolgáltató Vállalat karöltve a salgótar­jáni Városgazdál­kodási Üzemmel, a jövőben összeszedi, begyűjti a pásztói utcákon, közterüle­teken gazda nélkül csatangoló, kóborló kutyákat, mert az utóbbi időben rend­kívül elszaporodtak, s veszélyeztetik a járókelők testi ép­ségét is. Az állato­kat ez után Salgótar­jánba, a VGU te­lephelyére szállít­ják. A befogott ebe­ket nyolc napig őr­zik, és ez idő alatt 300 forint kifizetése ellenében lehet ki­váltani őket. Mind­azokat a kutyákat, amelyekért a meg­adott határidőn be­lül nem jelentkez­nek, "elaltatják". Az önkormányzat átvállalja a megnövekedett terheket A finn védelmi miniszter asszony a rétsági laktanyában Nem szeret fegyvert venni a kezébe Elisabeth Rehn átveszi a rétsági dandár ajándékát -Gyurkó­Abban a pillanatban hangzott el a felhívó jel a vendég érkezé­sére figyelmeztetve, amikor El­isabeth Rehn finn védelmi mi­niszter gépkocsija a rétsági lak­tanya bejárata elé gördült. Bíró Zoltán dandárparancsnok kö­szöntötte a miniszter asszonyt és kíséretét, majd részletesen tá­jékoztatta a dandár történetéről, a rétsági laktanya életéről. A parancsnok kiemelte, hogy a rétsági gépesített lövészdan­dár jellege megváltozik, a ma­gyar hadsereg szervezeti struk­túrájának megfelelően, kiképző alakulattá válik ezekben a hó­napokban. A tiszti állományról szólva a parancsnok elmondta, hogy 70 százalékuk főiskolai végzett­ségű, 16 százalékban hazai és külföldi katonai akadémiát vé­geztek. A tiszthelyettesi állo­mány 78 százaléka rendelkezik valamilyen szakképzettséggel. A honvédelmi miniszter in­tézkedése alapján a dandárnál mind a hivatásos, mind a sorál- lományúak körében érdekkép­viseleti testület működik. A lak­tanyában a kiképzési időn túli szabad idő eltöltésére a kulturá­lis és sportolási lehetőségek jók. A finn védelmi miniszter asz- szony a tájékoztatást köszönő szavaiban hangsúlyozta, hogy örömmel hallotta, milyen nagy figyelmet szentelnek annak, hogy a sorkatonák jól érezzék magukat. Fontos a tökéletes fel­szerelés, de fontosabb az, mi­lyen a honvédek kiképzése. A technikai kiképzést szol­gáló tantermekben minden egyes berendezést nagy figye­lemmel szemlélt meg. A kézi­fegyverek előtt szemlélődve bocsánatkérő mosollyal megje­gyezte: "Tudom, hogy a fotósok most arra várnak, hogy valame­lyiket a kezembe vegyem. Nos, nem teszem. Rólam ne készül­jön olyan fotó ahol én fegyvert fogok a kezembe." A látogatásra szánt két óra valósággal elrohant. Bíró Zol­tán dandárparancsnok elkö­szönő szavaiban így fogalma­zott: "Az ön személyében nem­csak a védelmi minisztert fo­gadtuk, hanem a történelmi múlt, a közös nyelvcsalád által összekötött népeink személyes képviselőjét is. Tartson meg minket emlékezetében és szíve­sen várjuk vissza máskor is." Pádár András Kíváncsiskodó Sokféle lehet a hiba oka Mi az oka annak, hogy há­rom hete csak langyos víz fo­lyik a meleg vizes csapból? - kérdezte Szakács Péter salgó­tarjáni olvasónk, aki már a TIGÁZ-nál is elmondta a pa­naszát, a probléma azonban nem szűnt meg.-Tudnunk kellene a pana­szos lakcímét, mert ilyen eset­ben nekünk mérnünk szükséges a víz hőfokát — válaszolta Csákvári Csaba, a városi hő- szolgáltató vállalat műszaki igazgatóhelyettese. - Mivel azonban nem ismerjük, hol la­kik az illető, így csak általános­ságokban tudok felelni. Tudva­lévőén kénytelenek voltunk műszaki intézkedéseket tenni az energia takarékosabb felhaszná­lása érdekében, mert tetemes a lakosság tartozása. Ez azonban még nem jelenti feltétlenül a víz hőmérsékletének csökkenését. Két oka is lehet ennek. Egy­részt: olyannyira elvízkövese- dett a cső, hogy reggelente a la­kás alatti tárolóból a cirkulációs rendszeren csak idővel ér fel a használati meleg víz a csapba. Másrészt: csúcsidőszakban, te­hát esténként, olyan nagy a fo­gyasztás, hogy óhatatlanul csökken a víz hőmérséklete, il­letve nem jut mindenkinek me­leg víz. Ezek után azt tanácso­lom Szakács Sándornak, je­lentse be panaszát ügyeletünkre a 14-654-es számon, s ezt köve­tően intézkedünk. A drégelypalánki Szondy Termelőszövetkezet gyü­mölcsfeldolgozó üzemében három évvel ezelőtt kezdték gyártani a csipke alapú tea­szörpöt és annak rumos válto­zatát, amelyek azonban eltűn­tek a boltokból. Miért nem le­het kapni az említett teaször­pöket? — kérdezte Miskolczy István salgótarjáni olvasónk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom