Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-08-09 / 33. szám
PPP AGE SALGOTARIAN Ausgabe 6 HÍRLAP HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. február 8-9., szombat-vasárnap MEGYEI Hogyan segítik a vállalkozókat? Termelő jellegű magánvállalatok kerestetnek — Ahhoz, hogy valaki vállalkozó legyen, nem elég, ha kijelenti ezt, még az sem, ha pénze van - hallottuk Detre Jenőtől, a salgótarjáni önkormányzat alpolgármesterétől. Alapkérdésünk: hogyan támogatja az önkormányzat a vállalkozókat? g —Ahhoz, hogy egy vállalkozás beinduljon, a vállalkozónak jogi ismeretekkel kell rendelkeznie - folytatta az alpolgármester. Ezt megkaphatja a Vállalkozók Országos Szövetségétől, illetve botladozik, ahogy tud. A kezdő vállalkozó általában | hozzánk jön be először, hogy mit kell tennie? Első lépésként a városházán kiválthatja a vállalkozói igazolványt. Aztán nyilván van pénze. A következő kérdés, hogyan lehet azt többé tenni? A pénzintézetektől, illetve az állami keretből való kiegészítés nem a mi kompetenciánk. Ami viszont a miénk: ha olyan jellegű a vállalkozás, ami kapcsolható a városfejlesztési elképzeléshez, akkor meghirdetjük a területet. Ez ugyan nem kimondottan segítség, hiszen ezzel verseny- helyzetet teremtünk. De ha már létrejött a vállalkozás, akkor támogathatjuk az adóval. Például az első évet adómentesként kezeljük, a második évben a nyereség ötven százaléka után adózik a vállalkozó, ezzel lehetősé- | get kap, hogy egyáltalán bekerülhessen a piacra. Ennél nagyobb segítséget jelent, ha külföldön a vállalkozó és az önkormányzat I együtt jelenik meg. A város I jelenléte garancia! (így tudtunk kapcsolatba lépni az osztrákokkal a szelektív szemétszállítás ügyében.) —Az önkormányzat és a vállalkozók együttműködésének nyilván egyik része a kereslet és a kínálat össze- f hangolása. Hogyan történik ez Salgótarjánban? — A városnak meg kell j fogalmaznia, hogy mit sze- | rctne? A vállalkozói kínálat 1 nem alapelv a város szempontjából. Arra van a legnagyobb szükség, hogy termelő jellegű magánvállalatok jöjjenek létre. A vállal- I kozásokat ipari vonalon is meg kell oldani. A város vagyongazdálkodási koncepciója is segíti majd az eligazodást, ebben azt is megfogalmazzuk, hogy mit akarunk 1 eladni. A Vállalkozók Országos Szövetségénél dr. Károlyi Miklóst kerestük meg, aki az önkormányzatok és a vállalkozók együttműködési lehetőségeiről írt könyvet. Ennek lényegét abban foglalta ösz- sze, hogy az önkormányzat bármely vállalkozónak kedvező feltételekkel üzletet, műhelyt utalhat ki, illetve akár ingatlannal, akár pénzzel, közös vállalkozásba foghat a vállalkozóval. Az önkormányzat alapítványt hozhat létre a vállalkozók pénzével, kölcsönös érdekeltség alapján. Ha a tulajdonát nem akarja értékesí- | teni, lehetősége van kon- | cessziót adni. Dudellai I. _______ É desapjától örökölte a gazdálkodás szeretetét Van amikor a kislány a főnök- Most fejeztük be a reggeli fejést — fogad a különböző mezőgazdasági gépekkel és kazlakkal teli gazdaságának tej- hűtője előtt Tórák Károly, ka- rancsberényi állattenyésztéssel foglalkozó magángazdálkodó. Később a csaknem szemben lévő lakásukban folytatjuk a beszélgetést feleségével, Erzsivel együtt. —Állatunk mindig volt - említi a gazda Kezdetben két lovunk, három-négy tehenünk volt. Akkoriban üzemmérnökként dolgoztam a litkei termelő- szövetkezetben. Ott előbb a juh részleg vezetésével bíztak meg, utána pedig a szarvasmarha és a juhágazatért feleltem.-Tizenöt éve hogy összekerültünk - veszi át a szót a feleség, aki kertészeti üzemmérnök és elvégezte a számviteli főiskolát is. - Azóta minden megtakarított pénzünket és az állatok szaporulatából kapott összeget a különböző mezőgazdasági gépek vásárlására fordítottuk. Torákék három évvel ezelőtt 8oo ezer forint újrakezdési, kamatmentes kölcsönt vettek fel az induláshoz. Még 4oo ezer forint törlesztése van hátra. Jelenleg huszonkét tehenükből tizenhat-tizenhét ad tejet. Az elmúlt évben 102 ezer liter tejet adtak le és a Karancs Termelőszövetkezeten keresztül értékesítették. Az idén, közvetlenül a Nógrád- tej kft-nek adják le, amelynek tagja Tórák úr. Kiadásaikat a tejbevételből próbálják fedezni, feltéve ha időben megkapják. Erre viszont nem mindig számíthatnak. Például a tavaly novemberi és decemberi tej ellenértéke még máig nem érkezett meg. — Jövedelem szempontjából az első év sikeresnek bizonyult, a következőben már lefelé ment a nyereség, a tavalyit pedig még nem tudom megmondani, mert nem készítettük el a számadást- így a feleség. - Annyit már most is mondhatok -folytatja-, hogy még kevesebb lesz, mint 1990-ben. Akkor tíz forint húsz fillér volt egy liter tej önköltsége, az elmúlt évben a jelentős drágulások miatt - üzemanyag, víz, villany, mosó-tisztítószerek— tizenkettő-tizenhárom forint közötti önköltséggel számolunk. Ez év január első tíz napjában első osztályú tejet adtak a tehenek. Céljukk, hogy elérjék az exportminőséget, amiért tizenhét forint tíz fillér jár literenként. Megvalósítása érdekében Alapok kisbefektetők számára Új befektetési konstrukciót ízlelgethetünk az évkezdet óta. Alapkezelő társaságok által működtetett befektetési alapokról van szó. A forma nálunk abszolút új, mivel még a háború előtti nemzedék sem ismerhette. Nem így Nyugat-Európában és főleg az Egyesült Államokban, ahol nagy hagyományai vannak. Elsősorban a lakosság, valamint más kisbefektetők megtakarításait gyűjtik össze ezek az alapok, hogy befektessék a gazdaságba, a lehető legnagyobb szakértelem és a legkisebb kockázat mellett. A „szerkezet” ott azért működik jól, mert nagyobb kamat- jövedelmet biztosít a befektetők részére, mint amivel a pénzét a bankban elhelyező polgár számolhat. Az alapok kezelésével megbízott cégek a piacon mozogva olyan befektetési csomagot igyekeznek összeállítani, amely a lehető legkisebb kockázat mellett a legjobb hasznot biztosítja. Január 1-jével életbe lépett jogszabály szerint ingatlanalapot, illetve értékpapíralapot lehet létrehozni a jövőben Magyarországon. Már az alapok létrehozása is rendkívül magas fokú pénzügyi szakismeretet feltételez, s igen szigorú felügyelet kiséri a folyamatos működést is. A befektetési alapok kezelésére csak jogi személyiségű társaságok, azaz minimum 5 millió forint törzstőkéjű kft-k, illetve legkevesebb 10 millió forint alaptőkéjű részvénytársaságok jogosultak. Nagy a valószínűsége annak, hogy eleinte inkább értékpapír alapok jönnek létre. A megalakuláskor a befektetni szándékozók információt kapnak arról, hogy milyen körben kíván tevékenykedni az alap, milyen befektetésekbe kíván fogni, s mennyi ideig működik majd. A részletes információk alapján döntheti el a kisbefektető, hogy a kibocsátásra kerülő befektetési jegyeket megvásárolja-e. Az ingatlanalap létrehozásához legkevesebb 10 ingatlanra van szükség. A piacgazdaság kiépülése, a kamatszint csökkenése nagy perspektívát biztosít ezen új vállalkozási forma számára.(B.T.) Határidők egymás hátán Bírságot fizet a feledékeny adózó Az 1992. év beköszöntével új adótörvények léptek hatályba. Mint ezt megelőzően minden évben, úgy a múlt évben is /sajnos!/ az* utolsó percekben fogadta el a parlament az adózással kapcsolatos törvényeket. Az „új” törvények alkalmazását azonban megelőzi a „régieken" alapuló kötelezettségek teljesítése. Ezért fontosnak tartom a „régiek" még idei évet érintő feladatainak vázolását. A magánszemélyeknek január 15-ig kellett írásban közölni munkáltatójukkal, hogy adóbevallást nyújtanak be, vagy csupán nyilatkozatot adnak munkáltatójuknak adójuk megállapításához. Több munkaviszony esetén azt kell munkáltatónak tekinteni, ahol a magán- személy munkakönyvé 1991. december 31-én volt. A munkáltatónak 1992. január 31-ig jövedelemigazolást kellett adnia a magánszemély részére, az általa (mármint a magánszemély által) adott nyilatkozat alapján. Igaz, hogy ezen határidők már elteltek, de a korábbiakban szerzett tapasztalataim alapján több munkáltató elmulasztja ezen kötelezettségét teljesíteni, vagy csak késve teszi meg. A munkáltató azonban csak annak a magánszemélynek ad, és adhat igazolást, aki 1991. december 31-én munkaviszonyban állt nála. Még abban az esetben is ki kell adnia az igazolást, ha a dolgozó időközben munkahelyet változtatott, például január 1—jével. A sorkatonák részére is köteles a munkáltató ezen igazolást kiadni, illetve postán megküldeni. Azon magánszemélyek, akiknek az adóhivatal postán nem küldött adóbevallási nyomtatványt, keressék fel az illetékes APEH igazgatóságot, ahol ingyenesen ezt részükre átadják. A munkáltatónak az 1991. évi összjövedelem és a személyi jövedelemadó elszámolását 1992. március 20-ig írásban kell közölni a dolgozóval. Azon magánszemélyek, akik önadózók, 1992. március 20-ig kell, hogy eleget tegyenek adóbevallási kötelezettségüknek. A munkáltató az adó és a levont adóelőlegek különbözetét a számára előírt legközelebbi bérfizetéskor, de legkésőbb 1992. április 20—ig vonja le, vagy fizeti vissza a dolgozónak. Vannak olyan esetek, mikor a magánszemély meghatározott szervek, által kiadott igazolások alapján összjövedelmét csökkentheti, illetve jövedelemadó kedvezményt vehet igénybe. /Például pénzintézetek igazolásai a lakáscélú megtakarításokról, biztosítóintézetek igazolásai stb./ Ezt az igazolást a magánszemélynek január 31-ig meg kellett kapnia. Aki ilyen igazolást nem kapott, és jogosult lenne rá, javaslom, hogy haladéktalanul keresse meg azt a szervezetet, amelyik elmulasztotta azt részére megküldeni. Ezen igazolásokat egyébként nem kell az adóbevallással benyújtani az adóhivatal részére. A magánszemélyek részére teljesített kifizetésekről adatot kell szolgáltatni a kifizetőnek az adóhivatal számára. Ezt erre rendszeresített nyomtatványokon tehetik meg, melyeket részletesen tartalmaz például az Adó című újság 1992. január 15—i száma. Kit tekint a törvény kifizetőnek? Nos, a jogi személyt, a gazdasági társaságot /GM, BT, kft, stb./, egyéni vállalkozót, a közös név alatt működő PJT-, szakcsoportot, társasházat. Az adatszolgáltatás határideje 1992. március 31. Lényeges momentum, hogy ha az adatszolgáltató 1992. január elseje és március 31-e közti időszakban szűnik meg, adatszolgáltatását a bevallással egyidejűleg kell teljesíteni. Ez az adónem január elsejével már nincs hatályban, de kötele- tettségei még vannak. Azon adóalanyok, amelyek, illetve akik a vállalkozási nyereségadó hatálya alá tartoztak, vagy bejelentkeztek /például gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, szövetkezet, szakcsoport stb./ amennyiben egyszeres könyvvitelt alkalmaztak — vagyis naplófőkönyvet vezettek — 1992. február 28-ig kötelesek elmúlt évi tevékenységükről adóbevallást benyújtani az APEH részére, vagyonkimutatással együtt. Azon adóalanyokra, akik pénztárkönyvet vezettek ugyanezen határidő vonatkozik. Külön felhívom a figyelmüket azon adóalanyoknak - különösen a társaságoknak amelyek a múlt év utolsó napjaiban alakultak, és a társasági szerződésük szerint tevékenységüket is megkezdték - arra, hogy nekik is kell adóbevallást benyújtani. /Még akkor is, ha veszteséges gazdálkodást folytattak./ Ha ezt többszöri felszólítás ellenére is elmulasztják, a hatályos törvények alkalmazásával mulasztási bírságot fizethetnek. Ennek összege jogi személyek /például kft., egyesülés, közös vállalat/ és egyéb szervezetek esetében 150.000 forintig, magánszemélyek esetében 50.000 forintig terjedhet. Az egyszerűsített kettős, és a kettős könyvvitelt alkalmazók bevallási határideje 1992. február 28-án telik le. A mérlegrendelet szerint viszont az évzáró mérlegbeszámolót és az egyszerűsített mérlegbeszámolót február 15-ig kell az adóhatósághoz benyújtani. Igaz ugyan, hogy a két határidő közt közel két hetes eltolódás van, mégis célszerűbb a korábban megjelölt időpontban mindkettőt leadni. Tekintve, hogy ezen könyv- vezetési módokat a nagyobb szervezettel rendelkezők alkalmazzák, akiknek éves árbevételük a 25 millió forintot meg- haldja, többnyire jól felkészült szakapparátussal rendelkeznek, így a külön részletezést már nem tartom fontosnak. Megemlítem, hogy a helyi adókról /építményadó, iparűzési adó, kommunális adó/ is adóbevallást kell teljesíteni, de ezt már nem az APEH, hanem az önkormányzati adóhatóság felé. Megpróbáltam a szövevényes jogszabályokat, a sok-sok határidőt egy csokorba fogni, és önökkel ismertetni, nem a jogász, hanem az adózó ember nyelvén. Ezen ismertetésemben természetesen csak a legfontosabb tudnivalókat tártam fel, a teljesség igénye nélkül. Úgy ítéltem meg, nem a paragrafusokat, hanem ami mögöttük van hasznos tudniuk. dr. Lukácsy Beáta ügyvéd pillanathütő megvásárlásról tárgyalnak. Az állatoknak szükséges szálastakarmányt a saját és a téesztől bérelt földeken, saját maguk teremtik elő. Nyáron, a takarmány betakarításakor hajnali 2-3 órakor már talpon vannak. Télen reggel 6-kor kelnek és a két fejés közötti időszakot kivéve este nyolckor fejezik be. A tejtermeléshez szükséges abrakot a tsz-ből vásárolták. —Édesapámnak 40 hold földje volt, én ötvenen kívánok gazdálkodni - mondja a magángazda. Sikeres tevékenységük a család együttes munkájára épül. A szülőkön kívül a nagypapának és a gyerekeknek is meg van a maguk feladata. A tizenkét éves fiú minden mezőgazdasági gépet el tud vezetni. A kislány, a fejésben jeleskedik. Amikor a szülőket valamilyen hivatalos dolog elszólítja, akkor a kislány azt mondja a nagypapának: én vagyok a főfőnök. Tórák Károly elnyerte a Gödöllői Agrártudományi Egyetem pályázatát. Nyáron egy külföldi és egy hazai egyetemista és két szakmunkás jelölt töltötte nála gyakorlatát. Mióta magán- gazdálkodó nem nem volt üdülni a családjával. Az esti tévézésre is csak az utóbbi hónapokban fordítanak több időt. Tórák gazda bizakodik:- Ha netán mi bukunk, akkor előttünk már sokan így jártak. Igaz ez nem vigasztaló. Venesz Károly A töke természete Az elmúlt néhány évben induló tőke nélkül is lettek hazánkban nagyon gazdag emberek és fordítva: komoly tőkével indulók mentek tönkre és váltak földönfutóvá. Általános igazságként fogadható el, hogy a fillérből csak fillért, a forintból csak forintot lehet csinálni. Válságos időket élünk: gyorsan nő a munkanélküliség, egyre tömegesebbé válik az el- szegényesedés, magánvállalkozások sokasága megy tönkre. Gyorsabban omlik össze a gazdaság állami szektora, mint ahogyan a magánszektor felépülhetne. Ilyen időszakban az ember joggal feltételezi, hogy a lakosság megtakarításai csökkennek. Ezzel szemben itt és most - mind forintban, mind valutában - nőttek és nőnek a megtakarítások! Igaz a pénz érzékeny és ravasz jószág. Csak fogyni szeret. Azt súgja tulajdonosának, hogy ő a gazdaság szimbóluma - pedig nem az. A gazdagság jelképe a tőke, amely képes önmagát hizlalni, gazdáját eltartani és örökös gondolkodásra, tevékenységre serkenteni. Úgy is fogalmaztunk, hogy a pénz szegényít, a tőke gazdagít. A LIMES Ingatlanforgalmazó Rt. értékesíti az Állami Vagyonügynökség jóváhagyásával az ALTERRA Közmű- és Mélyépítő Vállalat Salgótarjáni Ipartelepét. Az ingatlan az M21 országút mellett fekszik, területe 34.600 négyzetméter, alacsony beépítettségű, összközműves. Felvilágosítás: LIMES Rt. Befektetési Iroda Budapest, VI., Andrássy út 1. I. emelet Ráczné Jászó Enikő üzletág igazgató Telefon: 142-6209, 122-6817, 122-7419 Telefax: 142-7914. . 1253 BUDAPEST Pí. 21. »VÜ