Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-08-09 / 33. szám
1992. február 8-9., szombat-vasárnap HÉT VÉGI MAGAZIN HÍRLAP 7 A gazdasági kamara ajánlja Rendezvények üzletemberek számára Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara idei programterveiből: I.JJolgozói tulajdon-munkavállalói részvény, menedzseri tulajdonlás-a dolgozói tulajdon helye a tulajdonformák között, —a dolgozói részvény kibocsátásának feltételei, -Munkavállalói részvénytulajdonlási program a menedzseri részvénytu laj- donlás és viszonya a dolgozói tulajdonhoz kérdésekkel lesz lehetőségük az érdeklődőknek megismerkedni az előkészület alatt levő rendezvényünen 2.,Hódítsuk vissza a kelet-európai piacot!-Sokan tűzték maguk elé 1992-re ezt a célt. Az Észak- magyarországi Gazdasági Kamara meglévő kapcsolatai mellett további lehetőségeket keres és ajánl ügyfeleinek, íme: A kamara főtitkára, Bi- hall Tamás Ukrajnában tárgyal az ottani kamarával az együttműködésről, kamarai képviselet megnyitásának lehetőségéről.-Ha Romániába készül üzleti kapcsolatokat kialakítani, segítséget adunk az ottani jogszabályi rendelkezések és üzleti lehetőségek megismeréséhez a Nagyváradi Kereskedelmi és Iparkamara és az Észak—magyarországi Gazdasági Kamara közös rendezvényén. Az üzleti megbeszélésen lehetőség nyílik konkrét tárgyalásokra is.-Az év során tovább bővíti kapcsolataikat a szlovákiai üzleti körökkel. 3. Meghívják:-a Magyar-Francia Vegyes Kamarát és az Olasz-Magyar Kereskedelmi Kamarát. -1992-ben is szervezik az üzletember találkozókat. 4. Jjogyan viselkedjünk?-Ön talán észre sem veszi, de a másik biztos. Egy üzleti tárgyalás eredményességét olyan "apró” dolgok befolyásolhatják, mint a felek viselkedése, magatartása, tárgyalási móds- dzerei.-Az ápoltság, a jól öltözöttség kötelező, és a nadrágzseb be- varrása is, ha tárgyalás közben . a keze folyton a zsebébe téved.-Szervezetten segít a kamara az olykor utólag természetesnek tűnő etikett és protokoll szabályok elsajátításában. 5 .Legközelebb: — február 27-én kerül sor az (egyéni, vagy társas) konzultációra a csődeljárásról, az elszámolási eljárásról. Konzulensek: a megyei bíróság bírái. A közelmúltban megtartott első összejövetel alkalmával az érdeklődők a törvény alaprendelkezéseinek — főként a vitát kiváltó kötelező öncsőd határidejének — értelmezéséhez és más lényegi kérdésekhez kaptak segítséget dr.Molnár József felszámoló bíró közreműködésével. -Februárban megkezdődik a rendszeres adóügyi tanácsadás. Dr. Berenténé dr. Kurucz Erzsébet ÉMGK képviseletvezető Televíziót és videót javít József salgótarjáni te- levizó és videomagnó szerelő műszerész 1991-től dolgozik egyéni vállalkozóként a megyeszékhelyen. Három esztendeje határozott úgy, hogy tanult szakmájában a maga uraként megpróbálkozik ezzel a lakossági szolgáltatással. Minden kezdet nehéz-tartja a mondás, s ez így történt az ő esetében is: először bérelte műhelyét. Az idő múlásával, no és a megrendelők számának növekedésével „fejlesztett”: új, saját műhelybe költözött és alkalmazottat is vett fel. Hívásra házhoz mennek, valamint haszált, felújított berendezések árúsításával is foglalkoznak. Egyszerűbb megoldások a társasági jogban Az elmúlt év nagy találgatásai közé tartozott, vajon hányszorosára fog növekedni a minimális alaptőke az egyes társasági formáknál? Sokan tudni vélték a két-háromszoros emelést, de volt, aki egyenesen ötmillióra tippelt a kft. esetében. A január elsején életbe lépett módosított társasági törvény semmilyen változtatást nem hajtott végre a kft. egymilliós, s az rt. tízmilliós minimális alaptőkéjén. Lényeges újdonság azonban, hogy a jövőben szűkül az „étlap”, amelyről a társaság alapításakor választhatunk. Az év elejétől ugyanis nem lehet létrehozni gazdasági munkaközösséget, valamint jogi személy felelősségvállalásával működő gmk-t, azaz népszerű nevén jgmk-t. Ez a korlátozás természetesen nem érinti a már működő ilyen társaságokat. Ezek változatlan formában működhetnek tovább az idők és a társasági jog végezetéig. Amit tavaly már sejteni lehetett az bekövetkezett az apport esetében. Az apportról tudjuk, hogy az alaptőkének a nem pénzbeli része, amely forgalomképes dologban vagy jogban teljesül meg. A korábbi évek gyakorlata kialakította az úgynevezett szellemi apportot, amely az anyagilag nehezen mérhető szellemi produktumot is forintosította a társaság vagyonában. Itt persze nem egy szabadalommal is védett zseniális agyszüleményre kell gondolni, hanem például egy száz oldalas tanulmányra, amely a „zöld hangyák álmáról” szól. Ne is álmodjunk arról, hogy ezt a jövőben apportosíthatjuk. Felesleges azon is mesterkednünk, hogy ingatlan bérleti jogát csempésszük be egy társaság vagyonába. Az éles szemű cégbírák rosszalló pillantását itt sem kerülhetjük el. Sőt erősen kétséges az is, hogy a tartozásokkal agyonterhelt házunkat egy társaságba apportként be tudjuk vinni, ugyanis a jogszabály kimondja, csak olyan végrehajtható dolgot, szellemi alkotást vagy jogot lehet apportként figyelembe venni, amelyet a későbbiekben a társaság harmadik személy hozzájárulása nélkül át tud ruházni. Mivel a társasági törvényt rendkívül sok részletszabályában módosították, így most csak szemelgetni tudunk a változások között. Lényegesen egyszerűsödtek az alaptőke felemelésének a szabályai. Valamennyi társasági formánál kötelezővé tették a pénzbeli betét késedelmes teljesítése esetén a késedelmi kamat fizetését. Az apport késedelmes teljesítése esetén kötbérfizetést lehet kikötni. Kiemelést érdemel a felelősségi szabályok precízebb, s ezáltal pénztárcába vágó megfogalmazása is. Az már ismert volt előttünk idáig is, hogy a társaság megszűnése esetén a tagok még további 5 évig felelnek a társaságot terhelő kötelezettségekért. Az új jogszabály pontosabban fogalmaz. A betéti társaság kültagja, a kft. tagja és a részvényes a társaság megszűnésekor a felosztott vagyonból neki jutott rész erejéig felelős, valamennyi többi társaság tagja pedig korlátlanul, azaz teljes vagyonával felel a társaságot terhelő kötelezettségekért. A bírósági cégnyilvántartásról szóló törvény is természetesen módosult a társasági törvénnyel együtt. Ízelítőül csak annyit erről, hogy a tevékenységi köröket szabályozó úgynevezett EÁOR rendszerről idén áttérünk a TEAOR rendszerre. Most még talán nem is látható hogy mennyi kellemetlenség, bonyodalom származik majd ezen két rendszer egymás mellett éléséből. Egy biztos, a január 1-jét követően alakult társaság esetén a tevékenységi köröket egészen új kódrendszer szerint kell elkészíteni. Hogy a korábbi cégek „átkódolására” hogyan kerül sor, arra ma még nehéz válaszolni. Sok korábbi félreértést tisztáz a törvénymódosítás, amikor kimondja: a cégbejegyzési kére-1 lem benyújtását követően a törzstőkének, illetve az alaptőkének a társaság rendelkezésére bocsátott részével a társaság szabadon rendelkezik. A változások - különböző mértékben ugyan - szinte valamennyi társasági formát érintik. Sok korábbi vitás kérdés tisztázódott, s többnyire az egyszerűbb és praktikusabb megoldást választották a törvényhozók. Dr.Berente Tibor A jó ötlet nem elég a boldoguláshoz Az okos vállalkozó az üzletmenetből él (Ferenczy-Europress) Mottó: A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünkben. Hát akkor meg. .. ? Ma Magyarországon a vállalkozás állampolgári jog. Mindez nem jelent kevesebbet, minthogy aki józan ítélőképességének birtokában tud maradni, vagy nincs vele szemben egyéb kizáró ok (pl. nincs börtönben), - ha kéri -, megkapja a vállalkozói igazolványt, igaz, van néhány eset, amikor csak akkor adható ki ez a jogosítvány, ha a vállalkozó maga is szakember, vagy bizonyíthatóan alkalmaz felkészült szakembert (pl.: orvos, gyógyszerész). Egyszóval szabad a gazda. De mire?! Abban a pakliban ugyanis, amiből a vállalkozóknak osztanak, benne van a siker, a gazdagság mellett a csőd, a válság, a látástól-vakulásig tartó munka és az örökös feszültséget Az 1991 évi II. törvény szerint a csődeljárásnál és a fel- számolási eljárásnál a kezdeményezésre előírt határidők kiszámítására a következő jogalkalmazói gyakorlat alakult ki: a gazdálkodó szervezet vezetője a kötelező csődbejelentést - kártérítési felelősség nélkül - 1992. január 1—je és április 8-a között teheti meg, amennyiben a gazdálkodó szervezet bármelyik tartozását az esedékességet követő 90 napon belül nem tudja kiegyenlíteni. A gazdálkodó szervezet vezetőjének mérlegelési körébe tartozik az, hogy a fenti határidőn belül olyan időpontban jelentse be a csődöt, amikor felszámolási eljárást a hitelezői ellene még nem indítottak. Amennyiben ugyanis a hitelezők gyorsabbak voltak és az általuk indított felszámolási kérelemről a bíróság az adós szervezetet már értesítette, attól kezdve nincs Értelmezzük helyesen a jogalkalmazási gyakorlatot Mikor csőd- és mikor felszámolási eljárás? helye a csődeljárás kezdeményezésének. CSŐDELJÁRÁS: ha a bíróság az adóst a hitelezői kérelemről még nem értesítette, FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS: ha az értesítés már megtörtént. Mi történik akkor, ha a csődeljárást és a felszámolási eljárást az érintettek egyszerre indították? Megszünteti a bíróság a fel- számolási eljárást, ha az adós a tartozását kiegyenlítette, vagy annak megfizetésére egyezséget kötött. Tehát a gazdálkodó szervezet csak akkor élhet a csődbejelentés lehetőségével, ha ellene felszámolási eljárás nincs folyamatban. Az adós a csődeljárás bejelentése előtt és azt követően is belátása szerint (és a hitelezők tűrőképessége szerint) egyenlítheti ki a tartozásait, de a 90 napos fizetési haladék ideje alatt a fizetőképesség helyreállítását célzó programot kell ösz- szeállítania és a bíróság asztalára tennie. Érdemes a kisebb összegeket a hitelezőknek mielőbb teljes mértékben kifizetni, mert a fennmaradó hitelezők mindegyikét meg kell hívni az egyeztető tárgyalásra. (Minél kevesebben egyezkednek, annál nagyobb az esély a megegyezésre.) Az egyezség megkötéséhez a tárgyaláson megjelent valamennyi hitelező jóváhagyása szükséges. Természetesen a megegyezés nem jelent feltétlenül azonnali tartozáskiegyenlítést. Ennek módjáról meg kell egyezniük az érdekelt feleknek. Az egyezségi tárgyalást a csődeljárás megindításának a cégközlönyben való közzétételétől számított 60 napon belül kell kitűzni. A 90 napos moratóriumon belül több alkalommal is sor kerülhet tárgyalásra. Történt-e megegyezés, vagy nem? Az eljáró bíróságot mindkét esetben értesíteni kell a tárgyalástól számított 3 napon belül. Vigyázat! Ennek elmulasztása bírsággal jár! Nógrád megyében a csődeljárással, a felszámolási eljárással kapcsolatos ügyekben a Nógrád Megyei Bíróság bírái: Kisváriné dr. Glózik Anna és dr. Molnár József járnak el. szülő felelősség is. Mi „szittya atyánk-fiai”, kemény kobakunkkal bátrak vagyunk. El merünk indulni akár a vakvilágba is. A napokban bekopogott hozzám egy fiatalember és vállalkozási tanácsot kért. Feljegyeztem a beszélgetésünket, mert érdemes közreadni: — Mire kíván vállalkozni? — faggattam. — Azért jöttem, hogy megmondják nekem. — Mi a szakképzettsége? —Az miért fontos magának? — Mennyit kíván befektetni? — Pénzem az nemigen van, de arra gondoltam, hogy veszek majd fel valami jó kis kölcsönt. Azt mondják, a START Hitel jó erre. — Miért akar vállalkozni? — Mert kell a pénz. . . Nos az olvasók tudják, mi a különbség a pénz és a tőke között. Ez a beszélgetésfoszlány azonban rávilágít az alkalmazott és a vállalkozó különbségére. Az alkalmazottnak ugyanis csak a pénz kell, míg a vállalkozó folyton-folyvást megpróbál a pénzéből tőkét kovácsolni. Az alkalmazottnak a megélhetéshez kell a pénz, a vállalkozónak azért, mert az üzletmenetből él. Az alkalmazott általában passzív, a vállalkozó aktív. Óriási különbségek ezek! Éppen ezért nem nehéz felismerni már a tanácsadáson sem a leendő vállalkozót. Például egy ilyen párbeszédből: — Mire kíván vállalkozni? — Van egy ötletem, és azt szeretném tudni, életképes-e, nem fogok-e belebukni. — Mi a szakképesítése? — Nem a szakmámban kívánok vállalkozni, de már sokat tudok a dologról... — Mennyit kíván befektetni? — Van egy kis megtakarított pénzem, de nem szeretném elkótyavetyélni. Ezért kérem, készítsenek nekem egy vállalkozási-indítási költségvetést és üzleti tervet. — Miért akar vállalkozni? — Mert úgy gondolom, hogy komoly lehetőségeket rejt az ötletem, szeretném megvalósítani. Ugye micsoda különbség! Az egyik ember elszánt, és „bátor”, ami kétségtelenül fontos vállalkozói erény, míg a másik csak óvatos és okos. Ez a másik ugyanis lehet, hogy soha sem lesz vállalkozó, de viszonylag kis befektetéssel beleláthat a jövőbe. És aki látja a jövőt, az fel tud készülni az útra, a veszélyek leküzdésére. És ha már szóba került a Start Hitel, akkor itt kell elmondani: egyáltalán nem véletlenül utasították el a kérelmezők mintegy kilencven százalékát! A nemzetnek ugyanis most inkább van szüksége okos, mintsem „bátor” vállalkozókra. Mi kell tehát a vállalkozáshoz? Mindenekelőtt egy jó ötlet. És ha lehet, ne a szomszédot, ne az ismerőst majmoljuk. A Start Hitelt igénylők többsége például kocsmát, panziót, vegyeskereskedést akart indítani, márpedig ezek a vállalkozások most tömegével csuklanak ösz- sze, az ötletnek reálisan megvalósítható és piacképes tevékenység - szolgáltatás, kereskedés vagy termelés - végzésére kell vonatkoznia. Mert mit ér a legjobb ötlet, ha - akkor és ott - nem valósítható meg, vagy a kutyának sem kellünk az ötleteinkkel együtt? A piac megdolgozásához, a tevékenység beindításához, fenntartásához tőke kell. Mégpedig megfelelő nagyságú tőke, ami nem több, de nem kevesebb a szükségesnél. És ezt ma még rettenetesen kevesen akarják megérteni. Mindenkinek vállalkoznia kell, aki képes rá. És mi van akkor, ha egyedül nem megy? Meg kell próbálni társakkal. Ám ha elment volna a kedvünk a feleslegesnek ítélt kockázat- vállalástól, a vállalkozástól, sebaj: van másik lehetőség is!
