Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-08-09 / 33. szám

1992. február 8-9., szombat-vasárnap PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP Magasabb áron utazunk Pásztó. A képviselő-testület ez év január végi ülésén foglal­kozott a helyi autóbusz-közle­kedés kérdésével. A Nógrád Volán jelenlévő képviselői el­mondták, hogy 100 ezer forint veszteség várható a helyijárati közlekedésben, ezért az önkor­mányzat támogatását kérték a forráshiány megszüntetésére. A testület egy huszárvágással tel­jesítette a kérést: megszüntette a kihasználatlan vasutállomás­Máriatanya vonalat, amely fenntartása éppen 101 ezer fo­rintot tett ki. Döntöttek a feb­ruár 15-től érvényes viteldíjak­ról is. A teljesárú menetjegy 18, az egyvonalas bérlet 380, az össz- vonalas bérlet 530, a tanuló, nyugdíjas bérlet pedig 130 fo­rint. A jegy nélkül, vagy ér­vénytelen utazási igazolvánnyal utazók 600 forint pótdíjat köte­lesek fizetni. Új könyveket vásároltak Az ecsegi önkormányzat a lehetőségekhez képest igyekszik min- nél több pénz előteremteni kulturális célokra. Ennek során tavaly 60 ezer forintot biztosítottak a könyvtár könyvállományának fel- frissítésére, folyóiratokra pedig 30 ezer forintot költöttek. Az idei költségvetésben 20 ezer forinttal növelik az irodalmi és szakmai tudást bővítő, gyerekek tanulmányait segítő könyvek beszerzé­sére szánt összeget. A folyóiratokra pedig ugyanannyit szánnak, mint az előző évben. Állampolgári javaslatok Pásztó. Az önkormányzat által megszervezett városi fórumon ahol a város rendezési tervét vi­tatták meg, a testületi tagokon, az állandó meghívottakon, a vá­rosi intézmények vezetőin kívül megjelent még 20-25 érdeklődő állampolgár. Egyikük javasolta, hogy a környezet szennyező KOSZIG vállalatot telepítsék át. A másik a strand körüli zöld övezet kialakítását szorgal­mazta. A harmadik arra kérte az önkormányzatot, hogy foglal­kozzon a városközpont esztéti­kai kialakításával. Egy levél a mátraszőlősi polgármesterhez A pénz hiánya szab gátat a jobbító szándéknak Bozó József, mátraszőlősi, 66 éves, teljesen egyedülálló nyugdíjastól kaptunk levelet, amelyben a többi között kifogá­solja a vízmű megépítését, ugyanakkor több olyan javasla­tot is tesz, ami szerinte közér­deket szolgál. Megkértem dr. Langmayer Balázs polgármes­tert, hogy válaszoljon a levél­ben foglalt fontosabb észrevéte­lekre, javaslatokra. * Idézet a levélből: „... legyen vízmű, de a polgármester és a hivatal dolgozói, a képviselő- testület, a faluközösség tagjai falugyűlésen tájékoztassák a la­kosságot: miért van szükség a vízműre, mennyibe kerül, mennyit kell fizetni családon­ként - lakásonként - a lakos­ságnak, a kisnyugdíjasnak, a létminimum alatt sínylődőknek (az időseknek, rokkantaknak, a magánosoknak a mozgáskorlá­tozottaknak) ...” Válasz: — Az ön kezében lévő levél több, mint az ötvene­dik, amit eddig nekünk, a me­gyei köztársasági megbízottak­nak és a bíróságoknak írt Bozó úr. Egyébként nagyon sajnálom, hogy betegése miatt nincs elég információja a faluban folyó, lakosság javát szolgáló esemé­nyekről, folyamatokról. A köz­ségben csak az ön által is emlí­tett hévíz forrás vize iható. A vizet adó kutak nitrátosak, a csecsemők pedig egyáltalán nem fogyaszthatják. Az önkor­mányzati törvény előírja, hogy négy éven belül kötelező a la­kosságot jó ivóvízzel ellátni. Ehhez a község az államtól tá­mogatást is kap. A rendszervál­tás előtt, 1965-ben az egészsé­ges ivóvíz biztosítása céljából megpróbálkoztak egy vízműtár­sulás létrehozásával. Ez azon­ban nem sikerült. Hét évvel ez­előtt, 1985-ben mindenki ki­nyilváníthatta, hogy mi legyen a fejlesztések sorrendje. Az első helyre az iskola építése került. Ezt megvalósítottuk. A második helyen a vízvezeték kiépítése szerepel, ez most van folyamat­ban. A múlt évben a falu szé­léig, a 21-es főútig elkészült a gerincvezeték, amihez 5 millió forint támogatást kaptunk a par­lamenttől. Az idén építjük ki a községben a gerincvezetéket, amihez ugyancsak kérünk, s reméljük, hogy kapunk állami támogatást. A lakosságnak csa­ládonként 30 ezer forinttal kell hozzájárulni, amit 9,6 százalé­kos kamat mellett, 10 év alatt kell törleszteni. * Részlet a levélből: „ ... a vízmű építése helyett javaslom, hogy legyen gyógyszerárusítás, gyógyszertár, hogy egy aszpiri­nért ne kelljen Pásztora, Tarra menni.” Válasz: — A kis patikák veszteségesek. Amennyiben lesz vállalkozó egy magánpa­tika működtetésére, azt a telepü­lés támogatja. Ilyen távolságban nincs szükség még az orvos ál­tal működtetett kézi patikára sem. * Újabb részlet a levélből: „Abban a csúnya, piszkos, na­ponta milliószor elátkozott Horthy rendszerben épített gyö­nyörű hősi emlékművet építsék fel újra, akár társadalmi mun­kával.” Válasz: — Ilyen emlékmű nincs a községben. Eddig még ilyen javaslat nem érkezett hoz­zánk a lakosságtól. Közérdekű bejelentésként vesszük tudomá- - sül, mint annakidején, amikor Bozó úr, a Marx-tér nevének megváltoztatását szorgalmazta, amivel az önkormányzat egye­tértett és megvalósította. A közmeghallgatás után a téma megtárgyalására a képviselőtes­tület visszatér. * Idézet a levélből: „ ... a mát- rasszőlősi vasútállomástól a 21-es főútig szereljék fel a vil­lanyhálózatot, mivel ez lakatlan terület, és a faluból sokan jár­nak dolgozni. Köztük akadnak olyanok akik éjjel félnek... ” Válasz: — A falu belső köz- világításának korszerűsítése 1,5 millióba kerülne, de erre sincs elegndő pénzünk. A lakatlan te­rület kivilágítása eddig még nem merült fel. Ha lesz pén­zünk, akkor is csak a víz beve­zetése után kerülhet erre sor, akárcsak az utak, járdák rend- behozatalára a vízelvezetés megvalósítására, a vízlefolyók és gödrök lefedésére. Ugyanis a vizet szállító gerincvezeték kié­pítése azzal jár, hogy az építők feltúrják a község útjait. * Részlet a levélből: „... az elhanyagolt fürdőt hozassa rendbe a polgármesteri hivatal.” Válasz: — Nagyon jó lenne, ha működne. Pénz hiányában még a rendbetételére sincs lehe­tőségünk. Amennyiben a mű­ködtetésére lesz vállalkozó az önkormányzat szívesen átadja. A nyugdíj — 6-7 ezer forint - amit Ön „gúnydíjnak” nevez, és megkérdi, hogyan lehet ebből megélni, majd hozzáfűzi, hogy ők is éljenek meg ennyiből száz évig - nem az önkormányzat, hanem a kormány asztalára tar­tozik. A képviselő-testület csu-0 pán a rászorultság alapján adhat . rendszeres, vagy eseti segélyt a nélkülözés enyhítése céljából, a törvény ezzel kapcsolatos előí­rásainak megfelelően. Ebben az évben az önkormányzat több mint 3 milliót szán a rászorulók megsegítésére. Venesz Károly Felülről kérnek Szurdokpüspöki. Ottjártunk- kor még egyetlen állampolgár sem igényelt útlevélkérő lapot. A tartózkodást a polgármesteri hivatalban azzal indokolják, hogy az érdekeltek közvetlenül a Belügyminisztériumhoz for­dulnak, hogy gyorsabban hozzá juthassanak a számukra szüksé­ges útlevélhez. A hivatalba csak azért jönnek be, hogy a kitöltés helyességét ellenőrizzék. Döntés előtt - Pásztón Terítéken az idei költségvetés és a városi adókoncepció A pásztói önkormányzati képviselő-testület által múlt év decemberben megalkotott ide­iglenes, 1991-es költségvetés után, a végleges tervekkel - amely tartalmazza az adókon­cepciót is - ismerkedhetett a testület és számos megjelent ér­deklődő, az elmúlt héten tartott városi fórumon. Az előterjesztésből megtud­hattuk, hogy a város előre látha­tólag 411,5 millió forint bevé­tellel, 455,9 millió forint kia­dással, s ebből fakadóan 44,4 millió forint hiánnyal kell, hogy számoljon ebben az évben. A kiadások emelkedését, az in­tézmények fenntartási költsége­inek növekedését, a polgárms- teri hivatal által segélyezettek körének bővülése, a segélyek növekedése, valamint olyan in­dokoltan jelentkező feladatok, mint a gépjárműadóval kapcso­latos levelezés, útlevél ügyinté­zés, céltartalékok növelése eredményezik. A hiány ellenté­telezésére több megoldási lehe­tőség is kínálkozik. Legegyszerűbbnek, a külső forrás - hitel - igénybevétele tűnik, de ezzel csínján kell bánni, mivel a múlt évben is azon iparkodtak, hogy a koráb­ban vállalt hitelkötelezettségei­ket csökkentve, viszonylag sza­badabban gazdálkodhassanak. Megoldásként kínálkozik még a ■ céltámogatás igénybe vétele és a helyi adók bevezetése is. Ez utóbbit az 1991. XII. 31-én hatályukat vesztett telek­használati díj, út- és közmű­hozzájárulási díj, telekadó, há­zadó, nem lakás céljára szolgáló építmények adója kiesése okozta költségvetési hiány pót­lására, 1992. második negye­dévtől vezetik be, amely során az önkormányzat az alábbi alapelveket érvényesíti. Az 1991. második félévben bevezetett iparűzési adót to­vábbra is fenntartja. Nem kí­vánja adóztatni a lakás céljára szolgáló épületeket, de tervezi az építményadó bevezetését a nem lakás cálját szolgáló épüle­tekre, s megvizsgálja a kommu­nális adó kivetésének feltételeit. Nem célja, hogy a vállalkozók által fizetendő adó befolyásolja a vállalkozói kedvet, s ez to­vábbi munkanélküliséghez ve­zessen. A mentességek és ked­vezmények körének bővítésével támogatni kívánja a lakossági alapszolgáltatásokat kiegészí­tőket. A szociálisan rászoruló rétegeket ugyancsak kedvez­ményben részesíti. 1992-ben nem foglalkozik az idegenfor­galmi és telekadó bevezetésé­vel. -vt­Érdeklődnek a kúria iránt Mátraszölös. A képen látható Jankovich-kúriát a későbbi tulaj­donos, dr. Rónyai Jenő panzióként működtette. Az épület megvé­tele iránt most egy német-magyar vegyes vállalat érdeklődik. Többmillió tej jegy • Pásztó. Az Állami Nyomda pásztói gyáregysége, a Népjó­léti és Egészségügyi Miniszté­rium illetékesétől január 6-án vette kézhez azt a megrendelést, amelyben két és fél millió tej­jegy előállítását kérik a vállalat­tól. A megrendeléstől számított két héten belül elkészült tejje­gyek névértéke 750 millió fo­rint, vagyis az ingyen tejakció révén ilyen összegű kiadástól mentesülnek a rászorulók. Pénzszűkében • Jobbágyi. A helybeli Vas­ipari Kisszövetkezet fizetőké­peségének megtartása, talpon- maradása érdekében a termelő tevékenységen kívül kis- és nagykereskedelemmel is fog­lalkozik. Alapvetően élelmi­szer-ellátásra rendezkedtek be. A megyében működő 20, szoros elszámolású egységük, vala­mint a helyben lévő discont áruházuk csökkenő forgalma azt jelzi, hogy egyre kevesebb pénze van a lakosságnak a napi cikkek vásárlására is. Az 1991. évi 50 százalékos forgalom csökkenés után januárban újabb 50 százalékkal niérséjdődött a bevételük. ----------­J Nwics telek • Szurdokpüspöki) Az 1990-ben kialakított 13, ön- kormányzati tulajdonban lévő telek utolsó darabja tavaly talált gazdára. Azóta nincs építésre alkalmas, eladható terület a képviselő-testület tulajdoná­ban. A közismert szegényedés következtében elrőteljesen le­csökkent az új otthonteremtést szolgáló építési kedv és képes­ség. Eddig egy állampolgár je- . lentkezett telekigényével. Helyben tanuljanak • Mátrakeresztes. Pásztó vá­roshoz tartozó Mátrakeresztes község állampolgárai azzal a kéréssel fordultak a pásztói képviselő-testülethez, hogy te­gye lehetővé az általános iskola 4. osztályos tanulóinak, a hely­ben való tanítását. Hat olyan gyerekről van szó, akik jelenleg pásztora járnak az általános is­kolába. Valahogy úgy hozta a sors, hogy a pásztói kórházban két vezető főorvosnak is a tavalyi év decemberében volt az utolsó kórházi osztályos vizité. Hogy ezek utolsók voltak, ezt akkor a betegek talán nem is nagyon vették észre, de a közvetlen munkatársak tudták. A két főorvos dr. Farkas András szülész-nőgyógyász és dr. Lengyel István belgyógyász. Mindketten az ötvenes évek ele­jétől dolgoztak pásztón. Pár-pár évet voltak más kórházban is, de gyakorlatilag folyamatosan pásztóiak voltak. Osztályveze­tőként dr. Farkas főorvos 1963-tól, dr. Lengyel főorvos pedig 1966-tól tevékenykedett Pásztón. Nem kívánom most kettőjük életpályáját bemutatni. Adatok­kal ismertetni nem szükséges, hiszen életük és munkájuk mindannyiunk előtt folyt, tar­Az utolsó vizit talmas és jelentőségteljes volt. Itt éltek családjukkal, ismeri őket a környék. A város bizto­san, mert több itt élő generáció dr. Farkas főorvos osztályán született. A közép és idősko­rúak pedig betegségükben dr. Lengyel főorvos osztályán gyó­gyultak. Egy kórház szakmai munká­ját és hírét az ott dolgozó orvo­sok határozzák meg. Ők ketten a nevüket adták a kórházhoz és e két név is ismertté tette az in­tézményt. Engem természetesen sok szubjektív elem befolyásol személyüket elletően, hiszen több, mint harminc évet töltöt­tem együtt velük. Barátságun­kért és a közös munkáért csak hálás lehetek és vagyok nekik. Jelentős érdemeik vannak abban, hogy városi szintűvé le­hetett az egészségügyet fejlesz­teni. A megyei viszonylatban szinte mindig legjobb eredmény a csecsemőhalálozás és terhes­védelem terén, a jól működő védőnői hálózat dr. Farkas fő­orvos nevéhez fűződik. A bel­gyógyászati ellátásban Lengyel főorvos sokat tett a szakgondo­zási rendszer kialakításában és a körzeti orvoskkal való együtt­működésért, segítve azok szakmai fejlődését. Lehet, hogy soraim búcsúz­tató jellegűek, pedig elsősorban megköszönni és elköszönni akartam. Nyugdíjas éveikhez sokakkal együtt, jó egészséget kívánok! Dr. Kovács Bertalan főorvos Pásztó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom