Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-10 / 34. szám

1992. február 10., hétfő MEGYEI KORKÉP HÍRLAP Az „Iskolatársulás 12” tanácskozása Növekvő érdeklődés A 12 évfolyamos iskolamo- dell kidolgozásában résztvevő iskolák képviselői - mintegy százan - az OKI iskolafejlesz­tési központja munkatársainak irányításával háromnapos mun- r katanácskozást tartottak a hét végén Salgótarjánban. j Az iskolamodell iránti hö- 1 vekvő érdeklődést mulatja, hogy a kezdettől együtt mun­kálkodó négy iskola (a salgó­tarjáni Petőfi-, a tiszafüredi Széchenyi-, a szolnoki Újvá- j rosi-, és a budapesti Honvéd ut­cai) pedagógusai mellett reszt­vettek az innováció iránt érdek­lődő gyöngyösi, békéscsabai és kunszentmiklósi nevelők is. A szakmai csoportokban zajló munka mellett plenáris foglalkozásokra is sor került. Dr. Farkas Károly főiskolai do­cens az informatikáról, Gabnai katalin a drámapedagógia neve­lésben betöltött szerepéről tar­tott nagysikerű előadást. Fellegi Adám, a kitűnő zongoraművész különleges zenei ismeretterjesz­tést végzett Musszorgszkij: Egy kiállítás képei c. művének nagy sikerű bemutatásával. Dr. Lénáid Ferenc az „Isko­latársulás 92” kutatás vezetője a Kollegschule február 7-én és 8-án Düsseldorfban tartott II. konferenciájáról adott tájékoz­tatást, beszámolva az „Iskola­társulás 12” NSZK-beli ked­vező fogadtatásáról is. A ta­nácskozás résztvevői látogatást tettek a városházán is. Iskolai busz Szécsényfelfalu önkormányzata egy kilenc személyes mikrobuszt vásárolt. Ezzel szállítják az iskolás gyermekeket az endrefalvai általános iskolába. Naponta mintegy harmincöt tanuló veszi igénybe a szolgáltatást. így nem kell várakozni órákat a menet­rendszerű autóbuszjáratra a diákoknak, hiszen a tanítás kezdete előtt és befejezése után gyorsan és kényelmesen utazhatnak lakó­helyükre. -Rigó Tibor felvétele­Hálózatbővítés Konkoly Thege Dezső, a Ke- let-Nógrád COM Távközlési és Telekommunikációs Részvény- társaság ügyvezető igazgatója tájékoztató előadásokat tart Nógrád megye, és ezen belül Batonyterenye és vonzáskör­zete telefonhálózatának bővíté­sével kapcsolatban. Az alábbi helyeken és időpontokban ve­hetnek részt a fórumokon: feb­ruár 20-án, csütörtökön a kiste- renyei művelődési házban, 21- én, pénteken a maconkai kul- turotthonban, 26-án, szerdán a nagybátonyi Petőfi Művelődési Házban, valamennyi előadás 17 órakor kezdődik. Sok a bizonytalanság a betegbiztosításban (Folytatás az 1. oldalról) A tisztifóorvos végül a követ­kezőket hangsúlyozta: — Minden munkavállaló — a nyugdíjas és a regisztrált mun­kanélküli is - biztosítva lesz, megkapja az ingyenes ellátást. A biztosítási körből azonban ki­esnek a külföldön fekete mun­kát végzők. A fentiek egyebek közt elárul­ják: a leendő új rendszerben jó- néhány részlet még homályos. Erről tanúskodnak az alábbi vé­lemények is. — Nehéz lesz választani, mert valójában nem is ismerjük az orvosokat - mondta a salgó­tarjáni Menczelné Haár Erzsé­bet. A karancsberényi Kiss Ist­vánná úgy véli, falun nem fog változni e tekintetben semmi, hiszen az embereknek sem ideje, sem pénze nincs az utaz­gatásra. Mennyiben lesz, szabad ez a választás, és lehet-e valóban „házi” az orvosunk? Erről beszélgettünk dr. Kiss Béla salgótarjáni körzeti főor­vossal. Kiss doktor mindenek­előtt az ésszerű mérlegelésre fi­gyelmeztetttette az érintetteket. — Alaposan meg kell gon­dolnia mindenkinek, hogy mennyiben segít magán azzal, ha másik orvost választ, hiszen például a zsúfoltságot jó lenne elkerülni mondta -. Úgy vélem, félreértésekhez vezethet az is, hogy az új rendszerben sokan a háziorvosra asszociálnak. Egyik betegem mondta nemrégiben: — Milyen jó lesz, nem kell majd a rendelőbe járni... Vé­leményem szerint inkább csak házi jellegű ellátásról beszélhe­tünk majd, mert ugye egy csa­ládon belül ki-ki más körzetbe is tartozhat. Dr.Kiss Béla szerint a finan­szírozás még nem tisztázott. — Kölcsönt felvenni, vállal­kozni akkor fog bárki közülünk, ha megfelelő anyagiakkal ren­delkezik. Ez azonban egyelőre nem látszik biztosítottnak. Hadd említsem meg: a nagy körzetekben — többnyire a fal­vakban -, de máshol sem elha­nyagolható utazási átalányt, mely legjobb esetben havi 2-3 ezer forint. Ez azt hiszem, ön­magáért beszél. Márpedig több­letmunkát, minőségi ellátást akkor lehet nyújtani, ha erre megvan a megfelelő fedezet. Még nincs döntés többek kö­zött arról sem, hogy milyen idő­tartamra szól a kártyák benyúj­tása. Az előkészületek során szó esett már egy évről, negyedév­ről, pedig az utóbbi egyáltalán nem tűnik jó megoldásnak. Hogy miért? — Honnan fogom tudni, hány betegem van? S ha nem tudom, miként mérik a teljesít­ményemet, mi alapján kapom a fizetésemet? - teszi fel a kérdést dr. Kiss Béla mintegy önmagá­nak, s hozzáteszi:-Ismerve az emberek menta­litását, valószínűleg el sem jut hozzám minden karton, mire le­telik az a pár hónap. Szóval, bi­zonytalanabb jövőt még nem ígértek nekem. De nemcsak ez okoz szorongást a köreinkben: hiányoljuk, hogy eddig nem szerveztek egy olyan fórumot, ahol az orvosok mondhatták volna el vélt vagy valós aggá­lyaikat. Reméljük, hamarosan sor kerül erre. Mihalik Júlia Hangverseny • Balassagyarmat. Február 11-én 16 órától a Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában, a Jeunes- ses Musicales szervezésében Szefcsik Zsolt hegedűhangver­senyét hallgathatják meg az ér­deklődők, zongorán közremű­ködik Bizják Dóra. A koncertre a belépés díjtalan. Érdekegyeztető fórum • Endrefalva. A község, il­letve a két szomszédos telepü­lés: Szécsényfelfalu és Piliny érdekegyeztető fórumot hozott létre. Az alakuló ülést az ender- falvai könyvtárban tartották meg, ahol a vagyonnevesítésről és a földtulajdonba vétel tudni­valóiról is szó esett. Bogaras-klub • Rétság. A helyi művelődési központban működik a Ma­gyarországi Bogarasok Klubjá­nak Bőr-Hát Bogár Szervezete, amely magában foglalja a Nóg- rád megyei és a Vác-kömyéki Volkswagen bogár-tulajdono­sokat és pártoló tagokat. Az egyesület tagjainak kedvezmé­nyes gépkocsijavítás és alkatré­szellátás jár, valamint részt ve­hetnek a rendszeres szórakoz­tató programokon. Értelmiségi fórum született Salgótarjánt, mint Nógrád megye székhelyét az elmúlt he­tekben éles támadások érték. A hétköznapok gondjaival meg­terhelt emberek, nem igazán fej­tették ki véleményüket ebben a kérdésben. Ám mint már annyi­szor, az értelmiség felkapta fe­jét és méltóképpen, gondolkodó ember módjára reagált. Létre­hozták a városi értelmiségi fó­rumot. Sokan összegyűltek az ala­kuló ülésen, amelyet a TIT székházban rendeztek meg. A megnyitót Dr.Boros Sándor ny.tanár és dr.Fekete Mihály, ny.jogász mondta. Rövid beve­zetőjük után került sor az értel­miségi fórum nyilatkozatának megvitatására, mely szerint til­takoznak a megyeszékhelyet ért támadások ellen. Azonban hosszas érvek és ellenérvek után elutasították a nyilatkoza­tot, mert egyes pontjai nem fe­leltek meg a higgadt, tárgyila­gos politizálás szabályainak. Tóth Csaba, a József Attila Művelődési Központ igazgatója szerint: — Nagyon jó, hogy mielőtt cselekedtünk, vitakoztunk, mert ezen iromány aláírása és a nép­szavazás mellett dönteni elha­markodott lépés lett volna. De az igazi eredmény az, hogy ezentúl is találkozni fogunk a művelődési központ klubjában. Meghívásunkra eljön Salgótar­ján polgármestere dr.Zsély And­rás és majd kifejti véleményét, hogy városunknak mennyire fontos a megyeszékhely státu­sza. De úgy érzem vannak ennél fontosabb dolgok is, amelyekről vitatkoznunk kellene tisztán, az értelem erejével. (szeli) A telefon és a politika Akadnak politikusok, akik nem tudják, vagy szándékosan nem is akarják túltenni magukat önös pártérdekeiken. Legyen akár a legpróza­ibb kérdésről is szó, mondandójukat rendszerint politikai köntösbe bugyolálják, s próbálják azt megideológizálni. Az is megfigyelhető náluk, hogy szavaiknak általában olyan politikai töl­tetű kérdés előcitálásával akarnak nyomatékot szerezni, amelyre érzékenyen reagál a közvé­lemény. Az eset a megyei közgyűlés minapi ülésén történt, ahol Nógrád megye távközlési helyzete és fejlesztési programja szerepelt napirenden. A vitában többek között felszólalt Juhász Péter, (KDNP) megyénk 3. számú szavazókörzetének országgyűlési képviselője, aki - mint tudatosí­totta - a gazdasági bizottság és ezen belül a távközlési albizottság tagja. Ebbéli minőségé­ben elszomorítónak és felháborítónak nevezte, amiért a Kelet-Nógrád COM Távközlési és Te­lekommunikációs Rt. tavaly decemberi meg­alapításával megosztották a megyét. Merthogy a társaság „csak” hatvanöt település távközlési gondjainak a megoldására vállalkozott, s abból az ő szavazókörzete kimaradt. Hogy aggodal­maskodó mondatait alátámassza, elmondta: nem kellene elsietni a digitális központnak Sal­gótarjánban történő megépítését, mert egyálta­lán nincs még lefutva, hogy nem lesz-e újra Ba­lassagyarmat Nógrád megye székhelye! Hegyi István, a Budapest-Vidéki Távközlési Igazgatóság igazgatója a felvetésre azt felelte a honatyának: akkor pedig minél előbb döntse­nek megyeszékhely-ügyben, mert ők legkésőbb 1993. végéig meg kívánják építeni a távközlés fejlesztése szempontjából nagyon fontos léte­sítményt. Megnyugtatta a kéviselő urat: amennyiben Gyarmatra esik a választás, úgy ők igazodnak a döntéshez. Legfeljebb mindkét vá­rosban lesz fenntartási üzemegység. Korill Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke már nem volt ilyen megértő Juhász Péter képvi­selő intelmével szemben, s figyelmeztetett rá: a fejlesztésekbe nem szükséges belekeverni a megyeszékhellyel kapcsolatos vitát, felesleges egy műszaki témát túlpolitizálni. Különben is: legyen az bárhol, nem a megyeszékhely fog kedvezőbb körülmények között telefonálni, ha­nem az ott élő polgár. Nos, így került egymással szembe a telefon és a politika Salgótarjánban, 1992. februárjának elején! Kolaj László Alapítványi kedvezmény Az Adó és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal Nógrád Megyei Igazgatósága helyt adott a "Bátonyterenye Kultúrájáért" Alapítvány kérelmének. Hozzájárult ahhoz, hogy az alapítvány által működtetett Ady Endre Művelődési Köz­pontban és a vonzáskör­zetben folyó kulturális, művelődési, oktatási, kép­zési, művészeti, nevelő és szórakoztató tevékenysé­geket biztosítsák, a bá­nyász hagyományok ápo­lását segítsék. Az e célokra átadott pénzösszeg befizetéséről a társasági adóról, illetve a magánszemélyek jövede­lemadójáról a meghatáro­zott adóalapcsökkentő kedvezmény igénybevéte­léhez az adóhivatal igazo­lást adott. Sokak szemében szokatlan­nak tűnhet a szókapcsolat: pénz­intézet karitatív tevékenysége. Pedig az Országos Takarék- pénztár már korábban is foglal­kozott alapítványok, közérdekű kötelezettségvállalás támogatá­sával, azonban a megyék csak az elmúlt évben kapták meg ezt a lehetőséget. Az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. megyei igazgatósága A mecénás szerepében tavaly 1,5 millió forintott szán­hatott erre a célra. Az összeg nagy részét a Nógrád Megye Egészségügyi Gépellátásáért Alapítvány létrehozására fordí­tották. De ezen kívül még sok egyéb, közösségi, jótékonysági rendezvényt, illetve a külön­böző településeken létrehozott alapítványok tőkéjét gyarapítot­ták. Az utóbbira példa a Tehet­séges Pásztói Gyermekekért, il­letve a balassagyarmati Horváth Endre alapítvány részére befize­tett ötven, illetve negyvenezer forint. Kiemelkedik a bátonyte- renyei családsegítő központnak adományozott 100 ezer forint, de a Szegényeket Támogató Alap és a szátoki alapítvány is kapott egy-egy summát a pénz­intézettől. A romhányi zeneis­kolások a nekik vásárolt pianí- nót köszönhetik az OTP-nek. Az elmúlt évben - úgy tűnik - egy szép hagyomány alapjait rakta le a megyei intézmény. Idén ugyanis ismét lesz lehető­ségük felajánlásokra, adomá­nyokra. (mihalik) Önkéntes tűzoltók szövetsége Szombaton Szécsényben, hu­szonnégy tűzoltó-egyesület részvételével, megalakult a Nógrád Megyei Tűzoltószövet­ség. A feladatok meghatározása és az alapszabályzat elfogadása után Sisák Imrét, a pásztói egyesület képviselőjét elnökké, Szabó Jánost, a megyei tűzoltó­parancsnokság munkatársát el­nökhelyettessé választották. A szövetség alapítvány létre­hozásával kívánja javítani tagjai technikai színvonalát. Csatla­kozásra hívja fel a megye ön­kéntes és vállalati tűzoltóit. Aki nem fizet annak nem szállítanak 7 Evindítás nehézségekkel vasüzemnek az első negyedévre csekély a rendelésállománya. Ennek ellenére a jelenlegi lét­számhoz viszonyítva a leter­heltség maximális a hegesztő- és tűzőhuzalok gyártásában. Hasonló a helyzet a rudvas- üzemben, ahol a jelenlegi lét­számhoz viszonyított rendelé­sállomány és alapanyag készlet biztosítja a dolgozók folyama­tos foglalkoztatását. A gyárrészleg üzemeinek ne­hézségeket okoznak azok a megrendelők, akik a leszállított termékekért nem fizetnek. Ezért az acélgyáriak ezeknek a meg­rendelőknek a tartozásuk kie­gyenlítéséig nem szállítanak. Mint megtudtuk a módszer eredményes, mert az utóbbi egy-két hétben jelentősen csök­kentek a gyárrészleg kintlévő­ségei. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek legnagyobb részlegé­ben, a huzalműben is különféle nehézségek közepette kezdték az évet. Ebben a gyárban is rendszeresek voltak a külön­böző időtartamú leállások az utóbbi időben, s ezt az évet is a múlt évről áthúzódó kényszer- pihenővel kezdték. Időközben javultak a terme­lés körülményei, az alapanya­gellátás kilátásai és biztatóbb a rendelésellátottság is. A gyár­részleg kulcsüzemében, a drót­húzóban 1500 tonna megrende­léssel kezdték a termelést. Ez a mennyiség azonban folyamato­san emelkedik. A két műszakos termeléssel működő üzemnek jelenleg két hónapra való rende­lése van. A C02 védőgázas hegesztő­huzal gyártó üzemnek és a rúd­Kíváncsiskodó A rokkantnak jár a biztosítási kedvezmény Bátonyterenyei olvasónk kérdezte legutóbb: jogosult-e a gépjármű-felelősségbiztosís- tás kedvezményére, amennyi­ben Il-es csoportú rokkant, s rendelkezik az OOSZB szak- véleményével, amely ki­mondja: tömegközlekedési eszközök igénybevételére nem alkalmas. A választ Feledi Kálmán, az Állami Biztosító Rt. észak-ma­gyarországi igazgatóságának vezető kárszakértője adta meg: — A mozgáskorlátozott személyek közül mindazok, akiknek tulajdonában, illetőleg üzemeltetésében legfeljebb 2000 köbcentis, benzinüzemű, vagy legfeljebb 2500 köbcenti­méteres dízelüzemű személy- gépkocsi van, a kötelező gép­jármű-felelősségbiztosítási díj megfizetéséhez támogatásban részesülhet, ha annak jogosult­ságát a mozgáskorlátozott sze­mély állandó lakhelye szerinti önkormányzat jegyzője határo­zatban megállapította. A támo­gatás csak egy személygépko­csira igényelhető. Az 1992-es állami költség- vetésben 4,5 milliárd forintot terveztek a megváltozott munkaképességűek foglalkoz­tatásának támogatására. Mennyit kaphat ebből Nógrád megye, és hogyan használják fel az összeget? Milyen módon segítik a megváltozott mun­kaképességűek munkába állá­sát, munkavállalását? Erre kíváncsi egy mátraverebélyi olvasónk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom