Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-01 / 27. szám
8 MOZAIK 1992. február 1., szombat Tenkes és Jákob Zenthéje (Ferenc/.y-Europress) A színpadról beszűrődik az öltözőbe Webber muzsikája. Zenibe Ferenc ma este a József és a nagy, színes álomkabát című musicalben játszik a nagy Ma- dáchban. A színész Jákob ruhájában fogad, - hiszen ő József és testvéreinek apja. Az elegáns, keleti viselet jól áll neki. Este háromnegyed nyolc. Van néhány perce, míg színpadra szólítják. Rögtön a szülővárosára, gyerekkorára fordítjuk a szót. — Salgóbányáról, mert ott születtem, tíz éves koromban jöttem el - emlékszik Zenthe Ferenc örömmel, hogy minderről beszélhet - kis telep volt. Turjántól mintegy tíz kilométerre. Az apám ott volt bányamérnök. Egy szolgálati lakásban laktunk és hatalmas park vett körül minket. A vár alatt éltünk. színes környezetben, talán azért is csináltam annyi romantikus filmet, erre ösztönzött az a gyönyörű hely. Rengeteg barátom volt, bányászgyerekek, acélgyáriak. Térzene szólt vasárnap a kuglizóban. Apám rettentően szerette a filmeket és emlékszem Salgóbányának előbb volt mozija, mint Turjánnak. Gyerekkorom nagy filmjei Stan és Pan. Zoru és Huni, Tom Mix. . . és társai. — Milyen emlékei vannak a családjáról? — Ami emlékezetes nekem mindig, hogy anyámnak öt nővére volt! Öt nagynéni! Vilma néni, Márta néni. Olga néni, Ména néni, Magda néni és persze az anyám. A nagypapám állomásfőnök volt, összeférhetetlen lehetett, mert mindig más állomásra került és mindenütt született egy lánya.. . Ezek voltak az én nagynénéim. A testvéreim mind idősebbek voltak nálam. A bátyám 17, a nővérem pedig 15 volt, amikor születtem. — Salgótarjánba bejárt néha? — Hogyne! Nagy poros város volt. kicsi házakkal, amiket később mind leromboltak. Amikor évek múlva a Gábor diákot forgattuk Gödön - sokáig nem jártam a szülőhelyemen - Sinkovits Imrével elmentünk Tarjánba, meg akartam neki Ahogy a közönség megszerette mutatni hol születtem. Szécsé- nyen átmenve összetalálkoztunk Sós Imrével (fiatalon öngyilkos lett színész tálentum volt), ott lakott Salgótarjánban, hát nála aludtunk. A város viszont annyira megváltozott, hogy eltévedtem. — Visszajár még néha a szülőhelyére? — A feleségemmel és a fiammal később elmentünk, hogy megmutassam nekik hol születtem. Szörnyű volt látni a helyet, mert teljesen lezűllött az épület. Készülök, hogy ismét felkerekedjem, várom hogy leessen a hó, mert mindig a friss, fehér hóra emlékszem, amikor a völgyben ródliztunk. — Beszéljünk egy kicsit a színészetről is. . . Ma este a bibliai történet Jákobját alakítja. Ez énekes szerep? — Jákobot játszom, a papát és túl vagyunk már a 100. előadáson. Négy sort énekelek mindössze. Azokban a filmekben. amelyekben főszerepet játszottam (Kétszer kettő néha öt. Csendes otthon) Vámosi János énekelt, a Gábor diákban pedig Kenéz Ernő. . . Én mindig ellenálltam. Énekeljenek a profik. A főiskolán volt ugyan némi énekoktatás, de igazi képzés, mint ma, még néríí létezett. Nem is tanultam meg énekelni. — Zenthe Ferenc mennyire befogadott ma a'pályán? — A rádióban állandóan játszom a Szabó családban, a tv-ben pedig a Szomszédokban. Színpadi szerepeim is vannak, itt a Madáchban - mint mondtam - Jákobot, az Arany János Színházban pedig az Ármány és szerelem-ben a komornyikot alakítom. Vannak hát színházi feladataim is. Ez éppen elég. — Azelőtt sokat szinkronizált? — Szerettem a szinkron munkát, főleg Jack Lennon figuráját magyarítani! De most már fárasztanak ezek a munkák. — Amikor telefonon kerestem. azt mondták otthon, hogy az utcán van. — Havat lapátoltam. Mindig is erős volt a mozgás igényem. — Zenthe Ferenc már nyugdíjas színész. — Pontosan tíz éve! — Megkérdezhetem hány éves? — Hetvenegy! — Hogy tudja tartani ezt a jó, erőteljes kondícióját? — Ehhez szerencse is kell! De talán az segített mind a mai napig, hogy nyolc évig internátusbán éltem Nyíregyházán, ami sok mindenre megtanított: a közös életre, az emberek megismerésére, a barátok megkeresésére, önmagunk megőrzésére. A mesterségemben igyekeztem jól érezni magam, nem törekedtem poziciókra. sikerélményeim voltak vidéken is, Pesten is. Az én generációm sokmindent megért, szívós volt s megtanult létezni. — Ebben a korban az ember már visszafelé néz. Nem bánta meg, hogy színész lett? — Nem, nem! Az apám ugyan nem akarta, de én máshoz nem értettem. A pályám? Soha nem kellett szerepet kérnem, nem kellett utána járnom, velem lehetett dolgozni.. . Amikor a Tenkest , forgattuk megkérdeztem a rendezőt, „mért pont velem csinálod ezt a filmet?” Azt felelte, „nézd, tudsz lovagolni, s olyan nyugodt kedélyű ember vagy, hogy veled biztosan végig tudom forgatni a 13 részes filmet." — Akkor még csak annyit: megőrizte jókedélyét mind a mai napig? — Úgy vélem megőriztem apám örökségét, de ehhez kellett a jó családi háttér, ami nekem megvan, s egy olyan színház, mint a Madách, ahol mind a mai napig megmaradtam. (Szémann Béla) Orvosi ügyeletek Salgótarjánban a hét végén folyamatos lesz az orvosi ügyeleti szolgálat. A felnőttek az Arany János út. 3. szám alatti rendelőt - nappal és éjjel - telefonon is kereshetik. Ä gyermekeket az Arany János út. 2. szám alatti rendelőbe reggel nyolctól este tizenegyig lehet vinni, természetesen a 14-051-es telefonszámon hívhatják is az orvost. Balassagyarmaton a Rákóczi út. 66. szám alatt, Rútságon, Szécsényben, Pásztón, Bátonvterenyén a rendelőintézetekben is folyamatos - péntek délutántól hétfő reggelig tart - az ügyelet. Vasárnapi istentiszteletek Salgótarjánban a Szent József katolikus temlomban 8 óra harminc perckor, II és 18 órakor kezdődnek az istentiszteletek. Balassagyarmaton a római katolikus templomban reggel 7, 8.30, 11 és 18 órakor, az evangélikus templomban 9, 10, és 18 óra a kezdési időpont. Szécsényben a római katolikus templomban 7, 9. II és 18, Rútságon 8 és 10, Pásztón délelőtt 9 és este 18, Bátonytere- nyén (Kisterenyén) 9 és 11, Nagybátony településrészen 9 óra 30, Mohorán 9 órától tartják a vasárnapi istentiszteleteket. Fenyegetett állatfajták a harmadik világban Az ENSZ élelmezési- és mezőgazdasági szervezete, a FAO jelentése szerint a harmadik világban több állatfajtát - köztük szarvasmarha és baromfi fajtákat is-a kipusztulás veszélye fenyeget. A fejlődő országokba ugyanis olyan fajtákat kezdenek szállítani, amelyek nem felelnek meg a helyi viszonyoknak. - Pedig éppen a veszélyeztett fajták a legalkalmasabbak a túlélésre. Ha egyszer eltűnnek, ez az állati kincs mindörökre elvész - mondotta Edouard Sao- uma, a FAO vezérigazgatója. - Európában a század elején kite- nyésztett háziállat fajták fele kiveszett, s a megmaradt 770 fajta harmadát ugyancsak a kipusztulás veszélye fenyegeti a következőkben. De Éurópának vannak eszközei e veszély elhárítására, míg a fejlődő országokban hiányoznak a védekezésre szolgáló források. A papucs talpa szolgáltatta a gyógyenergiát Lebukott az osztrák „csodadoktor” (FEB) Leonhard Hochenegg tiroli orvost eddig mélységes tisztelet övezte: a világszerte ismert hal I i doktor még az angol királyi család tagjait is kezelte, s híres paciensei közé tartozott a színész Maximilian Schell. Leonard Hochenegg-et csodadoktornak tartották, híressé vált rákgyógyításairól, sőt az AIDS ellen is hasznosnak mondták egyedülálló módszerét. ' Mindez a múlté. Kiderült, hogy az állítólagos kozmikus energia, amellyel a hozzá fordulókat kezelte, valójában a cipője talpából származott és minden volt, csak nem kozmikus. A tiroli doktor minden rendelése alatt ugyanazt a lábbelit viselte: egy fatalpú papucsot, melynek talpa belül üres volt, így belefért egy elektromos töltőkészülék. amelyet a cipő viselője nagylábújja segítségével kapcsolhatott be. A hatás nem maradt el, - mesélték a páciensek. „Antikor az orvos újjával hozzám ért, érdekes csiklandozást éreztem” - emlékeztek vissza. A csodadoktort egy egyiptomi leplezte le: a 35 éves Gamal Abdelhamid^ aki több mint egy évig Dr. Hochenegg sofőrje volt. Egy kedvező pillanatban összepakolta a csoda-lábbelit, az orvosi kartonokat és a fellelt számlákat, majd letette őket Rudolf Koll innsbrucki ügyész asztalára. Hochenegg doktor természetesen tagadja a vádakat és azt állítja. hogy a különleges papucsot azért hordta megszakítás nélkül, mert izzad a lába. Az innsbrucki ügyészek ezt gyenge magyarázatnak tartják. A tiroli „specialista" várószobájában azonban továbbra sincs egyetlen szabad szék sem, sőt hála a cikknek, Dr. Hochenegg most lett igazán népszerű. De az nem biztos, hogy a „hívő” paciensek sokáig igénybe vehetik szolgáltatásait, mivel a hatóságok nyomoznak. S ha bebizonyítják igazukat, a „csodadoktort" iparszerűen űzött csalásért elítélik. S akkor rajta már csak akkor a csoda sesíthet. Szétvert drogkartell A „Pisztoly” becenévre hallgató főnök kurd szokás szerint utolsónak érkezett az eljegyzésre: piros selyemöltönyben és kígyóbőr cipőben. A 23 éves Mehmet D. azonban német aráját már nem ölelhette meg. a hamburgi étterem bejárata előtt rendőrök vetették rá magukat, s miközben zsebéből kiemelték fegyverét, gyakorlott kezek bilincset kattintottak a vőlegény csuklójára. A rendőrök a hamburgi közjáték előtt még „Pisztoly" valódi nevét sem tudták. Csak a hangját hallották a telefonban, amint osztogatta parancsait. Mehmet D. veszte is a telefon lett: alattvalóit nem meghívókártyán, hanem szóban hívta meg az eljegyzésre. „Pisztoly” volt a kurd hero- inkartell németországi főnöke, több tucat segítő, szállító, laboráns és fiókvezető dolgozott a keze alá. „Az elmúlt öt évben a banda a Balkán-útvonalon át legalább két tonna heroint csempészett be Németországba. A kartell lefülelésével először sikerült egy egész láncolatot kikapcsolni. A hamburgiak a düsseldorfi tartományi bűnüldözőkkel és a török hatóságokkal is együttműködtek: Németországban és Törökországban 65 embert tartóztattak le, köztük hat németet. A nyersanyag kurd mákültetvényekről származott. A feldolgozást a helyszínen végezték, a fehér port kamionokban eldugva szállították Németországba. Legnagyobb raktárukat a Bonn melletti Wachtberg lovaglóiskolájában rendezték be. a raktárvezető egy 27 éves török lovászfiú volt. Ä heroin innen került a frankfurti, a hamburgi és a müncheni elosztókhoz. A kurd vőlegény letartóztatásával egy időben csaknem 100 kilót foglaltak le „a bódulat porának" is nevezett kábítószerből. Képes technikatörténet A puskapor A puskapor feltalálásának egyik múlt századbeli németországi ábrázolása. A puskaport - helyesebben a 75 százalék salétrom és 25 százalék kén és faszén keverékéből álló lőport Európában állították elő 1300 körül az úgynevezett „lőporos szerzetesek", akik közül Schwarz Bertoldot név szerint is enjlíti a hagyomány. „Ezt a műveletet egy mester találta ki. A neve Magistest Bertold, aki ismerte az alkémiát.. . Bertold magister az arany oldatát kívánta megbarnítani és ehhez kén, ólom és olaj oldatát használta fel s ezeket egy réz edényben összekeverte, lezárta és tűzre tette. Az edény darabokra szétrobbant."- eddig szól a krónika. A freiburgi, mások szerint kölni német szerzetes aztán találmányát Vencel lengyel királynak ajánlotta fel. Megemlítjük azonban, hogy a lőport Kínában már sokkal korábban ismerték. K.A. Kelet-Európa „eurobarométere” Európa pulzusát próbálja kitapintani az Európai Közösség közvéleménykutató szolgálata abban a felmérésben, amelyet ezen a héten tettek közzé Brüsszelben. Noha néhány feltűnő megállapítását már ismertették a világhírügynökségek, a 10 ezer ember megkérdezésével, számos közvéleménykutató intézet, köztük az angliai Gallup és Magyarországon a Modus közreműködésével készült, százoldalas kimutatás ( teljes anyaga számos érdekes, a jövőre is vonatkoztatható tanulsággal és finom árnyalattal szolgál. Egy éve már közzétettek egy hasonló tanulmányt, de az csak négy országot ölelt fel (köztük Magyarországot). Ezúttal azonban - 1981 októberéig bezárólag - tíz ország polgárait kérdezték meg ezerfős reprezentatív minta alapján. A Nyugat kiváncsi tehát a Kelet véleményére, ami érthető, már csak azért is. mert az, ami a földrész keleti részében, vagy középen történik, kihat a Nyugatra is. Japánban nem könnyű a magyaroknak Olykor a kumicso is belerokkan A Suzuki koszai gyártelepén dolgozó magyar gyakornokok egyike kitűzőt visel a mellén „92.04”-es felirattal, ami a hazatérés idejére utal. Várják már nagyon a héthónapos felkészülési idő befejeztét a Japánba kikerült magyar fiatalok, az első 65 fős csoport tagjai. A koszai gyárban nem tűnnek föl a szerelőszalag mellett sürgölődő munkások között a mieink, ők is a Suzuki „család” kék-fehér munkaruháját viselik, ebédidőben a gyári étteremben viszont könnyű rájuk találni. Egy csoportban ülnek, nem keresik sem a japánok, sem a brazilok, sem mások társaságát, saját bajaikkal vannak elfoglalva. „Jött volna be a festéküzembe. . . ” — toldja meg rögtön egy újabb panasszal egyikük azokat a bírálatokat, amelyeknek egész sora halmozódott már föl bennük ittlétük óta. Hosszú lenne mindazt részletezni - a rendelőben dolgozó úgymond „képzetlen” japán orvostól, a biciklizés tilalmán át, az ételek szapulásáig - , ami nem tetszik a Japánban dolgozó gyakornokoknak. Munkaszoci- ólgus, pszichológus dolga lenne megítélni azt, hogyan alakulhatott ki a helyzet, hogy az első Japánba került magyar csoport számára minden gyanús, minden rossz, hogy elhatalmasodott a fiatalokban a bizalmatlanság. Mégha a japán vezetők valamelyike érdeklődik is irántuk, azt is „csak taktikázásból teszi”, ha valakit megdicsérnek munkája miatt, az csak azért van, hogy „ezzel is megbontsák az egységet”- mondják. Több órán át mesélik a sérelmeket és mindössze két szerény gondolatot fogalmaz meg a hatvan ember némelyike az itteni pozitívumokról. Az. egyik fiatal azt mondja: nem gondolt volna arra, hogy „ilyen teljesítményre lesz képes”, a másik pedig, hogy „a jobb önismerethez segítette hozzá az itteni gyakornoki munka”. Hogy tízezer kilóméternyire otthontól, szinte semmiben nem találnak pozitív élményt a Japánban dolgozó fiatalok, annak számos kiváltó oka lehet. Kevéske otthoni munkahelyi tapasztalattal, viszont a Suzuki- hoz kapcsolt anyagi reményekkel érkezhettek idé, a mienkétől teljesen eltérő világba. Egyszeriben szembesültek a világszínvonalat jelentő japán munkatempóval, amibe olykor még a „kumicso is belerecs- csen”. így hívják a japán munkavezetőket, akik a munkamódszerekre tanítják be a gyakornokokat és akiknek be kellett állniok egy időre a fiúk helyett, amikor azok egyhetes japán nyelvtanfolyamon vettek részt. Egyébként ma már távolról sem a munka mennyiségét, nehézségét érintő bírálatok a jellemzőek, a nagy többség már a kellő színvonalon helyt tud állni a munkahelyeken. A japánoknak azonban nem sikerült eddig megtalálniok azt a módszert, azt a hangot, amely jó irányba befolyásolhatná a közhangulatot, pozitív élményekkel gazdagíthatná a gyakornokokat. Piaci árak A salgótarjáni vásárcsarnokban a hét végi napokon a következő árakon kínálták a különféle áruféléket: vágott csirke 150 ft kacsa 170 ft túró 120 ft tejföl 120 ft sárgarépa 20-30 ft petrezselyem 30 ft zöldpaprika 340 ft paradicsom 250-280 ft uborka 280-350 ft saláta 230-350 fi spenót 30 ft fokhagyma ' 130-150 ft vöröshagyma 16-22 ft retek 25-30 ft fejeskáposzta 15-20 ft bureonya 18-20 ft bab 80-120 ft mák 140 ft alma 30-49 ft körte 48-80 ft somba 160-180 ft
